Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-15 / 165. szám
1986. JÚLIUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ebben az évben Indult a C—30 típusú úgynevezett szállodai hűtőszekrény sorozatgyártása. Belföldön és külföldön egyaránt kedvelt termék lett. Jelenleg 10 ezer darabot készítenek belőle MUNKAIZLELGETŐK Van egy közismert anekdota, amely akkor terjedt el, amikor először foglalkoztattak diákokat nyári munkában. Valahogy így szól: a gyerek jelentkezik a munkavezetőnél és megkérdezi, mi lesz a dolga. A munkavezető kapásból azt feleli, hogy „Azt kell figyelned, mikor ürülnek ki a sörösüvegeink, akkor máris kérheted tőlünk a pénzt, és nyomás a kocsma!” Mint a legtöbb anekdotában, ebben is volt igazság. Azt viszont nehéz lenne kideríteni, mostanában sza- lajtják-e a srácokat sörért, (felvágottért, ezért-azért. Annyi bizonyos, hogy meglehetősen szigorúan tiltják a munkahelyi italozást, tehát íaz anekdota valószínűleg már nem aktuális. Nincsenek pontos adatok arról, hány tizennégy éven felüli diák tölti a vakációja egy részét munkával, de sokan, lehetnek. Két szolnoki “nagyüzemben érdeklődtünk, milyen lehetőségeket kínálnak a „munkaízlelgetők- nek”? .Örömmel fogadjuk őket” A nyár a kampányra készülés Ideje a cukorgyárban, azaz folyik a gépek karbantartása, az első répaszállítmányok fogadásának előkészítése. Tisza József munkaügyi osztályvezető szerint ezekben a hetekben is nagy szükség van a munkáskezekre, így a diákokéra is. — Évente huszonöt, harminc gyereket tudunk foglalkoztatni a nyári vakációban — mondja az osztály- vezető. — Az a tapasztala tóm, hogy az érdeklődés körülbelül három éve csökken, az idén is mindössze tizenhét diák jelentkezett nálunk. A többségüket valamilyen családi szál is ideköti, lehet, hogy némi szülői hatás nyomán döntenek úgy, hogy a szünidejükből pár hetet pénzkeresetre fordítanak. örömmel fogadjuk őket, mert a mi érdekünk, hogy a könnyebb fizikai munkát elvégezzék, az övéké pedig, hogy ne csavargással, hanem hasznosan töltsék a nyári heteket. Szabó Krisztina a Tallinn Körzeti Általános Iskolában végezte a nyolcadikat, jelenleg a cukorgyár üzemi konyháján serénykedik: — A szüleim javasolták, hogy jöjjek ide dolgozni, édesapám a gyár jogtanácsosa. A konyhán igyekszem mindent elvégezni, amit rám bíznak: mosogatok, pakolok ... Egyszóval folyamatosan dolgozhatom, ősztől a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképzőbe járok majd, talán némi előtanulmánynak .is felfoghatom a konyhai gyakorlatot. — Kiszámította már, mennyi lesz a keresete? — Tizennégy forint az órabérem, július végéig akarok dolgozni, nagyjából két- és fél ezerre jön ki a végösszeg. — Mire költi? — Ó, nagyon sok helye van! Ruhát veszek, apuékkai nyaralni megyek . .. Bori Ildikó szeptembertől harmadikos lesz a Közgazda- sági Szakközépiskolában. — A főzőállomáson dolgozom — kezdi magabiztosan, aztán észreveszi, hogy fogalmam sincs, mi az a főzőállomás, rövid magyarázattal szolgál: — A cukorléből ott válik kristályossá az anyag. A feladatom a feldolgozógépek szelepeinek festése, pontosabban újrafestése. Június 24-én álltam munkába, e hónap 24-én abbahagyom. A keresetemből az iskolánk üdülőjében töltök el két hetet. — A felnőtt dolgozók hogyan viselkednek a nyári munkásokkal? — Azt hittem, hogy majd nem vesznek komolyan, de. kellemesen csalódtam. Segítőkészek, ha valamit elhibázom, nem tolnak le, hanem elmagyarázzák, hogyan csináljam. Nem terhelnek túl bennünket* »» A Papírgyárban más a helyzet, hiszen nem hogy a felvehető diákkeretet nem tudják kitölteni, sok jelentkezőt kénytelenek elutasítani. — Több mint ezerkétszáz a gyár dolgozóinak létszáma, és miután csak saját dolgozónk gyerekeit alkalmazzuk, nem könnyű a túljelentkezést diplomatikusan „kiegyenlíteni” — magyarázza Losonczi Andrásné munkaerő-gazdálkodó. — Kéthetes turnusokban dolgozik nálunk összesen tíz fiú és tizennégy lány. Ez utóbbiakra különösen nagy szükségünk van a porzsákok csomagolásánál. A fiúkat raktári, raktárrendezői munkára vesszük fel. A nyolcadikat illetve a középiskola első osztályát végzettek 13 forint 50 fillér, a nagyobbak 14 forint 50 fillér órabért kapnak. A fiúk július 27-ig, a lányok pedig augusztus 2-ig lesznek nálunk. Hosszú gyaloglás után bukkanunk az öt fiúra, akik raktárrendezők, már amikor dolgoznak. — Hullámzóan kapunk munkát, néha hajtunk, máskor pedig várakozunk — mondja Kádár Tamás az Ecseki Úti Gimnázium leendő elsőse. — Mindenesetre nem terhelnek túl bennünket. A munkaidő reggel hattól délután kettőig tart, de előfordul, hogy már háromnegyed egykor hazamehetünk. Amit két hét alatt keresek, a biciklim felszerelésére fordítom. Egyébként ha nehezebb lenne a munka, akkor sem ijednék meg, mert hozzászoktam otthon, ahol gyakran végzek kerti munkát. „...kell a hely másoknak is” Molnár Antal Szandasző- lősön fejezte be az általános iskolát, szeptembertől a 605-ös Szakmunkásképzőben tanulja az erősáramú berendezésszerelő szakmát. — Nekem az egész családom a Papírgyárban dolgozik, fel se merült, hogy máshol keressek nyári elfoglaltságot. Nem sok az 1180 forint, amit keresek, de valamit segít majd a balatoni nyaralásban. Ha lehetne, tovább is dolgoznék szívesen, de hát kell a hely másoknak is. — Az idősebb dolgozók hogyan fogadták? — Úgy érzem, egyenrangú partnernek tekintenek bennünket, de nem hagyják, hogy megszakadjunk a munkában. Nem szükséges színes fantázia ahhoz, hogy a megszólalt diákok sok-sok társuk nevében is beszéltek, és ahhoz sem, hogy kiderüljön: a nyári munka elsősorban pénzkereseti lehetőség a gyerekek számára, de nem csupán az: alkalom arra is, hogy belekóstoljanak a munkába, közelebbről megismerjék a felnőttek világát. — bendó — Számítógépes programok: Export és fejlesztés A Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) az idén tovább növeli exportját, várhatóan 3 millió dollár értékben szállít külföldre számítástechnikai programokat. Az értékesített szellemi termékek közül a legjelentősebb a Mprolog programnyelv, amelyet megalkotása óta az intézet szakembered folyamatosan továbbfejlesztenek. Az SZKI eddig csaknem 800 Mprolog számítógépes programnyelvcsomagot exportált. Vásárlói közé tartozik szinte valamennyi európai ország, az Egyesült Államok, Kanada és több délkelet-ázsiai ország. A programnyelvet az SZKI szakemberei 1981-ben alkották meg, akikor amikor Japánban a mesterséges intelligencia irányába mutató ötödik generációs számítógépcsalád programnyelvéül a Prologot választották. Ennek eredményeként a Prolog népszerűsége világszerte növekedett, s az SZKI szakemberei késedelem nélkül alkalmazkodtak a vásárlók igényeihez^ A Mprolog rendszert különböző típusú számítógépekre dolgozták ki. és így megteremtették széles körű gyakorlati felhasználásának lehetőségét. A Számítástechnikai Koordinációs Intézetben tovább folytatják a kutatómunkát, amelynek egyik célja az, hogy a legkülönbözőbb számítógéptípusokhoz is fel- használhatóvá tegyék a programnyelvet. Egy másik fejlesztési munkával elsősorban a hazai számítógép-felhasználók igényeit elégítik ki. A szakemberek megkezdték és az idén befejezik az úgynevezett lapolvasó berendezés tervezését. A három részből álló rendszer működésének lényege az, hogy a belehelyezett papírlapra írott szöveget előzetes átalakítás nélkül egyszerre beviszi a számítógép memóriájába. Az SZKI-ban készülő lapolvasó 10 ezer gépelt oldalnyi anyag tárolására lesz alkalmas. A lapolvasó az SZKI-ban gyártott Proper típusú professzionális személyi számítógépekhez illeszthető. Az SZKI tervei között szerepel, hogy a számítógépes lapolvasót a kézzel írott és rajzos szövegek tárolására és értelmezésére is alkalmassá teszik. A későbbiekben a lapolvasót beszédszintetizátorral kapcsolják össze, s így a számítógép a tárolt anyagot lehívás után felolvassa. Halló, Hungária? Munkában az új biztosító Szolnokon — Tessék, Hungária Biztosító, Török Zoltán megyei igazgató. Július elseje óta két biztosító dolgozik hazánkban. Örömmel hallottuk, hogy a megyei igazgatóságot is megszervezték már. ' Mégis az Állami Biztosító telefonszámán találtuk. Hogy van ez? — Az új intézményt már megszerveztük, néhány ágazatunk a hónap első napja óta dolgozik is. Nem ilyen egyszerű helyet, üzletházat, irodát, telefont egyebet találni. Az Állami Biztosító vendégszeretetét élvezzük még három hónapig* akkor költözünk az új székházba, — mi üzletháznak nevezzük, — amely nemrég készült el a vasútállomásnál, a Csanádi György körúton. A megyei igazgatóságtól függetlenül, már e héttől ott dolgozik a szolnoki fiókunk, s mellé a napokban költözik a gépjármű-kárrendezési fiók. — Kik és hányán dolgoznak az új biztosítónál? — A megyei létszámunk hatvanhárom, igazgatóval együtt. Jobbára az Állami Biztosító régi biztosítási szakemberei alkotják dolgozóink döntő többségét, már a biztosító munkáiban régi, tapasztalt emberek, mert korban bizony inkább a fiatalság a jellemző. — Ezt abból is gondolhatná az ember, hogy fiatal az új intézmény, a Hungária Biztosító megyei (igazgatója is. Mennyi is? — Harmincöt éves vagyok, s körülbelül az átlagéletkor is ennyi nálunk. — Ha a dolgozók döntő többsége korábban is biztosítónál volt, az igazgató? — Nyolc év biztosító múlt van mögöttem. Az Állami Biztosító Szolnok Megyei Igazgatóságának osztályvezetője voltam. — Olvasóink bizonyára érdeklődéssel olvasták a lapokban, s többször hallották is rádióban, tévében, azért az nem árt, ha elmondja, milyen ágazatokban dolgozik a Hungária Biztosító. — Feladatkörünkbe tarSzakosodó kistermelés Amire csak egy falusi porta és környéke lehetőséget ad, azt már mind megpróbálta. Az eredmény? Nem hízelgő rá nézve, Belevágott ő már sok mindenbe. Tartott nyuLakat, ráfizetett. Miképp a nutria- és a sertésnevelésre is. De nem lehet büszke a csemegekukorica- és a cóklatermesztés hasznára sem. Most tyúkokat tart és hetente kétszer-háromszor visz ötver-hatvan tojást a közeli városiba, ám a bevétel alig több annál, mint arneny- nydt a jószágokra költ. De miért nem boldogul jobban? Alighanem az a baj, hogy soha semmire nem tudott any- nyi időt, meg pénzt áldozni, amennyit kellett volna... Jelenleg 1 millió 420 ezer család rendelkezik háztáji és kisegítő gazdasággal; ez a kör, amely előállítja a mezőgazdaság teljes évi produktumának — értékben 82 milliárd forint — a harmadát, árutermelésének az ötödét. A kistermelők tábora azonban fogy, évente egy százalékkal. Ám ez a mérsékelt ütemű csökkenés egyelőre nem befolyásolta észrevehetőbben a termelés, az innen kikerülő árutömeg nagyságát, ugyanis a gazdálkodásra vállalkozók jelentős része ma több terméket állít elő, mint tegnap. A csaknem másfél millió kistermelő famíliának a 60 százaléka már kifejezetten a piacra termel; a legtöbbjük csak egyfélével foglalkozik: nyulásziik, méhészkedik, libát nevel, sertést hizlal, fóliázik, burgonyát, almát, szőlőt, málnát termeszt — egyvalamire szakosodik, (koncentrálva az anyagi és fizikai erőt. Ez a tendencia korábban is élt, az utóbbi időben viszont felerősödött. Miért? a legfőbb ok az, hogy ma — az agrár kistermelés világában, faluhelyen — csak a termelés növelésével lehet annyi jövedelemre szert tenni, ami az elért életszínvonal megtartásához, illetve szerény emelélséhez szükséges* Mert bizony nincs szó horribilis bevételekről, csillagászati nyereségeikről. Nem ok nélkül mondotta az egyik országgyűlési képviselőnk a Parlament téli ülésszakán: „Társadalmunk egy része elismeri e tevékenység óriási gazdasági jelentőségét, más része azonban, különösen a városi lakosság — ismeretei hiányában — munka nélküli jövedelemihez való jutásnak, síbolásnak, szélhámosságnak, maszekolásnak tartja. Szeretném leszögezni, hogy becsületes, kemény fizikai munkával vagyonok nem keletkeznek, de napi tizénkétTörök Zoltán, a Hungária Biztosító igazgatója tozik a nemzetközi biztosítások, az állami vállalatok vagyonbiztosítása és a teljes körű járműbiztosítás, beleértve a kötelező gépjármű-felelősségi károk rendezését is. — Csak megosztották a feladatokat, vagy lehetséges egészséges verseny kialakulása is a jövőben a két biztosító között? — Létrehozásunknak ez is egyik célja. Rövidesen vállalkozhatunk egyéni tizennégy órával, vagy a munkaidő után négy-hat órai többletmunkával a jobban- élés feltételei megteremthetők”. A nagyobb haszon reményében tehát a kisgazdaságok szakosodnak és jelentős összegeket be is fektetnek a ház körüli gazdaságba. Ezzel azonban a szükségesnél nagyobb kockázatot is vállalnak. mivel még sokszor ma is kétséges, hogy el tud- ják-e adni a nagy mennyiségű termel vényüket: bizonytalan az értékesítés. A szerződésekre — ha a napi érdek úgy kívánja — gyakran fittyet hány a gazda is, az áfész is. A 'kistermelőket integráló, részükre szolgáltatást nyújtó agrámaigyüze- mek számos helyen ma kevésbé segítenek, mint azelőtt; mondható úgy is: a támogatásuk mértéke, a szolgáltatásuk színvonala alatt marad a növekvő termelésből fakadó igényeknek. Holott éppen ez a kistermelői réteg igényelné a tsz-ektől, integrátoroktól a hatékonyabb munkát, színvonalasabb szolgáltatást — a biztonságos, a termelést ösztönző háttért. Ezzel szemben mi törént? A mezőgazdasági nagyüzemek által integrált kisgazdaságok száma 1983-dg ugyan erőteljesen nőtt, ellenben azóta 22 százalékkal, mintegy félmillióra lecsökkent, de az áfészak keretében működő szakcsoportok taglétszáma is kisebb lett. ma nincsenek többen 170 ezernél. Az integrátorok mérséklődő érdeklődését magyarázza — egyebek mellett — az, hogy számos tsz ma igazán nem érdekelt a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységének bővítésében. A kistermelőktől értékesítésre átvett termékek után ugyan ők is bevételhez jutnak, ám ennek nagysága alatta marad a szolgáltatásaik tényleges költségeinek. És ez elsősorban azoknak az üzemeknek okoz nehézséget, amelyekben még a közös fejlesztésére sem jut elegendő pénz, anyagi gondokkal küszködő gazdaság pedig sok van. Ez év el«ő hónapjaiban — a MÉM szakembereinek tapasztalata szerint — megélénkült a kistermelés, köszönhetően az állattenyésztés jövedelmezőségét emelő intézkedéseknek. De hogy a termelési kedv továbbra is fennmaradjon, mindenekelőtt tovább kell javítaná az integráló nagyüzemekben folyó szolgáltatótevékenység színvonalát, valamint a szerződéses fegyelmet. H. L. I, életbiztosítások kötésére is, s talán felhatalmazást kapunk majd a csoportos életbiztosítások szervezéséra A két biztosító létrehozásával azonban más is célja volt a pénzügyi kormányzatnak. Az Állami Biztosító 1952-es létrehozásával mindennemű más biztosítási szervezet majdnem megszűnt hazánkban. A biztosítónál hatalmas apparátus és nagyon szerteágazó, hihetetlenül sok feladat, munka halmozódott föl. A verseny, az egészséges verseny pezsdülést, javulást hozhat a munkában, szakembereink mindkét helyen kibontakoztathatják kezdeményezőkészségüket, megvalósíthatják ötleteiket. — A megyeszékhelyen kívül hol lesz kirendeltsége a Hungária Biztosítónak? — A szolnokin kívül kirendeltséget szerveztünk Jászberényben, helyük még nincs, egy pult mögött állnak az ÁB szakembereivel. Karcagi kirendeltségünk rövidesen a Horváth Ferenc útra költözik. Kun- szentmártonban és Török- szentmiklóson is van kirendeltség, képviseletünk pedig Mezőtúron és Kisújszálláson, végül augusztus elsejétől Tiszafüreden is lesz.-sj—
