Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-11 / 136. szám
1986. JÚNIUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei tanács vb-ülésén Belterületi utakról, a gyógypedagógiai Az elmúlt években jelentősen megnövekedtek falun és városon a lakosság igényei, törekvései a korszerű közlekedésit biztosító belterületi utakra. Közismert, hogy megyénk településein igen sok még mindig a nyáron poros, ősszel sáros út, amely akadályozza a gondtalan közlekedést, jóllehet ha a tanácsi pénzforráson nem is 'bővültek de a lakosság már-már mozgalommá erősödő áldozatkészségéből az utóbbi időkben többre futotta, mint azt a költségvetési keretek engedték volna — állapította meg többek között az a jelentés, amelyet tegnapi ülésén a végrehajtó bizottság tárgyalt meg. Egységes álláspont fogalmazódott meg az ülésen abban, hogy a belterületi utak, hidak állapotáért mindenütt a helyi tanácsoké az elsődleges felelősség, ők a gazdái az utak korszerűsítésébe^, ami persze nem jelenti bet, hogy a tanácsok csupán saját pénzeszközeikre támaszkodhatnak. Az elmúlt ötéves tervben ugyanis a tanácsi utak fenntartására támogatásként 350 millió jutott a megyei tanács keretéből. Ehhez járultak a helyi források, s így csaknem 500 millió állott rendelkezésre a tanácsi úthálózat fenntartására, korszerűsítésére. Minthogy a VII. ötéves tervben nem növekednek jelentősen az út- illetve hídépítésre szánt központi keretek, így továbbra is építeni kívánnak a tanácsok a helyi kezdeményezésekre, de ugyanakkor szükséges oly módon alakítani a megyei támogatás lehetőségeit is — hangsúlyozza a jélentés alapján hozott vb-határozat —, hogy a lakossági erőből megvalósuló utak építésének lendülete semmiképp ne csökkenjen. A megyei tanács vezető testületé megvitatta tegnapi ülésén a gyógypedagógiai nevelés helyzetéről és fejlesztéséről szóló jelentést is, megállapítván, hogy a megyében jelentős erőfeszítések történtek a gyógypedagógiai hálózat kiépítésére, kisegítő iskolai osztályok létrehozására, a tárgyi feltételek javítására. Arra, hogy a tanköteles tanulók két és fél százalékát kitevő, többnyire hátrányos helyzetű fogyatékos gyermekek megfelelő körülmények között tanulhassanak, készülhessenek az önálló életre. Továbbra is gond azonban, hogy az igen hasznos óvodai nevelésben közülük nem mindenki vesz részt, pedig fejlődésükhöz épp ez a forma lenne elengedhetetlenül szükséges. Épp ezért el kell érni, — határozott a vb, — hogy lehetőleg egyetlen fogyatékos viagy annak látszó gyermek se essen kívül az óvodai nevelés körén, másrészt szorgalmazni kell a fogyatékos tanulók napközi elhelyezését, így ellensúlyozható a többnyire rendezetlen családi környezet, háttér kedvezőtlen hatása. Legfontosabb azonban, hogy ezek a gyermekek is olyan személyiségekké válhassanak, akik maguk is képesek az önálló életvitelre. Ehhez azonban megfelelő tanulómunikahe- lyek biztosítására is szükség Henne. A Jászberénybe tervezett gyógypedagógiai intézmény létrehozásában ilyen jellegű igények is szerepet játszanak. Egyébként a Jászságban ez lesz az első fogyatékosok nevelését szolgáló, önálló intézmény. Dicsérettel nyugtázta a vb azt" az áldozatos tevékenységet, amelyet megyénkben a gyógypedagógusok és a különböző intézetekben dolgozó nevelők végeznek, szorgalmazván munkájuk további fokozott elismerését. Bemutató Lakókocsik és orvosi műszerek fl vásárváros nyári programja A kőbányai vásárvárosban a tavaszi BNV-t követően sem áll meg élet, a nyári időszakban lakókocsitábort rendeznek be, augusztusban pedig — a budapesti nemzetközi onkológiai kongresszus idején — nemzetközi orvosiműszer-bemutatót tartanak. Július 1-től fogad vendégeket a BNV területén megnyíló lakókocsitábor, amely a hazánkba érkező külföldi vendégek és a fővárost felkereső hazai autós turisták elhelyezését könnyíti meg. A vásárvárosban mintegy 30 ezer négyzetméter területen több száz lakókocsit helyezhetnek el. Az autós turisták egyéb szolgáltatásokkal együtt, jó körülmények között kaphatnak itt szállást, megállóhelyet. Mivel a Forrná—'1 autóverseny 'idején várhatóan sok külföldi turista keresi fel Budapestet, ha szükséges, a BNV-n a tábor területét bővíteni tudják. Mintegy ötven vállalat sorakoztatja fel termékeit augusztus 21—27. között a nemzetközi orvosiműszer- bemutatón. A nemzetközi onkológiai kongresszussal egyidőben sorra kerülő rendezvényen az „A” pavilonban a legújabb gyógyszereket és rákkutatási eszközöket állítják ki a szovjet, a csehszlovák és az NDK-beli vállalatok, s mellettük számos tőkés cég is, így az Egyesült Államokból, Japánból, Finnországból, Belgiumból, az NSZK-ból, Angliából és Svájcból. A kiállításon a magyar vállalatok közül a Medimpex, a Chi- noin, a Tungsram, a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat, az Izinta Izotópkereskedelmi Leányvállalat vesz részt. A nemzetközi onkológiai kongresszusra több mint nyolcezer szakembert, orvost várnak, akik a nemzetközi orvostechnikai bemutatót is felkeresik. Országos bajnok a héki fejömester Nemzetközi versenyre készül Az elmúlt hét második felében, három napon át az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban mérték össze elméleti és gyakorlati tudásukat a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok harminc éven aluli fejő betanított és szakmunkásai. Az országos szakmai vetélkedés szombati eredményhirdetésén, a fejőházas kategóriában Szolnok megyei versenyző, Szántó Kálmán vette át az első helyezettnek járó oklevelet és díjat. A fiatal fejőmester munkahelyén, a Héki Állami Gazdaság mezőhéki 1040-ss szarv asmarha-szaktelepén természetesen élménybeszámolóval kezdődött a hétfő reggeli műszak. — Soroltam a munkatársaimnak, hogy bizony kifogott rajtam a szakmai-politikai teszt. Jobb lesz, ha sürgősen utánanézek az új takarmányozási rendszerrel kapcsolatos tudnivalóknak, mert amiatt vesztettem el egy pontot. — Rutinos versenyzőként jutott pedig tovább, a megyei vetélkedő első helyezettjeként az országos fejőbajnokságra. — Nyolcvan óta mindig benevezek a kétévenkénti versenybe. Sajtáros kategóriában képviseltem eddig a héki színeket. Kétszer voltam megyei első, és egyszer országos bajnok is. Legutóbb sajnos, csak a dobogó második lépcsőjére állhattam az országos eredmény kihirdetésekor. — Ezek szerint nem vette el a kedvét, hogy átmenetileg nem tudta védeni a bajnoki címet. Sok időt fordított a felkészülésre? — Az igazat megvallva, fordíthattam volna többet is, mert a fejőgépszerelésben például rontottam önmagamhoz képest. Agárdon egy másodperccel tovább tartott az Alfa Lavall berendezés szerelése, mint a megyei versenyen. Az egy másodperc egy pont veszteséget jelentett. — A korábbi országos versenyekhez képest a mostaninál tapasztalt változást? — összetettebbek voltak az elméleti kérdések, átfogták a szarvasmarhatartás minden munkafázisát, a jószágok tisztántartásától kezdve a tejkezelésig. A tej tisztaságára különösen nagy figyelmet fordított a bíráló- bizottság. Egyébként, a felkészülésre visszatérve, a legjobb edzés azért mégis a napi munka. Kétszáz tehenet fejek meg a fejőházunkban, naponta kétszer. — Végül is milyen eredménnyel jutott a dobogó felső fokára? — Az elérhető 100 pontszámból 87-et szereztem meg, ezzel leköröztem a bajnoki címet két év óta védő Csongrád megyei versenyzőt. Persze, nemcsak én tudok ám itt Héken fejni! Nemegyszer nyerte már meg a gazdaságunk a megyei csapatversenyt, és egv nemzetközi bajnokunk is van, Némedi Jóska, ö már sajnos „kiöregedett”. Túl van a harmincon, így sportnyelven szólva vissza kellett vonulnia. — A mostani országos bajnoksággal is belépőt váltott a nemzetközi versenyre? És a cím mellé nyilván járt boríték is. — Háromezer forint jutalmat kaptam. Már meg Is egyeztünk a feleségemmel, ruhaféléket veszünk rajta a gyerekeknek. Már amire futja, mert van belőlük három! A KGST-országok közötti nemzetközi fejőversenyt szeptemberben Bulgáriában rendezik meg. De sok tej lefolyik még addig a fejőházunk csőrendszerén! — A nemzetközi versenyre való fölkészülés azért nyilván több időt kíván. — Egy hétre legalább fölmentjük a munka alól — szól közbe Kiss József, a tehenészeti telep vezetője. — Van hol gyakorolnia, ott a fejőiskola tanüzeme Alcsi- szigeten. Gondolom, a vezetőinknek sem lesz ellene kifogása, megér ennyit a kerületének, a gazdaságnak is a szakmai dicsőség. tr. f. Hol és hová tart ? II szocialista brigádmozgalomról őszintén Hol és hová tart a szocialista brigádmozgalom? — erről a kérdésről beszélgettünk szocialista brigádok tagjaival, vezetőivel és szakszervezeti tisztségviselőkkel a Ságvári Endre Művelődési Központ Dialógus néven indított vitafórumának legutóbbi találkozóján. A témát, tehát a szocialista brigád mozgalom jelenlegi helyzetének, megújulási lehetőségeinek vitáját az utóbbi években tapasztalt társadalmi és gazdasági változások teszik indokolttá, és időszerűvé. A fogalmak és maga tartás formák, az értékrendek folyamatosan módosulnak. Mindez közvetlen es közvetett hatással van a szocialista életmódra, s annak fontos elemére: a szocialista briigádmozgalomra Ez a mozgalom — bár sokan hajlamosak a leegyszerűsítésre — nemcsak a munkaverseny megjelenési formája. Több ennél. A munkában való helytállás mellett — ami önmagáiban sem elhanyagolható érték — a szocialista életmód kialalkításának lehetőségét, formáját és módját jelenti. Magatartás- formáló tényező, hiszen a szocialista életmódnak egy- egy kisebb kollektívában megismert, majd elsajátított elemei a gyakorlás, és a mind inkább természetessé váló tevékenység útján válnak életformává, életvitellé. Ez az a tartalmi érték, amelyet leginkább féltünk. Annál is inkább, mivel — ha ennék a feltételei megvannak — az anyagi érdekeltség önmagában is hatékonyabb munkára ösztönöz. Igazolásképp mai viszonyaink számos példáját sorolhatnánk fel. A jelenlegi gazdasági helyzetben a munkaközösségiek és a magánkezdeményezések létjogosultságát nem vitatjuk, de a most tapasztalható kihatásuk mellett sem mehetünk el szótlanul. Tény Ugyanis, hogy a napi, törvényes munkaidőn túli. pihenőnapokon folytatott kereső foglalkozás tartósan — a velejáró anyagi előnyök ellenére is — nehezen illeszthető bale a szocialista életmód fogalomkörébe. Ez a jelenség nemcsak a túlmunkát végzőket érinti, hanem a „kfvülmaradottakiban”, köz- itük a szocialista brigádok tagjaiban is gondolati, gyakorlati bizonytalanságot vált ki. Az említett példa csak egy, de korántsem az egyetlen a szocialista brigádmozgalomra kedvezőt leniül ható problémáik közül. Ezek a témák és kérdések foglalkoztatták leginkább a beszélgetés résztvevőit. A vélemények szabadon, fésületlenül, de mindenképpen az ügyért érzett felelősség által diktáltam a tévedés kockázatát is vállalva hangzottak el. Tanulságos eszmecserénk fontosabb gondolatait azzal a szándékkal és azt remélve foglaltam össze, hogy ezek az olvasóban visszhangot váltanak ki, s továbbgondolva, kiegészítve véleményt is mondanák majd róluk az újság hasábjain. Nézzük hát a kérdéseket, amelyek köré a vélemények csoportosultak: Mi a különbség a mai és a tíz évvel ezelőtti szoci alista bri gádmozgalom között? Mit tartanak ma a szocialista brigádmozgalom legfontosabb céljának? Milyen módon történik ma a feladatok vállalása? Mik a gazdasági feladatok menetközben! módosításának következményei? Milyennek ítélhető a szocialista brigádok munkájának értékelése? Hogyan értékelhető a műszaki értelmiség és más, nem fizikai foglalkozásúak bekapcsolódása a mozgalomba? Legyen-e, lehet-e gazdasági vezető a szocialista brigád tagja? Mit jelent ma szocialista módon dolgozni, illetve tanulni? Hogyan valósítható meg a szocialista módon élni követelménye? A vállalati célok beilleszthetók-e a brigádok társadalmi munkavállalásába? Milyen lesz a jövőjük a szocialista brigádoknak? A vita mintegy ötven résztvevője közül jónéhányan elmondták észrevételeiket, beszámoltak tapasztalataikról. Az alábbiakban a hozzászólók véleményét ismertetem: — A mai és a korábbi versenymozgalom közötti lényeges különbség, hogy a meny- nyiségi tényezők háttérbe szorultak. A termelésiben a minőség, az önköltség csökkentése és az importtakarékosság vált a fő kérdéssé. Az ehhez kapcsolódó vállalások problémája az, hogy ezek olyan álta’ános vállalati szintű feladatok amelyek nem tükrözik az egyes brigádok sajátosságait. A brigádok célja feloldódik az „összesben”, tehát nem jelent előremozdító erőt A brigádok ennél konkrétabb célokat várnak. — Korábban dicsőséget jelentett, ha valaki tagja lehetett egy szocialista brigádnak. A mai kezdeményezések nem vonzóak, ugyanakkor a gazdasági gondok elvonják az embereket a közművelődéstől, a tanulást ÓL A vállalások, a kezdeményezések belső indítékai ma is élnek az emberekben. Ki is bontakoznak, ha erre értelmes célok, valamint megfelelő anyagi és erkölcsi elismerés is ösztönzi őket. Ma a fő hangsúlyt a gazdasági feladatok pontos elvégzésére kell helyezni. Indokolt lenne azonban, ha a szocialista brigád vezetőjét és a kollektívát is jobban bevonnák a végrehajtás mikéntjének, a „hogyan” kérdésének eldöntésébe. A brigádmozgalom, legfontosabb célja — a gazdasági, a termelési fel tadatok maradéktalan teljesítésén túl — az emberi értékek megtartása, még az olykor bonyolult, sokszor kedvezőtlenül ható körülmények között is. — A hrigátímozgalom megújulásának. továbbfejlődésének útja a fő munkaidő jö- vedelembiztosító képességének visszaállítása. A szocialista brigádok vállalásainak teljesítését idejében kell elismerni. Az elkésett, a teljesítéstől lemaradó elismerés ugyanis elveszíti motiváló hatását. Az erkölcsi is nagyon fontos, de nagyobb szerepet kellene szánni az anyagi elismerésnek is. Ennek feltételeit csak hatékony munkával lehet megteremteni. — Sok helyen tapasztalható, hagy a törvényes munkaidőben igen precízen biztosítják a munkaidőn túli tevékenység feltételeit. Ha tehát akarunk tudunk is szervezni. Ennek hatékonyságát az eredmények is igazolják. Miért nem lehet mindezt a főmunkaidőben is alkalmazni? — Ma az emberek zömét nem a nagy, országos távlatok ösztönzik, hanem a közvetlen érdekek és célok. Mégsem beszélhetünk egyértelmű ,elanyagiasodásról”. Inkább arról van szó, hogy ma a reálisnak tekinthető érdekek elemi erővel törnek elő. Ezeket kellene — a szocialista brigádmozgalom keretei között is — a társadalmi célok elérésének szolgálatába állítani. — A szocialista brigádok általában nagyobb önállóságot igényelnek. Az önállóságnak jobban kellene érvényesülnie a brigád vezetők megválasztásában, leváltásában, a munka megszervezésében, a minőség önálló ellenőrzésében, a felelősség- vállalásban, a jutalmak elosztásában és a munkaidő kihasználásában egyaránt. — A mumkavenseny-mozgalom és a szocialista brigád- mozgalom különválasztása indokoltnak látszik. Ez utóbbi tartalma ugyanis gazdagabb. Napjainkban újból el kell fogadtatni az emberekkel a mozgalom régebbi és mai céljait, miközben számos ezt hátráltató jelenséggel is számolni keli. Komoly gond a fiatalok eltávolodása a brigádimozgalomtól. A brigádok sok esetben nem tudnak úrrá lenni ezeken az imént vázolt gondokon, nehézségeken. — Szükségesek a tartalmas jelszavak, de egynéhány jelszót módosítani kellene, a hozzá kapcsolódó 'gyakorlattal együtt. Például egyetlen egyén vagy brigád számára sem lehetne a szocialista szerződésben megfogalmazni, hogy „teljes erő- bedobással dolgozik”. A fizetését nem ezért kapja? — kérdezhetjük joggal A szocialista módon dolgozni jelszót is csak indokolt esetben kjei lene alkalmazni. Általában megelégedhetnénk a becsületesen jól dolgozni kifejezésekkel. — A szocialista brigádok tagjai a mai viszonyok között is érdeklődnek a nevelő- és szórakoztató jellegű köziművelés iránt csakhogy az ajánlat zömmel nem felel meg az elvárásoknak. — Újabban egyre inkább átértékelődik a társadalmi munkavállalás tartalma. Miközben a társadalmi összefogás igen szép eredményeinek lehetünk tanúi — ezek összege 10. egyes estekben 100 millió forintra is tehető — mintha csökkenőben lenne a személyes élményt adó társadalmi munka, mely a kisebb közösségekhez közvetlenül kötődik, Érzékelhető az elszemélytelenedés tendenciája is. A vállalati, az egyéni és a közösségi célokat ma is össze lőhetne egyeztem, de ehhez megfelelő módszerek kimunkálására van szükség, mert a jelenleg alkalmazottak erre kevésbé alkalmasak. — Változatlanul fontos a brigád,tagok politikai oktatásban való részvétele. Csakhogy ez lehet formális, de lehet aktív is, ha valóságos érdeklődést elégít 'ki. Ez utóbbit szívesen vállalják a brigádok, de joggal várják el, hogy a poltikai képzés tematikája megfeleljen érdeklődésüknek, hogy differenciált ismeretekhez jussanak. — -A szocialista brigádok tagjai készek hozzájárulni a versenyképesség fokozásához, a hatékonyság növeléséhez, a munkafegyelem megszilárdításához, az innovációs folyamatok gyorsításához. Miiközben az ebben elért eredményeik hatásosabb elismerését várják, világosan látják azt is, hogy az ehhez szükséges üzemi, munkahelyi feltételeket önmaguk nem tudják megteremteni. A beszélgetés résztvevőinek egyöntetű véleménye, hogy a szocialista brigádok helyzetének, jövőjének alakulását időszerű napirendre tűzni. Ezzel egyetértve vállalkoztunk arra, hogy fórumot teremtsünk a hozzáértőknek, az érdeklődőknek, akik szívügyüknek tekintik a brigádmozgalom fejlődését. Várjuk az olvasók véleményét, javaslatait Fenyvesi József a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára
