Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-17 / 167. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÚLIUS 17. OMFB-célprogram A fehérjetermelés ipari technológiáinak kutatása Megszokott, hogy az OMFB (Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság) gazdaságunk valamely fontos ágazatának, részének fejlesztése érdekében a kutatómunkához anyagi és egyéb segítséget nyújt. Együttműködik vállalatokkal, intézményekkel, társszervekkel. Az OMFB egyidejűleg sokféle kutatás tervezésében és finanszírozásában vesz részt. Ezek közül egyik annak az új technológiai megoldásnak a kidolgozása, amely arra ad választ: hogyan bővíthető a táplálkozási és a takarmányozási célú hazai fehérjebázis, hogyan csökkenthető a takarmányfehérje importja? Erről a programról adott tájékoztatást Mátyás Jakab, az OMFB Fehérje- és Biotechnológiai Iroda igazgató- helyettese. Elmondta egyebek között, hogy kifejlesztették a magfehérjék (szója, borsó, lóbab) extruziós (nyomás alatti hőkezeléses eljárás) technológiával történő feldolgozását. Az extrudált lisztek előállítására üzemet létesítettek, melyben 1981— 85 között 2110 tonna terméket állítottak elő 51,6 millió forint értékben. Ugyancsak kidolgozták a fölözött tej és tejsavó energiatakarékos feldolgozását eredményező, ultraszűrt tejfehérje koncentrá- tum gyártási eljárását. A kísérleti üzemben a már említett időszak között 1368 tonna fehérjekoncentrátu- mot állítottak elő melynek forintértéke 165,6 millió forint. A takarmány fehérjeértékét fokozó technológiák ki- fejlesztésében is eredményt érték el. Kiemelkedő például az extrahált szójadara emészthetőségének javítása. Ennek érdekében alakították ki a Szuproszója eljárást, és berendezést. Bebizonyították, hogy a baromfi- és sertés keveréktakarmányokban a szuproszója felhasználásának — a hizlalási teljesítmények módosulása nélkül — az import extrahált szójadara mennyisége mintegy 20 százalékkal csökkenthető. A kérődzők fehérjebázisának növelésére szolgál a keményítő-karbamid komplex eljárás és berendezés. A termék a kérődzőkkel mérgezés veszélye nélkül, biztonságosan etethető, és az abrakkeverékben az extrahált szójadarának megfelelően értékesül. Az igazgatóhelyettes beszélt az ultraszűrt tejfehérje- koncentrátum és zsír fel- használásával készült új tejpótló borjútápszer-koncentrátumról is. A szopós borjak felnevelésében a takarmányozás anyagköltsége a táp- konicentrátum és fölözött tej felhasználásával borjúnként mintegy 400 forinttal kevesebb. Az eljárás alkalmazásával a takarmánytejpor - felhasználás jelentősen csökkenthető, évente 500 ezer borjú felnevelése esetén az elérhető takarmányozási költségmegtakarítás körülbelül 200 millió forint. Mi a célja tulajdonképpen a fehérjetermelési programnak? A minisztertanácsi határozat szerint olyan technológiai megoldások kidolgozása amelyek révén mind a táplálkozási, mind a takarmányozási célú hazai fehérjebázis gazdaságosabban bővíthető és a talkarmány-fe- hérjeimport csökkenthető. A gyártás- és gyártmányfejlesztéssel a nemzetközi piacon is versenyképes, kedvezőbb összetételű, sokoldalú alkalmazást gazdaságosabban biztosítható termékek állíthatók elő. Ezáltal egyrészt az állati termék fehérjetranszformációjának hatásfoka javítható, másrészt a táplálkozási célú fehérjeforrások köre bővíthető, minősége és biológiai értéke fokozható. A program helyességét az eredmények igazolják. Az extrudált lisztek gyártás- technológiájának eredményes kidolgozása után kísérleti technológiai vizsgálatokat végeztek a Szolnok megyei Gabonaforgalmi Vállalat törökszentmiklósi üzemében pedig megkezdték a folyamatos gyártást. Az extrudált szójaliszt az élelmiszer- iparban a termékek fehérjedúsítására, az extrudált lóbabliszt a sütő- és konzerviparban fehérjeadalékként használható fel. Az ultraszűrt tejfehérje- konoentrátum eljárást fölözött tej és tejsavó alapanyagra dolgozták ki. Az előállított tejfehérje-koncentrátum nyersfehérje tartalma 75 százalék. A kísérleti üzemet Csornán megépítették. Az üzemben 1981—85 között előállított termék mennyisége 1368 tonna volt, amelyet a húsipar import nátrium-ka- zeinát pótlására használt fel. Ez 3,79 millió dollár megtakarítást eredményezett. Az eljárást a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet fejlesztette ki. Az eljárás gyakorlati megvalósítására a Csong- rád megyei Tejipari Vállalat makói üzemében a krémfe- hérjesajt gyártására új, évi 5000 tonna kapacitású üzemet létesítettek, ahol a termelés 1983-ban indult meg. Az eljárás alapján korábban létesített kisteleki sajtüzemmel együtt a krémfehérje- sajit export 1983-ban 4793 tonna, 1984-ben 5438 tonna, 1985-ben 5500 tonna volt, amely 24,4 millió dollár export árbevételt eredményezett. Sorolhatnánk tovább az eredményeket, ám szóljunk helyette néhány szót a gyepgazdálkodás hatékonyságának javításáról is. Kidolgozták a gyepterületek komplex és állati végtermékre orientált termelési rendszerét. Az eredményes kísérletek alapján a gyepterületek komplex hasznosításának rendszere a oelldömölki mgtsz modell- üzemében valósult meg. Sikerült kinemesíteni egy vegetatív jellegű, jó levélszár- összetételű, kiemelkedő sar- jadzó képességű, hosszú élettartamú, fagyot, tiprást, rágást jól tűrő, és egyben nagy termést biztosító, fehérjében gazdag fehérhere fajtát, továbbá egy kúszó' típusú lucernafajtát, amely a csapadékszegény vidékek legelőiben is megéL Az eredmények természetesen nem születtek volna meg az említett és a cikkben nem szereplő vállalatok, gazdaságok közreműködése nélkül. Ez a közös munka nélkülözhetetlen e célprogram eredményes végrehajtása és továbbfejlesztése érdekében a gazdasági célok eléréséhez. — H — Gyorsírógép A Velotype nevű holland írógéppel percenként ezer betű sebességgel lehelt írni. A gyártó cég szerint ez világrekord. Ez a gép azonban jobbára nem betűket, hanem — miként a gyorsírásban szokás — szótagokat ír la Billentyűzetét úgy alakították ki, hogy a kéz mozgása a lehető legkisebb legyen, s egyforma teher háruljon a két kézre. Három mezőre oszlik: a bal oldali mezőben a szótagkezdő, a jobb oldaliban a szótagvégi mássalhangzók billentyűi találhatók. A középső mezőben helyezték el a magánhangzókat. A leggyakoribb mássalhangzókat szétosztották a bal és a jobb mező között. A gépben lévő mikroprocesszor bizonyos fajta sorrendi hibákat kiigazít, ezekre tehát a gépeiének kevésbé kell figyelnie — ezzel is növekszik a sebesség. (Például a szó végén az ign szótagot ing végződésre javítja.) A gépet hamarosan alkalmazni fogják számítógépes szövegszerkesztő rendszerek bemeneti billentyűzeteként is. Korai rákfelismerés A rákbetegség korai felismerése döntői tényező a gyógykezelés sikere szempontjából. Ennek ellenére napjainkban még nincs általános szűrővizsgálati módszer a nem gyanított rák korai kimutatására A pennsyl- vániai állami egyetem kutatói most olyan vizsgálati módszerről adtak hírt, amellyel a korai szakaszban felfedezhetnék a rákbetegséget, mielőtt még felismerhetően megnyilvánulna a rosszindulatú sejtburjánzás. Az újfajta szűrővizsgálattal csak a ráksejtek által leadott glikoprotein jelenlétét kutatják. Az eddigi kísérletek során több száz kísérleti személyen 96 százalékos pontossággal kimutatták az aktív rákot, s csak két százaléknyi esetben adott hamis pozitív eredményt a vizsgálat. Minthogy a vérben lévő glikoprotein mennyisége arányos a rákos szövetek mennyiségével, a kutatók véleménye szerint az újfajta vizsgálattal a betegség legkorábbi szakaszában felfedezhetik a rákot A korai felismerés megnövelheti a kezelés eredményességének lehetőségét. Az új, módszer általános bevezetéséhez még további vizsgálatokra és kutatásokra van szükség, s ez még három-négy évet is igénybe vehet. Szövetbarót anyagból Osztrák műszív Bár a világ számos országában végeznek — ma már egyre sikeresebb — szívátültetéseket a súlyos, másként nem gyógyítható szívbetegségek esetén, a szívátültetés valószínűleg sohasem válhat általános gyógymóddá. Ennek több oka van, például nem áll rendelkezésre elegendő átültethető szív, és az immunológiai vizsgálatok is nagyon leszűkítik a lehetőségeket egy-egy beteg számára. Az orvostudomány és a technikai tudományok határterületén kifejlődött orvos- technika kínál azonban megoldásokat a szívbetegségek elleni harcban. A szívvel kapcsolatban elsősorban a műanyag érprotéziseket, a mesterséges szívbillentyűt és a beültethető ritmusszabályozót (pacemakert) használják egyre kiterjedtebben. Ezek a szerkezetek nem okoznak immunológiai problémát, mert anyaguk „szövetbarát”. Nagy remények fűzhetek azonban a távolabbi jövőben a mesterséges szívek alkalmazása iránt is. Első pillantásra roppant bonyolult feladatnak tűnik a szívet mesterséges szerkezettel pótolni, ebben az érzésben bizonyára közrejátszik az is, hogy a szívhez egész sor érzelmi asszociáció járul. Pedig a'szív — technikai szempontból — egyszerű szerkezet. Lényegében két szinkron működésű szivaty- tyúból áll, amelyek közül az egyik az aortába, és azon keresztül a szeivezetbe szivattyúzza az oxigénben feldúsult vért, míg a másik az elhasználtat hajtja keresztül a tüdőn. A feladat tehát olyan szivattyúrendszer készítése, amely elég kicsiny ahhoz, hogy a szív helyén elférjen, de teljesítménye elég nagy ahhoz, hogy munkáját elvégezze. A természetes szív valójában négy működő egységre, négy szivattyúra bontható, amelyek közül kettő-kettő sorba van kapcsolva. A pitvarok szivattyúzó tevékenysége azonban elhanyagolható a kamráké mellett. Ha tehát a szív munkáját mesterséges eszközökkel akarjuk pótolni, a pitvarok utánzásától el lehet tekinteni. mert a szív működése pitvarok nélkül is elképzelhető. Az első gondolatunk az lenne, hogy a mesterséges szívnek a természeteshez hasonló szerkezetűnek kell lennie Az első próbálkozások azonban azt mutatták, hogy éppenséggel nem célszerű a természetes szív szerkezetéhez ragaszkodni. Az első egyszerűsítés éppen a pitvari funkció elhagyása volt. Ugyancsak egyszerűsítést jelentett, hogy már a legelső mesterséges szívekben a kamrát helyettesítő szerkezet nem volt olyan bonyolult alakú, mint a természetes szív kamrai része: erre a célra tömlő alakú műanyag zsákocska felelt meg legjobban,. Nem elhanyagolható gond azonban a mesterséges szív energiaellátásának a biztosítása. A kutatás legfontosabb területe ma éppen ez, és ennek megoldásától függ a mesterséges szívek elterjedtebb alkalmazása a jövőben. Képünkön: az első osztrák műszív látható, amelyet a salzburgi egyetemen 12 éven át kísérleteztek ki, és ez év márciusában ültették egy 26 éves asszony mellkasába. CT-kéazUlókkal Kényelmesebb telefonálás A GB-láz lassan alábbhagy Európa-szerte, így hazánkban is, az adóvevő-rádiók tartósan beilleszkedtek életünkbe. Újabban a CT lett a sláger, ami a cordless (vagyis vezeték nélküli) telefon elnevezés rövidítése. Az olcsóbb típusok néhány száz méter hatótávolságúak, de vannak ennél nagyobbak is. Az USA- ban. Japánban már népszerű „csodatelefon” kezd elterjedni hazánkban is, nem kis „étervihart” kavarva. Mert bosszantó az, ha tv-nézés közben valakinek a készülékében egyszerre csak megszólal a telefon. S ha a kagylót valahol felveszik, a tv-néző akarva-akaratlanul kihallgathatja szomszédja beszélgetését, intim dolgait. De kellemetlen meglepetést okozhat a tulajdonosának is. Ha ugyanis egy másik CT-tulajdonos vagy egy ügyes rádióamatőr tudomást szerez a frekvenciájáról, ráhangolódhat. Hazánkban nem készülnek CT-készülékek, ezért Magyarországra egyelőre csak külföldről kerülnek be ilyenek. Ezeknél többnyire az a hiba, hogy zavarják a mi tv- adásainkat. ezért csak a posta hozzájárulásával engedélyezett a használatuk: (Egyébként így van ez több európai országban is). Az illegális CT-készüléket használók telefonkészülékét tehát leszerelhetik, márpedig a CT-telefonvonal nélkül nemi működik. A lakásban, üzletben, nyaralóban ott kell lennie a telefonvonalhoz csatlakozó „törzskészüléknek” amelytől a tulajdonos — fűnyírás, kocsimosás, bevásárlás, kutyasétáltatás stb. közben eltávolodhat, ha magával viszi a telefonkagyló nagyságú (és rendeltetésű) mozgatható részt, amelybe számtárcsa vagy nyomógomb- rendszer is be van építve. Képünkön egy olyan japán gyártmányú CT-készüléket láthatunk, amely már nem zavarja a tv-műsort, speciális kódja pedig nem engedi, hogy illetéktelen személyek is ráhangolódjanak. Tulajdonosa kb. 300 méternyire távolodhat el a báziskészüléktől. (KS). Technikatörténeti érdekességek fl fényképezés kezdete A fényképezés őskora Nicéphore Niepce (1765—1833) francia katonatiszt, majd litográfus 170 évvel ezelőtti, 1816-|os találmányával kezdődik. A feltalálónak sikerült a sötétkamra (camera obscura) által rajzolt — most úgy mondhatnánk, hogy „lefényképezett" — képet aszfaltbe vonattal bekent fémlemezen felfogni. A megvilágított aszfalt levendulaolajban oldhatatlanná vált és így a fémlapból nyomólemezt lehetett előállítani .Ezt a találmányt tökéletesítette Louis Daguerre (1787—1851) és az első fényképeket róla nevezték el „daguerrotípiá”-nak. K. A. Niepce „camera obscura”-já- nak rendszere több mint száz éven keresztül tartotta magát a fényképészműtermekben Sikertelen a zsebtévé A piacra nagyon érzékeny japán vállalatoknak be kellett látniuk, hogy zseb televízióik eddig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Egyre újabb meg újabb típusok jelennek meg, de egyidejűleg a régebbieket ki is vonják a forgalomból. A legtöbb zsebtévének folyékony kristályos képernyője van. A folyékony kristályos tévéknek az a fő erősségük, hogy csekély energiát fogyasztanak. Csakhogy a képük szürke, kevéssé kontnaszto®. inkább szürke-szürkének hat, mint fekete-fehérnek. Az is hátrányuk, hogy a kép csak akkor látszik jól, ha egészen közelről, derékszögben szemléljük. (Karórában és zsebszámológépben ez nem hátrány). Legfőbb hibájuk e tévéknek, hogy a képfelbontásuk elégtelen, a képek részletekben szegények. Az eddigi legnagyobb képbontás mindössze 240x240= 57 600 képpont, míg a 625 soros szokványos televízió-készüléké mintegy félmillió képpont.
