Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-27 / 150. szám

1986. JONIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott az Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) lis szükségleteket számba véve rendszeresen állást foglalt a hadseregfejlesztés és felkészítés, a honvédelmi költségvetés és a honvédel­mi készenlét minden oldalú biztositottságának kérdései­ben. Kárpáti Ferenc ezután a fegyveres erők és testületek állapotáról, felkészültségük­ről, munkájukról szólt. — Az elmúlt esztendőben, az MSZMP XIII. kongresz- szusán, társadalmi valósá­gunk értékelésének része­ként elismerő megfogalma­zás hangzott el: „A Ma­gyar Népköztársaság fegyve­res erői és testületéi, a nép­hadsereg, a határőrség, a rendőrség, a munkásőrség és más fegyveres testületek egymással szorosan együtt­működve, népünk támogatá­sával eredményesen járul­nak hozzá a béke megőrzé­séhez, belső rendünk bizto- sitásához.” A miniszter a továbbiak­ban kifejtette, hogy szocia­lista államunk honvédelmi politikája szilárd elvi ala­pokon nyugszik, amelynek tartalma hazánk független­ségének, szocialista vívmá­nyainknak és a béke meg­őrzésének védelme. A Ma­gyar Néphadsereg és a ha­tárőrség fejlesztése és fel­készítése is ezen elveken alapszik. Mind külpolitikán­kat, mind honvédelmi poli­tikánkat a Varsói Szerző­désbe tömörült testvéri szo­cialista országokkal egyez­tetve, tennivalóinkat össze­hangolva valósítjuk meg. — Az elmúlt évtized során tovább folytattuk néphadse­regünk korszerűsítését, mi­nőségi fejlesztését. A terv­szerű és céltudatos munka eredményeként hadseregünk korszerű fegyverzettel és harci-technikai eszközökkel van ellátva. Hivatásos állo­mányunk, a parancsnoki kar felkészültsége magas színvo­nalú és nagy hozzáértéssel teljesíti hivatását. Az ő ál­dozatkész munkájuk nyo­mán a felkészítés, a kikép­zettség, a hadrafoghatóság kellő színvonalon áll. Néphadseregünk a Varsói Szerződés Egyesített Fegy­veres Erőinek elismert, meg­becsült tagja. Hadseregünk megítélésében meghatározó­nak tartjuk erkölcsi-politi­kai egységét, hazánkhoz, szocialista társadalmi rend­szerünkhöz való hűségét, a néppel való összeforrottsá- gát. Mindez hadseregünk szocialista jellegéből fakad, s ennek érvényesítését, ápo­lását feladataink között min­denkor első helyre állítjuk. Kárpáti Ferenc a továb­biakban megállapította: ha­zánkban a törvény által sza­bályozottan érvényesül az általános hadkötelezettség. Ennek alapján a férfiak meghatározott módon kato­nai szolgálatra kötelezettek. A nők azonban csak hábo­rú idején és bizonyos szak­területeken teljesítenek fegy­vernélküli katonai szolgála­tot. összeírásuk békeidőben nem jár együtt szolgálati kötelezettséggel. Szolgálati időkedvezmé­nyek alapvetően csak szo­ciális megfontolásból lehet­ségesek. Tizenkét hónapos Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter expozéja katonai szolgálat után sze­relhetnek le azok a katona­fiatalok, akiknek két gyer­mekük van, s a harmadik gyermek megszületése ese­tén — az addig leszolgált időre való tekintet nélkül — azonnal sor kerül a le­szerelésükre. Kárpáti Ferenc ezután azt hangsúlyozta még, hogy a tíz évvel ezelőtt elfogadott Honvédelmi Törvény kellő keretet biztosít további fel­adatainkhoz, amelyek min­denekelőtt a jelenlegi nem­zetközi helyzetből adódnak. Mindezzel összefüggésben fontosnak tartjuk, hogy to­vábbra is olyan színvonalon tartsuk fegyveres erőinket, amely megfelel mind el­lenfeleink, mind feyvertár- saink mindenkori felkészült­ségének. Kárpáti Ferenc végezetül köszönetét mondott a kato­nafiaikat felnevelő családok­nak, azoknak, akik áldoza­tos munkájukkal hozzájá­rulnak ahhoz, hogy fiaik becsülettel teljesíthessék ha­zájuk és népük iránti köte­lezettségüket. Tiszteletet és megbecsülést érdemelnek azok az állampolgárok, akik személyes honvédelmi köte­lezettségeik teljesítésével közvetlenül részt vesznek a honvédelemben — hangoz­tatta, s kérte az Országgyű­lést, hogy a beszámolót vi­tassa meg és fogadja el. II képviselők hozzászólása lősségérzete, szocialista ha­zánk védelmének ügyét a ko­rábbinál is jobban magá­énak érzi. Néphadseregünk folyamatosan teljesíti a Var­sói Szerződésből reá háruló kötelezettségeket, az egye­sített fegyveres erők szilárd tagja. Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.), a Szegedi Textil­művek pártbizottságának tit­kára egyebek között arról szólt, hogy a szocialista ha- zaíiság általánossá válását az állampolgárok széles rétege­iben számos tényező gátol­ja Esetenként tapasztalha­tó a nemzeti önbecsülés hiá­nya, illetve eltúlzása, a ka­tonai szolgálat lebecsülése is. Bak István (Bács-Kiskun m. 7. vik.). a szabadszállási nagyközségi tanács elnöke el­mondta, hogy tanácsuk nagy figyelmet fordát a sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalok otthon maradt családtagjai­ra, gondoskodásra — családi segély megállapításával. Saj­nos — tette hozzá — a segély reálértéke évek óta folyama­tosan romlik. Javasolta, hogy ezt a kérdést is tűzzék napi­rendre a szociális problémáik megoldását szolgáló intézke­dések keretében. Ancsin Károly (Békés m. 4. vk.), a Csorvási Lenin Ter­melőszövetkezet erőgépveze- tője elmondotta: Békés me­gye hadköteles lakossága kedvezően ítéld meg a hon­védelmi törvény egyszerűsí­tett előírásait, így a jelent­kezések ritkábbá tételét és a külföldi utazás bejelenté­sének mérséklését. Eck Tibor (Komárom m., 5. vk.). a Lakástextil Válla­lat Tatai Szőnyeggyárának igazgatója rámutatott: az Utóbbi években — a közép­fokú katonai kollégiumok fezámának növelése ellenére létszámgondokkal küzd a hi­vatásos tiszti állomány. Több képviselő nem jelent- 'kezett felszólalásra, így a ta­nácskozás elnöke a vitát le­járta, és isimét megadta a Szót a honvédelmi minisz- temek. 1 Kárpáti Ferenc mindenek- felótt megköszönte a törvény Végrehajtását taglaló beszá- inoló, illetve a honvédelmi 1 A törvényhozó testület teg­napi zárt ülésén Sarlós Ist­ván elnök előterjesztésében megvitatta és elfogadta az ügyrendjének módosítására és egységes szövegére vo­natkozó javaslatot. Az ügyrend elfogadásával az Országgyűlés működésé­nek szabályait, tárgyalási rendjét az Alkotmánnyal összhangban az alaptörvény­ben kapott felhatalmazás alapján és a kormányzati szervekkel kialakított mun­kamegosztást figyelembe vé­ve határozták meg a képvi­selők. Ugyanebben a szel­lemiben szól a házszabály a képviselők kötelességeiről, amelyeket e tisztségük rá­juk ró, illetve az ennek alap­ján őket megillető jogokról is. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a szocialista de­mokrácia kiteljesedése, intéz­ményrendszerének gazdago­dása tette lehetővé és szük­ségessé hogy a törvényhozó testület tevékenységének sza­bályait is az ezekből eredő új követelményekhez igazít­sák. Ugyanakkor az új szö­vegezésű ügyrend — bár a változások száma jelentős — az eredeti rendelkezések kö­zül számosat megőriz, s az új elemek sem jelentik a korábbiak elvetését, csupán a formálódó gyakorlathoz igazításukat. Az ügyrend egységes szö­vegének tervezetét a képvi­selők az elmúlt hetekben széles körben megvitatták. Szerepelt valamennyi megyei (és a budapesti) képviselő- csoport, valamint a Jogi, Igazgatási és Igazságügyi bi­zottság ülésének napirend­jén. A törvényhozó testület az ezeken elhangzott 134 észrevétel figyelembevételé­vel és megvalósíthatóságuk mérlegelésével döntött csü­törtöki tanácskozásán, A továbbiakban kiemelünk néhány konkrét változást, magyarázatra szoruló tételt a legjelentősebbek közül. Üj pontként került a ház­szabályba a képviselők es­kütételének előírása. Az es­kü szövegének aláírásával a képviselő a haza, a nép irán­ti hűségre, érdekei képvise­letére, az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartására, az állami és a szolgálati titok megőrzésére tesz ígéretet. Számos olyan kérdéskör van, amelyben az ügyrend az egyébként már korábban kialakult gyakorlatot emeli szabállyá. Ilyen — egyebek között —, hogy szól a kor­mány megválasztásáról, az országos listán megüresedett képviselői helyek betöltésé­ről, s arról, hogy egyes be­számolók vitája nyomán az téma iránti figyelmet és ér­deklődést. Köszönetét mon­dott nemcsak az Országgyű­lés plénumán elhangzott képviselői észrevételekért, hanem azokért a javaslato­kért, jobbító szándékú meg­jegyzésekért is, amelyek a Parlament ülését megelőzően 1— e téma kapcsán — az Or­szággyűlés Honvédelmi Bi- 'zottságában hangzottak el. 'Az értékes gondolatokat — (mondta — kamatoztatni fog­ják. Határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés az 1976. évi I. törvény végrehajtásá­ról elhangzott miniszteri be­számolót, valamint a vitá­ban elhangzottakra adott vá­laszt jóváhagyólag tudomá­sul vette. Ezt követően a napirend harmadik témájának meg­tárgyalásával folytatta és fejezte be munkáját az Or­szággyűlés, amelynek nyári ülésszakán — felváltva — Sarlós István, Cservenka Fe- rencné és Péter János elnö­költ. Országgyűlés értékelést tar­talmazó illetőleg feladatot megállapító határozatot, ál­lásfoglalást fogadott el. Az állandó bizottságok bő­vülő feladatkörének ellátá­sához, munkájuk élénkülésé­hez jó alapot teremt a leg­főbb népképviseleti testület belső törvénye. Ugyancsak, a már kialakult gyakorlatot szentesíti új előírása, mely szerint javaslataikkal a& érintett állami szervek köte­lesek érdemben foglalkozni, s vizsgálatuk eredményéről tájékoztatni az indítványozó bizottságot. Az állandó bi­zottságok bővülő jogkörét, s a képviselői munka jobb fel­tételeinek biztosítását egy­aránt jól példázza az az új rendelkezés, melynek értel­mében a képviselő önálló in­dítványáról törvénymódosító javaslatáról, ülésszaki tár­gyalása előtt az illetékes bi­zottság állást foglal. A megalapozottabb véle­ményalkotást segíti elő, s lehetővé teszi egy-egy jelen­tősebb döntés megszületése egész útjának figyelemmel kísérését a képviselők szá­mára a kétlépcsős tárgyalás gyakorlatának bevezetése. A módosított ügyrend sze­rint célszerű á ikiemelten fon­tos gazdasági terveket és kon­cepciókat két fordulóban megtárgyalni. Az első fordu­lóban az általános vitát foly­tatja le az Országgyűlés, a koncepció irányelveit, ter­vezetét véleményezi. A má­sodikban már a vita alapján véglegesített tervről illetve koncepcióról dönt. Az új szövegezésű ügyrend intézkedik az interpelláció rangjának növeléséről azzal, hogy különbséget tesz a kép­viselők ilyen címen benyújt­ható, valamint egyszerű, tá­jékozódó jellegű kérdései között. Interpellációval akkor él­het a képviselő, ha azt akar­ja szóvá tenni, hogy vala­mely állami, kormányzati intézkedés nem felel meg a törvényes előírásnak, vagy — bár törvényes — hatása nem kielégítő, vagy teljesen elmarad. Ilyenkor a minisz­ter, az országos hatáskörű szerv vezetője válaszának el­fogadásáról az Országgyűlés dönt, hiszen az általa ho­zott törvények, határozatok megvalósítását is ellenőrzi e módon. Az észrevételekkel módo­sított új szövegezésű ügy­rend összességében megfelel a korábban jelzett követel­ményeknek, alkalmazkodik a törvényhozással szembeni új elvárásokhoz. Alátámasztja azt a politikai szándékot, hogy bővüljön az Ország- gyűlés tevékenységi köre, növekedjék az állami élet­ben betöltött szerepe. Határozat az ügyrend módosításáról Mihail Gorbacsov levele a Lenin Kohászati Müvek dolgozóinak Mint ismeretes, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára válaszolt a diósgyő­ri Lenin Kohászati Művek 'dolgozóinak, hozzlá intézett levelére. A sajtóban már nyilvánosságra került levél eredeti példányát tegnap, a nagyüzem kombinált acél­művében rendezett aktívaér­tekezleten Borisz Sztukalin, az SZKP Központi Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió magyarországai nagykövete adta át Gerzsényi Miklósnak, az LKM pártbizottsága tit­kárának. Borisz Sztukalin ez alka­lomból beszédében elisme­réssel szólott arról, hogy a diósgyőri kohászok állandóan új utakat keresnek a terme­lés fejlesztésére. Arra tö­rekszenek, hogy maximálisan kihasználják a nemzetközi munkamegosztásban rejlő le­hetőségeket, előnyöket. Felszólalt az aktívaérte­kezleten Pólyák Ferenc elő- hengerész, a Gagarin Szocia­lista Brigád vezetője, az SZKP kongresszusa tisztele­tére Diósgyőrött indított munkaverseny kezdeménye­zője és Drótos László, az LKM vezérigazgatója. Befejezte látogatását Kenan Evren (Folytatás az 1. oldalról) Evren elnököt és kíséreté­nek tagjait az Országház előtt, a Török Köztársaság és a Magyar Népköztársaság zászlóival fellobogózott Kos­suth Lajos téren ünnepélye­sen búcsúztatták. A téren felsorakozott a Magyar Nép­hadsereg díszzászlóalja. A vendégek búcsúztatásá­ra megjelent Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Péter János, az Országgyűlés alelnöke, Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára, valamint álla­mi és társadalmi életünk számos más vezetője. Az ün­nepélyes búcsúztatáson je­len volt a Budapesten akkre­ditált diplomáciai képvise­letek több vezetője és tag­ja is. A katonai tiszteletadás kezdetét a felharsanó kür­tök jelezték: a felsorakozott díszzászlóalj parancsnoka je­lentést tett a török államfő­nek, majd felcsendült a két ország himnusza. Kenan Ev­ren Losonczi Pállal együtt ellépett a díszzászlóalj sor­fala előtt, majd üdvözölte a búcsúztatására megjelen­teket. A magas rangú ven­dég és a kíséretében levő személyiségek ezután elkö­szöntek a magyar politiku­soktól, közéleti vezetőktől, il­letve a diplomáciai testü­let képviselőitől. Az ünnepélyes búcsúzta­tás a katonai díszzászlóalj díszmenetével zárult. A ven­dégek és vendéglátóik gép­kocsikba szálltak, és dísz­motorosok kíséretében a Fe­rihegyi repülőtérre hajtat­tak. A két ország lobogóival díszített légikikötő betonján Losonczi Pál és Várkonyi Péter külügyminiszter, va­lamint Szalai Lajos, hazánk ankarai, és Asaf Inhan Tö­rökország budapesti nagykö­vete búcsút vett Kenan Ev­ren elnöktől, valamint kí­séretének tagjaitól. A ven­dégek beszálltak a külön- repülőgépbe, amely a ma­gasba emelkedett. Tanácskozik a JKSZ kongresszusa A JKSZ XIII. kongresz- szusa csütörtökön Belgrád- ban munkabizottságokban folytatta munkáját. A bi­zottsági ülések már szerdán megkezdődtek, s összesen közel 1000 küldött jelentke­zett felszólalásra. A vita es­te fél 10-ig tartott és reggel fél 9-kor folytatódott. A társadalmi-gazdasági helyzettel és a tudományos­műszaki fejlesztéssel foglal­kozó bizottságban Nikola Stíojanovic megállapította, hogy az ország jelenlegi gazdasági nehézségeinek oka­it „elsősorban saját mulasz­tásainkban és gyengeségeink­ben kell keresni”. A pártéletről és az új szer­vezeti szabályzatról tanács­kozó bizottságban Hamdija Pozderac közölte, hogy a GENF A két küldöttség együttes ülésével tegnap Genfben befejeződött az- atom- és űr­fegyverekről folytatott szov­jet—amerikai tárgyalások ötödik fordulója. A szovjet és az amerikai fél megálla­podott arról, hogy a tárgya­lásokat szeptember 18-án folytatják. BÉCS A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások csütörtöki — a jelenlegi forduló utolsó előt­ti — ülésén a vita az ellen­JKSZ taglétszáma 1981 és 1985 decembere között 307 ezerrel gyarapodott, s a múlt év végén meghaladta a 2 millió 152 ezret. A küldöttek két külön munkabizottságban tanács­koztak az oktatás, a tudo­mány és a művelődés, illet­ve a honvédelem és a tár­sadalmi önvédelem kérdé­seivel. • • • Az MSZMP KB küldöttsé­ge, amely Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vezetésével részt vesz a JKSZ XIII. kongresz- szusán, csütörtökön délelőtt ellátogatott a Belgrád köze­lében levő Zselenikbe, ahol megismerkedett az „Ivó Lola Ribar” s zers z ámgépgyár munkájával. őrzés kérdéseire összponto­sult. A szocialista országok nevében felszólaló Stanis­law Przygodski lengyel nagykövet hangsúlyozta a Varsói Szerződés országai­nak őszinte megegyezési készségét. MANAGUA Az amerikai képviselőház döntése Közép-Amerika és az egész latin-amerikai föld­rész békéjét fenyegeti — je­lentette ki Dániel Ortega ni- caraguai elnök a washingto­ni döntést követően országa népéhez intézett üzenetében. A managuai vezető hangsú­lyozta, hogy a kontrák pénz­ügyi-katonai támogatása a Reagan-kormányzat közvet­len részvételét bizonyítja a nicaraguai nép elleni agresz- szióban. Gyuricza László (Veszprém m., 5. vk.), az Országgyűlés honvédelmi bizottságának el­nöke, az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkára a testületi ülésükön elhangzottakat összegezve ki­emelte: a nemzetközi életben a politikai és a katonai ügyekben nem következett be a világ békeszerető népei által óhajtott enyhülés, sőt fokozódott a feszültség, ezért hazánkban is szükség van a honvédelem további erősítésére. Ezt a célt eddig is jól szolgálta a honvédelmi törvény, s ezért nincs szük­ség ennek módosítására. Végezetül a képviselő a honvédelmi bizottság nevé­ben szorgalmazta a tiszti ál­lomány nagyobb megbecsülé­sét, a tiszti pálya vonzóbbá tételét, helyének'és szerepé­nek meghatározását a társa­dalom életében. Karakas László (Hajdtú-Bi- har m.. 12. vk.,) az MSZMP KB osztályvezetője minde­nekelőtt kiemelte: a tízéves honvédelmi törvény kiállta az éleit próbáját. Végrehajtá­sa során nőtt népünk fele-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents