Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-05 / 131. szám
1986. JÚNIUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Jászsági Ruhaipari Szövetkezet jászszent andrási üzemében jelenleg francia exportra termelnek. A Gaston cégnek hosszú női szövetkabátokat szállítanak. Jelenleg 500-at készítenek (T. Z.) Jánoshidán az elmúlt év végén megkezdődött egy új, százszemélyes óvoda építése. Az összesen 12 millió forintos beruházásra a megyei tanácstól 4 millió forintos támogatást kapnak, amelyet a helyi tanács saját fejlesztési alapjából egészít ki. Azóvolepülésfejlesztési hozzájárulásból származó bevételeket, és a tanács még mintegy 4 millió forint értékű társadalmi munkára számít. Az új épületbe jövőre költözhetnek be az óvodások. Elméleti tanácskozás Elméleti tanácskozás kezdődik ma az MSZMP KB Politikai Főiskoláján a Béke és Szocializmus folyóirattal közösen „A dolgozók részvétele a szocialista vállalat irányításában” címmel. A tanácskozáson 13 kommunista és munkáspárt szakértői. valamint a folyóirat szerkesztőségének képviselői vesznek részt. Jánoshidán Összefogással épülő új óvoda da építésére fordítják a teMunkavédelem a kisiparban Két éve ellenőrzik rendszeresen a műhelyeket A hatósági munkavédelmi felügyelők — az 1984. július 1-én alakult Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség megyei felügyelőségének munkatársai — közel két éve ellenőrizhetik a kisiparosok műhelyeit, telephelyeit. Már az első vizsgálatok bebizonyították, hogy igen nagy szükség van a kisiparosok munkavédelmi oktatására. Különösen a hosz- szabb ideje dolgozó „mesterek” nem rendelkeznek az alapvető munkavédelmi ismeretekkel, a magánműhelyek jelentős részében az 1950-es évek második felének műszaki színvonala konzerválódott. A telephelyek általában túlzsúfoltak, a termelőeszközök elavultságán kívül sok gondot okoz az is, hogy a kisiparosok gyakran használnak maguk készítette gépeket, berendezéseket, amelyek munkavédelmi minősítéssel természetesen nem rendelkeznek. Az alkalmazottak, a segítő családtagok orvosi alkalmassági vizsgálatáról szóló bizonyítványt a legtöbbször nem szerzik be, a munka- és tűzvédelmi oktatások is elmaradnak. A KIOSZ megyei titkársága 1983 végén kezdett felkészülni a szigorúbb munkavédelmi követelmények teljesítésére. 1983 novembere óta a megye mintegy 6 ezer kisiparosa közül több mint négyezren vettek részt munkavédelmi oktatáson. A megyei érdekvédelmi szervezet 1984 decembere óta vizsgáztatja tagjait, az előírásoknak megfelelő bizonyítványt azóta kétezeregyszázötven- hárman szerezték meg. A vizsgaköteleseknek csak 83 százaléka tett eleget az előírásoknak. 14 százalékuk a vizsgán többszöri felszólításra sem jelent meg. A munkaviszony mellett kisipari tevékenységet folytatók közül sokan ugyanis úgy gondolják hogy a főállású munkahelyükön szerzett munkavédelmi ismeretek számukra elegendőek. Amíg 1981-ben a statisztikai adatok szerint üzemi baleset miatt a kisiparosoknál 917 munkanap esett ki, 1985-ben ez a szám már elérte a 3778-at, az üzemi balesetek száma 26-ról 93-ra növekedett. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy éppen az oktatási és vizsgáztatási kötelezettség érvénybe lépése óta szaporodtak a balesetek. Persze, nem erről van szó, hanem a bejelentési fegyelem javult. E kedvező változás azonban nem szüntetett meg minden gondot, hiszen a KIOSZ illetékesei a balesetek okát legtöbbször nem vizsgálják ki. a bejelentést tevő véleményére hagyatkoznak. Így a hasonló sérülések megelőzésére csak nehezen lehet intézkedni. Várhatóan kevesebb gond lesz az ivóvízzel ÚJ víztornyok, fejlődő vezetékhálózat — Kedvezett az időjárás Az Országos Vízügyi Hivatal tegnap sajtótájékoztatót tartott, amelyen Juhász Endre főosztályvezető ismertette a nyári vízszolgáltatás előkészítésére tett erőfeszítéseket és áttekintést adott a meleg hónapokban várható ellátásról. Elmondta, hogy a települések vízmüveinek dolgozói az előkészületek során majdnem 30 ezer kilométer hosszú vezetéket tisztítottak meg a lerakódásoktól, valamint 29 ezer különböző szerelvényt. 1520 szivattyút, 436 kutat javítottak meg. A tavaszi időjárás is kedvezett, a csapadék hatására ugyanis megteltek a hegy- és dombvidéki víztárolók, feltöltódtek a karsztvizet tartó föld alatti vízadó rétegek, és a folyók egyenletesebb vízjárása ja- yította a felszíni vízművek és a parti szűrésű kutak vízbeszerzési lehetőségeit. Ezért országosan a vízművek teljesítő képességének teljes hasznosításával számolnak. Az ország vízmüvei napi 5 millió köbméter víz szolgáltatására képesek, várhatóan azonban a legnagyobb napi fogyasztás sem haladja meg a 3,7—4 millió köbmétert. Az idei nyáron a tavalyinál 88-cal több. összesen 1972 kisebb-nagyobb település lakói részesülnek vezetékes ivóvíz-ellátásban és túlnyomórészt a legnagyobb fogyasztás idején sem lesz vízhiány. Továbbra is gond azonban, hogy 270 településen — bár a tavalyinál hárommal kevesebb helyen — a nyári fogyasztási csúcs idején átmeneti vízhiány és ennek megfelelően időszakos korlátozás. elsősorban locsolási tilalom elrendelése lehetséges. Főként Heves. Hajdú-Bihar és Békés megyében, valamint a főváros környékén, továbbá egyes üdülőterületeken kell számolni átmeneti ellátási zavarokra. A fővárosban kiegyensúlyozott vízellátással lehet számolni. A magas házak felső emeletein korábban gyakran tapasztalt viznyomásesés várhatóan .ritkábban fordul majd elő. Kőbányán két víztorony épült, és ezek ebben a térségben és Csepelen javítják a szolgáltatást. A Balaton térségében a múlt év nyara óta belépett a szolgáltatásba a napi 12 5Ó0 köbméter vizet adó fonyódi felszíni vízmű. Siófokon pedig víztárolók épültek, amelyek a kiegyenlítettebb ellátást szolgálják. Az utóbbi években történt szennyvíztisztítási és -elvezetési, valamint egyéb beruházások hatására jelentősen javult a Balaton vizének minősége. A víztakarékosságot szolgáló országos program alapján az ipari üzemek mindinkább csökkentik a közműves ivóvíz felhasználását. A múlt év nyara óta a víztakarékossági megoldások révén kilenc vállalat együttvéve napi 9 ezer köbméterrel mérsékelte a közműves ivóvíz felhasználását és ezeken a területeken javította a lakosság nyári igényeinek kielégítését. Háztáji ás kisegítő gazdaságok Szolnok mogyóben Egyes termékeknél szerepük meghatározó Ösztönzés a termelési és értékesítési biztonság Szolnok megye mezőgazdasági termelésében jelentős volument képviselnek a háztáji és kisegítő gazdaságok. Mezőgazdasági termékek előállításával ma Szolnok megyében mintegy 90 000 család foglalkozik, a tulajdonukban, használatukban levő földterület megközelíti a 40 000 hektárt. Tevékenységük igen sokszínű, szinte a mezőgazdasági termékek teljes skálájának előállításával foglalkoznak. Az önfoMegyénkben a mezőgazdasági kistermelők által termelt termékek, termények nagyobbik hányadát — 60 százalékát — az állattenyésztés, illetve az állati termékek előállítása teszi ki. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelése 1980—83. közötti időszakban szinte minden ágazatban dinamikusan fejlődött. 1983—84- ben egyes ágazataik termelése stagnált, de például a sertéságazatban az 1983. évi rekord állomány létszám elérése után erőteljes visszaesés következett be. Ez ösz- szefügg az 1983—84. években megyénket sújtó aszály- lyal. Az aszálykárokból eredően kevesebb — ezért nehezen beszerezhető — volt a kukorica annak' ellenére, hogy jelentős mennyiségű takarmánykukoricát szállítottunk be a Dunántúlról és Hajdú-Bihar megyéből, ahol a takanrnánynövény-termeszÖrömmei tapasztaljuk, hogy a mezőgazdasági kistermelők tulajdonában, használatában lévő „termőföldnek becsülete van”. A VI. ötéves tervidőszak első éveiben a heljh tanácsok mezőgazdasági szakigazgatási szervei évenként több száz földtulajdonost föld- használót szólítottak fel művelési kötelezettségük teljesítésére — a kiküldött felszólítások száma 1985-ben már száz alá csökkent. Ez persze nem jelenti azt, hogy elégedettek lehetünk a föld- használat racionálisságával, mert még mindig sok olyan jó termőterület van, amelyeken tulajdonosaik, használóik intenzívebb termesztést folytathatnának (zártkertek intenzív „kert jellegű használata” pl.). A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének szernövolósóvol gvasztás mellett közvetlen export árualapot is biztosítanak. A lakosság ellátásához nélkülözhetetlen alapanyagokból szerepük egyes termékeknél meghatározó. A Szolnok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat által feldolgozott vágósertés 50—54, a vágómarha 10—12 a vágóbaromfi 40—45 százalékát — de vannak termékek, melyeknek 100 százalékát — a kistermelői szektor termeli meg évről évre. tést nem, vagy kevésbé sújtotta az aszály. A kistermelői szektorban a VI. ötéves terv időszakában az ágazati jövedelmezőségtől, eredményességtől függően a termelés struktúrája átrendeződött — a magasabb jövedelmet biztosító ágazatok irányába tolódott el a termelés szerkezete, így például a kukorica vetésterülete a háztáji és kisegítő gazdaságokban 1980- ban 13 113 ha volt, 1985- re a kukorica vetésterülete 4900 hektárra csökkent, a zöldség- és gyümölcs-termőterület nagysága 1980-ban a háztáji és kisegítő gazdaságokban 9094, 1985-ben 10 110 hektár. A szántóművelési ággal rendelkező földtulajdonosok és földhasználók is a magasabb jövedelmet biztosító, úgynevezett „pénzes növények” termesztésére álltak át (hibridkukorica vetőmag-, napraforgó-, cukorrépa-termesztés) . vezésében meghatározó szerepük van a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, áfészek- nek. Az integrátorok termelést szervező tevékenysége általában fejlődött, de több területen, főleg a szolgáltatások színvonalában — a kölcsönös érdekeltség fokozásával további javításra van szükség és lehetőség. Meg kell említeni, hogy az - árutermelő kisgazdaságok egy része igyekszik függetleníteni magát a mezőgazda- sági nagyüzemek egyre dráguló — és esetenként bizonytalan szolgáltatásaitól, — inkább vállalják a saját gép beszerzését. Az anyagi- műszaki-biológiai háttér az esetenként tapasztalható feszültségek ellenére megnyugtató. Az egyes területeken tapasztalható feszültségek jó szervezőmunkával kiküszöbölhetők. A mezőgazdasági kistermelők terményeik, termékeik védelme céljából, azokra biztosítást köthetnek. Biztosítási lehetőség van jégkárra, szarvas- marha, sertés, nyúl, baromfi és törzskönyvezett kutyák biztosítására. Sajnos, ezidá- ig még megoldatlan a fólia alatt termő zöldségnövények biztosítása. A mezőgazdasági kistermelés jelentősége gazdasági életünkben a későbbiekben is megmarad, egyes területeken szerepük tovább erősödik. A kisgazdaságokban termelt, a piac igényeinek megfelelő, jó miroőségű mezőgazdasági terményekre, termékekre hosszú távon szükség van. A megtermelt árukra az értékesítés biztonságát jelenti a termékértékesítési szerződés. Elméleti és gyakorlati segítség A Megyei Tanács VB mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és a TIT megyei szervezetének szervezésében a mezőgazdasági kistermelőktől felvásárlást végző vállalatok, a GMV és a TE- SZÖV anyagi támogatásával évenként a téli hónapokban megszervezzük a mező- gazdasági kistermelőket leginkább érdeklő témakörökből a „Téli esték” című előadássorozatot. Az előadások a mezőgazdasági kistermelők fakultatív elméleti és gyakorlati továbbképzését szolgálják. A VII. ötéves terv célkitűzései szerint a mezőgazda- sági termékék általában növekvő mennyiségére, a minőség javítására, ezen keresztül az export árualap fokozására van szükség. A háztáji és kisegítő gazdaságokra változatlanul a hús- program teljesítésében — elsősorban a sertés- és baromfiágazatokban — a kézimunka-igényes zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelésben, valamint a húsnyűi- és méhészeti termékek termelésében lehet és kell számítani. Az MSZMP XIII. kongresszusa rögzíti, hogy a „termelési és értékesítési biztonság növelésével ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének bővítését”. . Laczkó Jánosné a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának főelőadója Tevékenységük döntő hányada az állattenyésztés A termőföldnek becsülete van A Csepeli Szerszámgépgyár állította ki a precíziós ötpalettás gyártócellát, amelyet BNV Nagy díjjal tüntettek ki. (MTI Fotó: Varga László felvétele — KS)
