Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-05 / 131. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÜNIUS 5.' Felszíni vizeink állapota Szennyező források, Üledékek, biológiai tisztulás A vízkészletek vízviszonya (vízbősége, vízminősége) egymással kölcsönhatásban működő természeti, földrajzi és társadalmi tényezők egész sorának függvénye. A földrajzi fekvés, az éghajlat, a talaj, a növénytakaró, a földtani felépítés, a domborzat, nem utolsósorbn a társadalmi, emberi tevékenység részben közvetlen hatásúak, részben közvetetten, lassú befolyással vannak a vízminőségre. A környezeti levegő minősége Szennyező gáznk és ülepedő porok Hazánkban, a Környezetvédelmi Törvényt megelőzve, 1974 óta ellenőrzik rendszeresen és szervezetten a környezeti levegő minőségét. A méréseket az Országos Immissziómérő Hálózat keretében, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) által ajánlott módon kialakított mérőhelyeken, egységes módszerekkel végzik. A hálózatot mindenütt a megyei kö jálok üzemeltetik, az egész szervezetet szakmailag az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) irányítja. A természeti tényezők eleve meghatároznak egy vízminőséget (ásványi anyag- tartalom, lebegtetett hordalék, huminsavak stb.), de a víz természetes minőségét, a vízminőség alakulását a vízgyűjtő területen végzett társadalmi, gazdasági, emberi tevékenység befolyásolja döntő mértékben. Egy vízgyűjtő területen kialakult városok és az ipar földrajzi elhelyezkedése, a termelékenyebb mezőgazdasági technológiák, a modern állattartó telepek mind-mind a vízminőségre hatnak, a vízminőség viszont visszahat közvetlenül vagy közvetetten az emberre, a kommunális, ipari, mezőgazdasági stb. víz- használatra. Ismeretes, hogy a szennyezőforrás befogadóra gyakorolt hatása lehet pontszerű (szennyvizek ösz- szevezetése) vagy nem pontszerű (például diszperz be- mosódás mezőgazdasági területről csapadékkal). A pontszerű szennyezőforrásokat a vízügyi ágazat folyamatosan nyilvántartja, szennyvíz — és szennyező- anyag kibocsátását rendszeresen ellenőrzi. A nem pontszerű szennyezések adatbázisának kialakítása meglehetősen összetett feladat. A diszperz szennyezések időben változó, véletlenszerű események. Keletkezésükben a szennyezést okozó anyag jelenlétén kívül közrejátszanak a felszíni, lefolyási és a csapadék- viszonyok, különösen a rövid idejű, nagy intenzitású záporok. A felszínről érkező bemosódások lökésszerű szennyezőanyag-terhelést jelentenek a befogadókra (vízfolyás, állóvíz). Az erózióra hajlamos terület esetén ez elsősorban a lebegtetett és görgetett hordalék formájában jelentkezik, ami Szolnok megye területére nem jellemző, az viszont igen, hogy a mezőgazdasági művelésű alföldi területeken elsősorban a különböző kemikáliák, nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú műtrágyák, rovar- és gyomirtó szerek, illetve azok bomlás- termékei jutnak általában oldott állapotban a vizekbe. A víz használati értékére jellemző vízminőségi érték- tartomány a vízminőségi osztály. A jelenleg érvényes vízügyi ágazati szabvány három vízminőségi osztályt, I. (kívánatos), II. (tűrhető) és III. (nem tűrhető) vízminőségi osztályt különböztet meg. A felszíni vizeket minősíteni lehet biológiai stabilitás, valamint az egyes vízhasználatokra való alkalmasság — ivóvízellátás, ipari vízhasználat és a mezőgazdasági vízhasznosításon beiül öntözés, továbbá halgazdasági követelmények — megállapítása szempontjából A Tisza magyarországi középső folyószakaszának vízminőségét a Sajó és a Zagyva folyók szennyezett vizei, továbbá a szolnoki szennyvízbevezetések komoly mértékben befolyásolják. A Tisza vizének minősége az integrált követelményrendszer, továbbá biológiai stabilitás és ivóvízellátás szempontjából az együttes értékelés illetve minősítés alapján Tiszafürednél, Szolnoknál és Tiszaugnál egyaránt II. osztályú, Kiskörénél a tározónál pedig I. osztályú volt. Öntözés és halgazdasági követelmények szempontjából a Tisza vize teljes Szolnok megyei folyószakaszán 1. osztályúnak adódott, ami — a Kiskörei tározó tározott vízkészletéből „táplálkozó” Jászsági és Nagykunsági öntözőrendszerek funkcióját figyelembe véve — igen kedvező vízgazdálkodási körülmény. A Zagyva vizének minősége Jászfényszaru térségében az integrált követelmény- rendszer. biológiai stabilitás, ivóvízellátás és halgazdasági követelmények szempontjából egyaránt III. osztályú, ipari vízhasználat és öntözés szempontjából pedig II. osztályúnak adódott az 1985. évi adatok rendszerezése alapján. A Tárná vizének minősége a Jászdózsánál 1985-ben vett vízminták vizsgálati eredményeinek rendszerezése alapján az integrált követelményrendszer, biológiai stabilitás, ivóvízellátás és öntözés szempontjából II osztályú, ipari vízhasználat és halgazdasági követelmények szempontjából pedig III. osztályú volt. A Tisza kisebb mellékfolyásai közül szükséges megemlíteni az Eger és a L.askó patakokat, amelyek Poroszló illetve Sarud településénél vezetnek szennyezett vizet a íőbefogadó Kiskörei tározóba. Tószegnél a Ger- je-Perje közös főcsatorna, Tiszajenőnél pedig a Kőrösér szállít a szomszédos megyéből származó, részlegesen tisztított, települési jellegű szennyvizektől erősen szennyezett vizet a Tiszába. A Hortobágy-Berettyó főcsatorna 5169 km2-es vízgyűjtő területéből 1127 km-' tartozik Szolnok megyéhez, amelyen 9400 lakos él. A főcsatorna medre, vize két vízügyi igazgatóság, a Tiszántúli (Debrecen) és a Körösvidéki (Gyula) Vízügyi Igazgatóság működési területéri esik, a Középtiszavi- déki (Szolnok) Vízügyi Igazgatóság kezelésében csak a főcsatorna 70 km-es jobb parti árvízvédelmi töltése tartozik, amely 881 km2 kiterjedésű terület és 6 települést véd az elöntésektől. Szolnok megye felszíni vízkészletei vízminőségi helyzetének taglalásánál feltétlenül említést érdemelnek a Zagyva, a Tisza és a Hármas-Körös folyók hajdani medréből a nagyvízi szabályozás (árvízvédelmi töltések kiépítése) során leválasztott holtágak. A jelentősebb holtágak alapvető funkciója a belvíz befogadás, esetenként vizeinek öntözéses hasznosítása. Javasolt járulékos hasznosítások lehetnek a halászati hasznosítás, s mint regenerációs és rekreációs területek a jóléti hasznosítás (vízisport. fürdés, sport.horgászat stb.) és természetvédelmi szempontból lehet jelentőségük. Várhelyi Gusztáv Szolnok megyében is 1974 óta vannak rendszeres mérések: Szolnokon és Tiszafüreden — a Hortobágy térségében — 1977 óta, míg Jászberényben 1984 óta. Megyénkben az alábbi légszennyező anyagokat mérik rendszeresen: gázalakú szennyezők. illetve aeroszolok (kéndioxid, nitrogéndioxid, szálló korom); ülepedő porok, illetSzolnok megye természeti erőforrásait tekintve — nemzetközi összehasonlításban is — gazdag szántóterület magas arányát és gazdag vízforrásait illetően. Az országos átlagot kétszeresen is meghaladó 1 főre jutó szántóterülete (0,41 és 0,86 ha/fő) rugalmasan hasznosítható, naigyüzemileg előnyösen művelhető. A megye agroökológiai potenciálja a mezőgazdasági termelés fejlesztésének növelésének lehetőségeit is meghatározza. Ezért is irányul fokozódó figyelem a termőföld védelmére és ehhez kapcsolódóan a környezetvédelem eredményeire és fel adataira. A termőföld mennyiségének védelme, a racionális földhasználat kérdései, művelésióg-változások engedélyezése a megyei földhivatal feladatkörébe, míg a termőföld minőségi védelmének megalapozása, vizsgálatok, talajtani szakvélemények készítése stib. a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás feladatkörébe tartozik. Az ország mezőgazdasági termőterületének 7.1 százaléka, 462 ezer hektár Szolnok megyében van. A mezőgazdasági terület több mint 82 százalékát szántóként, hasznosítják. Az elmúlt VI. ötéves tervidőszakban — a hatályba lépett jogszabályok és a szigorított térítési díjajk hatására — mérséklődött a termőterület más célra történő' felhasználása. A VI. ötéves terv időszakában összesen 4743 hektár terület került ki a mezőgazdasági termelésből, a szántóterület nagysága ezen belül 2664 hektár ve ezek elemzése (az ülepedő por mennyisége, fluorid-, ólom- és kadmiumtartalma). A megyei mérőhálózat felépítése a következő: Szolnokon 6 mérőhelyen a gázalakú szennyezők mérése; 18 mérőhelyen az ülepedő por vizsgálata. Jászberényben 3 mérőhelyen gázalakú és ülepedő szennyezők együttes mérése. Tiszafüred—HortovoLt. (összehasonlításul a V. ötéves ttervben ez az adat 5086 ha, ebből szántó 4069 ha.). A termelésből kivont terű-' leteli 46 százalékán erdőt telepítették, ami a megye erdőállományát figyelembe véve kedvező arány. Főleg a gyengébb termőképességű, deflációnak kitett homokon, ki h asználatl an zár vány tér ü - leteken, mélyfekvésű ártéri részeken ültettek fát. A szántóterület csöikkené- sét a megyében 1982-ben sikerült megállítani és az utána következő években a szántóterület növekedése a jellemző tendencia (pl. 1984. évben 1230 hektárral, 1985- ben 967 hektárral növekedett) . A mezőgazdaságilag hasznosítható terület és a szántóterület, növelését segíti a ■romos tanyák, tanyahelyek, majorok, kihasználatlan utak, csatornák, zárványterületek, volt agyaggödrök újra művelésbe vonása, rekul- ti válása. 1981. és 1985. között összesen 3375 hektár terület került vissza ily módon a mezőgazdasági termelésbe. Ezen belül több mint 39 millió forint állami támogatás állt rendelkezésre, melyet 2236 hektár kihasználatlan terület szántóföldi művelésbe vonósához használtak fel. Saját anyagi eszközeikre támaszkodva az üzemek 1139 hektár területen végeztek rekultivációs munkát. A meliorációhoz kapcsolódó létesítményekre 672 hektár terület került a mező- gazdasági termelésből kivonásra, .míg a rekulitivált területek nagysága 1166 hektár volt, ami a termőföld 494 bágyon 6 mérőhelyen az ülepedő per vizsgálata. A gázalakú szennyezőket 24 órás átlagmintákat vevö^ automata készülékekkel min ~ tázzák, majd hetente be- gyűjtve, a mintákat laboratóriumban elemzik. Az ülepedő porokat 30 napos mintavétellel vizsgálják. Ezek a szennyező anyagok jól jelzik a levegő szennye- zettségi állapotát, mivel a leggyakoribb emberi tevékenység, a fűtés és a közlekedés folytán kerülnek elsősorban a levegőbe. A Szolnok megyében az ülepedő por nagyrészt talajeredetű, de mennyisége jól tükrözi a közlekedés légszennyező hatását is. Az eddigi mérésekből megállapítható, hogy a megye levegőjének ülepedöpor-szeny- nyezettsége a legnagyobb, főleg nyáron. A gázalakú szennyeződés nem számottevő, 1982 óta a mért értékek ingadozása csekély. A diagramok egyes szennyezőanyagok koncentrációinak alakulását szemléltetik Szolnokon. Jól látható a szenynyezőanyag-koncentráeiók szezonális Ingadozása. A gázalakú szennyezés télen nagyobb, ami a fűtésnek tudható be. Különösen igaz ez a kéndioxid esetében. A mirogéndioxid és a korom jelentős mennyisége közlekedés eredetű, ezt mutatja a kisebb mértékű nyári-téli ingadozás. Az ülepedő por mennyiségének alakulása éppen fordított képet mutat. Ez egyértelműen a kevesebb nyári csapadék eredménye. de számottevő szerepet játszik a nyári nagy forgalom és a mezőgazdaság is, ugyanis az ülepedő por túlnyomó része talajeredetű. Jelentős a fő közlekedési utak mentén az ülepedő por ólomtartalma. A jövőben sajnos egyre nagyobb porterhelésre számíthat a megyeszékhely a rohamosan növekvő gépjárműforgalom miatt, amit csak a 4-es számú főút várost elkerülő szakaszának megépítése csökkenthet majd. hektáros növekedését jelenti. A talajvédelem szempontjából említést érdeme! az a nagyszabású beruházás, amely a komplex meliorációs program keretében immár hetedik éve folyik megyénk kiemelt térségeiben: a Jászság, és a Tisza II. területén, valamint a Nagykunságban. A meliorációs munkálatok elvégzésének köszönhetően javultak a növénytermesztés feltételei. Mindenek előtt jobb lett a talajok potenciális termőképessége, a kedvező állapot fenntartását szolgáló beruházások megakadályozzák, illetve jelentősen lelassítják a talajállapot romlását előidéző folyamatokat. Egyik szakmai feladat a talajok minőségének megóvása érdekében, az öntözéshez, ezen belül konkrétan az öntözővíz minőségéhez fűződik. Karcag és Kisújszállás térségében már a harmadik éve folynak az öntözővíz minőségét ellenőrző vizsgálatok, amelyek célja a riz&temuesz- tés feltételeinek javítása, és a hozammutatók közötti összefüggés tanulmányozása. A mezőgazdaság kemizálá- sa szorosan összefügg a környezetvédelemmel, hiszen a termelés növelése érdekében egyre több műtrágyát- használnak fel. A jövőben tovább növekszik a termőföld védelmének jelentősége, amely magában foglalja: a természeti adottságoknak a jelenlegi hatékonyabb kihasználását; a termőfölddel való racionális gazdálkodást és a talajok termőképességének megóvását és fokozását. Kerékgyártó Imre Olajszennyeződés eltávolítása adszorbens anyag (pcrlit) segítségével VAREO típusú levegőztető berendezés telepítése kettős rendeltetésű csatornán 4*.» (t<A gázalakú légszennyezők koncentrációinak alakulása Szolnok levegőjében 1977 és 1985 között Az ülepedő por okozta levegőterhelés Szolnokon az utóbbi hat évben. (Fekete nem fűtési félév; fehér fűtési félév) Nagy Tibor A termőföld gyarapítása Lassult a talajállapot romlása IA tudomány világa Föld, viz, levegő Közös érdekünk a környezet óvása mőfölii, a víz és a levegő minőségének megyei helyzetéről adunk tájékoztatást. Az összeállítást a MTESZ Környezetvédelmi Bizottsága és az általa felkért szakemberek készítették. Június S-e környezetvédelmi világnap. Az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény a környezeti elemek csoportosítását a felsorolás szerint adja: föld, víz, levegő, élővilág, táj, települési környezet. Ezek közül most a tér-
