Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-02 / 154. szám
1986. JÚLIUS 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Havonta mintegy 35 ezer forintos forgalmat bonyolít le a Tiszafüredi Hámán Kató Tsz gumijavító műhelye. A lakossági szolgáltatásokon kívül természetesen a szövetkezet járműveinek gumihibáit is megjavítják T. K. L.) A csökkent munkaképességűeknek Munkát és ne járadékot PIREMON-tervek három megyére A vállalatvezető azt mondja, nem gazdaságos; a tanácsi illetékes arról panaszkodik, hogy nincs igazi gazdája e kérdésnek; egy másik gazdasági szakember a fejét fogja: örül, ha saját jcégének ezirányú gondjait meg tudja oldani. Mindezek után jön egy vállalat, amely sutba dob minden eddig szokásos ellenérvet, és rehabilitációs foglalkoztatásra alkalmas üzemet létesít Szolnokon, bizonyítva, hogy erre a régóta vajúdó társadalmi kérdésre is van megoldás. A szóbanforgó cég a debreceni székhelyű PIREMON nevű kisvállalat, amelyet a Mozgáskorlátozottak Hajdú- Bihar Megyei Egyesülete hozott létre 1982-ben. A kisvállalat igazgatója dr. Gere Kálmán egyben az egyesület titkára is: — 1981-ben egy felmérő lapot küldtünk ki megyénk mintegy 2000—2500 mozgás- sérültjének, s e felmérés egyik kérdéscsoportja a munkalehetőségre és megélhetésre vonatkozott. Mintegy 350—400-an válaszoltak úgy a kérdőívünkre, hogy vagy egyáltalán nincs munkájuk, vagy az valami ok miatt nem megfelelő. Ezek alapján úgy döntött az egyesület, hogy vállalatot kell alapítani, amely révén a rászoruló tagjaink szociális biztonságát megteremtjük. 1981 a rokkantak éve volt, s ez nagy társadalmi felbuzdulást hozott akkor. Különböző forrásokból összejött másfél millió forintunk, s ebből az összegből már finanszírozni lehetett a vállalat- alapítást. 1982 nyarán mi lettünk az első vállalat az országban, amelyet egyesület alapított. Dinamikus fejlődés Egy nyomdagéppel, két mázsa papírral, és öt dolgozóval kezdődött. Az első teljes esztendejük 1983 volt. Állandó létszámként már átlagosan 55—60 embert foglalkoztattak, s 11 millió forint árbevételükből 470 ezer forint nyereséget kasszírozhattak. Fejlődésük dinamizmusát jelzi, hogy a tavalyi évben a 34,8 millió forintos termelési értékük 4 millió tiszta hasznot hozott. Átlagosan 221 dolgozót foglalkoztattak, s ebből 184 volt megváltozott munkaképességű. — A vállalat alapvető célja az — mondta ezzel kapcsolatban az igazgató —, hogy kiszélesítsük a rehabilitációs foglalkoztatást. Mindezt pedig úgy, hogy közben gazdasági eredményt is produkáljunk. Hangsúlyozom azonban, hogy utóbbi cél csak alárendelten, másodlagos szempontként szerepel. Ezt jól mutatja az is, hogy a vállalati alapszabály előírásai szerint létszámunknak legalább 80 százaléka megváltozott munkaképességű kell, hogy legyen. Nemcsak a rokkantak, hanem a halláskárosultak, a vakok és gyengénlátók, valamint a szellemi fogyatékosok foglalkoztatását is feladatunknak tekintjük. — Akik munkahelyi rehabilitációval foglalkoznak, azok tudják: kulcskérdés, hogy milyen jövedelmet tudnak a vállalatnál biztosítani a megváltozott munkaképességű dolgozóknak. Lényeges, hogy anyagilag is megérje a járadékot felcserélni a munkára. Hogyan alakulnak tehát a személyi jövedelmek? — 1985-ben vállalatunknál az egy dolgozóra jutó átlag- jövedelem 50 600 forint volt. Ez úgy gondolom, hogy biztosítja a munkavállalásban az érdekeltséget! (Könnyen kiszámítható, hogy ez 4200 forint feletti átlagos havi jövedelmet jelent, szemben a járadék két és fél ezres nagyságrendjével!) Így olcsóbb — Bár a nyereségesség nem fő célúk, mégis tiszteletre méltó, 11 százalékos nyereségrátával dolgoznak... — Az első dolog a tevékenységi kör jó megválasztása. Alaptevékenységünk a nyomdaipar. Ebből származik árbevételünk kétharmada. Tudtuk, hogy az országos nyomdai kapacitáshiány el tud tartani bennünket, miként azt is, hogy a magyar bürokrácia kiszolgálása nyomtatványokkal, biztos és jó üzlet. Profilunk fennmaradó része igen sokrétű. Foglalkozunk vegyes hulladék feldolgozásával, fotó és grafikai tevékenységgel, de kiskereskedelemmel és reklámmal, valamint propagandával is. E körben alapvető üzleti elvünk, hogy csak olyan megbízatásokat vállalunk, amin a nyereségünk biztosított. Még egy lényeges dolog, ami a verseny- képességünket erősíti: alacsonyak a vállalati általános költségeink. Alkalmazotti állományunk tagjait inkább jól megfizetjük, mintsem hogy felduzzadjon ez a létszám. Így „olcsóbb”! A PIREMON egyre terjeszkedik. Üjabb és újabb településeken hoz létre üzemeket, a már érintett célok és elvek szolgálatára. A Hajdú-Biharban fenntartott 7 üzem mellett, a szolnoki lett az első megyehatáron túli részlegük. A Szolnokon nemrég átadott telep egy folyamat első állomása csupán. A megfogalmazott cél ugyanis az, hogy úgynevezett „három megyés” vállalattá nőj jenek: saját pátriájukon túl Szolnok és Sza- bolcs-Szatmár megyében is segítsenek megoldani a munkahelyi rehabilitáció égető gondjait. Természetesen mi a részletes Szolnok megyei tervekről érdeklődtünk tovább az igazgatótól. Az „ügy” szolgálata — A szolnoki üzem beindult, és 1987-ben már 80— 150 megváltozott munkaképességű dolgozót akarunk ott foglalkoztatni. Textilhulladék feldolgozása, valamint textilvarrás lesz az üzem profilja. Utóbbi munkát a budapesti Flamingó Ruhaipari Leányvállalat részére végezzük. Már most tervezzük a további lépéseket: egy kisújszállási és egy túrkevei üzemet. 1990-ben már mindhárom megyében 500 embernek szeretnénk jövedelmező munkahelyet biztosítani ! A Debrecen külterületén levő vállalati központban tett látogatás második órájában, az igazgatóval folytatott gazdálkodáscentrikus kérdezz- felelek kötetlen beszélgetéssé oldódott. Ennek során szóba került többek között az -a sajátos kapcsolatrendszer is, amely a PIREMON, valamint az alapítója között fennáll. A vállalat belépett a Mozgássérültek Hajdú-Bi- har Megyei Egyesületének pártoló tagjai közé, s jelentősen hozzájárul annak működéséhez. Az egyesületi költségvetésnek mintegy kétharmada a PIREMON-tól származik, és az egyesület — társadalmi munkás! — vezetőinek többsége a vállalatnál dolgozik. Az egyesületi tisztséggel járó teendők ellátása munkaköri feladatuk! (Az igazgatói székben az egyesület mindenkori titkára ül.) E kapcsolat- rendszer révén a vállalat kétszeresen is szolgálja a mozgássérültek ügyét. Beszélgetésünk végén dr. Gere Kálmán nyomatékosan kért egy félreértés tisztázására. Sem a PIREMON, sem annak szolnoki üzeme, nem szociális foglalkoztató. Teljes értékű termelő üzem, tisztes gazdasági eredményekkel, s csak egyik sajátosságuk az, hogy megváltozott munkaképességűeket alkalmaznak. Sajátos légkörű közösség, amelyben a rehabilitáltak nem megtűrt személyek, hanem teljes értékű emberek, akiknek nincs részük semmiféle hátrányos megkülönböztetésben. L. Murányi László A szocialista brigódmozgalomról őszintén Másra nem hárítható teendők A TVM párttitkárának hozzászólása A Tiszamenti Vegyiművek 23 önálló gazdasági egységénél 94 szocialista brigádban mintegy 1200-an dolgoznak, a dolgozók 66 százaléka tagja a brigádoknak. A vállalat üzemi pártba zottsáA különböző testületi értékelések szerint az értékrendek módosulása, a törvényes munkaidőn túl folytatott kereső foglalkozások mindinkább előtérbe kerülése, a vállalások, a tevékenységek formájában, tartalmában beállt változások (mennyiség helyett a minőségi jegyek előtérbe kerülése, a piaci viszonyokhoz igazodó termelés stb.) nálunk is a cikkben leírt módon hatottak a mozgalomra. Ezért is törekedtünk az elmúlt években a szocialista brigádok, a brigádvezetők, a gazdasági vezetők, a társadalmi szervek bevonásával a munkaverseny-sza- bályzat, a vállalások és az értékelési rendszer állandó Mint már említettem, soksok kérdés, vélemény alakult ki a szocialista brigádmozgalom célját, helyét, szerepét illetően vállalatunknál is. Egyes szélsőséges vélemények szerint, ma már nincs rá szükség, mivel sok vonatkozásban formális. Másik szélsőség szerint viszont a szocialista brigádmozgalom mindent meg tud oldani, a termelési kérdésektől, a biztonságtechnikán át a kulturálódás kérdéséig. Véleményem szerint a mai körülmények közepette is meghatározó szerepe van és kell, hogy az legyen a jövőben is a szocialista brigádmozgalomnak. A termelési feladatok végrehajtásában való aktív részvételen túl a társadalmi-közéleti munkában, a lakóhelyi feladatok végrehajtásának segítésében, s nem utolsó sorban ai műveltségi színvonal javításában, gának titkára az SZMT vezető titkárának június 11- én a Néplapban megjelent cikkébén felvetett gondolatokhoz kapcsolódva foglalta össze a szocialista brigádmozgalomból szerzett helyi tapasztal atokat. és folyamatos korszerűsítésére, kiegészítésére. Bevezettük a termelési egységek k,özötti versenyt, ez szervesen kapcsolódik a brigádok munkájához, tevékenységéhez. Talán kissé erőtlenül, de próbálkozhatunk a teljesítmények „menet közbeni”, egy-egy nagyobb feladat elvégzése utáni értékelésével, anyagi, erkölcsi elismerésével is. Mindezek a változások azonban csak részben tudták ellensúlyozni a társadalmigazdasági életünk átalakulásának brigádmozgalomra gyakorolt „nem kívánatos hatásait”. Azt tudtuk elérni, hogy a mozgalom lendülete, aktivitása többé-kevésbé szinten maradjon — s ez szerintem önmagában is komoly eredmény. főleg a munkahelyi közösségek kialakításában, az emberek közötti kapcsolatok formálásában, a pályakezdők munkahelyi beilleszkedésének segítésében igen sok másra nehezen hárítható teendő vár a brigádokra. Nem véletlenül tartom fontosnak az utóbb említett emberi tényezőket”, hiszen teljesítményorientált világunkban sem nélkülözhetők: hatnak az egyén hangulatára, érzelmeire, ami végül is közvetlen és közvetett hatással lehet a teljesítményekre. Fontos dolognak tartom, az erkölcsi elismeréseken túl az anyagi megbecsülés korszerűsítését, ösztönző szerepének javítását. Szükséges lenne azoknak a rendeleteknek a módosítása is, amelyek az anyagi elismerés mértékét szabályozzák, azon is el kellene gondolkodni, hogy az anyagi elismerésre fordítható pénz miért a bérkeretet terheli. Meg lehetne próbálni a vállalási formák mellett a vállalkozási rendszer bevezetését. Ez azonban feltételezi a feladatok konkrét, egyértelmű megfogalmazását, az anyagi elismerésre fordítható pénzeszközök jelenleginél rugalmasabb biztosítását, és az elvégzett feladat értékelése után az anyagi elismerés biztosítását is. Én magam is fontosnak és szükségesnek tartom minden szinten a szocialista brigádmozgalom céljának és feladatának a jelenleginél pontosabb szétválasztását, megfogalmazását. Ugyanis egy munkacsoporton belül sok szerv és szervezet érintett és esetenként a különböző feladatok teljesítésének ,Jkönyvelése”, elismerése vitára ad okot. Társadalmi vita Ügy gondolom,, hogy az elvégzett teljesítmények értékelésénél helyes az objektivitásra törekedni, ez a követelmény azonban nem vezethet bürokratikus értékelési, önértékelési formákhoz. A kilogrammok, tonnák vagy a forintok mellett olyan fontos értékek és tevékenységek válhatnak ugyanis másodlagossá, amelyek óriási erőfeszítések, folyamatos kemény munka eredményei, de közvetlen módon „naturáliákban” nem, vagy nagyon nehezen mérhetők, értékelhetők. Végezetül időszerűnek és fontosnak tartom én is, hogy a szocialista brigád- mozgalom jövőjéről, a formák és módszerek a ma és a holnap diktálta követelményekhez való igazítás ügyében társadalmi vita induljon, és a tapasztalatok alapján korszerűsítésre kerüljön a szocialista brigádmozgalom minden téren. Szilágyi Gyula a Tiszamenti Vegyiművek üzemi pártbizottságának titkára Korszerüsítósi kísórletek Új formák is kellenek Két és félmilliós árukészlet Induláskor Szövetkezett két szövetkezet Vegyesiparcikk kisárubáz nyílt Törökszentmiklóson Eggyel ismét gyarapodott Törökszent- miklós boltjainak a száma, tegnap délelőtt 10 órakor megnyitották a Törökszentmik- lós és Vidéke Áfész valamint a helyi Gépgyártó és Javítóipari Szövetkezet közös üzemeltetésű vegyesiparcikk kisácuhá- zát. Már jóval a nyitás előtt jókora tömeg várakozott a bolt előtt. Ebből is látszott, hogy nem döntött rosszul a két cég, amikor pár hónappal ezelőtt, elhatározták, hogy közös boltot nyitnak. Pontban 10 órakor Kóródi Antalné, a városi tanács elnöke <T. Z.) köszöntötte az érdeklődőket, s többeik között a következőket mondotta: — Ez a bolt az együttműködés szép példája, hiszen két szövetkezet valóban szövetkezett, keresve az együttműködés új formáit, annak érdekében, hogy a vásárlói igényeiket mindjobban kielégítsék. A megnyitót követően a vásárlók birtokukba vették az üzletet, ahol a 140 négyzetméteres eladótérben bő áruválasztékkal állnak az érdeklődők rendelkezésére. A sokszínű árukínálatra jellemző, hogy megtalálhatók ott a kis betonkeverők, s azok alkatrészei, a különböző háztartási gépek, színes televíziók, rádiók, varrógépek;, kávéfőzők, motorkerékpárok, kerámia vázák és tányérok, valamint a munkaruhák is. A jelenlegi bolt helyén pár hónappal ezelőtt még a Törökszentmiklósi Építőipari Szövetkezet üveges részlege dolgozott, s a Gépipari és Javítói pari Szövetke- 'zet másfél hónap alatt félmillió forintos költséggel varázsolta újjá a régi épületet, amelyben a nyitás napján — az eladótérben és a bolthoz tartozó 210 négyzetméteres raktárban — két és félmilliós árukészlet várta az első vásárlókat. A nyitás utáni pillanatokban már nagy volt az érdeklődés
