Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-16 / 166. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÚLIUS 16. Beváltották a hozzájuk fűzött reményeket Az elöljáróságok működésének tapasztalatai A Minisztertanács rendeleté nyomán, az általános választásokat követően tavaly 1570 társközségben alakultak meg az elöljáróságok. Az új népképviseleti és önkormányzati testületeket azzal a céllal hozták létre, hogy hatékonyabban képviseljék községeik lakosságának érdekeit a közös tanács fórumain, illetve más, nem tanácsi szervek előtt, s a helyi, közélet tevékeny szervezőivé váljanak Feladataik ellátásához az elöljáróságok önálló döntési jogkört kaptak több kérdésben, mindenekelőtt a községük , mindennapi életének szervezésével. irányításával összefüggő tennivalókban. Emellett, a tanácsi szervekkel közösen kialakított szabályzatoknak megfelelően, széles körű egyetértési, véleményezési jogokkal is felruházták az elöljáróságokat, így például indítványukra össze kell hívni a közös tanácsot, jogukban áll az is, hogy újból megtárgyaltassa- nak olyan ügyeket, amelyeket a társközség lakosságának szempontjából sérelmesnek tartanak. Miként az MTI tudósítóinak jelentéseiből is kitűnik, az új népképviseleti, önkormányzati testületek létrehozása óta eltelt időszak tapasztalatai bizonyítják, hogy az elöljáróságok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, tevékenyen részt vesznek a községeik életét érintő kérdések megvitatásában, a fejlesztési koncepciók kimunkálásában; rendkívül takarékosan. felelősségük tudatában döntenek a rendelkezésükre bocsátott pénzek felhasználásáról, s élvezik a lakosság bizalmát Erre utal az is, hogy tavaly e községek több mint 90 százalékában megszavazták a településfejlesztési hozzájárulást. Az aprófalvas Baranya megyéiben 214 elöljáróság alakult meg a tanácsválasztások után. Az új népképviseleti, önkormányzati testületek működésének az ad különös jelentőséget, hogy a megye falusi népességének egyihar- mada él a társközségekben, azaz a nem tanácsi székhelyű településeken. Az új tanácsi szervek a jó gazda gondosságával igyekeznek újból elindítani a sorvadás jeleit mutató aprófalvak fejlődését. Munkájukra ösztönzően hat az a kedvező körülmény, hogy sok a fiatal az elöljárósági tagok között: minden harmadiikuk 35 éven aluli. Az elöljáróságok már megalakulásuk pillanatában a közérdekű gondok sűrűjébe kerültek, hiszen a legtöbb helyen évek, évtized óta halmozódó feladatok várnak megoldásra. A legnagyobb vállalkozásba a megye legfiatalabb falujának, a pusztából községgé alakult Sátorhelynek az elöljárósága fogott: a lakosság megbízásából akciót indított az általános iskola alsó tagozatának visszaszerzésére. A kezdeményezés sikerrel járt, így már épül az új kisiskola, amelyben ősszel megkezdődik a tanítás. A baranyai aprófalvakban sok idős. többnyire gondoskodásra szoruló ember él, természetes tehát, hogy az elöljáróságok érzékenyek a szociális problémák iránt. Helyesnek bizonyult az az irányelv, amely szerint ezekben az ügyekben önálló döntési joggal élhetnek a' testületek. Ennek megfelelőien számos helyen felülbírálták a korábbi tanácsi határozatokat, mert kiderült, hogy olyan személyeik is részesülnek szociális segélyben, akik viszonylag jó anyagi helyzetben vannak, ugyanakkor felkutattak olyan idős embereket, akikről valóban gondoskodni kellett. Az elkövetkezendő évek egyik fontos feladata lesz, hogy az elöljáróságok tevékenyebben kapcsolódjanak be a helyi közélet alakításába. Ennek biztató jele, hogy a legutóbbi falugyűlések máris nagyobb szerepet játszattak e községek életében, mint korábban. Kedvezőek az elöljáróságok működéseinek tapasztalatai Vas megyében is. Az újonnan létrehozott testületek nemcsak a feladatok végrehajtásába, hanem már a tervezésbe is bevonják a községek lakóit, ennek nyomán a lakosság nagy bizalmat tanúsít munkájuk iránt. Az elmúlt esztendőben számos értékes kezdeményezés született a megyében, az elöljáróságok tevékenysége nyomán: egyes helyeken üresen maradt iskolaépületeket vettek újra birtokba, javult a lakosság ellátása, új létesítményekkel gazdagodtak a települések. Jelenleg még nagy különbségek vannak az elöljáróságok működésében. Elsősorban ott könnyebb a munkájuk, ahol korábban is jó volt a közösségi élet, ahol szívesen vállaltak közösségi megbízatásokat a lakók. Különbség mutatkozik az egyes elöljáróságok között abban is, miként élnek jogosítványaikkal, döntési, egyetértési, véleményezési jogaikkal. Borsod-Ahaúj -Zemplén megye 188 településén az eddigi tapasztalatok szerint eredményes munkát végeznek az elöljáróságok. Hasznosnak bizonyult, hogy a községi tanácselnökök értekezletére. továbbképzésére tölbb elöljárót is meghív a megyei tanács, így e fórumokon mód nyílik a tapasztalatcserére, illetve az esetleges problémák, ellentmondások feloldására is. A megyei tapasztalatok bizonyítják, hogy az elöljáróságok aktívan részt vesznek a településfejlesztési összegek felhasználását eldöntő vitákban. Ugyanakkor öntevékenyen, társadalmi munkák szervezésével, a területükön működő vállalatokkal, mezőgazdasági üzemekkel együttműködve szorgalmazzák településük fejlődését. A megyei tanács az elöljárók összefogott továbbképzését tervezi, ily módon is elősegítve szakmai tudásuk növelését. Szolnok megyében a már korábban is jól működő tanácstagi csoportok hagyományaira alapozva 21 elöljáróság működik. A megyében lévő elöljáróságok felelős döntéseinek súlyát növeli, hogy Szolnokban általában nagyobb lélekszámú településeken alakultak meg a testületek, s ennek megfelelően több pénzzel is gazdálkodhatnak. Az elöljáróságok első ko- móly megmérettetésének számított részvételük a VII. ötéves tanácsi terv koncepciójának kialakításában. Többségük a realitásokat alapul véve rangsorolta feladatait, figyelembe véve a tágabb közösség érdekeit is. Egy- egy közös tanácsnál — így például Tiszaörsön — a terv- készítés során az elöljáróságok a meghatározott pénzügyi keretekből igényeik szerint tervezhettek. Ahol nagyobb beruházások szerepeltek az elképzelésekben ott az anyagi eszközök szétforgácsol ásának megakadályozása érdekében csak az eltérő érdekek összehangolása után hoztak döntést. Pofonok Szószerintiek és képletesek. Nyáron gyakrabban csattannak, mint más évszakban. Pofonok, amelyeket fiatalok adnak egymásnak és a felnőtteknek, adják, mert ilyenkor kisebb szigorral ellenőrzik őket, és adják, mert úgy vélik, hogy okkal-joggal teszik. Tinédzser lány toporog a buszmegállóban a délutáni csúcsforgalom kellős közepén. Bronzbarna vállai, karjai mutatják, hogy több napot töltött már a strandon. Most fáradt, türelmelenül néz abba az irányiba amerről az autóbuszt várja. A három tizenéves fiút csak akkor veszi észre, amikor azok körbefogják. Eleinte csupán a füléhez közel hajolva suttognak a kislánynak, ám hogy a szövegelésük legyintésre, bosszús odébblépésre készteti áldozatukat, hangosabbak lesznek. Mi, felnőttek, halljuk az alpári szavakat látjuk, amint az egyik legény belemarkól a lány hajába, és a jelenettől vagy mástól megbénultan mozdulatlanok maradunk. A bronzbarna bőr szégyen-pirosra vált, a kéken villogó szemekben megjelennek az első könnycseppek. A fiúk leghangosalbbja hirtelen pofon üti a menekülni készülő kislányt, majd röhögve elszalad, társai persze sürgősen követik. Mi, felnőttek érezzük, hogy az a pofon a mi arcunkon is csattant. Mozgássérült fiatalember óvakodik le az aluljáró lépcsőjén. Az arcán láthatóan megfeszül az izom: minden mozdulat fájdalommal jár. Viháncoló lánycsapat érkezik hangos lökdösődéssel, a szemükben ott a nyár. A fiatalember mellett futnak el, és egy kis szőke felrikolt: „Csajok, elhívjuk a srácot diszkóba”? És már futnak tovább fuldokolva a nevetéstől. A hetven év körüli asszony nagyot sóhajtva teszi le a meggyel telt kosarait. Kínlódva kiegyenesedik, a derekát tapogatja. Bizonyára az unokáinak szedett egy kis gyümölcsöt, de lehet, hogy valamelyik boltban kívánja eladni a csábítóan vöröslő meggyet, a vidám-tarka pólóinges tinédzser fiú a kosarak mögé pattan, és belemar kot a gyümölcshalomba. A pár lépéssel előtte haladó lány fehér blúzán szétcsattannak a kezéből kiröppenő meggyek, nehezen tisztítható foltokat hagyva maguk után. Az idős nő arcán csodálkozó, vagy inkább elnéző mosoly suhan át, miiközben csak úgy az orra alatt dünnyögi: „Miért nem kért, szívesen adtam volna neki”, ö ugyanis nem látja, hogy kosarainak terhét mire használta fel a tolvaj. Érthetetlen, értelmetlen nyári pofonok, helyük alighanem még télen is sajog majd... —dó A víztározó teremtette lehetőségek következtében egyre terjed a megyében az amatőr hajóépítés. Abádszalókon Kormos János tanár kéttestű katamarán vitorlást épít, hogy hódolhasson szenvedélyének, a vitorlázásnak T. K. L. Ossu, Tiszafüred! Sport, művészet — és jó szórakozás Fiatalember sétál el előttünk. "Ügy látszik, magában beszél. Hamarosan még gya- núsablb lesz. Élesein felrikkant, csapkod maga körül, mintha láthatatlan szúnyog- csapattal hadakozna. Aztán közeledik egy hozzá hasonló ifjú. A küzdelem abbamarad. Higgadt, nyugodt meghajlás következik. Ossu! — mondják, majd elhaladnak egymás mellett. A jelenetnek a tiszafüredi Ifjúsági Üdülőd és Kiránduló Centrumban lehettünk szemtanúi, miközben Szabó Péterre, a központ vezetőjére várakoztunk. A tiszta, rendezett üdülő- központ néptelen. Kirajzottak a táborlakók. A halk, de az egész környéket betöltő zenét csak a Holt-Tiszáról érkező pecások zsivaja nyomja el egy időre. — Ossu! — köszöntőm az idő icözben visszatért szabó Pétert, mert annyit azért kivettem a tábori jelenetből, hogy ez a kifejezés valamiféle üdvözlés lehet. — Ossu! — válaszol ő is mosoly- iyal jelezve érti, miről van szó. Az első kérdés sárga, a kék, a lila, a zöld, a barna és a fekete övék hierarchiájában nemcsak hogy eligazodnak, de be is tartják, amit ez jelent. Egyetlen példa is bizonyítja. A reggelihez várták a nagy sensei-t, a magyar származású amerikai oktatót. Fél órát várakoztak állva, de senki nem mert megérkezése és engedélye előtt leülni. Ami azt illeti, Shinan Julius Thiiyre nekünk is várakoznunk kell. A tábori élet megszabott rendjét még az újságíró sem zavarhatja. A délutáni edzés előtt azonban időt szakít, hogy beavasson a sportág rejtelmeibe, tájékoztasson, hogy mit is tanulhatnak a fiatalok a keleti kultúrából. — Ez világszerte egyre népszerűbb fegyvertelen harci művészet — mondja — olyan, mint például a műmentalitását, csak óvatosan érdeklődöm az edzőtábori tapasztalatok felől. — Ez volt a legnagyobb tábor, amelyen részt vettem — válaszol a hatdanos mester —, pedig a Shi to Ryu tudomásom szerint csak másfél éves múltra tekint vissza Magyar- országon. a fiatalok egy hét alatt sokat tanultak, fejlődtek, technikában és a gondolkodásban is. A tábort jól szervezték meg, ideális körülmények közt edzhettek. Az eredményt megtekintheti a délutáni bemutatón. Tudom, hogy ossuval fogunk elköszönni egymástól. Már csak ezért is érdekelne, mit is jelent valójában. — Ez a japán szó nehezen fordítható le. Körülbelül azt jelenti, hogy erősítsd türela számítógépeket firtatja. Miért is kellenek? — Ez itt természetes — feleli az üzemmérnökiből :en trumvezetővé lett Szabó Péter. — Tulajdonképpen a szaktábor miatt van a számítógépre szükség. Ez a harmadik szezon. A korábbi kettő amolyan bevezető volt csak. Most azonban felfutott a tiszafüredi ifjúsági turizmus. Erre az évre szaktáborokat szerveztünk, többek közt sport-, kézműves-, horgász-, környezetismeret i és számítás- technikai tábort. Így aztán már a főszezon kezdetén elmondhatjuk, hogy elkelt a nyár, idén százszázalékos forgalomra számíthatunk. A szakosított táborok szervezésének köszönhetően kerültek ide a karatésok is. Pontosabban a Shito Ryu képviselői. Ifjú magyar megszállottjai Tiszafüredet választották edzőtáboruk színhelyéül. ötszázhatvanan jöttek el, hogy kedvenc sportjuknak hódolhassanak. Ehhez persze a gimnázium kollégiumát, s a vízügyi igazgatóság faházát is igénybe kellett venni. Különc csodabogaraknak látszanak. Félelem- keltő, de szerencsére fegyelmezett társaság. A fehér, a önfegyelemre nevel korcsolyázás: sport és művészet is egyben. Fejleszti az akaraterőt, az egyéniséget. Mit tanulnak? Tiszteletadást. Tiszteletadást tanáruknak, feletteseiknek és sport- vagy küzdőtársuknak. Ismerve a fiatalok, különösen pedig a magyarok medet az élet megpróbáltatásainak: elviselésére, leküzdéséire. A keleti bölcsesség nem rossz útravaló. A délutáni bemutató megtekintése után a látottakon elgondolkodva búcsúzom a tábortól. A fiatalokon és a tiszafüredi idegenforgalom fejlesztésére tett erőfeszítéseken tűnődöm. Hogy a lányok és fiúk mit profitálnak a táborozás élményeiből, nem tudom. Mindenesetre most olyanért fizettek, amit az életben ingyen is elsajátíthatnak. Tisztelhetik tanáraikat, főnökeiket, munkatársaikat. Önnevelésükhöz azonban minden bizonnyal hozzájárult a Tiszafüreden eltöltött egy hét, mert ez a környék — ha a vendégek nem is érezhették — az idegenforgalom elhanyagoltságának korábbi megpróbáltatásait jól tűrte, — ám a jelek szerint mind többét tesz azért, hogy le is küzd je azt. fiz. Gy. A wenMt ég tanítványai
