Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-19 / 169. szám
1986. JÚLIUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 KÉPVISELŐLÁTOGATÓBAN Magyar vállalkozás A szolnokiak között Jó ügyekért közbenjárni Tíz falu harmincötezer lakóját képviseli az ország színe előtt. Általa van jelen a törvényhozásban a jász- boldogházi nyugdíjas, a jásztelki tsz-tag, vagy a fény- szaruú Orion gyár dolgozója. Ha szavazásra emeli kezét a Parlamentben, a mozdulatában sűrűsödik választóinak akarata is. Az első pillanattól érzi az óriási felelősség súlyát, azóta, amikor tavaly a választás utáni éjszaka tájékoztatták, hogy a 14-es számú országgyűlési választókerület képviselője. — Rendkívüli megtiszteltetésnek éreztem, mikor képviselőnek jelöltek — mondja Búzás Józsefné, a jászárokszállási Hímző és Szőnyeg- szövő Háziipari Szövetkezet elnöke. — Akkor számot vetettem a munkámmal, a szövetkezet erőfeszítéseivel, elért eredményeimmel. Közeledek a nyugdíjhoz, mondtam magamban, mit várhatok még? Alkalmasnak találtak arra. hogy képviselő legyek, de ezt a váratlan elismerést nem lehetőségnek, hanem szolgálatnak tekintettem. A jelölő és választógyűlésekre lelkiismeretesen készültem, mert ezt kívánta a bizalom, és nagyon szerettem volna jó pótképviselő lenni, aki bármikor és bármiben segíthet társának. Elmúlt egy éve a választásnak és azóta Búzás Józsefné új világot ismert meg. Kitágult körülötte a szövetkezet, a nagyközség, a több falut felölelő bedolgozói hálózat alkotta közösség. Országos dolgokba nyert bepillantást. bizottsági ülésekre jár, és szoros kapcsolatot tart a választóival. Anyaggyűjtés közben futottam már vele össze fogadónapján. Az üres félórákban ismerkedett a községgel, tervekkel, eredményekkel, gondokkal. Ezt a találkozást is egy ilyen fogadónapra ütemeztük, azonban az elöljárók kérésére egy héttel korábban látogatott ki Jász- ágóra. így a munkahelyén, az elnöki szobában faggattam képviselői munkájáról. — Nem várt ajándék ez a megbízatás. Nem nehéz, inkább szép és érdekes munka. Az éjszakák ugyan rövideb- bek olykor, de örömmel vállalom a feladatokat. Korábban 11 társadalmi megbízatásom is volt, most szépen adogatom vissza őket, hogy több időm jusson a képviselői teendőkre. A választás előtt hatszor járt a Parlamentben, de egészen más volt az alakuló ülés alkalmából belépni az épületbe. Más ajtón, más felelősséggel. Az Országgyűlés bizottságai közül az Ipari Bizottság üléseire kért meghívást és bekapcsolódott az Interparlamentális Unió magyar csoportjának munkájába. A tavaszi ülésszakon ismét egy kellemes meglepetés érte, amikor a Kereskedelmi Bizottság tagjai közé választották. — Munkánknak — jelentőségét tekintve — a legfontosabb része a törvényalkotás. A felkészülést a megyei képviselői csoport ülései könnyítik meg, ahol az országgyűlés előtt néhány héttel megkapott javaslatokat megvitatjuk. Ezeken a csoportüléseken átfogó tájékoztatókat is kapunk a megyéről az egyes területek jobb megismerése érdekében. A választók érdekeinek a képviselete, kéréseik tolmácsolása, gondjaik orvoslásának segítése pedig a képviselői munka alapja. A tőle megszokott alapossággal és odaadással látja el ezt a feladatát is. Egy év alatt valamennyi településen 6—7 alkalommal járt. Évenként kétszer tart fogadónapot, részt vesz a tanácsüléseken, falugyűléseken, volt ünnepi szónok, és díszvendég. Tanácselnökök mondták el róla. hogy a közösség legnagyobb megelégedésére végzi munkáját, különös gondot fordít a társközségekre is. Jászdózsán a szomszédos tarnaőrsi összekötőút megépítése ügyében kérték közbenjárását. A falugyűlésen tett ígéretének megfelelően a tarnaőrsi képviselővel együtt jártak a Közlekedési Minisztériumban és a hosszú ideje húzódó ügy úgy tűnik kimozdult a holtpontról. A diákok utazásának megköny- nyítésében is kérték segítségét — eredménnyel, a többit maguk is megoldják Jászdózsán. Jászárokszállá- son a gázvezetés ügyében tájékozódott az országos szerveknél, Fényszarun pedig egy kerékpárút építésével kapcsolatban levelezett, kopogtatott az illetékeseknél. Érdeklődő, segítőkész, pontos és megbízható — hallottam róla több helyen is. — Arra törekedtem, hogy helybeliként éljem át a kerületemhez tartozó települések gondjait, örömeit, és ez nem is esett nehezemre. Első természetesen a szövetkezet, mert a termelés nem szenvedhet csorbát, de a feladatok összeegyeztethetők. A bizalom kötelez, jó ügyekért közbenjárni úgy érzem, hogy kötelességem. Lukácsi Pál Erdősítés a sivatagban A Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalat bekapcsolódott az Egyesült Arab Emírségek erdősítési programjába. Erről a magyar vállalat képviselői a közelmúltban írták alá a szerződést az Abu Dhabi-beli partnerükkel. A megállapodás alapján a Chemokomplex — az Erdészeti és Faipari Tervező Irodával, valamint a Dán- szentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezettel együttműködve — 500 hektáros terület erdősítési munkáira vállalkozott. A szerződés alapján az export értéke eléri a 3 millió dollárt. Az erdősítést egy Abu Dhabitól 60 kilométerre lévő területen kezdik meg. Olyan erdősávokat alakítanak ki, amelyek hatására kedvezőbbé válik a sivatagi terület klímája. A munka már megkezdődött, a magyar szakemberek hozzáláttak a tervezéshez. A közeljövőben elkezdik a felvonulási létesítmények telepítését, s a kútfúrást is. A későbbiekben szivattyútelepet létesítenek és kiépítik az öntözőrendszert, hogy megkezdődhessen a facsemeték ültetése. A facsemetéket, az öntözési technológiát a magyar vállalkozók biztosítják. A tervek szerint már jövőre végeznek az ültetés zömével, a teljes erdősítési program pedig 1989-ben fejeződik be. A Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat biológiai laborjának munkatársai megbatározott időközönként ellenőrzik a közkifolyókat, vízmintát vesznek és sterilizálják a kifolyócsövet. Az összegyűjtött mintákat a vállalat laboratóriumában alapos vizsgálatnak vetik alá. Felvételűnk Nagykörűben készült, Zsigmond Judit gázégővel sterilizálja a kifolyót (Fotó: Mészáros) Fürdőruhák 40 féle fazonban A Fővárosi Ruhaipari Vállalat az idén 140 ezer kiváló minőségű, divatos és ezért kelendő fürdőruhát adott át a belkereskedelemnek, 40 százalékkal többet, mint tavaly. Ezt az tette lehetővé, hogy jelentősen kibővült az egyik NSZK-beli céggel korábban kialakított termelési kooperáció, aminek eredményeként erre a szezonra mintegy 40 féle fazonban készítettek egy- és kétrészes Yessa és Glsou Laffair márkanevű fürdőruhákat. Az együttműködés keretében, az NSZK-beli partner a modelleket, az alapanyagot és a gyártáshoz szükséges műszaki információkat adja és vállalta azt is, hogy a termékek egy részét visszavásárolja. A magyar gyártók a különlegesen jó minőségű divatcikkek előállításához 51 speciális varrógépet és több kiegészítő berendezést is üzembe állítottak. Jákóhalmán Eddig tizennégyezren látták a helytörténeti gyűjteményt A napokban fogadta 14 ezredik látogatóját a jászjákó- haimi helytörténeti gyűjtemény állandó kiállítása. Jövőre lesz húsz esztendeje, hogy a kiállítóterem megnyílt, és a község történetét bemutató anyag mellett, több alkalommal időszaki kiállításokat is fogadott. Ha leszámítjuk azt a néhány évet, amikor renoválás, leltározás, átrendezés miatt zárva volt, akkor az érdeklődők száma évente megközelítette az ezret. Ez annak is köszönhető, hogy a helyi iskola tanulói és az óvodások is rendszeresen, csoportosan látogatják a község múltját dokumentáló kiállítást. A látogatók köre azonban jóval túlnő ezen. Sok országból — a Szovjetuniótól Hollandiáig — Jutottak el oda látogatók. Megtekintette a gyűjteményt a Szolnokon rendezett IX. Országos Honismereti Akadémia népes gárdája is. Űjabb látogatókat vonz a Tájak—Korok— Múzeumok bélyegzőhelyeként is, melynek hat éve tagja. Mostanában is gyakoriak a vendégek —•• sok esetben kerékpáros gyerekek —, akik a megyei szervek által meghirdetett Kalandos nyár akció egyik javasolt látnivalóját ismerhetik meg Jákóhalmán. Sajnos némelyik ismertetőben a gyűjtemény a Fő út 27. szám alatt szerepel, ez a lebontott tanácsháza címe. Maga a gyűjtemény az udvari épületben van, amely a Bajcsy-Zsilinszky utca felől közelíthető meg. A jászjákó- halmi helytörténeti gyűjtemény épületének tervezett bontása egyelőre nem valósult meg, tehát továbbra is a megszokott helyén fogadja látogatóit. (fodor) Két és félmillió útlevelet már kicseréltek Kiutazási engedély is ketl Az elmúlt másfél évben, az új útlevélfajták bevezetése .óta eltelt időszakban mintegy két és félmillió magán- útlevelet cseréltek ki hazánkban. A bevezetésükről intézkedő törvényerejű rendelet 1984. január 1-én lépett hatályba: ennek alapján nyolcról négyre csökkent az útlevélfajták száma, s megkezdődött a korábban rendszeresített két magánútlevél cseréje egységes úti okmányra. A felmérések szerint a magyar állampolgárok 1984 végén mintegy 6 millió magán- útlevéllel rendelkeztek. Ezek cseréjét fokozatosan, a kiutazások engedélyezési eljárásához kapcsolódva végzik az illetékes hatóságok. Az új, egységes útlevelek cseréje 1988 végére fejeződik be, mivel ekkor jár le a korábban kiadott okmányok érvényességi ideje. Fontos tudnivaló az útlevelekkel kapcsolatban, hogy utazásra csak akkor használhatók, ha az adott országra, illetve országcsoportra érvényes kiutazási engedélyt is beszerezték a külföldre készülők. Sajnos, még mindig többször előfordul, hogy ennek hiányában a határról kell visszatérniük a külhonba tartó turistáknak. Ezért indulás előtt feltétlenül ellenőrizni kell, hogy az útlevél tulajdonosa rendelke- zik-e érvényes kiutazási engedéllyel. Ismét téma a teho Hz első próbálkozás Sikertelen volt A megye- székhely lakói 1986-ra nem szavazták meg a tehót, azaz nem értettek egyet a településfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettségének bevezetésével. Mivel az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a kötelezettséget a fizetőképes lakosság döntő többségének egyetértéséhez kötötte, így a Szolnoki Városi Tanács 1986-ra nem hozhatott rendeletet, a város lakóközössége az idén nem járul hozzá forintjaival is a település fejlesztéséhez. Utólag balgaság lenne azon siránkozni, miért csak 9245 szolnoki szavazott igennel a tanács által kibocsátott kérdőíveken a 8—900, illetve 1000 forintos évi fizetési kötelezettségre. Inkább el kell ismerni: manapság az emberek nagy többsége adós. Adós lakásért, szinte élete végéig, s különféle rövid lejáratú hitelek is megszabják lehetőségieket. Ráadásul jól tudjuk, hogy ,.sokba kerül az élet, a mindennapok is”, már nem is lehet egyformán mindenkit közömbösséggel, a település fejlesztése iránti érdektelenséggel vádolni csak azért, mert tehót nem akart fizetni. Ezt különben a városlakók társadalmi munkakészsége, s az akciók évről évre számban, értékben mind nagyobb aránya is cáfolja. Ráadásul az „adósok” döntő többsége épp a fizetőképes korosztályból, a fiatalokból, középkorúakból tevődik össze, akik alig vannak túl a családalapításon, vagy akiknek felnövekvő generációkról kell gondoskodniuk, esetleg felnőtt gyerekeik otthonteremtéséhez áldozniuk. Az észérvekhez, melyek aligha vitathatók, társult még az első szervezés idején néhány tanácstalanság, tapasztalatlanság miatt keletkezett ügyetlenség is. Szolnok fejlődő alföldi város. szaporodó népességgel. A fejlődés örömei mellett az ellentmondások is felszínen vannak. Az új városrészek építésén túl nem volt évtizedekig pénz a legöregebb kerületekben olyan szükségletek kielégítésére, mint a gyalogjáró, az út, megfelelő üzlethálózat, korszerű gyermekintézmények. Bár építettek a városban iskolákat, középiskolát az utóbbi évtizedekben. a munkáskerületben, az Újvárosi Általános Iskolában mindmáig kétmű- szakos a tanítás, s a város- központtól távoli, alig ellátott települések lakói áhítoznak korszerű boltok, kényelmes orvosi rendelő, a réginél tágasabb gyermekintézmények iránt. Nos, az első kérdőíveién — amelyeken szavazni kellett a város lakóinak — egységesen néhány olyan fejlesztést javasoltak, a lakosság forintjaiból, amelyek túl általánosak voltak, vagy egyformán mindenkinek nem látszottak támogatásra érdemesnek. Akadt persze más hibája is a szervezésnek: volt, ahol a kérdőívekkel becsöngetett a megbízott, s minden magyarázat nélkül átadta a címzettnek csupán annvit mondott, mákorra kell kitölteni, mikor ..eyűjti össze”. Az se tetszett sokaknak, hoffv a tanács a kérdőív első oldalán pontos táiékoztatást kért a kérdezett jövedelméről. Nem egy lakóközösségben téma volt: ki. mennyit keres, mennyit vallott be jövedelmének. Utólag az is kiderült, a felkészítésben is lehetett valami furcsaság. Nem egy. kérdőívekkel járó aktíva is azt húzta alá a sajátján, hogy nem ért egyet a hozzájárulás bevezetésével. Különben az elutasítók közül sokan elmondták, hogy szívesen adnának pénzt, de nem nyolcszáz, meg kilencszáz forintot, hiszen a lehetőségeikhez ez az egész évre is nagy teher lenne. A kudarc csak egy év alatt is millókat jelentett mínuszban a városfejlesztésnek. 1985. a tanácsi munkában választásokkal, rengeteg feladattal járt. A megalakult új testület ez év küszöbén úgy döntött: gondosabb, körültekintőbb szervezéssel, a korábbinál kevesebb összeggel ismét megkérdezik Szolnok fizetőképes lakosait: 1987— 1990 között vállalják-e, hogy dicséretesen sok társadalmi munkájuk mellett — adnak-e pár száz forintot is évente környezetük fejlesztésére. Alapos felmérés kezdődött, amelyben ott volt a lakóközösségek véleményének kikérése is. Az újvárosi körzetben természetesen iskola- fejlesztést javasoltak, ugyanígy a Széchenyin, az új lakótelepen is iskolára költenék a befolyó összeget, ott már a harmadik általános iskola épül majd. Szandaszőlősön a lakosság döntött, hogy a Vörösmező út szélesítésére adnak pénzt. Szinte mind a 67 választókörzet, tanácstagi terület véleménye felkerült a kérdőívekre; s külön sajátosság, hogy egy célt 4—5 körzet lakói érdekegyeztetésével jelöltek meg. Nagyobb gondot fordítottak a családokat felkeresők kiválasztására is. A kis bizottságokban, amelyeknek a „feje” mindenütt az illetékes tanácstag, képviselete vem a népfrontkörzetnek, a pártalapszervezetnek, s munkát vállalt szinte minden póttanácstag is. A városi tanács vezetői és dolgozói maguk is részt kaptak a feladatokból. • Sok körzetben június 15-én el is kezdődött a szervezés. El ne felejtsem: az íveken 3—4—500 forint a javasolt éves teho, tehát az elsőnél jóval szerényebb ösz- szeg. A szervezők nem keresik fel azt a 9245 városlakót, aki egyszer már igennel szavazott. Mintegy 15—15,5 ezer embert, családot látogatnak meg szeptember 30-ig. Kicsit kényelmetlen ugyan, hogy nyakunkon a nyár. a családok üdülnek, utaznak, nehezen találhatók otthon. Mégis: már van olyan körzet, ahol befejezték a szervezőmunkát, s a legtöbb körzetben, ahol félidejénél, felénél tartanak, meglepően sok megértést — esetleg belenyugvást? — tapasztaltak. Nincs még összesített adat, mégis az alig valamivel több mint egy hónap tapasztalata azt igazolja: a gondosabb szervezés, szerényebb összegű javaslat, a célokat valóban megbeszélő, az emberekkel szót értő szervezők munkája eredményes lesz. Elgondolkozhatunk azon is: a megyeszékhely tanácsa, a tehóért szabadidejüket áldozó aktivisták nem helyi kezdeményezésű ügyében fáradoznak. Egy törvény- erejű rendelet szellemében, előírásai szerint kérdezik a jövőjüket is Szolnokon tervező városlakókat. Hozzátehetjük: valamennyiünk érdekében. S. J. Nemzetközi horgásztábor Bálán Ezekben a napokban 150 gyermek részvételével Baján rendezik meg a szocialista országok fiataljainak hagyományos horgásztáborát, amelynek Magyarország hétévenként ad otthont. A találkozó időszakában fejeződik be a döntővel a 11. országos ifjúsági horgászvetélkedő. A magyar horgászegyesületek 18 éven aluli tagjai tavasz óta versenyeznek, s a bajai döntőn negyvenen adnak számot halismeretből, horgászismeretből és a halfogás gyakorlati tudnivalóiból. A július 24-én záruló nemzetközi tábor programjában halfogó és casting (célba dobó) verseny is szerepel.
