Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-17 / 167. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÚLIUS 17. Az utolsó nekifutás A terem holnap még egy­szer benépesül Stockholm­ban, ahol immár bő két és fél éve tanácskozik az Euró­pai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezlet. Elkezdő­dik a hagyományos nyári szünet, ami ezúttal mégis különbözik a megszokottól. A 33 európai és két észak­amerikai ország részvételé­vel folyó konferencia elérke­zett a finishez: augusztus második felében, amikor a delegátusok újra találkoznak a svéd fővárosban, már a megbeszéléssorozat utolsó fordulójára kerül sor. Az a hátralévő néhány hét pedig a jelek szerint kevésnek ígér­kezik egy igazi diplomáciai fordulatra, inkább csak a zá­róközlemény megszövege­zésének lassú, időrabló fel­adatára ad lehetőséget. Nem csoda hát, hogy a szakértők a most -befejező­dő ülésszakot tekintik dön­tőnek a bizalomerősítés és fegyverzefikorlátozás szem­pontjából kiemelkedően fon­tosnak tartott stockholmi fó­rum kimenetelében. Ha sike­rülne valamilyen pozitív, minden résztvevő számára elfogadható kompromisz- szummal lezárni a tanácsko­zást, az növelné az ősszel Bécsben összeülő helsinki­típusú utókonferencia esé- lyeifj is. Az előjelek mindazonáltal korántsem túl rózsásak. A kelet-nyugati ellentétek, a két nagyhatalom viszonyá­nak nyitott kérdései érthe­tően Stockholmban is érez­tették — és éreztetik ma is — hatásukat, s úgy tűnik, mindeddig megakadályozták egy „áttörési pont” elérését. Attól kezdve ugyanis a dip­lomatáknak már nem a po­litikai ellentétekkel és kato­nai, értelmezésbeli különbsé­gekkel kellene foglalkozni­uk, hanem „csupán” a záró- dokumentum létrehozásának semmivel sem egyszerűbb teendőivel. Némi reményt ad ugyan­akkor az a legutóbbi francia kezdeményezés, hogy (a hol­napi zárónaptól függetlenül) a delegációk nem hivatalos formában (továbbra is tart­sák fenn az érintkezést, le­hetőséget adva ezzel a vaká­ció miatti kényszerszünet megrövidítésére, az érdemi munka kiterjesztésére. A ja­vaslat csak néhány napja hangzott el, még nem lehet tudni, hogyan reagálnak á küldöttségek. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy most, amikor Stockholmban eljutottak az utolsó nekifu­tásig, minden eszközt, akár még az ilyen rendhagyó dip­lomáciai lehetőséget is meg kellene ragadni a siker, az európai kontinens számára kedvező megegyezés érdeké­ben. Szegő Gábor Husszein Szó sincs kiiiönbékérfil Jordánia nem hajlandó különbékét kötni Izraellel, átfogó rendezésre van szük­ség a Közel-Keleten — je­lentette ki Husszein jor- dániai uralkodó Ammanban egy újságírónak adott ebé­den. Miközben szólt arról, hogy miért záratta be a legnagyobb palesztin szer­vezet, az El Fatah jordániai irodáit, leszögezte, hogy to­vábbra is a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezetet te­kinti a palesztinai arab nép egyetlen törvényes képvise­lőjének. Az El-Fatah irodáit érin­tő döntés egyebek között azért született — mondta a király —, mert a mozga­lom több vezető tagjának része volt május közepén a Jármuk Egyetem diákjainak ^részvételével tartott véres zavargásban. A tüntetés megtartásáért az El-Fatah mellett a betiltott Jordániai Kommunista Pártot is okol­ta a hasemita uralkodó. Elfogadták a magyar kormányjelentést az Emberi Jogi Bizottságban (Folytatás az 1. oldalról) lampolgári jogok és kötele­zettségek széles körét rög­zíti. A magyar társadalomban — miként ez most ismét szó­ba került Géniben — az em­beri jogok érvényesülésének mércéje a társadalmi egyen­lőség, a közügyekbe való be­leszólás és a részvétel azok intézésében, a teljes foglal­koztatottság, az állampolgá­roknak a munkájuk, társa­dalmilag hasznos tevékeny­ségük — nem pedig vagyo­nuk vagy származásuk — szerinti megítélése. Ebben az irányban fejlődik szocialista jogrendszerünk is, maradék­talanul érvényesítve az em­beri jogokról szóló nemzet­közi szerződések szellemét, tételes rendelkezéseit. A Polgári és Politikai Jo­gok Nemzetközi Egyezségok­mányában foglaltak végre­hajtása szempontjából is je­lentős eredménye a magyar jogfejlődésnek, hogy az Or­szággyűlés — az Alkotmány törvényi módosításával — 1983-ban létrehozta az Al­kotmányjogi Tanácsot. A hatályos jogszabályok — a Magyar Népköztársaság politikai, társadalmi, gazda­sági és biztonsági érdekeivel összhangban — minden ma­gyar állampolgár részére (akire kizáró rendelkezések nem vonatkoznak) lehetővé teszik a külföldre utazást. Ezen jog fokozott érvényesü­lését mutatja, hogy évről év­re csökkent a száma az el­utasított kiutazási kérelmek­nek: 1970-toen 0,96, 1983-ban 0,45 százalék volt, az összes benyújtott kérelemhez vi­szonyítva. Ugyancsak lehe­tőség van magyar állampol­gárok külföldi letelepedésé­re; évente mintegy kétezren nyújtanak be ilyen kérel­met, s ezek 90—95 százalé­kát teljesítik (főiként család- egyesítés, házasság vagy más, méltánylást érdemlő körülmény esetében). Ha­sonló szabályok vonatkoznak külföldi állampolgárok ma­gyarországi letelepedésének engedélyezésére. A Magyar Népköztársaságban jelenleg mintegy 22 ezer idetelepedett külföldi él; jogi helyzetük — a politikai jogok közé tarto­zó választójog kivételével — a magyar állampolgároké­val azonos vagy ahhoz igen közel álló. Az Alkotmány biztosítja az állampolgárok személyi szabadságát és sérthetetlen­ségét, a levéltitok és a ma­gánlakás tiszteletben tartá­sát. A Polgári Törvénykönyv a személyhez fűződő jogok védelme körében az emberi méltóság megsértését is tilt­ja. Az Alkotmány rögzíti a lelkiismereti szabadságot és a vallás szabad gyakorlásá­nak jogát, az egyházak mű­ködésének lehetőségeit pedig törvények és más jogszabá­lyok. valamint az állam és az egyházak közötti megál­lapodások szabályozzák. Kiemelkedő fontosságú al­kotmányos tétel, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban a szocializmus, a nép érdekei­nek megfelelően biztosítják a szólásszabadságot, a sajtó- szabadságot és a gyülekezési szabadságot. A Magyar Népköztársaság — az Alkotmányban is dek­laráltan — védi a házasság és a család intézményét, a Családjogi Törvény pedig mindezeken túlmenően le­szögezi a házastársak egyen­jogúságát a családi életben. Ami a nemzetiségeket il­leti: a Magyar Népköztársa­ság a területén élő minden nemzetiség számára biztosít­ja az egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését és ápolását, önálló társadal­mi, érdekképviseleti szerv­ként működnek a különböző — délszláv, német, szlovák, román — nemzetiségi szövet­ségek Jogfejlődésünk kiemelke­dő eredményeként szerepelt a Genfben megtárgyalt je­lentésben, hogy a magyar Országgyűlés 1983-ban új törvényt alkotott az ország- gyűlési képviselők és a ta­nácstagok választásáról. A 18 ország szakértőiből álló Emberi Jogi Bizottság egyértelműen elismeréssel fogadta a magyar jelentést. Indokína változó arca 2. Növekvő népesség — gondok és előnyök Mindhárom indokínai or­szágban, Vietnamban, La- oszban és Kambodzsában rendkívül nagy a népszapo­rulat. Ebben a hagyományok és a javuló életfeltételek tükröződnek. Tíz vagy még több gyermek egy családban nem ritkaság. Régebben a hiányos higiéniai körülmé­nyek, az elégtelen egészség- ügyi ellátás, a nyomor, a gyakori háborúk, az éhség és a természeti katasztrófák miatt nagy volt a gyermek­Fiatal vietnami anya gyer­mekével. A családtervezés keretében azt szeretnék el­érni, hogy 1—2 gyermek le­gyen egy családban halandóság és alacsony az átlagéletkor. Így a magas születési arány ellenére csak lassan nőtt a népesség. Ma például Vietnamban az egészségügyi dolgozók száma hatvanszorosa az 1945. évi­nek, az akkori 50 orvossal szemben jelenleg 17 ezer van Vietnamban. Akkor ezer cse­csemő közül 300 halt meg, ma ez 20-ra csökkent. Az át­lagéletkor az 1945. évi 32-ről a férfiaknál 62, a nőknél 66- ra emelkedett. Laoszban 1975-ben 80 orvos volt, ma — hála a szocialista országok segítségének — több mint 400. Kambodzsában az 500 orvos iközül csak 54 élte túl a Pol-Pot klikk terrorját:ma mintegy 200 az orvosok szá­ma. Kambodzsában egyébként Pol-Potók „működésének” következménye, hogy a fel­nőtt népesség 70 százaléka nő. Az a tény, hogy mindhá­rom országban a lakosság 45 százaléka 15 éven aluli, biz­tató a jövőre nézve. A túl gyors népszaporodás azon­ban problémákat is jelent. Megköveteli, hogy a gazdasá­got olyan gyorsan fejlesszék, hogy az lehetővé tegye az életszínvonal emelését. Viet- namban például 1985-ben 7,4 százalékkal nőtt az ipari ter­melés az előző évhez viszo­nyítva. Ezért azt szeretnék elérni, hogy 1—2 gyermek Befejezte londoni tárgyalásait a szovjet diplomácia vezetője Eduard Sevardnadze szovjet (balról) és Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter fontos megállapodásokat írt alá Londonban Kádár János interjúja a Time-nak Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára tegnap fogadta Jason McManust, az amerikai Time magazin vezető szerkesztőjét és interjút adott a lap szá­mára. A találkozón jelen volt Barabás János, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tő helyettese. 125 nap után Szovjet kozmonauták visszatérése a Mir űrállomásról Tegnap, 125 napos prog­ramjuk befejeztével a Mir űrállomásról visszatértek a Földre a szovjet űrhajósok. Vállalkozásuk újabb mér­földkő volt az űrhajózás tör­ténetében : ők repülhettek először űrállomásról űrállo­másra. Leonyíd Kizim parancsnok és Vlagyimir Szolovjev fe­délzeti mérnök a Szojuz T— 15 űrhajó leszállóegységével közép-európai idő szerint 14 óra 34 perckor ért földet Ar- kalik városától 55 kilométer­nyíre északkeletre. Mindket­tőjük közérzete jó. A Mir űrállomás és a Szal- jut—7—Kozmosz—1686 űr­együttes jelenleg automati­kus üzemmódban folytatja földkörüli pályáját. Kizim és Szolovjov kuta­tásainak és kísérleteinek eredményei széles körű fel- használásra lelnek majd a legkülönbözőbb tudomány­ágakban és a gazdaságban. (Folytatás az 1. oldalról) felmérhetetlen /következmé­nyekkel járna az emberiség­re, a környezetre, miközben az atomfegyverek száma is növekedne. Nem lehet ko­molyan beszélni a hadászati támadó fegyverek csökken­téséről az űrfegyverek gyár­tásának és telepítésének be­tiltása nélkül” — hangoztat­ta. Arra a kérdésre, vajon Moszkva számít-e a Tha- tcher-kormány washingtoni befolyásának latba vetésére a találkozó érdekében, Se­vardnadze így válaszolt: ..Tu­datában vagyunk annak, hogy Nagy-Britanniát szo­ros szövetségesi szálak fűzik az Egyesült Államokhoz, és a szövetségesek mindig meg­találják egymás befolyásolá­sának módját”. A brit atomerőmű kérdésé­ről Sevardnadze megjegyez­te: hogy ennek korszerűsíté­sét a Szovjetunió nem ellen­zi. Leszögezte azonban, hogy nem helyeselheti a brit és a francia atomfegyverek szá­mának növelését, miközben napirendre kerül az európai telepítésű szovjet és ameri­kai középhatótávolságú atomeszközök leszerelése. Végül megkérdezték a szovjet külügyminisztert, hogy Thatcher asszony, akit a Szovjetunióban Vaslady- nek neveznek, mit tanulhat majd moszkvai látogatása­kor. — Nem hiszem, hogy ezt a jelzőt mi találtuk volna ki, s azt sem tudom, jó vagy rossz-e, hogy így nevezik, Ogy gondolom azonban, hogy Thatcher miniszterelnök­asszony látogatása nagyon érdekes lesz — mondotta Eduard Sevardnadze. Hivatalos látogatását be­fejezve tegnap elutazott Londonból Eduard Sevard­nadze, az SZKP KB PB tag­ja. külügyminiszter. Japán csatlakozik a csillagháborús programhoz Japán hamarosan csatla­kozik az Egyesült Államok űrfegyverkezési programjá­hoz. Tokiói kormányforrások tegnapi közlése szerint a Na- kaszone-kabinet várhatóan a közeljövőben — valószínű­leg kora őszig — bejelenti végleges döntését, ami a washingtoni „csillaghábo­rús” program megvalósításá­ban történő állami és magáin szintű japán részvétel lesz. Korábban hivatalosan azt szellőztették Tokióban, hogy Japán — az NSZK-hoz ha­sonlóan — állami szinten nem csatlakozik, viszont a magánvállalatok részvéte­lét engedélyezi. BUDAPEST Az Iraki Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözöl­te Szaddám Husszein elnö­köt. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke Taiha Ját­szin Ramadan első minisz­terelnök-helyettesnek fejezte ki jókívánságait MOSZKVA Nyiikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke tegnap a moszkvai Kreml­ben fogadta Ebitu Ukive sorhajókapitányt, a nigériai fegyveres erők vezérkari fő­nökét, a fegyveres erők irá­nyító tanácsának tagját. A nigériai politikus a szovjet kormány meghívására ked­den érkezett kormánykül­döttség élén a szovjet fővá­rosba. PORT-AU-PRINCE Halálra ítélték Haiti egy­kori diktátorának politikai rendőrfőnökét. Luc Désyr Francois rendőrfőnök Duva- lier és fia, Jean-Claude Du- valier uralmának idején töl­tötte be ezt a tisztet. A bí­róság törvényellenes letar­tóztatásokban, kínzások és gyilkosságok elkövetésében találta őt bűnösnek. MANILA Egy amerikai misszionári­us és 10 fülöp-szigeteki apá­ca elrablói a hatóságokkal történt tárgyalások nyomán jelezték, hogy készek min­den váltságdíj nélkül elen­gedni foglyaikat. Corazon Aquino asszony, a Fülöp-szá- getek Köztársaság elnöke kedden elutasította az em­berrablók eredeti követelé­sét, a 100 ezer amerikai dol­lárnak megfelelő összeg ki­fizetését, valamint azt, hogy autonómiát biztosítson az ország déli területei számá­ba. Pol-Poték uralma alatt sokezer gyermek vesztette el szüleit A népi Kambodzsa gondoskodik a4 árvákról. A képen: egy* Phnom-Pen-i árvaház udvara Laosz: serényen folyik a munkai a határban legyen egy családban. A rii- persze egészen más a hely­ka lakosságú Laoszban és a zet népirtás következményeit (folytatjuk) ma is érző Kambodzsában Gáti István

Next

/
Thumbnails
Contents