Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

xxxvii. évi. 154. sz., 1986. július 2., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Másra nem hirfthaté teendők Nyugtalan nyagdijasok A tévé képernyőié elit! Dalok finnSI A LEMP-kongresmzus harmadik napján Gyárlátogatáson a magyar és a szovjet delegáció Délelőtt zárt ülés, délután folytatódott a beszámoló feletti vita A délelőtti, munkabizottságokban tar­tott tanácskozás után tegnap délután a Központi Bizottság beszámolójának meg­vitatásával folytatódott a Lengyel Egye­sült Munkáspárt X. kongresszusának har­madik munkanapja. A munkabizottsági ülések ideje alatt a tanácskozáson ven­dégként részt vevő külföldi küldöttségek különböző varsói gyárak, üzemek dolgo­zóival találkoztak. A Szovjetunió Kommunista Pártjának delegációja, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára vezet, Wojciech Jaruzelski kíséretében a Swierczewski tá­bornok nevét viselő varsói precíziós mű­szergyárba látogatott. A vendégeket a gyár gazdasági és párt vezetői üdvözölték, majd Mihail Gorba­csov rövid gyárlátogatáson ismerkedett az üzem életével, a dolgozók munkakörül­ményeivel. Tolmácsolta a Szovjetunió Kommunista Pártja, az egész szovjet nép őszinte jókí­vánságait. Tegnap délelőtt az MSZMP KB küldött­sége Grósz Károlynak, a Politikai Bizott­ság tagjának, a Budapesti Pártbizottság első titkárának vezetésével a RAWAR varsói rádiógyárban tett látogatást. Grósz Károlyt és a küldöttség többi tagját tájé­koztatták az elsősorban radarokat készítő korszerű gyár munkájáról. A magyar kül­döttség az üzemcsarnokok megtekintése után találkozott a dolgozók, a pártszer­vezet és a társadalmi szervezetek képvi­selőivel. Ezen a gyűlésen Grósz Károly beszédet mondott. Kapcsolatainkat kölcsönös bizalom és megértés jellemzi Grósz Károly beszádo a RA WAR üzemben Engedjék meg. hogy erről a helyről köszöntsem a len­gyel kommunisták legmagia- sabb fórumát — és eleget té­ve megbízatásomnak — át­adjam önöknek, s szemé­lyükben valamennyi lengyel dolgozónak az MSZMP K iz- ponti Bizottsága^ pártunk tagsága és a mSgyár CJigt zók, s külön pártunk főtit­kára, Kádár János elvtárs baráti, elvtársi üdvözletét és jókívánságait. Nagy öröm számunkra, hogy a lengyel dolgozókkal való közvetlen találkozásra itt, ebben a gyáriban kaptunk lehetőséget vendéglátóinktól. A RAWAR üzem múltja és jelene egy­idejűleg jelképezi a XX. század végének tudományos­műszaki színvonalát, és a di­namikusan fejlődő magyar— lengyel gazdasági kapcsola­tokat — kezdte beszédét Srósz Károly. A szocialista Lengyelor­szág történetének egyik leg­nehezebb, súlyos feszültsé­gekkel és megpróbáltatások­kal, küzdelmekkel teli idő­szakát aggódó figyelemmel követte hazánk közvélemé­nye is. Történelmi és nem­zetközi jelentőségű tettként tartjuk számon, hogy a LEMP, Wojciech Jaruzelski elvtárs vezetésével a lengyel kommunisták és hazafiak cselekvő összefogással, a maguk erejéből állták útját a néphatalom vívmányait fe­nyegető veszélyeknek és let­tek úrrá az anarchián: meg­teremtették a válságból való szocialista kibontakozás le­hetőségét. Az elmúlt évek ta­pasztalatai igazolták a LEMP által meghirdetett és a hét­köznapok gyakorlatában kö­vetkezetesen és rugalmasan megvalósított szocialista megújulás politikájának he­lyességét. — Nagy érdeklődéssel kö­vettük Wojciech Jaruzelski elvtársnak, a LEMP KB első titkárának átfogó, a lengyel valóságot sokoldalúan tükrö­ző és tudományos igénnyel elemző kongresszusi beszá­molóját. Figyelmesen hall­gattuk a küldöttek felszóla­lásait. A nemzet sorsáért ér­zett magas fokú felelősség, elkötelezett internacionalis­ta szellemiség, az emberiség békés jövőjéért való aggódás tükröződött a hozzászólások ­(Folytatás a 2. oldalon) Több ezer hektárral növekedett Befejezték! az őszi árpa aratását a Kunmadaras! Kossuth Téeszben. Jelenleg a 90 hektá­ros repcetáblán dolgoznak a termelőszövetkezet kombájnosai (Mészáros) Szolnok megyében, ahol az országos átlagot kétszeresen meghaladja az egy lakosra jutó szántóterület, a ha­tályba lépett jogszabályok és a szigorított térítési díjak hatására mérséklődött a termőterületek más célra történő kivonása, hasznosí­tása. A megye művelésbe vont szántóföldje az elmúlt öt év alatt 3400 hektárral bővült, és így a termő te­rület nagysága eléri a 462 ezer hektárt. A növekedést az eredményezte, hogy a tsz-ek és állami gazdaságok mozgalmat indítottak a ro­mos tanyák, majorok, ki­használatlan utak, csator­nák, úgynevezett zárványte­rületek újra művelésbe vo­nására. Az akciókhoz egyes ipari üzemek, illetve a KISZ-esek, is csatlakoztak. A Kőolajkutató Vállalat dol­gozói évente két kommunis­ta műszakot szerveztek, az elhagyott vagy meddő olajfúrási pontok felszámo­lására és a korábban igény­be vett szántóföldek rekulti- válására. A földvédelmi tör­Export fejlesztési hitel Eredményesen pályázott a Mezőgép Általános fejlesztési programba kezdenek vény szem előtt tartásával 300—400 hektárnyi területet tisztítottak meg az ipari eredetű szennyeződéstől és adták vissza tulajdonosaik­nak. művelésre. Mindeddig több mint 180 gazdálkodó szervezet je­lentkezett a Külkereskedelmi Minisztérium' és az ágaza­ti tárcák által kiírt exportfejlesztési pályázatra, s közü­lük több mint 100 vállalat vagy szövetkezet sikerrel is járt Szolnok megyéből mindössze 3 gazdálkodó egység pályázott a konvertibilis export növeléséért cserében el­nyerhető előnyökre. Ez a szám pedig még aklkpr is ke­vésnek tűnik, összevetve az országos adatokkal, ha hoz­zátesszük, hogy mindhárom Szolnok megyei pályázatot el is fogadták. A „hármak” egyike a Szolnoki Mezőgép Vállalat s ez talán nem is meglepe­tés. A tőkés piacokon ugyan­is rendkívül nehéz látvá­nyos eredményeket produ­kálni. Ahhoz, hogy egy cég emelje a konvertibilis kivi­telét, s hogy a pályázati többletvállalásnak egyálta­lán realitása legyen, stabil, kialakult, biztos exporthát­tér szükséges. Olyan kül­piaci pozíciók, amelyekben még tartalékok is rejlenek. A Szolnoki Mezőgépnél egy évtizede kezdődött az a tu­datos folyamat, aminek eredményeként a múlt esz­tendőben tőkés exportjuk értéke már elérte a 428 mil­lió forintot. (Tíz évvel ez­előtt mindössze 4 millió volt a tőkés piaci értékesítésük.) A növekedés ütemét jellem­zi az is, hogy tavaly egy év alatt 28 százalékos „ug­rást” produkáltak. A vállalat tehát biztos ter­melési háttérrel s kialakult külpiaci vevőkörrel a háta mögött, nyújtotta be pályá­zatát, Ebben az 1985-ös tőkés export mennyiségének 25 százalékos növelését vál­lalták 1986-ra, majd a terv­időszak további négy eszten­dejére újabb 6—6 százalé­kot. Ez azt jelenti, hogy tervteljesítés esetén ez évi exportjuk értéke eléri az 525 millió forintot, öt esz­tendő alatt pedig kevés hí­ján másfélszeresére emelke­dik a kivitelük! A vállalat ezért bizonyos előnyöket, kedvezményeket élvez, amelyek segítik en­nek a többlet árumennyiség­nek a jövedelmező előállí­tását. A tervezett fejleszté­sek mentesülnek a felhalmo­zási adókötelezettség alól, s a technika megújításához — csúcstechnika beszerzésé­hez — import-és hitellehe­tőséget kap a cég. A pályá­zati hitelek révén félmilli­árdos általános fejlesztési programba kezdenek. Ez a nagyságrend pontos össz­hangban van a vállalat hi­telképességével, s az egyen­súlyi helyzetre törekvő, bel­ső hitelpolitikai elvekkel. Nem titkolják ugyanakkor a Mezőgépnél azt sem, hogy a pályázat nyomán, a ko­rábbiaknál markánsabb bér- fejlesztésre nyílik lehetőség. Idén 10,5 százalék átlagos keresetnövelést terveznek, ami nagyobb az előző éved­ben végrehajtott emelések­nél, s ami jobban szolgál­hatja a jobb munka ösztön­zését. •» Egy év — 25 százalékos exportnövelés. Mika realitásai ennek a „nagy ugrásnak”? Két forrás jöhet szóba. Fon­tos egyrészt a régi pozíciók megőrzése a hagyományos „bejáratott” piacokon, s az e piacokban rejlő tartalékok kiaknázása. A másik forrást az új régiók meghódítása jelentheti. Ebben az eszten­dőben sikerült „betörnie” a vállalatnak Hollandiába és Angliába is. Ezek az orszá­gok pedig köztudottan ke­mény, konzervatív piacok, amelyeket legalább olyan nehéz megtartani, mint meg­szerezni. Ez évi újdonság a magyar és nyugatnémet részvétellel létrehozott vegyesvállalat, amelynek egyik tulajdono­saként a Mezőgép is növel­heti exportját. Az új vegyes­vállalat ugyanis értékesítés­sel foglalkozik. Az együtt­működés első tapasztalatai kedvezőek. A KISZ-fiatalok több tu­cat romos tanyát takarítot­tak el, használaton kívüli majorokat, utakat, csatorná­kat szüntettek meg. Munká­juk révén több mint ezer hektárral nőtt a kultúrák termesztésére alkalmas ter­mőföld. Az értékes földek védelmét, termőképességé­nek növelését más módon is erősítik a megyében. A talajok elsavanyodásának, vizesedésének, elmocsara- sodásának a megakadályo­zására a Jászság és a Tisza II. öntözőrendszer térségén kívül a Nagykunságban is megkezdik, a meliorációs, víz- és földrendezési, szabá­lyozási munkálatokat. Az utóbbi tájegységben 31—32 ezer hektár földön teszik biztonságos termővé a je­lenleg veszélynek kitett föl­deket. Háromszáz [vagon luceroapelletet állít elő az idén a Zagyvarékasi Béke Tsz, amelynek döntő részét a Gabonaforgaltni és Malomipari Vállalaton keresztül érté­kesítik (TKL) Sikeres akciók a termőföld megmentésére, védelmére Kötelmek Kommentárunk a 2. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents