Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-29 / 177. szám
1986. JÚLIUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Váci kötöttárugyár kazárt gyáregységében az első télévben az előző év azonos időszakához képest húsz százalékkal több, összesen mintegy 48 millió forint értékű terméket gyártottak az NSZK-beli Adidas cég számára. A Nógrád megyei üzem ma már nemcsak népviseletéről, hagyományőrző tevékenységéről híres, hanem a sportruházati cikkek gyártásával is egyre ismertebbé válik. (MTI Fotó: Kulcsár József — KS) Hót év, hét elnök „Szegény embert az ág is húzza” Az erőfeszítések eredményt hoznak Tiszaszentimrén — Éppen jókor jött — fogadott a szövetkezet elnöke —, közepén tartunk az aratásnak. Az aszály miatt hektáronként 10—12 mázsával lesz kevesebb a búzánk. Ez vagy 9 millió forintot visz el tőlünk! Van olyan területiünk, Tiszaszentimre, Aranykalász Termelőszövetkezet. Súlyos teherként hordozza, sok társához hasonlóan, a kedvezőtlen adottság legfőbb jegyeit. A 4500 hektár szántó- területük átlagos minősége mindössze 17 aranykoronás; küszködnek belvízzel, szikkel és egyéb bajokkal, ami csak elképzelhető e vidéken. A szövetkezet hét év alatt hét elnököt „fogyasztott el”. A jelenlegi viszont. Takács László, már harmadik éve van hivatalában. — Nylivánvaló, hogy ha csak panaszkodunk, s a bajainkat emlegetjük, akkor azzal nem jutunk előre egy lépést sem. 1984-ben alapvető számvetést készítettünk, és négy nagyon fontos fel- adatcsoportot jelöltünk meg, amelyek azóta egy pillanatra sem kerültek le napirendről, s amelyek megoldása számunkra létkérdés. Ügy is fogalmazhatnék, hogy a talpon maradásunk múlik e folyamat következetes végig- vitelén. Minden erővel javítanunk kell termőföldjeink minőségét, jövedelmező ipari ágazatot kell teremtenünk, a háztáji gazdálkodás fokozott támogatásával javítanunk kell tagjaink jövedelmét, s végül új, ösztönző hatású érdekeltségi rendszert kell meghonosítanunk. A parasztember azt szokta mondani, valahányszor terméskilátásokat latolgat, hogy „de ez még sokszor kint alszik addig, bármi történhet vele”. A termelőszövetkezetek számára a gazdálkodás biztonságát az időjárás kiszámíthatatlanságával, s egyáltalán a kedvezőtlen természeti adottságokkal szemben, az ipari tevékenység jelentheti. Az a jelenség, amelyet az utóbbi másfél évtizedben annyiféle névvel, és sokszor változó előjellel ruháztunk már fel, s amelynek létét, szükségességét ma már szerencsére senki sem vitatja. ■ A tiszaszentimrei Aranykalásznak 1383-ban 2 milliós nagyságrendű ipari ágazata volt, ami nem elégséges erő ahhoz, hogy kihúzza a kátyúból a szövetkezet székerét 1984-ben a téesz vezetése egy hosszabb távú programot dolgozott ki, amelynek lényege, hogy 4 év alatt 50 milliós árbevételt kell produkálnia az ipari ágazatuknak. Most valahol félahol az élére állított jegyzetfüzet kilátszana a táblából. Válságstábot kellett ösz- szeállítanunk, pedig nem vagyok híve az ilyen direkt irányításnak. Most lehet igazán írni a kedvezőtlen adottságú téeszek bajairól, amikor azok ilyen nagyok... Az elnök, mielőtt a részletekre tért volna, gondosan beszámoztatta velem mind a négy feladatot Nem fontossági sorrendet akart, csupán azt, hogy egyik se maradjon ki, mivel ezek együtt hozhatják meg a téesznek a várt eredményeket. A szövetkezet 1982-ben kapcsolódott be a komplex térségi meliorációs programba, s 1990-ig 115 millió forintot költenek összesen a talajjavításra. Az összeg 70 százalékát állami támogatás, a maradó részt pedig a saját fejlesztési alap, illetve kamatmentes hitel fedezi. — Számunkra a melioráció létkérdés. Napjainkra annyira megnövekedtek a növénytermesztés költségei, hogy azokat nem szabad hosszú ideig ilyen rossz földekre fordítani. Viszont nekünk a föld a termelőeszközünk; hatékonyságunk pedig döntően függ annak ter- mőértékétől! Ezért vállaltuk, hogy 1990-ig gyakorlatilag a teljes fejlesztési erőforrásainkat e célra használjuk fel. Már eljutottunk oda, hogy a javított területeken 60—70 mázsa kukoricát tudunk termelni! Vannak persze olyan területeink is, amiket csak 70—80 ezer forintért lehetne hektáronként meliorálni, s ez már nem éri meg. úton tartanak a növekedésben, de már tovább is terveztek: 1990-re 90 millió forint a cél. — A két „klasszikus” út közül választhat egy szövetkezet — mondta erről az elnök. — Vagy saját mezőgazdasági terményeinek feldolgozására áll rá, vagy pedig nyit más irányban, s kapcsolatokat keres. Mi, szintén kényszerpályán, az utóbbi úton indultunk, s azon is csak lépcsőfokonként haladhatunk. Jelentősebb beruházásra nem lévén pénzünk, bérmunkát vállaltunk. így indult előbb a BHG részére a forrasztás, majd 1984-ben a kézműipari részlegünk, a Fővárosi Kézműipari Vállalattal kooperálva. Aki pénz nélkül akar ipart telepíteni, annak sok közbeeső állomást be kell járni, mire maga is beruházhat. Bérmunka, gépibérlet, és más formák... És persze hitel. Most, 1986-ban indítottuk papíripari részlegünket, 5 millió forint kamatmentes pályázati hitelből. Első lépésként már üzemel a nyomdánk, s ez év augusztus 1-én a dobozüzemünk is termelni kezd. Eltökélt szándékunk, hogy elérjük: ipari ágazatunk ereje révén ne egyszerűen csak nyereségesek legyünk, hanem még az esetleges természeti csapásokat is ki tudjuk heverni! Persze, a termelőszövetkezet ipartelepitési, munkahelyteremtési törekvései jól jönnek a három kistelepülésnek, Tiszaszentimrének, To- majimonostorának és Űjszent- györgynek is. Varrodájukban például foglalkoztatni tudják e települések szabad női — szakképzetlen! — munkaerejét, ami pedig más vidékeken éppen a legtöbb gondot jelenti. Intenzív háztáji Talán némi meglepetést okoz, hogy Tiszaszentimrén a színvonalas háztáji gazdálkodást, az úgynevezett intenzív háztájit is a felemelkedés kritériumai közé sorolják. Ám, ha arra gondolunk, hogy jelenleg 4200 forint csak a havi átlagjövedelem a szövetkezetben, a szabályozók — s a téesz jelenlegi eredményei.! — pedig nem tesznek lehetővé jelentős emelést, akkor mindez már érthető törekvés. Olyan, munkával szerzett jövedelemhez juttatni a tagokat, hogy kötődjenek a gazdasághoz, s rangja, értéke legyen a szövetkezeti tagságnak. 1985-ben az egy hektár diny- nye tiszta jövedelme 30 ezer, a hibridkukoricáé 40 ezer forint volt, a munkaigényes dohány viszont 100 ezer fölött „fizetett”. i A belső érdekeltség rendszerének reformja mór egyetlen helyen sem késhet büntetlenül tovább. Érzik ennek súlyát az Aranykalászban is, mert ez év júniusában elindítottak egy folyamatot. Alapvető cél azt elérni, hogy mindenki olyan intenzitással dolgozzon a közösben is, akár a sajátjában. Erre pedig anyagilag lehet leginkább ösztönözni a tagokat. A gépjármű-üzemeltetésben bevezették a szerződéses rendszert, a szokásos feszültségek kíséretében. Még az idén új ösztönzés lép be a liba- és a juhtenyésztő ágazatban is. Az időjárás tehát sajnálatos apropóval szolgált e nagy erőfeszítéseket tevő, kedvezőtlen adottságú szövetkezetről írott anyaghoz. Az aszály nyomán még egyet húztak az amúgy sem bő nadrágszíjon, s a vásárlások visszafogásával,, valamint pótlólagos jövedelmet hozó tevékenységekkel próbálják ellensúlyozni a növénytermesztés kieséseit A válságstáb működik — de csak ideiglenesen! L. Murányi László Panasz nélkül Gazdálkodás és időjárás Meddig szabad a szabad ár? Árak, arányok, ellenőrzési tapasztalatok I. Az utóbbi időben az ár az egyik legszélesebb körben véleményezett, leggyakrabban használt és vitatott köz- gazdasági fogalommá vált. Sokan felteszik a címben megfogalmazott kérdést, és keresik, hogy mi okozza az A termékek árában, a szolgáltatások díjában — a növekvő költségek indokolt mértékű érvényesítése mellett — a termelők, eladók sokszor olyan költségeket is a vevőkre akarnak áthárítani, melyek a munka szervezetlenségéből, alacsony hatékonyságból származnak. De a termelők és eladók egyúttal fogyasztók és vásárlók is, és amikor ebben a minőségben jelennek meg a piacon, vásárlásukkal elismerik a szervezetlenséget és hozzájárulnak újratermelődéséhez. Ebben a folyamatban az okozhat feszültséget, hogy nem ugyanaz a kör és nem ugyanolyan mértékig részesül a szervezetlenségből származó többlet- jövedelemből, mint amely vásárlóként a többletjövedelme egy részét a szervezetlenség megfizetésére fordítja. Több mint egy éve került Az előremutató árrendszer bevezetése mellett ezért szükség van az árak időszakos adminisztratív szabályozására. Itt jutnak fontos szerephez az árellenőrök. 1985-ben 4143 vállalatnál, szövetkezetnél, 1728 vállalati gazdasági munkaközösségnél és 45 829 esetben a magánszektorba sorolt vállalkozóknál (kisiparos, kiskereskedő, szerződéses egység) került sor az ország területén árellenőrzésre. A vállalatok, szövetkezetek elkülönült szervezeteinél (szakcsoport, székhelyen kívüli telephely, hálózati egység) 23 632 vizsgálat volt. Az ellenőrző szervek 24 esetben gazdasági bírság kiszabását, 16 esetben büntető eljárás lefolytatását kezdeményezték. 728 vizsgálatot vevőkártalanítás, 113-at pedig a Piaci Intervenciós Alapba történő befizetés elrendelése követett. 5500 szabálysértési eljárást és 199 munkajogi felelősségrevo- nást is indítványoztak az árellenőrök. 784 ellenőrzés után csökkentették a munkáltatók felelős dolgozóik jutalmát, 6947 esetben pedig árak felfelé történő mozgását, milyen módszerekkel lehet az indokolatlan emelkedéseknek gátat szabni. A bonyolult összefüggések miatt azonban erre a kérdésre nem könnyű egyértelmű választ adni. sor az árrendszer jelentős korszerűsítésére abból acélból, hogy a piaci hatások jobban érvényesüljenek, a gazdálkodás szervezetlenségének újratermelődése megszűnjön. A változások hatásait azonban csak később lehet egyértelműen megítélni, mert jelenleg még keverednek a régi és új elemek, módszerek. A hatályos árjogszabályok valós piaci versenyhelyzetet feltételezve, keret jellegűek. A korábbiaknál nagyobb szerep jut most a piac szelektáló, ösztönző és kényszerítő hatásainak, ezért bővült a szabad árak köre. A piaci hatások azonban egyelőre nem kellő intenzitással érvényesülnek. A gazdálkodók közötti verseny nem bontakozott ki a kívánt mértékben, a kereslet pozíciói — néhány terület kivételével — a kínálattal szemben erőtlenek. anyagi kihatással nem járó intézkedésre (hatósági figyelmeztetés) került sor. Az összegzett adatok azt bizonyítják, hogy minden ötödik vizsgálatot intézkedésnek kellett követni. Az intézkedések anyagi kihatása 250 millió forint volt. Szolnok megyében az árellenőrök 4583 ellenőrzést végeztek 1985-ben. Minden negyedik vizsgálatot (1284 esetet) intézkedés követett, ennek anyagi vonzata 4,8 millió forint volt. Az intézkedések között szerepelnek azok az esetek is, amikor az ellenőrök nemcsak az alkalmazott árat kifogásolták, hanem az azzal összefüggő egyéb magatartást is, mint például engedély nélküli tevékenység gyakorlását, a bizonylati fegyelem megsértését, a minőségtanúsítás elmulasztását vagy az árellenőrzés akadályozását. Egy esetben gazdasági bírság indítványozása követte az építőipari ágazatban a bruttó fedezet helytelen alkalmazását és a számítással alá nem támasztott többlet- költségek érvényesítését. Két esetben bűnvádi eljárás kezdeményezésére volt szükség. Égy víz-gáz-fűtés- szerelő kisiparos ugyanis az árjogszabályok megsértésével kötötte meg a kivitelezési szerződést, és így jogtalan árbevételt ért el. A másik büntetőeljárást egy szerződéses presszó vezetője ellen kellett indítani a fagylalt árának indokolatlan emelése miatt. 28 esetben rendelték el az árellenőrök a megrendelők kártalanítását, 11 esetben pedig —amikor a vevők személyét nem lehetett megállapítani — az árdrágítóknak a jogtalan többletbevételt a Piacd Intervenciós Alapba kellett befizetni. 47 alkalommal pénzbírság kiszabását, 33 személy esetében pedig fegyelmi felelősségrevonást javasoltak az árellenőrök. 218 személy ellen szabálysértési eljárást kellett lefolytatni. Az ellenőrzések tanulsága szerint az árfegyelem a hatósági áras és az árvetéskészítési kötelezettség alá vont termékek esetében javult. Változatlanul sok viszont a hiányosság a szabad árak, díjak alkalmazása és a magánvállalkozók árfegyelme esetében. Lehetséges az alku Jelenleg a fogyasztói árak 58 százaléka tartozik szabad árformába. A „szabad” jelző azonban sokakat megtévesztett, mert azt gondolják, hogy a szabad ár korlátlanul emelhető. Ezzel szemben a szabad árak egyharmadá- nak emelése előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozik. Ez azzal jár, hogy a gazdálkodó szervezetek áremelési kérelmét az árhatóság elemzi, indokoltságát felülvizsgálja, és ennek eredményeként az áremelést engedélyezi, vagy több hónapra felfüggeszti. A jóváhagyás után az ánat az eladók egy része — helytelenül — hatósági árként kezeli, és ezt a vevők is elfogadják. Az árhatósági hozzájárulás azonban csak azt jelenti, hogy a jóváhagyás mértékéig folytatható áralku az eladó és a vevő között. Az alku lehetőségével azonban egyelőre nagyon kevesen élnek. Pedig ha a továbbfeldolgozók, vevők nem fogadják el a tervezett és bejelentett áremelést, akkor hiába hagyott jóvá az árhatóság magasabb árat az eladó csak alacsonyabbat tud alkalmazni. Benedek János osztályvezető helyettes MTVB ipari osztálya (folytatjuk) Alacsony hatékonyság, szervezetlenség Az ellenörök szerepe Mérlegen a nyári betakarítás (Folytatás az 1. oldalról) sén —, hogy az állami fel- ügyelletet, az érdekképviseletet ellátók, a termelési rendszerék, az üzemi tapasztalatok alapján elemezzék, hogy az időjáráson kívül mennyiben járultak hozzá az előző évinél és a tervezettnél mérsékeltebb kalászos- gaibona-termesztési eredményekhez objektív tényezők. Mint például többek között a szakmailag indokoltnál alacsonyabb tápanyagfelhasználás, a monokultúrás termesztés nagy aránya, vagy a megfelelő fajtapolitika hiánya. A tapasztalatok összegzésének közreadása bizonyára jól segíti majd a szövetkezetekben és állami gazdaságokban a jövő évi termelés megalapozását, amelyhez már hozzá is láttak az üzemekben, nyújtott műszakban végezve, ahol lehet, az aratás utáni tennivalókat. Ez utóbbiak közül legfontosabb a szalmabetakarítás, a tápanyag-visszapótlás és a talajmunkák meggyorsítása. A koordinációs bizottság nemcsak azt tartja fontosnak — amint azt az ülésen Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese is megfogalmazta —, hogy a tavaszi vetésű növények jelenlegi állapota alapján a szokásosnál korábbra várható őszi betakarítás miatt a lehető legjobban használják ki a fenti munkákra idejüket, eszközeiket a nagyüzemek. Legalább ilyen fontos, hogy a jövő évi sikeres növény- termesztés érdekében már most, az előkészítésnél hasznosítsák az idei betakarítás után szerzett tapasztalatokat. Az év eleji belvízhelyzet például arra inti a gazdaságokat, hogy ahol több év óta forgatás nélküli talajelőkészítést alkalmaztak, ott feltétlenül a táblák középmély lazítására is sort kell most keríteni. Nem megnyugtató az sem, hogy kevés üzemiben kezdték meg és csak vontatottan halad a szervestrágya kiszórása, holott a nemrégen megtartott földi és 'légi határszemlék tanúsága szerint nagy készletekkel rendelkeznek az üzemek. Az utóbbi napokban hullott csapadék hatására a megye egy részén a korábbi heteknél kedvezőbb pozícióba kerültek az őszi betakarítású növények, így azok várható termésátlaga valamelyest ellensúlyozhatja még a kalászosok kiesését. Emellett azonban feltétlenül szükség van a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban további, a veszteségeket mérséklő termelésbővítő intézkedésekre az állattenyésztési és az alaptevékenységen kívüli ágazatokban is. T. F.
