Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÚLIUS 2. Kommentár Kötelmek Különleges figyelmet szen­tel a világ az SZKP főtitká­rának a LEMP kongresszu­sán elhangzott beszédére. Nem véletlen az érdeklődés, hiszen Mihail Gorbacsov nemcsak a közelmúlt lengyel válságának az utóhatásait, tanulságait elemezte, hanem kifejtette a Szovjetunió ál­láspontját a legégetőbb nem­zetközi kérdésekről is. Lényeges mondanivalójá­ban a szocializmus belső gondjainak értéikelése. Rá­mutatott arra, milyen veszé­lyesek lehetnek a hibák, a külpolitikai rendszer alap­jaitól való elhajlások, a párt­ós az állami élet normáinak megsértése, de különösen a gazdasági számításokban el­követett tévedések. Mindezek ellenére — az SZKP értéke­lése szerint — a lengyel ese­ményeket nem jellemezhet­jük úgy, mint a munkásosz­tály tiltakozását a fennálló társadalmi rend ellen. A nyolcvanas esztendők elején felszínre törő indulatok első­sorban a szocializmus gya­korlatának elferdítése miatt törtek felszínre. Ha lehet, még nagyobb ér­deklődés kísérte a politiku­sok körében a beszéd nem­zetközi részét, hiszen a Var­sói Szerződés tagállamainak június közepén Budapesten lezajlott legfelső szintű ta­nácskozásán nagy fontosságú javaslatokat terjesztett elő a szocialista közösség. Az idei év fontosabb indítványai adták meg az alaphangot. Mihail Gorbacsov mostani felszólalásához. Januárban a Szovjetunió közzétette prog­ramját a nukleáris fegyve­reknek az évezred végéig történő felszámolásáról, az SZKP februári kongresszusán pedig kifejtették az átfogó nemzetközi biztonsági rend­szer kialakítására vonatkozó elképzeléseket. Csupán meg­említette, de nem ismételte Varsóban ezeket Gorbacsov, inkább Washington reagálá­sát elemezte az indítványok­ra. Obstrukciós magatartás­sal vádolta a Fehér Házat, és nyomatékosan figyelmez­tetett, hogy a Moszkva által továbbra is szorgalmazott párbeszéd semmiképpen sem válhat a fegyverkezési haj­sza álcázásává. Pedig az Egyesült Államok jelenlegi megnyilatkozásai azt mutat­ják, hogy ennek a veszélye rendkívül megnőtt, kivált­képpen azóta, hogy Reagan tudatta szándékát a világgal a SALT—II szerződés kötel­meinek felrúgására. Komolyabb álláspontra szólított fel az SZKP főtit­kára, cselekvésre és nem „fennkölt” nyilatkozatokra a békéről, és a leszerelésről. Válaszolt beszédében Gor­bacsov azokra a manapság mind többször elhangzó vá­dakra is, hogy a szovjet ve­zetés a Nyugat megosztására törekszik. Ezzel összefüggés­ben a főtitkár határozottan leszögezte: országa nem kí­ván éket verni az Egyesült Államok és a NATO-szövet- ségesei közé, hiszen Moszkva mindig is a kontinens politi­kai és katonai realitásaiból indult ki. A Reagan-vezetés alkudo­zó magatartására felelt elég­gé világosan Gorbacsov, őszinte párbeszédet sürge­tett, amíg nem késő. A világ félrevezetését szeretné elke­rülni a szovjet irányítás, s talán első embere ezért utal mind többször az államfér­fiak és a politikai erők ko­moly felelősségére, nyoma­tékkai hangsúlyozva a szo­cialista országok összefogásá­nak jelentőségét ebben a kérdésben is. Ritecz Miklós A LEMP-kongresszus harmadik napján Grósz Károly és kísérete a RAWAR üzemben (Folytatás az 1. oldalról) bóL Ennek alapján is joggal állapíthatjuk meg: a szocia­lista konszolidáció előreha­ladt. a lengyel kommunis­táknak van marxista-leni­nista programjuk a válság következményeinek teljes felszámolására, amely az or­szág adottságait, történelmi útjának tapasztalatait figye­lembe véve alkalmazza a szocializmus építésének álta­lános törvényszerűségeit. Az az út, amelyet a LEMP vezetésével Lengyelország megtett a válság felszámolá­sában, minden józanul gon­dolkodó embernél őszinte el­ismerést kelt. Tudjuk, hogy vannak még megoldatlan problémák, gondok és fe­szültségek. A beszámolóban és a kongresszusi dokumen­tumokban kifejeződő elvi po­litika, a szókimondó, őszinte vitában is bizonyított szán­dék, hogy ezt a politikát kö­vetkezetesen és körültekintő­en valóra is váltsák, — a legfőbb biztosíték a társadal­mi megrázkódtatások elke­rülésére, a társadalom bizal­ma mind teljesebb vissza­szerzésére. A lengyel dolgo­zók, ahogy eddig, továbbra is számíthatnak a magyar nép őszinte rokonszenvére és támogatására a szocialista kibontakozás megszilárdítá­sában. Hazánkban, a Magyar Népköztársaságban az MSZMP tavaly márciusában megtartott kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásán dolgozunk. A párt vezető sze­repe érvényesül, tömegkap­csolatait az őszinteség, a bi­zalom jellemzi. Az alkotó munka megfelelő feltételei biztosítottak. Az előttünk ál­ló feladatok azonban nem csupán nagyok és összetet­tek, de egyes területeken sürgetőek is. Szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeiben ki­tartó közös erőfeszítéseink ellenére sem következett be érezhető javulás. A tőkés or­szágok szélsőséges erői, a ka­tonai-ipari komplexumok a fegyverkezési verseny foko­zására törekednek, nem mondanak le az erőfölény megszerzéséről. Rendre el­utasítják a leszerelésre, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására irányuló javaslatainkat. A Magyar Népköztársaság a varsói szerződésbeli szövet­ségeseivel együtt vallja, hogy megteremthető az egyenlő biztonság a fegyverzet lénye­gesen alacsonyabb szintjén. Támogatja és lehetőségeivel összhangban igyekszik elő­mozdítani azoknak a nagyje­lentőségű és következetes le­szerelési javaslatoknak a megvalósítását, amelyeket a Szovjetunió, a többi szocia­lista ország, illetve a Varsói Szerződés szervezete külön­böző fórumokon előterjesz­tett. Külpolitikánk meghatáro­zó vonása a szocialista or­szágok egységének erősítése. Az enyhülés folyamatának fenntartása érdekében fon­tosnak tartjuk a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok közötti párbeszéd elő­mozdítását, a kölcsönös elő­nyökön nyugvó, bizalmat erősítő együttműködést. A magyar—lengyel együtt­működés, amely a népeink közötti barátság sok évszá­zados gyökereiből táplálko­zik, széles körűen gazdago­dott az elmúlt években is. Ennek legszemléletesebb pél­dája, hogy 1984-ben kidol­goztuk és elfogadtuk a ma­gyar—lengyel politikai, gaz­dasági és tudományos együtt­működés hosszú távú komp­lex programját, amelynek végrehajtása kölcsönös meg­elégedésre jól folyik. Politikai kapcsolatainkat kölcsönös bizalom és megér­tés, az egymás tapasztalatai iránti őszinte érdeklődés jel­lemzi. Kiemelkedő jelentősé­gűek Kádár János és Woj- ciech Jaruzelski elvtárs im­már rendszeressé vált véle­ménycseréi, amelyek tartal­ma és légköre példát, ösztön­zést és lendületet ad kapcso­lataink fejlesztésének. Gazdasági együttműködé­sünk örvendetes ütemben és dinamikusan fejlődött. A LEMP X. kongresszusá­nak munkája és határozatai minden bizonnyal mérföld­követ jelentenek a szocialis­ta konszolidáció útján és fon­tos tapasztalatokat a nem- ■zetközi kommunista és mun­kásmozgalom számára is. Kí­vánunk sok sikert és ered­ményes munkát a LEMP új programjának végrehajtá­sához, az irányelvekben megfogalmazott célok valóra váltásához, a gyár termelési feladatainak maradéktalan teljesítéséhez, valamint jó erőt és egészséget az üzem egész kollektívájának. Engedjék meg, hogy mai találkozásunk emlékére át­adjam önöknek Olcsai Kiss Zoltán Kossuth-díjas szob­rász fővárosunkat szimboli­záló „Budapest” emlékpla­kettjét. * * * Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a LEMP X. kongresszusán részt vevő szovjet küldöttség vezetője tegnap a Swierczewski tá­bornok nevét viselő varsói precíziós műszergyárba láto­gatott és ott beszédet mon­dott. Az SZKP KB főtitkára részletesen foglalkozott a szovjet—lengyel barátsággal, a béke megőrzésével össze­függő nemzetközi kérdések­kel, a békés egymás mellett élés lehetőségeivel. Mihail Gorbacsov tegnap hazautazott Varsóból. A közeljövőben Japánba látogat az SZKP főtitkára A Szovjetunió erősíteni és fejleszteni akarja kapcsola­tait Japánnal az élet minden területén s ennek érdekében minden adódó lehetőséggel élni kíván — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Nakaszone Ja- szuhiro japán kormányfőhöz intézett levelében. A szovjet vezető üzenetét Nyikolaj Szolovjov, a Szovjetunió to­kiói nagykövete tegnap adta át a japán fővárosban Abe Sintaro külügyminiszternek. Mihail Gorbacsov köszö­nettel nyugtázta, hogy Naka­szone megerősítette a japáni látogatásra szóló meghívást, s hangsúlyozta, hogy „a kö­zeljövőben adódhat lehető­ség a látogatásra”. Ugyanak­kor azt is aláhúzta, hogy a Szovjetunióban üdvözölnék a japán kormányfő látogatá­sát. Hcztl György Luxemburgba és Belgiumba utazott Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével kedden magyar pártküldöttség uta­zott Luxemburgba és Bel­giumba. Luxemburgi és bel­giumi tartózkodása során a küldöttség megbeszéléseket folytat a két ország kommu­nista és szocialista pártjának vezetőivel, valamint a politi­kai élet más vezető szemé­lyiségeivel. BUDAPEST Kapolyi László ipari mi­niszter, aki a magyar delegá­ció tagjaként Moszkvában részt vett a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság 35. ülés­szakán, tegnap hazaérkezett Budapestre. LONDON Margaret Thatcher tegnap délután rövid nyilatkozatban tájékoztatta az angol alsóhá­zat az EGK múlt heti hágai csúcsértekezletének Dél-Af- rikára vonatkozó határozatá­ról. A nyilatkozatot megelő­ző és követő viharos inter- peLlációs vita még élesebbé tette a kormány és az ellen­zék viszonyát. • • • Az angol királyi pár fo­gadta ünnepélyesen a Victo­ria-pályaudvaron kedden délután a négynapos hivata­los látogatásra Londonba ér­kező Richard von Weizsäc- kert, az NSZK államelnökét. II. Erzsébet királynő tegnap este a Buckingham palotá­ban adott vacsorát tisztele­tére. Weizsäcker lesz az első nyugatnémet államfő, aki — ma — beszédet mond az an­gol parlament két házának együttes ülésén. BELGRAD Peter Jankowitsch osztrák küLügyminiszter tegnap dél­után kétnapos hivatalos ju­goszláviai látogatásra Belg- rádba érkezett, majd rövid­del ezután megkezdte tár­gyalásait vendéglátójával, Raif Dizdarevics szövetségi külügyminiszterrel a két or­szág kapcsolatairól és a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. PEKING Tegnap megtartották Pe- kingben a Makao jövőjével foglalkozó kínai—portugál tárgyalások első fordulójá­nak második, s egyben befe­jező ülését. A nap folyamán közleményt adnak ki a ta­lálkozóról. Kínai illetékes forrás szerint az első fordu­ló tárgyalásait „baráti és harmonikus” légkör jelle­mezte. Elhunyt Lékai László 1986. június 30-án életének 77. évében szívroham következ­tében Esztergomban elhunyt Lékai László bíboros, eszter­gomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke Lékai László 1910. március 12-én született Zalalövőn. Teológiai tanulmányait 1928- tód Rómában, a Collegium Germanico Hungaricum nö­vendékeként, a Pápai Ger­gely Egyetemein folytatta, ahol teológiai doktori foko­zatot szerzett. 1934. október 28-án Rómában szentelték pappá. A veszprémi egyház­megye papjaként több fontos egyházi tisztséget töltött be: 1937-től 1944-ig. a veszprémi Papnevelő Intézet tanára, 1944-től püspöki titkár, 1948- tól plébános Balatonlellén, 1956—57-ben megbízott püs­pöki irodaigazgató, majd Zalaszentivánon és Bada­csonytomajban plébános volt. 1972-ben VI. Pál pápa cím­zetes püspökké, veszprémi apostoli kormányzóvá nevez­te ki, 1974-ben esztergomi apostoli kormányzói, majd 1976-ban esztergomi érseki kinevezést kapott. Ugyanezen év májusában a pápa bíbo­rossá nevezte ki. Lékai László több mintegy évtizedes egyházfői tévé“ kenysége során korszakos je­lentőségű munkát végzett a szocialista állam és a katoli­kus egyház között kialakult jó viszony továbbfejlesztése, si hívők és nem hívők, mar­xisták és keresztények alko­tó együttműködésének kibon­takoztatása és elmélyítése te­rén. 1976-tól folyamatosan meg­becsült, köztiszteletben álló tagja volt a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa El­nökségének. Kezdeményezé­sei, aktív alkotó munkája során több olyan elképzelése vált valósággá — elsősorban az idős, beteg, támogatásra szoruló emberek gondozásá­ban — ami a nemzeti köz- megegyezést, közös célunkat, az emberekről való mind tel­jesebb gondoskodást szolgál­ta. Lékai Lászlót munkásságá­ért az Elnöki Tanács 1980- ban 70. születésnapja alkal­mából a Magyar Népköztár­saság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntette ki. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa * * * Lékai László bíboros bú­csúztatása július 8-án 11 óra­kor az Esztergomi Bazilika előtti téren lesz. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa kedden rész­véttáviratot küldött a Ma­gyar Római Katolikus Püs­pöki Karnak Lékai László bíboros elhunyta alkalmából. Minél előbb meg kell kezdeni a tárgyalásokat Petrovszkij sajtótájékoztatója Moszkvában A Varsói Szerződés tagál­lamainak budapesti felhívá­sa óta már három hét teilt el, s rendkívül nyugtalanítóak a halogató nyugati hivatalos reagálások, amelyek csak a „tanulmányozni fogjuk” ígé­retéig mennek el — jelentet­te ki Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-he­lyettes, aki tegnap Moszkvá­ban tartott sajtóértekezletet a VSZ PTT budapesti tanács­kozásán megfogalmazott kez­deményezésekről. A szovjet diplomata egy kérdésre válaszolva kijelen_ tette: a Szovjetunió hivatalo­san javasolta az Egyesült Ál­lamoknak, hogy hozzák mű­ködésbe a külügyminiszteri találkozót, Eduard Sevard- nadze és George Shultz meg­beszélését előkészítő mecha­nizmust. E diplomáciai mun­kától függ majd a Sevardnad- ze—Shultz találkozó eredmé­nye is — mutatott rá, s ki­tért arra, hogy a következő szovjet—amerikai csúcstalál­kozó megrendezését a fegy­verkezés gátolja alapvetően. A szovjet fél azt akarja, hogy a két nagyhatalom vezetői ne elégedjenek meg az egy­szerű kézfogással a találko­zón, hanem azon szülesse­nek konkrét eredmények a fegyverkezési hajsza megfé­-zése tétéit — ezt jogosan várja el minden nép a szov­jet—amerikai csúcstalálkozó­tól — emlékeztetett Petrovsz­kij. A sajtóértekezleten Vla­gyimir Petrovszkij megerősí­tette : a Szovjetuniónak azaz egyértelmű, következetes ál­láspontja, hogy minél előbb meg kell kezdeni a tárgyalá­sokat a megállapodás kiala­kítása érdekében, mindegy hogy hol, milyen formában. Ennek kapcsán utalt arra, hogy a stockholmi értekez­let második szakasza is meg­felelő keretet biztosíthatna ehhez, vagy pedig a bécsi haderőcsökkentési tárgyalá­sok kiszélesítése is járható utat jelentene. A szovjet fél különben az osztrák főváros­ban folyó tárgyalásokon is már most készen áll a meg­állapodásra — hangsúlyozta a szovjet külügyminiszter­helyettes. 65 éves a Kínai Kommunista Párt Tegnap megemlékeztek Pe_ kingben a 40 milliós tagságú Kínai Kommunista Párt meg­alakulásának Ö5. évforduló­járól. Ez alkalomból a Zsen- min Zsipao és a többi kíniai központi lap első oldalon kö­zölte annak a beszédnek rö­vidített változatát, amelyet Hu Jao-pang, a KKP KB fő­titkára mondott ez év áprili­sában egy pártfórum előtt a párton belüli ellentmondá­sok helyes kezeléséről. A kínad pártfőtitkáx elis­merően szólt Mao Ce-tung „Az ei 1 lentmondá&ról” című művéről, amelyet a néhai el­nök a harmincas években írt, de bírálta Mao Ce-tungot, aki az ötvenes években — saját helyes elméletével ellentétben — nem tűrt el­lenvéleményt, s ennek követ­keztében jobboldali elhajlók, nak, kapitalista utasoknak, vagy pártellenes elemeknek minősítették a bírálókat, vagy azokat, akik ellenvéle­ményt képviseltek. A Pravda terjedelmes cikk­ben emlékezik meg a Kínai Kommunista Párt megalaku­lásának 65. évfordulójáról. Az írás feleleveníti a kínai párt 65 éves történetét, majd rátér a két ország jelenlegi viszonyának, s a kapcsolatok távlatainak elemzésére. Minden feltétel adott ah­hoz, hogy megszűnjenek a szovjet—kínai kapcsolatok­ban meglevő nehézségek, erősödjön a szovjet és a kí­nai nép közötti hagyomá­nyos barátság, s a Szovjet­unió és Kína kapcsolatait a jószomszédság és az együtt­működés medrébe tereljék — hangsúlyozta a Pravda év­fordulós cikke.

Next

/
Thumbnails
Contents