Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-05 / 131. szám
1986. JÚNIUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vonzó programok, játékos képességfejlesztés Közösségformálás a gyermekklubokban Az eddigi tapasztalatok szerint a gyermekklubok jól kiegészítik az általános iskoláiban és a családban folyó nevelőmunkát. Tág teret adnak a közösségi, az erkölcsi, a világnézeti nevelésnek, a személyiség sokoldalú fejlesztésének, lehetőség nyílik a gyermekek cseAz utóbbi években igen hasznos kapcsolat alakult ki a klubok és a TIT megyei szervezete között A tudatosan dlökészí tett ismeretterjesztő beszélgetések, vitáik, ankét Ok minden esetben kapcsolódnak a gyerekek érdeklődési köréhez. Általános tapasztalat,, hogy a foglalkozásvezetők figyelembe veszik az életkori sajátosságokat, az iskolában tanultakat és a gyerekek tévéből szerzett információit. Sok helyen az éves munkaterv kidolgozásába tudatosan bevonják a gyerekeket, számítva ötleteikre, javaslataikra. kezdeményezőkészségükre. Kezd jellemzővé válni hogy az egyes programok előkészítésébe és megszervezésébe is bekapcsolódnak a klubtagok. Néhány klub rendszeres kapcsolatot tart más gyer- meikkö zösségekkel, például A jól működő klubok közé tartozik a besenyszögi nyolcadikosok klubja, amely a 14 éves korosztály sajátos érdeklődési körét igyekszik kielégíteni színes, hangulatos programjaival. Sokat tesz a klub a KISZ-életre történő felkészítés érdekében is. A karcagi Fodor József Úttörő- és Ifjúsági Ház kisdobosok klubját működtet, amelynek tagjai kéthetenként jönnek össze. A szabadidő hasznos eltöltése mellett sok új és érdekes ismeretre tesznek szert a gyerekek. A legkedveltebb programok között találjulk a filmvetítéseket, vetélkedőket, manuális' foigl alkotásokat. A t iszasülyi nyolcadikosok klubjának tevékenysége jól kapcsolódik az úttörőcsapat programjaihoz, és a község közéletében is részt vesznék a gyerekek, így a klub a közéleti nevelés fórumává vált. A mezőtúri Meseklubban példás közösségi szellem alakult ki. Eredményesen folyik a gyerekek viselkedéskultúrájának fejlesztése, az olvasás iránti érdeklődésük felkeltése. Örömmel vesznek lekvőkészsógének és fantáziájának ki bontakoztatására, a játékos formák és módszerek alkalmazására. A gyermekklubok tevékenysége megyénk legtöbb településén szerves része az últörőmoz- galomnak, programjaik tehát egyben az úttörőéletet is színesítik, gazdagítják, élményeket nyújtanak. szakkörökkel, amatőr művészeti csoportokkal. így egymás tevékenységét kölcsönösen megismerhetik, kiegészíthetik. (A továbbiakban olyan megoldás is elképzelhető, hogy összehangolt munkatervek készüljenek, előre egyeztetett közös programokkal) . Megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a nyolcadikosok klubjai. Ezekben igen jó lehetőség kínálkozik arra, hagy az általános iskolából hamarosan kilépő gyerekeket felkészítsük a KISZ-életre; válaszoljunk a serdülőkorral kapcsolatos kérdéseikre; fejlesszük társadalmi beilleszkedési ‘képességüket; segítséget nyújtsunk a pályaválasztáshoz. örvendetes, hogy a nyolcadikosok klubjai több helyen baráti ‘kapcsolatot teremtettek az adott város vagy község ifjúsági klubjaival. részt a klubtagok a szituációs játékokban, kedvelik a közös olvasást, a kirándulásokat. Tiszafüred—örvény klubkönyvtárának patronálásával működő gyermekklub rendszeresen szervez irodalmi, nyelvtani vetélkedőt, zehei totót, ügyességi és sportversenyeket. A klub tagjai anyáknapi műsorral köszöntötték az édesanyákat. Több alkalommal közreműködtek a (tiyugdlíjasklub rendezvényein. Helytörténeti ismereteket szereztek a nagyszülőiktől összegyűjtött régi népszokások felelevenítésével. A klubtagok játékos formában elsajátították a szótárak, lexikonok helyes használatát. A kunhegyesi nyolcadikosok klubja is sikeresen beilleszti programjaiba a különféle önismereti és pályaválasztási tesztjátékokat, a színházlátogatásokat és kirándulásokat. Megismerik az .ifjúsági klub- mozgalmat. a KISZ-életet, s megalapozódik a kulturált szórakozás és a tartalmas időtöltés iránti igényük. Fbn- tos feladat a klubban a földrajzi ismeretek gyarapítása és az egészséges életmódra nevelés is. A törökszentmiklósi „Fonó- ka” gyermekklub tagjainak gyakorlati készségeit főként manuális jellegű foglalkozások segítségével fejlesztik. A jászkiséni Csele Balázs gyermekklub minden országjáró túra alkalmával egy-egy tájegységgel ismerkedik meg alaposabban. Nagy jelentőségű munkát végez a klub Jászkisér múltjának megismerése és a hagyományok megőrzése érdekében. Jászberényiben a Déryné Művelődési Központ és a Kossuth Üti Általános Iskola közös fenntartású gyermekklubja jó lehetőséget nyújt az egyéni képességek felismerésére és fejlesztésére. Nemcsak ki uhs zerű fogta lkozásoka t tartanak, hanem színjátszó csoportként is dolgoznak. Rendszeresen szerepelnek városi és vállalati rendezvényeken. önismeret és pályaválasztás Túrkevén a Városi Úttörő- ház irányításával tevékenykedik az „Ügyes kezek” klubja. Egyebek közt kisebb használati tárgyakat, népi gyermekjátékokat készítenek miközben fejlődik és erősödik a kisdobos klubtagok közösségi szelleme. A Szolnoki Tisza Antal Úttörőhöz CIMEA gyermekklubja egyik fő céljának tekinti, hogy tagjai megismerkedjenek a szocialista és a haladó országok gyermekeinek életével, valamint az úttörő- mozgalom teljes és színes tevékenységév eL E néhány kiragadott példa is jelzi a Szolnok megyei gyermekklubmozgalom sokszínűségét, változatos tartalmi és formai lehetőségeit. Ezek valóraváltásában kiemelkedő szerepük és érdemük van a gyermekklubok vezetőinek, akik felkészülten, lelkesen végzik közösségformáló, személyiségfejlesztő munkájukat. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ — egyetértésiben a Megyei Úttörőelnökséggel • — folyamatos módszertani segítséget ad a gyermekklubok munká jóhoz, gondosikodva a klubvezetők szakmai továbbképzéséről is. A Szolnok megyei gyermekklubok eredményes tevékenysége az általános iskolák. az úttörőházak, a művelődési házak és a könyvtárak jó együttműködését is bizonyítják. A kapcsolat további erősítése és elmélyítése; folyamatos feladat, gyermekeink érdekében. Kópiás Sándor Együtt az úttörőmozgalommal Kapcsolatok más közösségekkel A Kovács Andrá Szombaton kezdi vetíteni a televízió a Kovács András rendező filmjeiből összeállított sorozatot. Tizenegy alkotás ad áttekintést eddigi életművéről. és a vetítéssorozat közben, június 20-án ünnepli 61. születésnapját. A Kossuth-díjjal és sok más kitüntetéssel élismert alkotóművész pályáját dramaturgként kezdte. Első önálló játékfilmjét • 1960-han készítette. Attól kezdve szinte évente jelenkezett új alkotással, dokumentum-, játék- és tévéfilmekkel. Kiemelkedett közülük az 1964- ben forgatott Nehéz emberek, amely nagy szerepet játszott a magyar filmművészet megújulásában. Az 1966-ban készített Hideg napokkal a rendező filmművészeink élvonalába emelkedett a filmet többször kitüntették, és — akárcsak a Nehéz emberek — óriási vitákat kavart, Á sorozat a Nehéz emberekkel kezdődik. Ezt az 1962- en Isten őszi csillaga, majd a Itideg napok követik. Aztán jön a Falak, a Staféta, a Bekötött szemmel, a Labirintus, a Ménesgazda, az Októberi vasárnap, az Ideiglenes paradicsom, majd befejezésül a Vörös grófnő. A kiválasztott filmek a rendező széles érdeklődési körét, sokoldalúságát tükrözik. Közös bennük Kovács András érzékeny reagálása a társadalom problémáira. a nemzeti önismeret problematikája, a felelősség kérdése. Egy nyilatkozatában így beszélt: „A szándék, a belső indulat tekintetében., nincs semmi különbség a filmjeim között; lényegesen különbözik viszont a hang, az előadásmód”. A Hideg napokkal kapcsolatban ' ezt mondta: „Meggyőződésem, hogy nincs jó nép, meg rossz nép. Történelmi-társadalmi körülmények vannak amelyek az emberek potenciális .jó tulajdonságait — vagy potenciális rossz tulajdonságait segítik érvén veiül ni... S arról még mindig kevés szó esik. hogy az egyén személyében is mindenért felelős. A döntés elől semmi sem menti fel”. Amikor majd nézzük a Bekötött szemmelt, az Októberi vasárnapot, az Ideiglenes paradicsomot vagy akár a Vörös grófnőt, ezekkel a gondolatokkal találkozunk. Kitűnő színészek játsszák ezeknek a filmeknek a főszerepeit: Latinovits Zoltán, Darvas Iván Szilágyi Tibor, Szirtes Adám. Avar István, Bács Ferenc. Öze Lajos, Klaus-Maria Brandauer, Gábor Miklós. Bernadette Lafont, Mensáros László, Törőcsik Mari, Bástj Juli — és felso- rolhatatilanul so lean mások. Akit tehát érdekel a magyar filmművészet egyik kiemelkedő alakjának munkássága, nézze meg a sorozatot, amelynek első darabját. a Nehéz embereket június 7-én 22 órai kezdettel láthatjuk az 1-es programban. (erdős) Lehet több, kevesebb Hamarosan megállapítják az üdülők, műhelyek, üzletek új adóját Módosítják, de mikor? Differenciáltan állapítják meg, de milyen alapom? Hol emelik. hol csökkentik ? a garázsok is beletartoznak? Néhány kérdés azok közül, amelyek Szolnok lakosai közül jónéhányat foglalkoztatnak az utóbbi időben. A közvélemény úgy tudja, hogy módosítják az üdülők adóját. Többnyire valóban a nyaralótulaj dánosokat érinti az Elnöki Tanács múlt évi törvényerejű rendelete, ám szélesebb kört ölel fel. Nemcsak az üdülők, hanem minden olyan építmény adóztatása megváltozik, amelyet nem lakás céljára használnak. Kérdésekre a közeljövőben kapnak választ azok a magánszemélyek társaságok, társulások, amelyek ilyen tulajdonnal rendelkeznek. A Szolnoki Városi Tanács ugyanis legutóbbi ülésén hozott rendeletét a végrehajtásról. Az előzetes felmérések és a nyilvántartások szerint 861 üdülő, 663 zártkerti építmény, 372 műhely 147 üzlet és 31 orvosi rendelő után kell a megyeszékhelyen új adót megállapítani. A garázsok hiányoznak a felsorolásból, miután csak az üdülőkben épített gépkocsi tárolókra vonatkozik a módosítás. Tehát a városi garázsok adója változatlan marad. A fölsorolásban szereplő épületekre viszont — az arányos közteherviselés érdekében — új adót vetnek ki. Az alapadót a település jellege és az építmény alapterülete szabja meg. de a végösszeg megállapítását befolyásolja az épület értéke s bizony<>s esetekben a tulajdonos vagyoni. jövedelmi, szociális helyzete is. Miután Szolnok nem tartozik a 'kiemeli gyógy- és üdülőhelyek sorába, így az itteniek hasonló alapterületű épület után kevesebbet fizetnek, mint például a fővárosban vagy a Balaton partján. Ott ugyanis négyzetméterenként akár 120 forintot is elérhet a tarifa, SzoLnokon viszont ezt 20 forintban állapította meg a városi tanács. Az alapadó összegét azonban itt is — figyelembe véve a kedvező vagy kedvezőtlen körülményeket — differenciáltan állapítják meg. Mindhárom, tehát a belterületi a zártkerti és az üdülőövezetben, számítaná lehet csökkentésre vagy emelésre. Az elkészített besorolás szerint például az alcsi HóLt- Tisza és a Vízpart körút által határolt üdülőterületen; a Tiszaliget teljes területén; valamint a Karinthy Frigyes út, a Lencse, Borsó, Búza. Árpa utca és az alcsi Holt- Tisza közé eső területeken a kedvező vízparti elhelyezkedés miatt egységesen 10 százalékkal emelkedik az alapadó összege. A zártkerti építmények közül a Vegyiművek körzetében az ipari övezet miatt; a Karinthy Frigyes út és a repülőtér közötti területen a .zajártalom miatt 10 százalékkal csökkentik az adót, csakúgy, mint a Nagymező, Eper. Gátőr utcák és az ár- vízvédelmi töltés, valamint a Szabó Lőrinc út és az ár- vízvédelmi töltés által határolt területen. A csökkentés indoka: az ott létesített építmények ideiglenes jellegűek. A Tisza mentetten övezetében lévő üdülősor gazdái az árvízveszély következtében még ennél is nagyobb. 20 százalékos kedvezményben részesülnek. Az üzletek, műhelyek is hasonló elbírálás alá esnék, figyelembe veszik a forgalomra ható területi adottságokat. Szandaszőlősön tehát kevesebbet kell fizetni egy üzlethelyiség után, mint mondjuk a belvárosban. Ugyanígy: fölfelé vagy lefelé térítheti el az adó végösz- szegét az épület átlagosnál szerényebb vagy luxuskivitele. A differenciálás szempontja továbbá a tulajdonos vagyoni, jövedelmi és szociális helyzete. Csökkentésre számíthatnak például azok a nagycsaládos, illetve nyugdíjas üdülő- vagy zártkerti építménytulajdonosok, akiknek egy főre jutó jövedelme havonta nem haladja meg a háromezer forintot. Ha pedig ez az összeg nem több 2500 forintnál, az adómentességet is kérhetik. Az új adók differenciált elbírálásakor külön-külön veszik figyelembe a csökkentő, illetve növelő tényezőket. Az így megállapított adó azonban a csökkentések ellenére sem tehet ötszáz forintnál kevesebb. A tanácsrendelet június 1- vel lépett életbe. Az érintettekhez hamarosan eljuttatják az új adóbevallás forma- nyomtatványait. A válaszadást kitöltési tájékoztató könnyíti meg, de a tanács ügyfélszolgálati irodáján is kaphatnak segítséget az érdeklődők. Sz. Gy. Pályázat a szünidei olvasmányokból Vetélkedő a rádióban, értékes nyeremények Segít az állam Gyermek- és ifjúságvédelmi helyzetkép Az utóbbi öt esztendőben évente átlagosan háromezerrel nőtt az állami gondoskodásban részesülő kiskorúak száma — egyebek között ez derül ki a Tudományszervezési és Informatikai Intézet most megjelent statisztikai összefoglalójából. Tavaly a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet szervezetében csaknem 61 ezer gyermekkel foglalkozták. Ezek fele állami gondozott volt, mintegy 46 százalékuk rendszeres nevelési segélyben részesült. 1985-ben mintegy ötezer kiskorú került állami gondozásba: kétharmaduk szülőktőL. a többiek pedig hozzátartozóktól, illetve intézetekből érkeztek. Ugyanakkor mintegy 4800 kiskorú állami gondozása szűnt meg: közülük kétezren szüleikhez vagy hozzátartozóikhoz kerültek vissza, 46 százalékuk nagykorúvá vált, 11 százalékukat örökbe fogadták. A csaknem 5400 nevelőszülő közül a többség egy gyerek, 1247 két gyermek, s több mint félezer három, vagy ennél több gyermek elhelyezését vállalta. Rendszeres nevelési segélyben 12 120 család — 27 848 gyerek — részesült, összesen 192 millió forint értékben: ez az ösz- szeg a megelőző évit 34,7 millió forinttal haladja meg. Az önálló életkezdéshez több mint ezer volt állami gondozott — a nagykorúvá váltak fele — kapott támogatást, Az ország 115 állami nevelőotthonának tavaly összesen 12 661 lakója volt: kétharmaduk általános és kisegítő iskolai tanuló. 16 százalékuk óvodás. 10 százalékuk közép- iskolás. illetve szakmunkás- tanuló. Szünidei olvasmányélményem címmel országos pályázatot hirdetett felsőtagozatos diákoknak a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, a Magyar Rádió, a Magyar Úttörők Szövetsége, a Könyvértékesítő Vállalat, valamint a közművelődési könyvtárhálózat. A pályázaton résztvevőknek — 'legalább egy oldalban — be toll számolni nyári könyvélményüfcrői, s írásukat szeptember 30-ig juttathatják el. valamelyik gyermekkönyvtárba. Több pályázat is benyújtható, több könyv elolvasása alapján. A legérdekesebb 'beszámolók szerzőit meghívják a fővárosiban illetve a megyékben a gyermekkönyvhéten rendezendő, játékos irodalmi vetélkedőre. Az ezek résztvevőiből 'kialakított csapatok a Magyar Rádió nyilvános műsoraiban három elődöntőn mérkőznek meg majd egymással A döntőt az 1987-es könyvhéten rendezik, és a rádió is közvetíti. Azok a gyerekek, akik nem szerepeltek a megyei vagy a területi vetélkedőn, de pályázatot nyújtottak be, sorsoláson vesznek részt, s kiskönyvtárakat és egyéb tárgy- jutalmakat nyerhetnek. Zagyvarékason a községi ivóvízhálózatot kiterjesztik a Zagyván túli területekre is. A vezetéket a folyó hidján viszik át a kivitelező, a Víz és Csatornamű Vállalat szakemberei (TKL)