Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-12 / 163. szám
1986. JÚLIUS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 \ Mezőgép cibakház! üzemében a különböző típusú kaszáló adapterekhez készítik elő a munkadarabokat. Jelenleg az egyik alkatrészt fúrják az asszonyok Kedvemöbb feltételekkel Takarékos megoldások az állattenyésztésben A mezőgazdasági szakemberek jól tudják, hogy a szarvasmarha-ágazat helyzete manapság kedvezőinek semmiképpen sem mondható. Sok-sok tényező közrejátszott abban, hogy az állat- állomány mára komoly mértékben csökkent. Az okok között nagy súllyal estek latba azok, amelyeket az állat- tenyésztésben dolgozó szakemberek gyakorta hangoztattak: az állattartó telepek, épületek, berendezések, gépek korszerűtlensége, a korábbi évek egyre kedvezőtlenebbé váló közgazdasági feltételei, valamint az elmúlt évek aszálya miatti termés- csökkenés. Ez utóbbi csak olaj volt a tűzre, hiszen a bevéltelek csökkenésével egyenes arányban kevesebb pénz jutott a fejlesztésekre is. A gondok jelentkezésével egyidőben a gazdaságok többségében a nagy hozamot biztosító keresztezési eljárások elkezdődtek, kialakultak a nagyobb termelőképességű fajták, amelyek természetesen igényesebb tenyésztést, tartást és takarmányozást követeltek. Ezek az ellentmondások az elmúlt év végén szükségszerűen váltották ki azokat a központi intézkedéseket, amelyek ma már az újabb beruházásokat segítik. Milliókat érő „mellékterméket" hasznosítanak a nagyüzemi gazdaságok javára a Baranyai Jégeső-elhárí- tó Szolgálat szakemberei. A védelmi rendszert alkotó radarközpontban és a tizenöt rakétakilövő állomáson naponta végeznek különböző klimatológiai méréseket, s ennek során tömérdek időjárási inflormáció halmozódik feL Közülük korábban csak azokat hasznosították, amelyek közvetlenül kapcsolódtak a jégeső-elhárításhoz. A több adat hasznosítására most különféle szolgáltatásokat szerveztek az üzemek steámára: időjárási riasztó- rendszert, agrometeorológiai előrejelzést, klimatológia» adatbankot. A riasztórendszernek kiváltképpen most, az aratás időszakában van nagy jelentősége. A radarképek ugyanis már órákkal a frontbetörés előtt információt adnak a szakembereknek a várható időjárási eseményekről: zivatarról, felhő- szakadásról. orkánról A gazdaságokat telexen értesítik, így a gabonatáblákon dolgozó kombájnos. és szállítóbrigádok időben megtehetik a szükséges óvintézkedéEzekhez jól illeszkedik a szolnoki székhelyű Agrocoop Állattenyésztési és Takarmánytermelési Rendszer komplex ágazati szemléletű tevékenysége. Hiszen vállalják a műszaki technológiai tervezést, a fejőberendezések gyártását, szerelését, szervizelését, alkatrészellátását, sőt igény szerint tenyésztési, takarmányozási, állategészségügyi szolgáltatásaikkal is a gazdaságok rendelkezésére állnak. Az Agrocoopnál kifejlesztették azokat a költségtakarékos és kclrszerű építészeti, gépesítési, takarmányozási megoldásokat, eljárásokat, amelyek az eltérő adottságú mezőgazdasági nagyüzemekben is jól hasznosíthatók. Ennek bizonyítására talán elég annyit megjegyezni, hogy a központi intézkedések megjelenése óta csaknem 20 gazdaság kereste meg az Ag- rocoopot azzal, hogy működjenek közre a nagyüzemnél kezdődő fejlesztő munkában. Ebből is látszik, hogy a gazdaságok gyorsan reagálnak a kedvezőbbé váló köz- gazdasági feltételekre, aminek a jövőben mindenképpen meglesz az eredménye. Hiszen a népgazdasági és vállalati érdek mind jobban közeledik egymáshoz. seket. Az országban ez az egyedüli aratási riasztólónc. Szerződés alapján harminc termelőszövetkezet és állami gazdaság kap napi időjárási előrejelzést a jégesőelhárító szolgálattól. A prognózis elkészítéséhez felhasználják az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézetének adatait és azokat kiegészítik helyi információkkal. A partnerek huszonnégyórás, továbbá öt_ és tíznapos előrejelzést kapnak, mégpedig (I,testre szabottan” azaz a gazdálkodási területükre kidolgozva. Beruházás nélküli termelési tartalékot jelent ez számukra hiszen biztonságosabbá, gazdaságosabbá válik általa a munka a földeken. A különféle klimatológiai adatokat (hőmérséklet, lég- nedvesség, szélerősség, napsütés, csapadékmennyiség) óránként mérik a rakétakilövő állomásokon. Az adatokat összegyűjtik, számítógépbe táplálják és a memóriaegységekben tárolják. Ily módon időjárási adatbank jött létre, amelynek segítségével kidolgozhatják egy-egy agrárüzem klimatológiai térképét Módosult az agrár- és élelmiszertermelő ágazatok jiWedelemszabálYOzása A Pénzű gyminisztérijuin módosította az agrár- és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozásának néhány elemét. A rendeletet a Magyar Közlöny július 8-i száma közli. A teljesítményekkel aránytalan keresetek kiáramlásának elkerülésére, továbbá annak megakadályozására, hogy az amortizációt más célra, például adó fizetésére használják fel, a rendelet arról intézkedik, hogy ilyen esetben a kereseti adó akár többszörösére is nőhet. Az amortizációból befizetett adó összegét azonban a gazdálkodó szervezetek a következő évben visszaigényelhetik, ha azt nyereségükből pótolták. A konvertálható árualapok bővülését elősegítő hitelek kamata után a jövedelemadó-kedvezmény mintegy 50 százalékkal nőtt. A termelés szempontjából előnyösebb szuszpenziós műtrágya előállításának és felhasználásának ösztönzésére az ilyen műtrágya termelési adója megszűnt. Hűtőgépgyártó diákok A Jászberényi Hűtőgépgyár a nyári vakáció egy részének hasznos eltöltésére több mint kétszáz általános- és középiskolás tanulónak biztosít időszakos elfoglaltságot. A három-négyhetes munkára elszegődöttek között többen vannak olyanok, akik gyári munkások gyermekei, és már az elmúlt évben is vállaltak nyári foglalkozást, a munkapadok mellett. Legtöbben, a szigorú munka- és balesetvédelmi ismeretek megszerzése után, a (hűtőgépgyártó szalagok mellett kapnak beosztást, és a tapasztalt, gyakorlott szakemberek felügyelete mellett segítik a termelést. Dolgoznak tanulók a járművízhűtő üzemben, a raktárban, továbbá a munkahelyeket, a gyár területét is szépítik, csinosítják. A javarészt szocialista brigádok mellé beosztott és azok védnökségével dolgozó diákok a munka jellegétől, ne-, hézségétől függően 1<3—20 forint közötti órabért kapnak. Az első turnusban hatvanhét tanuló dolgozik. A vállalat ezzel a kezdeményezésével segíti a pályaválasztást, s egyben szakmunklás-utián- pótlását is megkönnyíti. — N — Időjárási adatbank Diplomával a zsebben Gondolatok a kisújszállási értelmiségről Az értelmiség helye, szerepe, helyzetének megítélése sokat vitatott napjainkban. így van ez Kisújszálláson és annak körzetében is, ahol ezerháromszáztizenöt értelmiségi dolgozik. Legalábbis hozzávetőlegesen eny- nyi, mert ezt a számot két oldalról is kérdőjelezik. Né- hányan azt kérdezik, miért sorolják az értelmiségiek közé azokat, akik ugyan értelPersze, nem az értelmiségiek létszámának pontos meghatározása a fontos Kisújszálláson sem. Az igazi gondot ebben a városban és annak vonzáskörzetében inkább az jelenti, hogy ennek a rétegnek gyarapodása nincs arányban az igényekkel. Még mindig kevés például a közgazdász és a műszaki szakember. Az ebben a körzetben élő több mint harmincezer lakosra csak 149 műszaki és 41 közgazdász jut. Az ■utóbbi öt évben emelkedett ugyan a Kunság ezen a táján is az értelmiségiek száma, de korántsem olyan mértékben, ahogy azt az intenzív fejlődés és a gazdálkodás mai követelményei szükségessé teszik. Nyilvánvaló, hogy mindebben meghatározó szerepet játszanak az ottani élet- és munkakörülmények. Az értelmiségiek között legnagyobb létszámban a pedagógusok szerepelnek. Lakás- helyzetük Kisújszálláson jónak ítélhető, de az irányítása alá tartozó két községben a pedagógus szolgálati lakások már nem felelnek meg a mai követelményeknek. A nevelők munkakörülményeit negatívan befolyásolja a zsúfoltság; Kenderesen pedig a váltott tanítás. Minden intézményben magasak a csoport-, illetve osztálylétszámok. A nevelők munkájának jelenlegi társadalmi megbecsülése, — főleg a túlmunka csekély díjazása — pályájuk presztízsének csökkenése kedvezőtlenül hat körükben. A város vonzáskörzetében dolgozó agrárértelmiségiek helyzete — ide értve társadalmi megbecsülésüket, lakáshelyzetüket, jövedelmi viszonyaikat — javult az utóbmiségi munkakört töltenek be. de nincs diplomájuk. Az ellentábor viszont azt tartja, hogy hiába van valakinek diplomája, nem minősíthető értelmiséginek akkor, ha munkájához középfokú végzettség is elegendő, ha tudását nem kamatoztatja a közösség javára, ha közömbös a közélet iránt. Sok igazság rejlik ebben. bi években. Ez elősegíti létszámuk gyarapodását és megtartó erőként is hat A kivétel erősíti a szabályt elv alapján megjegyzendő, hogy Kenderesen nem így van. Az ottani November 7. Termelőszövetkezetben főleg a kezdő szakemberek esetében alacsony a kereseti szánt. Nem véletlen tehát, a szövetkezetben az értelmiségiek aránya, mindössze 2,7 százalékos. Elgondolkodtató, hogy Kenderesen más munkakörben is nehezen vernek gyökeret az értelmiségiek, pedig hatásuk a gazdálkodás színvonalának növelésére. a közművelődésre egyértelmű. Az ipari üzemekben dolgozó műszakiaktól joggal várható el szakértelmüket próbára tevő, alkotó feladatok megoldása. Ilyenek azonban kevés vállalatnál adódnak ebben a körzetben. Betudható ez a műsizaki fejlesztések szerény voltának és a megfelelő ösztönzések hiányának is. Ez is gátlóan hat a műszakiak létszámának gyarapodására, és az is, hogy az üzemek még mindig nem nyújtanak kellő támogatást — ide értve a lakáshoz jutást és az anyagi megbecsülést — számukra A diplomások keresete például a legjobban kereső szakmunkásokéhoz képest, még mindig kedvezőtlen képet mutat. Kevés az olyan példa, mint amit a BHG kunhegyesi üzeméből említhetünk, ahol néhány év alatt közéi 50 százalékkal emelték az értelmiségiek bérét. Azon is változtatni kellene Kisújszálláson és vonzáskörzetében, hogy az értelmiségiek jövedelme nem tükrözi kellően a teljesítmények közti minőségi különbségeket. ható volna. Nem bővült a társadalmi-politikai szervezetek munkájába bevontak köre. Az indokok kézenfekvőek: a diplomások egy részénél tapasztalható bizonyos fokú közömbösség a közügyek iránt, a politikai-társadalmi szervek meg — legalábbis úgy tűnik ,— eddig nem teljes eróbedobással dolgoztak az értelmiség szélesebb rétegének közéletbe való bevonásáért. Nyíltabb, őszintébb eszmecsere kellene a diplomásokkal a város vezető testületéi részéről ennek érdekében, és az értelmiség egyes rétegeivel való differenciáltabb foglalkozás. Mindenekelőtt a fiatal diplomások értendők ezalatt. Jobban élő kellene segíteni vezetővé válásukat Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a felsőfokú intézmények nem készítik fél kellően a hallgatókat a munka- és lakóhelyi társadalmi gyakorlatra, a közéleti munkára. Az a tény, hogy ebben a körzetben a fiatöl diplomásoknak csak 11 százaléka párttag arra int, hogy párttaggá nevelésük voltaképpen munkába állásukkal kezdődik. Egyébként ez a munka Kisújszálláson és vonzáskörzetéiben eredményes, hiszen az értelmiségiek negyven százaléka párttag és többségük a túlterhelést is vállalva jeleskedik a közéletben. Presztízs és szalmaláng 'Kisújszálláson esetenként — okkal, vagy anélkül — néhányan megkérdőjelezik az értelmiség presztízsét. Elfeledkeznek arról, hogy az értelmiség iránt kellő tiszteletet nem a diploma, hanem a mindennapi életben kifejtett munka kelt. Nem a pillanatnyi feUobbanás, hanem a következetes munka. Néha bizony ennek ellentéte is tapasztalható Kisújszálláson. Felvetették például, hogy értelmiségi klubot kellene alakítani a városban. Amikor a helyi vezetők megteremtették ennek feltételeit, nem volt iránta igény. Gsupán az agrárszakemberek — szakmai feladatokkal foglalkozó — klubját sikerült életrehív- ni. Szerencsére nem ez a szal- maláng-lelkesedés a jellemző a kisúji értelmiségre. Bizonyság erre, hogy 66 százalékuk rendelkezik párt-, állami, tömegszervezeti és mozgalmi megbízatással. Még a nyugdíjasok körében is többen kamatoztatják szakmai tudásukat jártasságukat a közéletben. S. B. Életmódminta? A tanult ember életmódvitele mindig követendő példaként hatott és többé-kevés- , bé ma is hat, de a kisújszállási értelmiség életmódmin- tát nyújtó szerepe napjainkban nem érvényesül kellően. Miért nem? Egyrészt azért, mert a diplomások egy részénél — így az egészségügyieknél is — növekedett a mellék- illetve másodfoglal- kozásúak aránya és ez csökkenti a művelődésre fordítható időt, másrészt az értelmiség nem vesz részt olyan széles körben a város közéletében, mint ahogy az elvárÉlet- és munkakörülmények Az Országos Bányagépgyártó Vállalat megrendelésére per jened vesítő keverődobokat készítenek a Vasipari Vállalat törökszentmiklósi gyárában. Képünkön Földes István talplemezt esztergál.
