Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-17 / 167. szám
1986. JÚLIUS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Kőolajkutató Vállalat szolnoki telepén egy tartályt húz fel a platójára az egyik nagy teljesítményű gépkocsi (Fotó: Korényi Éva Köztisztaság, parkosítás víz- és gázellátás (Folytatás az 1. oldalról) burkolt utak kiépítésének ütemét nem követi a tisztított útfelület növekedése. Ennék következménye, hogy a burkolt utak rendszeresen tisztított területének aránya az utóbbi öt év alatt tíz százalékkal csökkent. A hóeltakarítás közutainkon még nem kielégítő. Elgondolkodtató, hogy megyénkben a közhasznú zöldterület nagysága alig haladja meg az ezerkétszáz hektárt, és ebből a parkok területe csupán 329 hektár, — az is mérsékelten csökkenő irányzatot mutat. Az egy lakosra jutó parkterület megyénkben az országos átlagnak alig kétharmada. A virággal beültetett terület nagysága 0,3 hektár. A parkok ápolására nálunk négyzetméterenként évi tíz forint jut, míg az ország más területein 14—16 forint. A pénzszűkén évi átlagban 50 millió forint társadalmi munkával segít a lakosság. Halottainktól sem mindenNyegyvenmilliós betétállomány A jákóhalmiak bankjában (Tudósítónktól) Tíz év óta része — Jász- dózsával együtt — a Jász- árokszállás és Vidéke Takarékszövetkezetnek a jászjá- kóhajmi kirendeltség. Mint önálló takarékszövetkezet 1963-ban alakult, tagjainak száma a községben 1411. Az egyesülés óta Jászjákóhal- mán külön intéző- és ellenőrzőbizottság működik, segítve a Balázs Jánosné vezetésével dolgozó négytagú kollektívát. A jákóhalmiak takarékosságát bizonyítja, hogy negyvenmillió forintjukat kezeli a szövetkezet. Jelenleg nyolcmillió forint a kölcsön- állomány, amely építés, személyi és egyéb hitelekből tevődik össze. Nagy építési kölcsönt az elmúlt évben huszonegyen vettek fel, az idén, már az első félévben húszán. Különösen jó a húsz éven aluliak ifjúsági betétjének nagy száma, már 90 fiatal kötött megállapodást öt évre szóló, tartós takarékosságra. Autónyereménybetét- kőnyvek váltására is egyre többeket serkent a gyakori nyeremény, legutóbb egy Wartburg, előtte a télen pedig egy Dacia szerencsés nyertesét köszöntötték. hol vehetünk búcsút megfelelő környezetben. Megyénk 159 temetőjéből százhuszonhétbe temetnek napjainkban. Többségüket a felekezetek tartják fenn, — így a megyeszékhelyen is. A temetők felszereltsége általában nem felel meg az igényeknek. Mindössze kilencvenötnek van épített kerítése, ki- lencvenben van ravatalozó. Alacsony a kiépített belső utak aránya. Néhol a temetőhöz vezető út is burkolatlan. A tanácsok az utóbbi években kiemelt figyelmet fordítottak a vízellátásra és a szennyvízelvezetésre, tisztításra. A VI. ötéves terv időszakában az ivóvíztermelő kapacitás 23 százalékkal haladta meg a tervezettet, ami azt jelenti, hogy naponta több mint 56 ezer köbméterrel növekedett összesen 342 kilométer vízvezetékhálózat épült. Az ivóvízzel ellátott népesség aránya 87,6 százalékról 92,9-re emelkedett. A vízművek kapacitása az említettek ellenére nem tudja Az utóbbi esztendőben nagy érdeklődésit keltett az új vállalatirányítási formákra való áttérés. Szolnok megyében a múlt hónap végére az utolsó ilyen váltás is megtörtént — a Kunság Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat zárta a sort —, s immár meg lehet vonni e változások első mérlegét. (Végleges érdemi és tartalmi értékelésre nyilván csak a «,bejáratás” évei után nyílik lehetőség.) Központi, illetve megyei döntés alapján 39 megyei székhelyű gazdálkodó egység tért át új vállalatvezetési formára: 19 tanácsi és 20 minisztériumi irányítás alá tartozó vállalat. A „legnépszerűbb” forma a vállalati tanács, 26 helyen választották ezt a megoldást. Közgyűlés irányítja további 9 gazdálkodó szervezet munkáját, 4 helyen pedig küldöttgyűlés gyakorolja a továbbiakban a döntési jogok egy részét. Az az egyik általános tapasztalat, hogy a testületekben megyeszerte viszonylag alacsony a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok aránya. Az új testületekben csak aktív, jól felkészült tagok dolgozhatnak eredményesen. mindenhol kielégíteni az igényeket. Sajnálatos, hogy a vízellátás és a szennyvízelvezetés, -tisztítás közti feszültség nem mérséklődött kellően. A közcsatornába bekapcsolt lakások aránya messze elmarad az országos átlagtól. Megyénkben 24 strandfürdő, öt tisztasági fürdő és hat tanuszoda áll a lakosság rendelkezésére. Fenntartásuk gazdaságtalan, felújításuk időszerű. de ezekben az években csak szintentartá- suk várható. A belvízveszély jelentős megyénkben. Közepes belvizes években 3—400 lakást kell újjáépíteni vagy helyreállítani, — ezért a vízrendezési munkák gyorsítása indokolt. Ami pedig az energiagazdálkodási feladatok megoldását illeti: a gázhálózatba bekötött lakások aránya öt év alatt több mint 30 százalékkal emelkedett, a föld- gázhálózatba bekapcsolt települések száma pedig megkétszereződött megyénkben. Ezért néhány vállalatnál — például TVM, Tisza Cipőgyár — szakmai felkészítő tanfolyamokat szerveznek, külső szakemberek bevonásával. Más cégeknél úgy próbálnak segíteni a testületi tagoknak, hogy egy-egy témakör tárgyalása előtt kijelölik azokat a gazdasági vezetőket, akiktől bővebb információk nyerhetők. Az újonnan létrehozott vállalati testületek működésük első szakaszában feladatuknak megfelelően főként stratégiai jellegű kérdésekkel foglalkoztak: például az éves és a középtávú tervvel, szervezeti kérdésekkel, a vezetői prémiumfeltételekkel. Ennek ellenére visszatérő — hibás! — jelenség, hogy időnként átalakultak „termelési tanácskozássá”, s olyan kérdések is szóba kerültek az üléseken, amelyek operatív jellegük miatt vezetői hatáskörbe tartoznak. Külön kategóriába sorolhatók azok a gazdálkodó szervezetek, amelyeknek székhelye nem Szolnok megyében van. A harminc ilyen gyáregység és telephely kellő súlyú képviselete biztosítva van a központokban működő vezetői testületekben. Ösztönözni, szervezni, elismerni Pénzzé vált gondolatok A Mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezetben esztendők óta folyamatosan magas színvonalú az újítói munka. A szövetkezet vezetése még időben felismerte, hogy az alaptevékenységen kívüli területek fejlesztését milyen jól segítheti az újítómozgalom. Természetesen csak akkor, ha megfelelő ösztönzéssel és színvonalas szervezéssel igazán érdemivé lehet tenni e munkát. A felismerési helyességét, a szellemi tőke forintokká válását jól szemlélteti, hogy 1979-ben még mindössze 1,5 milliós árbevételű ipari ágazata volt a szövetkezetnek, 1984-ben pedig már 28,5 milliót produkált. Jelentősebb beruházás nélkül, zömmel éppen a szellemi termékek — az újítások és szabadalmak — révén. Érdemes végigfutni a múlt esztendő legfőhb újítói eredményein is. Azokon az eredményeken, amelyek 1985-ben az országos ágazati újítási versenyben az első helyet hozták a szövetkezetnek. A tsz szakemberei összesen 27 elfogadott újítást és 2 találmányt nyújtottak be, amelyeknek hasznos eredménye — egy évre kalkulálva — 3 millió 255 ezer forint volt. (Újítási díjként 125 ezer forintot fizettek ki a jó gondolatok gazdáinak.) 1986 első félévében sem csökkent az alkotói kedv. Jobbak az eredmények, mint amilyeneket a tavalyi év hasonló időszakában regisztrálhattak: 14 elfogadott újítás és 1 szabadalom az eddigi mérleg. A benyújtott újítások többsége egyébként a termelőszövetkezeti feladattervben meghatározott kérdéskörök valamelyikének megoldásával foglalkozik. Ez azt jelzi, ‘hogy egy jól ösz- szeállított, a realitásokat figyelembe vevő — és gondolatébresztő! — feladatcsokor ráirányíthatja a figyelmet egy-egy terület megoldásra váró gondjaira. Két újítás és a szabadalom kiemelkedik az eddigi „termésből”. A digitális szélerős- ségmérőt, az Inka infra távkapcsolót és az éppen szabadalmi eljárás alatt álló nővérhívó rendszert a szövetkezet ipari ágazata gyártja, s mindhárom terméknek országos piaca várható, az eddigi információk alapján. A nővérhívó rendszernek még ennél is jobbak a kilátásai, mivel már folynak a tárgyalások az exportjáról. A „Kunság” zárta a sort Vállalati tanácsok, közgyűlések, küldöttgyűlések — Áttérés az új Irányítási formákra Vállalati érdek ez is Öntvény-fogyókúra Ma már a gyárak többsége számon tartja, hogy mennyi anyagot takarított meg, s ez a külön rüblika már tiszteletet parancsol. Ám a látványos eredmények mellett gyakran elsikkadnak az apróbb módosítások, korszerűsítési törekvések, pedig a vállalatok többsége egyre kevésbé képes új, a réginél sokkal takarékosabb technológiát meghonosítani. Az öntészettel foglalkozó gyárak talán a többieknél is hátrányosabb helyzetben vannak, hiszen az utóbbi évtizedekben jobbára a helyüket keresték. Nem nagyon tudták, hogy hova sorolják magukat, a kohászathoz, a gépiparhoz. vagy pedig a háttériparhoz? Egy éve pedig az öntészet „mammutcége”, az Öntödei Vállalat is feloszlott, és tíz gyár kezdett önálló életet Vasúti kerék — darabszámra Mindezek ellenére az öntödék se bánnak pazarlób- ban az anyaggal, mint mások. Természetesen ez az összehasonlítás még nem szolgál a dicsőségükre, s panaszkodik is például a gépipar, hogy túl súlyosak az öntvények. Persze jobb híján ezt is megveszik Az öntödéknek pedig sokáig igazán nem fűződött különösebb érdekük ahhoz, hogy korszerűbb öntvényeket szállítsanak. A szabványt is módosítani kellett, hogy ne a súlyát, számítsák például a vasúti keréknek hanem a darabszámát és a négyzetméterét. A beruházáshoz persze pénz kell, s annak most sehol sincsenek bővében, de nagyobb sorozatoknál már mindenképpen érdemes új berendezéseket vásárolni, s egy korszerűbb technológiát meghonosítani. A műszakiak jól tudják, hogy a kisebb fejlesztések beruházás nélkül is megoldhatók ám érdekeltség nélkül ez ügyben sem történik sok minden. Hiába volt takarékossági program, ha minden megtakarított 100 forintból mindössze 5 forintot fordíthattak béremelésre a vállalatok. 1984 szeptemberében aztán megváltoztak a szabályozók, s azóta már 60 forintot fordíthatnak ugyanabból az összegből béremelésre. Az ösztönző intézkedésnek van is hatása. Nagy szükség van erre, hiszen a szakemberek szerint lassan kimerülnek a belső tartalékok, és most már valóban a korszerűbb berendezések és technológiák bevezetése hozhat újabb eredményeket. Közös erővel A gyárak persze már tavaly is igyekeztek újítani, ahogy erejükből tellett. A soroksári vasöntödében például iú!j formázási eljárást dolgoztak ki. s így a fékdobok súlyát 75 kilogrammról 70 kilogrammra csökkentették Még nagyobb haszonnal kecsegtet az általuk kidolgozott gravitációs öntési technológia, hiszen a hengerperselyek súlya 400 kilogramm helyett ma már mindössze 200 kilogramm. Az Egri Vasöntödében az ÉVIG motorházak gyártását korszerűsítették, míg a Vulkán Öntödei Vállalatnál a szerszámok módosításával érték el, hogy könnyebbek legyenek a radiátorok. Persze ezek között a példák között olyan is akad, amely már régóta gyakorlat lehet- np. Az egyik öntödénkben például csak az energiatakarékossági program keretében kezdtek hozzá a kemencék szigeteléséhez — addig nem jutott eszükbe. Végül is sohasem késő, s az utolsó tartalék sem sikkadhat el, de a gyárakban ma már előre kell tekinteniük. A karszerű precíziós öntödék elterjedése például fölöttébb hasznos volna, de Magyarországon sok a kis öntöde, amelyeket nem lehet gazdaságosan korszerűsíteni. Egy nagyobb beruházást amúgysem képies vállalni egy kis cég, hiszen a kiadás meghaladja az 50—60 millió forintot. Nem véletlen hát, hogy a legkorszerűbb technológiák bevezetésére a legnagyobbak, a Ráha, az Elzett, Csepel és a Csavaripari Vállalat vállalkozott. A színesfémöntést vagy a hi- degfolyatási eljárást ezeknél a cégeknél nemcsak ismerik, hanem alkalmazzák is. Természetesen egyik öntöde sem fog ekkora beruházásba, ha a megrendelői nem igénylik a korszerűbb, például a forgácsolási nélkül is felhasználható öntvényt. A jövő tehát a közös fejeszté- seké, amikor a gyártó és a felhasználó vállalat együtt vállalja a költségeket. A felhasználó legalább annyit profitál a beruházásból, mint az öntöde, hiszen így az addiginál nagyobb sorozatban és jobb minőségiben juthat hozzá csavarhoz, csapágyhoz, és más alkatrészhez. A takarékoskodó gyárak persze számíthatnak az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatására is, amely pályázat útján juttat nagyobb összegeket Ám ez a támogatási nem elegendő egy beruházáshoz, s éppjen az a feltételük, hogy a vállalat maga is rendelkezzék anyagi alappal a korszerűbb technológia meghonosításához. D. L. Növeli exportját a győri Gardénia A Győri Gardénia Csipke- függönygyár felküzdötte magát a sikeresen expjortáló vállalatok sorába. Az évekkel ezelőtt még szinte kizárólag a hazai piacra dolgozó vállalat tavalyi árbevételének több mint 30 százalékát exportból teljesítette, s az idén az első félévben további 15 százalékkal növelte exportját a múlt esztendő hasonló időszakához képest. Az eddigi eredmények annál is biztatóbbak, mivel a gyár külföldi partnerei a tapasztalatok szerint a harmadik és a negyedik negyedévben rendelik a nagyobb tételeket. Az előirányzott csaknem 540 millió forintos. idei árbevételükből mintegy 160—170 millió forint értékű termékük a tőkésországokban talál gazdára. A dinamikusan fejlődő vállalat gyártmányait. a mintás, bordűrrel díszített függönyöket, térítőkét a világ 31 országában értékesíti. Az új piacok megnyerése, illetve a meglévők megtartása érdekében fokozott figyelmet fordítanak áruik megbízható minőségére, rugalmasan alkalmazkodnak a vevők igényeihez, kis tételek gyártására is vállalkoznak és intenzív gyártmányfejlesztéssel bővítik kínálatukat. Új termékeik közé tartozik a plüss hatású függöny, a színben harmonizáló díszpáma- huzat és ágyterítő. Gyártásukhoz tavaly helyeztek üzembe egy sp>eciális gépjét
