Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-15 / 165. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÚLIUS 15. Kérnek, figyelmeztetnek, büntetnek Úton a közterület-felügyelővel Egyenruhás járőrök Jászberényben Más nagyvárosok példáját követve tavaly Jászberény­ben is megszierveziték a közterület-felügyeletet. A múlt évben kettő, idén pedig teljes létszámmal, három fel­ügyelő járja a várost. Sokan felfigyeltek már a tányér­sapkás, világoskék inges, szürke egyenruhás járőrökre, akiknek) feladata a rend, a tisztaság őrzése, figyelmezte­tés, bírságolás. A városi tanács városgazdálkodási osztály­hoz tartozó kis csoport igyekezete már látszik a köztere­ken, utcákon, de valójában ez csak akkor mondható majd el, ha fogyni kezd a munkájuk. Egyelőre azonban úgy ér­zik, hogy a feladat megha­ladja az erejüket. Gondol­juk csak el: most három hi­vatalos ember, hatósági sze­mély napi 8 órában kér, fi­gyelmeztet, magyaráz, jegy­zetel és mégis kevés. Mi volt korábban ? Tisztasági őrjá­ratokat tartottak ugyan a ta­nács dolgozói is, de évenként csak kétszer jutottak el egy utcába. Volt egy időszak, amikor a közterület-foglalá­soknak, vagyis az épitési anyagok tárolásának ellen­őrzésére nyugdíjast alkal­maztak, az se hozta a várt eredményt. Nem is csoda, hiszen néhány évtized alatt sokat romlott az ezzel kap­csolatos állampolgári fegye­lem, ugyanakkor a növekvő költségek ellenére hosszú ideje változatlan a köztisz­taságra, a parkok gondozá­sára fordítható összeg. A pázsitot is... Az egyik útjára elkísér­tem Nagy Tibort, a közterü­let-felügyelők vezetőjét. A két felügyelő irányításán, a munka megszervezésén túl ő vigyáz a városközpont rend­jére, tisztaságára. Alig lép­tünk ki a városi tanács épü­letéből, máris a jegyzetfüze­téért nyúlt. A járda tiszta, adnak magukra a szomszé­dos üzletek is, hanem az IBUSZ-árodához be kellett menni. A vezető hitetlenked­ve mutatott körbe az épület előtt, mert nemcsak a jár­dát, hanem a padok környé­két is rendszeresen takarít­ják. Ez év elején hatályba lépett miniszteri rendelet alapján azonban az út szé­léig terjedő pázsitra is ügyel­niük kell. A Lehel Vezér tér egyébként valóban tiszta ké­pet mutatott, a kereső szem azonban mindenhol talált ki­fogásolná valót. Cigaretta- csikkek, eldobált papírok a szögletekben, útszegély mel­lett, járdahiba, tilos parko­lás, parkrongálás... kimerít­hetetlen sor. Napjában több­ször is bejárja a körzetét, mégis talál meglepő dolgo­kat a közterület-felügyelő. Tudott a gimnázium mel­lett a burkolatban tátongó gödörről is. Tolózáraknát javított a Víz- és Csatorna­mű Vállalat, az engedélyt megkérte a bontáshoz, az ár­kot szabályosan elkorlátozta. A tornaterem mellett földku­pacokat találtunk, a felvo­nulási épület nyomait, amit — A reggeli órákban két szemetelőt már megbírságol­tam iitt. Az egyik fizetett, a másik előbb vitatkozott, mondván, hogy mit számít az már itt. Abban igaza volt, hogy a Volán se törődik eléggé a területével. írásban fogom őket felszólítani a rendszeresebb takarításra. A piacon már csak a kései árusok pakolásztak; a lát­vány rendesen, mint egy csatatér. Délben kezdődik a takarítás, nyugtatott meg a felügyelő és mentünk to­vább. Közben a füzetben szaporodtak a bejegyzések, betértünk egy-egye üzletbe érdeklődni, számon kérni. Gondozott parkok, gazdátlan zöldterületek mellett folytat­tuk a szemlét. Az első be­nyomásra tetszetős utcaképet itt is, ott is csúfította vala­mi. A Szövetkezet úton pél­dául a kitisztított víznyelő- aknák iszaprakásai díszeleg­tek a nyirt pázsiton. Az épü­letek mögött ember nagysá­gú parajerdő övezte a ját­szóteret. Engedély nélküli, vgy sza­bálytalan anyagtárolás és a zöldterületen való parkolás miatt is sokan fizettek. A súlyosabb esetekből szabály­sértési ügy lett, ahol 29 sze­mélynek a tilos hirdetés, parkolás, parkrongálás, sze­metelés eddig 30 ezer forint­jába került. A közterület-fel­ügyelők célja pedig nem feltétlenül a bírságolás, ha­nem a tájékoztatás, a neve­lés, a szemléletformálás. Erre pedig nemcsak szük­ség. hanem igény is van, mert bármennyire fegyelme­zetlenek is egyesek, mégis a TRV többszöri telexfel­szólításra se volt hajlandó eltávolítani. Egy gmk vette kézbe az ügyet, és a jövő hét végére fű nő a barakk helyén. A Kőhíd mellől több, mint egy év után végre eltűnt a homokrakás, a butikok előtt azonban a járókelők kitapos­ták a füvet. Kifordult hulla­dékgyűjtőt, gyomos útsze­gélyt, elszórt papírhulladé­kokat találtunk tovább. Az autóbusz-pályaudvar kör­nyéke azonban minderre fel­tette a koronát. Különösen a padok környéke volt szeme­tes, de több napos csikk- és porhalom várakozott az út­szegélyeknél is. Azon kaptam magam, hogy egy idő után már közömbö­sen szemléltem az elhanya­goltságot, s erre akkor döb­bentem rá, amikor egy han­gulatos, tiszta kis utcába ér­tünk. Söpört járda, virágos útszegély és sehol egy eldo­bott papír, almacsutka. A Varga utca lakói szeretik környezetüket. Itt nem kell büntetni, felszólítani, senki se vitatkozik. Kár, hogy nem mindenhol alakult ki ilyen közösség, mert akkor fölös­leges volna a közterület-fel­ügyelet is. Sajnos a statisztika sem ezt igazolja. Az első félév­ben 64 személytől 14 200 fo­rintot „gyűjtöttek. össze” helyszíni bírságolással. (Az átlag több, mint 200 forint.) Az esetek nagy részében szemetelés volt a vétség. Volt, hogy lovas kocsiról, te­herautóról, utánfutóról szór­ták le a szemetet a tiltótáb­la mellett, és még méltatlan­kodtak is a tettenéréskor. szeretnék tisztábbnak látni városukat. Éppen a Lehel Vezér itieret csúfító hirdeté­seket szedett le a fákról Nagy Tibor, mikor egy nyug­díjas ember elismerően bó­logatott mellettünk. Végre, hogy ilyet is látok, jegyezte meg, és amikor megismerte az egyenruhás fiatalember feladatát, lelkesen ajánlotta fel segítségét. Gyöngyösről költözött haza nemrégiben, és úgy látja: oitt jobban tö­rődnek az emberek a váro­sukkal. Lukácsi Pál Piaci csatatér Nem a birság a cél Felújítják a tiszaroffi rév lejáróját. A munkát már korábban elkezdték, ám csak most, a kedvező vízállás mellett tud ják befejezni a betonozást TKL Dámínyán Száznyolcvan túzoktojást keltenek ki az idén A szokásosnál több, 180 tú­zoktojás került az idén a dé- vaványai rezervátum kelte­tőjébe. A kikelt túzokcsibé­ket négy hónapig etetik, itat­ják, majd ősszel a madaraikat szabadon bocsátják. A világ túzokállományát mindössze 7000 darabra be­csülik, s e szárnyasok csak­nem fele hazánkban találha­tó. Egyik élőhelyük a Körö­sök völgye, ahol az ősgyep. a szikes puszta kiváló feltétele­ket nyújt szaporodásukhoz. Itt hozták létre 1978-ban a dévaványai kutatóközpontot, amelynek munkatársai a ré­tek első kaszálásakor, és az aratás során megsérülő fész­kekből érvől évre kimentik a tojásokat. Visznek a kel­tetőbe túzoktojást a mező­gazdasági dolgozók, a va­dásztársaságok tagjai és má­sok is. A dévaványai szakemberek odaadó munkájának is kö­szönhető, hogy a korábban már majdnem teljesen ki­pusztult túzokállomány gya­rapodik. Munkájuk elismeré­se, hogy október elején a tú­zokok életét vizsgáló euró­pai szakemberek kétnapos konferenciájának színhelye a dévaványai rezervátum lesz. Jó ütemben balad Tiszafüreden a S3, számú út város­központot kikerülő szakaszának építése. Jelenleg a Néphadsereg út végén szerelik a közvilágítást a Utász szakemberei T. K. L a Keleti-Főcsatorna Harminc évvel ezelőtt, 1956. július 14-én vágták át Bakonszegnél az utolsó föld­gátat, s ezzel átadták ren­deltetésének hazánk leghosz- szabb, csaknem száz kilomé­teres mesterséges folyóját, a Keleti-(Főcsatornát, amely Ti- saavasvánitól Bakonszegig vezeti a Tisza vizét Az át­adást követően tiz évvel ké­sőbb készült el a 42,8 kilo­méter hosszú Nyugati-Főcsa­torna, amely Tiszavasváritól Űjszentmargi tát g húzódik. Átadásuk fontos állomás volt a hazai vízhasznosítás történetében, évszázados ál­mok váltak valóra. A Keleti- és a Nyugati -Főcsatorna ha­zánk legaszályosabb vidéké­re, a Hortobágyra és környé­kére viszi el az éltető vizet; s azt egyrészt gravitációsan, másfelől nagy teljesítményű szivattyúkkal juttatják el a földekre. A tis2alöki öntöző- rendszer másodpercenként töhb mint hatvan köbméter vizet emel ki a Tiszából Ti- szavasvárinál, amelyből negyvenhét köbmétert a Ke­leti-Főcsatornán, tizenhá­rom köbmétert pedig a má­sik ágon vezetnek. A Keleti- Főcsatornából huszonnyolc Vidéki nyaralásra várják vendégeiket a falusi turizmus újonnan kiépült Mecsek-kör- nyéki hálózatához tartozó ba­ranyai kistelepülések. Ha­zánk legdélibb fekvésű kö­zéphegységének festői tájain négy község hívogatja az üdülővendégeket. A Mecsek nyugati lábánál, a tóparti ki­rándulóhelyéről ismert Bük- kösdön, a hegység északi ol­dalán, a gyógy vizes fürdő­jéről nevezetes Magyarherte- lenden, a keleti Mecsekben pedig a középkori Máré vár közelében levő Magyaregre- gyen, s az államalapítás-ko­rabeli Bencés Apátságáról és Anjou-kori váráról híres Pécsv áradon várják a házi­gazdák a hozzájuk betérő nyaralókat. A falusi turizmus megte­remtésén munkálkodó me­gyei idegenforgalmi hivatal, a Mecsektounist gondosko­dott, arról, hogy a baranyai községekben megpihenő üdü­lővendégek helyben étkez­hessenek, ezért csak azokkal köbmétert a Körös-völgy ön­tözésére adnak tovább. Az öntözőrendszerben csaknem háromszázötven kilométer öntöző- és több, mint hat- százhatvan kilométer belvíz- csatorna épült meg. Az öntö­zőtelepek mellett mintegy hatezer hektárnyi halastó vízellátását is megoldják. A tiszalöki öntözőrendszer ke­retében helyezték üzembe az ország első automatizált ön­tözőfürtjét Balmazújváros határában. Jelenleg összesen mintegy huszonhatezer hek­tárt öntözhetnek. Az utóbbi évtizedben meg­nőtt a Keleti-Főcsatorna sze­repe az ivó- és ipari vízszol­gáltatásban is. Naponta negyvenezer köbméter ivóvi­zet szállítanak a balmazúj­városi felszíni tisztítóműből két föld alatti vezetéken Debrecenbe. A főcsatornát ültetett er­dősávok, ligetek kísérik. Ötszázötven hektárnál na­gyobb már az erdősített rész. A partokon ezerhétszáz hét­végi üdülőtelket osztottak ki, s ezeken csaknem ezer hét­végi ház, horgásztanya épült fel. a gazdákkal kötött szerző­dést, akiknek az előírt ké­nyelmi feltételeknek megfe­lelő otthona házias kosztot kínáló kisvendéglő közelé­ben van, vagy maguk vállal­ják, hogy a kvártélyon kivül főtt ételt is adnak vendége­iknek. A Mecsek vidékének tör­ténelmi emlékekben és ter­mészeti szépségekben bővel­kedő, ám eddig kevésbé lá­togatott turisztikai pontjai iránt egyre inkább érdeklőd­nek a külföldiek ia. Tavaly minden harmadik vendégü­ket határainkon túlról fo­gadták a községek új szállá­sai, s a vidéki vendéglátás népszerűségének növekedését jelzi, hogy az idén minden helyet előre lefoglaltak Bük- kösdön. Többségét az NDK- ból érkező turisták. Az olcsó és nyugodt nyaralást terve­zők az egymással kapcsolat­ban álló megyei idegenfor­galmi hivatalok bármelyiké­ben rendelhetnek maguknak falusi szálláshelyeket az or­szág különböző vidékein. Vendégvárás Szegeden A szegedi vendéglátó és kereskedelmi vállalatok, szö­vetkezetek, idegenforgalmi irodák felkészültek a hét vé­gén kezdődő ünnepi hetek — a szabadtéri játékok, az Ipa­ri Vásár és más rendezvé­nyek — várhatóan mintegy 400 000 főnyi vendégseregé­nek fogadására. Naponta mintegy ötezer hazai és kül­földi turista elszállásolásá­ról, harmincötezer reggeli, ebéd, vacsora felszolgálásá­ról gondoskodnak. A ven­déglátó személyzetet idegen nyelveket beszélő egyetemis­ták, főiskolások felvételével bővítették. Az éttermek, cukrászdák pálmákkal övezett, színes sátras, gombaemyős tera­szokkal bővültek. így két­szerezte meg területét a ven­dégek kedvelt találkozóhe­lye, a Virág Cukrászda. A Tisza-parti halászcsárdát szintén csaknem duplájára bővítették. Szolnokon is Tilos dolgozni a telefonkábel- aknákban Mint köztudomású, szén- monoxid-mérgezésben meg­halt egy postai műszerész, aki telefonkábel-aknában végzett munkát. A Magyar Posita az egész ország terü­letén megtiltotta az aknák­ban folyó javításokat. Természetesen - megyénk telefontulajdonosait is ér­dekli: hol és mennyiben érinti a tilalom, a megye te­lefonhálózatának zavartalan működését. Tóth Ferenc, a Szolnok Megyei Távközlési Üzem vezetője kérdésünkre megnyugtató választ adott: „A megyében egyelőre nincs baj.” Az üzemvezető elmond­ta, bogy a tiltás csupán a másfél méternél mélyebb aknákra vonatkozik, és ilye­nek kizárólag Szolnokon ta­lálhatók. A megye többi helységében egy méter mély betonszekrényekben futnak a kábelek. As; persze előfor­dulhat, hogy Szolnokon is történik baj a telefonkábe­lekkel, és a javításukra a ti­lalom alatt álló másfél mé­teres aknába kell lemenni. Tóth Ferenc szerint: „Mind­addig, amíg meg nem ér­keznek a szénmanoxid mé­résére szolgáló szondák, egyetlen dolgozónk testi épségét, életét sem veszé­lyeztetjük.” Falusi nyaralás a Mecsekben

Next

/
Thumbnails
Contents