Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-27 / 150. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÚNIUS 27. A gazdatanfolyamoktól az állategószsógőrig Kiművelt emberfők a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban dol­gozó vezetők már régóta azt vallják, hogy a szakmai tudás növelésére fordított eszközök, beruházások hoz­zák a legtöbb változást, a legnagyobb eredményt a gazdálkodásban. Azaz: a leg­jobb beruházás a szellemi javak gyarapodását szolgáló ráfordítás. ez nemcsak az agrármérnökök, gépészek, állatorvosok esetében igaz, hanem érvényes a szakmun­kásokra ás. Ez a réteg — munkája, szaktudása révén — rendkívül fontos szerepet tölt be az élelmiszer-gazda­ságban. Szakmunkások a földeken A felnőttek részére a téli időszakban, a nagyobb tele­püléseken rendszeresen szer­veztek úgynevezett arany- és ezüstkalászos gazdatanfo­lyamokat, melyek a szakmai ismeretterjesztés és az alap­fokú (továbbképzés fórumai voltak. A felszabadulás után a kezdeti időszakban a szakmai oktatás élsődleges feladata a gépeket kezelő és ezeket javító szakmunkások képzése volt. Létrejött a traktorvezető, traktoros-gé­pész, kombájnvezető, és mezőgazdasági gépszerelő szakmunkások bentlakásos iskolai tanfolyamos képzése. Időtartamuk 2—10 hónapig változott a munkakör bo­nyolultsági fokától függően. A szakmunkások iskola- rendszerű ifjúsági képzése a mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóló 1953 decemberi pánt- és kormányhatározat alapján 1954-ben jött létre — egy szakmában — trakto­ros-gépész elnevezéssel. Ele­inte két, majd három évig tartott a tanulmányi idő: évente ezer-kétezer szak­embert képeztek ily módon. Ezek az iskolák — 1957-től — fokozatosan a mezőgaz­dasági gépszerelők képzésére tértek át. Az élelmiszeripari szakmák köre a tejipari, do­hányipari, (cukoripari, sör­ipari és szeszipari szakmák­kal bővült. A kertész szak­munkástanulók új típusú képzése 1955-ben indult üze­mi szervezésben. A mezőgazdasági termelés többi területére továbbra is a hagyományos kétéves szak­iskolai, illetve a felnőtt dol­gozók tanfolyamos képzése volt a jellemző, de megje­lentek új, átmeneti képzési formák is. Érettségizett fia­talok részére 1, majd 2 éves Iskolai szakmunkásképzés, mezőgazdasági gépszerelői és mezőgazdasági elektromos- berendezés szerelő szakmá­ban, valamint kétéves szak­iskolai képzés mezőgazdasá­gi gépész f szakmában. Növekvő színvonal A szakmai képzés szerve­zete a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével párhu­zamosan lényegesen kor­szerűsödött. A fizikai dol­gozók képzésében ekkor va­lósult meg teljes körű okta­tási reform. Az iskolarend­szerű (szakmunkásképzés be­vezetését a mezőgazdasági termelés területén a Földmű­velésügyi Minisztérium 1958- ban kezdte meg, az általános iskolarendszerhez igazodva 1958-ban négy, 1959-ben ti­zennégy, és 1960-ban már huszonnyolc szakmában in­dult képzés. A képzési idő ekkor is már hároméves volt. 1965-ig három alkalom­mal módosult a szakmák összetétele; huszonnyolcról tizenhatra csökkent a szá­muk. Az iskolák hiánya miatt a képzés nagyobbik hánya­da teljes időtartamban üze­mekbe kihelyezett osztályok­ban, illetve tumusos rend­szerben valósult meg. A tumusos képzésben a szak­mák többségében évente há­rom hónapig vettek részt a tanulók iskolai elméleti okta­tásban, és nyolc hónapot gyakorlati képzésben, az őket szerződtető üzemben. Illetve az iskola tangazdasá­gában. 1964-ben kormányhatáro­zat rendelkezett a mezőgaz­dasági szakmunkásképzés fejlesztéséről és új rendsze­rének kialakításáról, mely teljes körűen meghatározta az időszerű fejlesztési fel­adatokat, továbbá a szak­munkás-utánpótlás képzésé­ről gondoskodó szerveket. A rendelkezést követően meg­gyorsult az iskolahálózat fejlesztése, elsősorban a meglevő intézmények kor­szerűsítése révén. Az iskolák száma az 1963. évi negyven­ről 1969-ig ötvenkilencre emelkedett. Az iskolai gya- ■ korlati oktatási munkahe­lyek száma megtöbbszöröző­dött. Megszűntek a kihelye­zett osztályok, lényegesen csökkent a turnosos képzés aránya, jelentősen javult az iskolai képzés színvonala. Középiskolában folytathatják Napjainkig a mezőgazda- sági szakmákban 65 ezren szereztek szakmunkás-bizo­nyítványt iskolai ifjúsági képzésben, és több mint százötezer felnőtt dolgozó tett eredményes szakmunkás- vizsgát. Az élelmiszeripari szakmában mintegy százti­zenkettőezer tanuló és ti­zenötezer dolgozó vizsgázott eredményesen 1958-tól 1985- ig. A mezőgazdasági és élel­miszeripari szakmunkáskéo- zésben is bevezették az úgy­nevezett alapszakmai kép­zést, amely több azonos alapismeretre épülő szakma összevonását jelentette. Idő­közben tovább korszerűsö­dött a képzés: egységes — tagozat nélküli — képzés valósul meg, amely minden szakmában lehetővé teszi a szakközépiskolai továbbtanu­lást. A korábbi növénytermesz­tő gépész szakmát, mező- gazdasági gépész elnevezés­sel összefoglaló jellegű alap­szakma váltotta fel, amely az igényeknek megfelelően a növénytermesztés mellett az állattenyésztés és a kerté­szet területére specializált gépüzemeltető szakmával bővült. Üj szakmaként lépett be az állategészségőr. Jelen­leg a képzés túlnyomó rész­ben a hároméves szak­munkásképző iskolákban és a négyéves szakközépiskolák­ban folyik. cseh János Az alma mater szelleme Egykori karcagi diákok példája Az, hogy felnőtté válva ki milyen emlékeket őriz fél­tett, drága kincsként a di­ákkorából, embere válogatja. A matematikaórák izgalmát, az első szerelem semmi más­hoz nem hasonlítható ham- vasságát, a várva várt va­káció szépségeit, a kalandos táborozásokat, túrákat, a kollégiumi élet, az utazások apró ugratásait, egy-egy ra­jongva szeretett tanár elő­adásait, esetleg ismerkedést valamely tudomány alapjai­val? Egy bizonyos, a jó is­kola, a benne tanító peda­gógusok személyisége, em­bersége, tudása, szigora, egy­szóval hatása: kimondva- kimondatlanul életre szóló útravaló. Hogy a karcagi gimnázi­um rendelkezett, és merem hinni, rendelkezik is efféle útravalóval, mi sem bizo­nyítja jobban, hogy Szol­nokon már 1982-ben meg­alakult az itt élő, de egy­koron a nagykun városban tanuló diákok baráti köre. Kezdetben, harminchét je­lentkezővel, de napjainkra ez a szám már jóval száz fölé emelkedett. A klub tagjai hivatalosan évente négyszer találkoznak, és esetenként az összejövetele­ikre el-ellátogatnak az or­szág különböző részeiről is az egykori karcagiak. Eze­ken, a fehér asztal körüli beszélgetéseken nemzedékek ismerkednek egymással, fel­elevenítve a régmúlt emlé­keit, kedves tanárait. A tel­jességhez hozzátartozik, hogy a találkozók közül egy mindig birkavacsorával fe­jeződik be, és az elhunyt bégető földi maradványait hamisítatlan, fennséges kar­cagi ízekkel tálalják. Oe nem ám valamiféle fősza­kács, hanem a baráti kör egyik tagja, aki még gye­rekkorában tanulta eme mesterség csínját-bínját, no­ha azóta már a dr. titulus díszeleg a neve előtt. Akad az öregdiákok kö­zött huszonéves, harmincas, meg olyan is, akinek a ha­ját az elsuhanó telek már deresre meszelték. Nem cso­da, hiszen a kör tagjai kö­zül sokan az esztendeik szá­mát még rövid ideig hetes­sel, majd azután nyolcassal kezdik. Egy bizonyos, ezek a különböző életkorú embe­rek — akik között főorvos, tanár, bíró, ügyvéd, keres­kedő, gyógyszerész, rendőr, pártmunkás, mérnök, nyug­díjas egyaránt akad — any- nyiban hasonlítanak egy­máshoz, hogy egykoron mindahányan e gimnázium diákjai voltak. Voltak, de hűek maradtak az ódon fa­lakhoz, az itt tanítók szel­leméhez, hiszen ünnepsége­ken, érettségi találkozókon jelennek meg, figyelemmel kísérik a mostaniak munká­ját, segítik a legtehetsége­sebbeket. Közülük egy név azért idekívánkozik: Kövesi Artúré, aki túl a hetvenen ís töretlen energiával, hit­tel, szívvel, mint klubelnök szervezi a baráti kör ren­dezvényeit, kutatja az egy­kori karcagi diákokat, elő­készíti a találkozókat. A legkiválóbb mai kar­cagi diákoknak pályázatokat hirdetnek meg. Tavaly Kos­suth Lajos életéről készít­hettek a tanulók dolgozato­kat, és összesen tizenné­gyen próbálkoztak e köny- nyűnek vélt, de nem is olyan egyszerű témáról valami újat, érdekeset mondani. Az alkotások minősítését pár­tatlan zsűri végezte, és olyan alaposnak találta az elem­zéseket, hogy minden dol­gozatot jutalomra javasolt. Közel tízezer forintot ál­doztak erre a célra a kör tagjai, és az első helyezett a megérdemelt összegen kí­vül Győrfi Sándor szob­rászművésznek külön erre az alkalomra készített emlék­plakettjét is átvehette. Az idén számítástechnikai pá­lyázat volt, és erre tíz dol­gozat érkezett. Ezek készí­tőinek a közelmúltban meg­tartott évzárón nyújtották át az öregdiákok nevében a pénz- és oklevéljutalmakat. Egy bizonyos: jövőre ma­gyarból versenghetnek az idén 310 éves intézmény mostani hallgatói, akiknek a kör tagjai sikeres dolgo­zatok esetén ismét szép sum­mát, közel tízezer forintot ajánlottak. Példát mutatva más is­kolák hajdani tanítványai­nak, hogy ehhez hasonló ba­ráti kört, amelyet a vala­mikor nagykun városban ta­nuló, de most a megye- székhelyen élő diákok szer­veztek, talán máshol is ér­demes volna alapítani. An­nál is inkább, hiszen a kar- cagin kívül jónéhány olyan gimnázium, középiskola akad a megyénkben, ame­lyik szintén minden túlzás nélkül megérdemelné. D. Szabó Miklós Különböző tömítőgyűrűk, vásznas tömítészalagok, lábtörlők előállításával foglalkozik a Jászladányi Egyetértés Tsz gumiüzeme. A termelés növelése érdekében sl közelmúltban új nagy teljesítményű hengerszéket helyeztek üzembe (T. K. L.) Hétvégi ügyeletek Gyógyszertárak Szolnokon szom­baton 8—14 óráig a Fehérkereszt gyógyszertár lesz nyitva. Ugyanott hétfőn reggelig tartanak ügyeletet. Sürgős esetekben kereshetők tel. Jászberényben a Szövetke­zet úti gyógyszertár tart nyitva 8—12 óráig. Ugyanott van hétfőn reggelig ügye­let. Martfűn szombaton, va­sárnap ügyeletet tartanak a patikában. Kunszentraár- tonban 8 és 12 óra között juthatnak gyógyszerhez a rászorulók. Mezőtúron a Kossuth tér 3—5. szám alatti gyógyszertár az állandó ügyeletes. Jászárokszálláson állandó éjjel-nappali ügye­let van. Jászapátin szomba­ton és vasárnap 8—18 óráig tartanak ügyeletet, a hét többi napján pedig állandó éjszakai ügyelet van. Karca­gon a Horváth F. úti, Kisúj­szálláson a Széchenyi u. 1- ben lévő, Tiszaföldváron az ószőlősi, Tiszafüreden a So­mogyi B. u. 27-ben lévő, Tö- rökszentmiklóson a Felsza­badulás u. 2-ben lévő, Túr- kevén a Széchenyi u. 1-ben lévő gyógyszertár tart ügye­letet szombaton és vasárnap. Orvosi ügyelet Az ügyelet ideje: június 28-án — szombaton 07 órá­tól június 30-án — hétfőn — 07 óráig tart. Szolnokon szombaton az alábbi szakrendelések fogad­nak betegeket 08—12 óráig: belgyógyászat, nőgyógyászat, sebészet, fül-orr-gége, fizi- kotherápia, röntgen, labora­tórium. Központi körzeti ügyelet: Hősök tere 2—4., tel.: 11-732. Ellátási területe: Szolnok város, Tószeg, Ti- szavárkony, Várkonyi-szőlő, Tiszajenő, Zagyvarékas, Szászberek, Szajol, Rákóczi- falva, Rákócziújfalu, Ve- zseny. Ügyelet ideje: szom­baton 07 órától hétfőn 07 óráig tart. Gyermekorvosi ügyelet: Móra F. u. 9.,.tel.: 15-312. Fogorvosi ügyelet: Hubay úti orvosi rendelő szombaton és vasárnap 08— 17 óráig; 17 órától másnap reggel 08 óráig a kórház szájsebészeti osztályán (Vö­rös Hadsereg u. 39—41.) tör­ténik a betegek ellátása sür­gős esetekben. Szolnoki terü­let: Martfű: Tisza Cipőgyár üzemorvosi rendelő, Lenin u. 1., Tiszaiöldvár: dr. Végh E., Döbrei u. 149., Besenyszög: dr. Bekker S., Damjanich u. 4., Nagykörű, Kőtelek, Ti- szasüly: dr. Zsótér Gy., Kő­telek, Szabadság tér, Üj- szász: dr. Nemes J., Erkel F. u. 44. Jászberényben szom­baton 07—13' óráig a kórház- rendelőintézetben : sebészet, fogászat, röntgen, laborató­rium. Központi körzeti ügye­let: Thököly u. 13., tel.: 12-226. Ellátási területe: Jászberény, Jásztelek, Jász- jákóhalma, Jászfényszaru, Jászfelsőszentgyörgy, Pusz­tamonostor, Jászárokszállás. Gyermekgyógyászati ügye­let: szombaton és vasárnap 09—12, illetve 15—18 óráig. Jászberényi terület: Jászágó: dr. Paulai Gy., Kókai tér 3. Jánoshida: központi körzeti ügyelet: Fő u. 41. Ellátási területe: Jánoshida, Alaty- tyán, Jászboldogháza, Jász- ladány, Jászalsószentgyörgy. Jászapáti központi körzeti ügyelet: Árvái u. 3., tel.: 33. Ellátási területe: Jászapáti, Jászivány, Jászkisér, Jászdó- zsa, Jászszentandrás. Karca­gon szombaton 08—13 óráig a rendelőintézetben; belgyó­gyászat. Központi ügyelet: Vörös H. u. 27., tel.: 222. El­látási területe: Karcag, Be­rekfürdő, Kunmadaras, Bu- csa. Kisújszállás központi körzeti ügyelet: Nyár u. 7., tel.: 105. Ellátási területe: Kisújszállás, Kenderes, Bán­halma, Csorbái ÁG., Mária- lalka. Mezőtúron szombaton • fogászat 08—11 óráig (Kos­suth L. u. 7—11.), gyermek- gyógyászat: 08—10 óráig (Dózsa Gy. u. 19.). Központi körzeti ügyelet: Kossuth L. u. 7—11. Ellátási területe: Mezőtúr, Kétpó. Mezőtúri te­rület: Mezőhék, Mesterszál­lás: dr. Székesi R., Mester- szállás, Szabadság 11. Török- szentmiklós I. központi kör­zeti ügyelet: Kossuth L. u. 126. Ellátási területe: Török- szentmiklós, Tiszapüspöki, Tiszatenyő. Törökszentmik- lós II. központi összevont ügyelet: Fegyvernek, köz­ponti orvosi rendelő. Ellátá­si területe: Fegyvernek, ör­ményes, Kuncsorbg, Tisza- bő. Törökszentmiklósi terü­let: Kengyel: dr. Herbály É., Kossuth L. u. 141. Kunszent- márton központi körzeti ügyelet: Mátyás kir. u. 21/a. Ellátási területe: Kunszent- márton, Tiszaug, Cserkesző- lő, Tiszasas, Csépa, Szele- vény, Öcsöd, Tiszakürt, Nagyrév, Tiszainoka. Kun­szentmártoni terület: Cibak­háza; dr. Maczkó P., Szabad­ság tér 23/a. Tiszafüred köz­ponti körzeti ügyelet: Nefe­lejcs u. 4., tel.: 165. Ellátási területe: Tiszafüred, Tisza- szentimre, Tiszaörs, Tásza- derzs, Nagyiván, Kócs, Tisza- igar. Kunhegyes központi körzeti ügyelet; Dózsa Gy. u. 4. Ellátási területe: Kunhe­gyes, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tiszabura, Abádszalók, To- majmonostora. Túrkeve köz­ponti rendelő: Kálvin tér 4. Állatorvosi ügyelet Jászberény város: Alaty­tyán, Jásztelek, Jánoshida, Jászboldogháza, Jászalsó­szentgyörgy: dr. Maczkó S., Jászalsószentgyörgy. Jász­apáti, Jászivány, Jászszent­andrás: dr. ifj. Czifra Gy., Jászapáti. Jászárokszállás, Jászágó, Jászdózsa: dr. Szűcs I., Jászárokszállás. Jászkisér, Jászladány, Üjszász: dr. Ta­si J., Jászkisér. Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy, Pusz­tamonostor, Jászjákóhalma, Jászfényszaru: dr. Csabai T., Jászberény, Hunyadi u. 75., Jászsági Állami Gazdaság: dr. Szabari G., Jászberény. Karcag nagyüzemekben és tanyán: dr. Balogh M., Telep u. 1., városi körzet: dr. Jenpi L., Varró u. 23. Kisújszállás: dr. Szabó M., Rákóczi u. 11. Kunszentmártoni kerület: I. Cibakháza, Tiszaföldvár, Martfű: dr. Soós P., Tisza­földvár, Kossuth 139/4., tel.: 155. II. Nagyrév, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszaug, Tiszasas, Csépa, Szelevény, Kungyalu, Cserkeszőlő: dr. Boross G., Tiszakürt, Rózsa F. u. 10/b. III. Kunszentmárton, Öcsöd, Mesterszállás, Mezőhék: dr. Csernóczky T., Mesterszál­lás, Rákóczi u. 17. Szolnoki kerület: Bes enyszög, N agykö- rü, Kőtelek, Tiszasüly: dr. Sass Z., Kőtelek, Kossuth u. 3. Kengyel, Tiszatenyő, Rá­kócziújfalu: dr. Rucz I., Kengyel, Kossuth u. 137. Fegyvernek, Kuncsorba, ör­ményes, Tiszabő: dr. Kere­kes E., Fegyvernek, Felsza­badulás u. 150. Béke Ttez, Zagyvarékas; dr. Katona László, Szolnok, Rétpart 1., tel.: 12-806. Szolnok város: Szolnok, Szajol: dr. Gulyás P., Szajol, Fő u. 1. Rákóczi- falva: dr. Balogh J., Rákó- czifalva, Május 1. u. 8. Tó­szeg, Tiszavárkony, Tiszaje­nő, Vezseny: dr. Csizmás I., Tószeg, orvosi rendelő. Tő- rökszentmiklós, Tiszapüspö­ki: városi körzet: dr. Hor­váth I., Törökszentmiklós, Alkotás u. 13., üzemi körzet: dr. Wyszóczky F., Török­szentmiklós, Táncsics ltp. III./13. VIII. ép. Tiszafüred város: I. Tiszafüred, Tisza- igar, Tiszaörs, Nagyiván, Kunmadaras, Tiszaszőlős: dr. Kriston M., Tiszafüred, Vá­sárhelyi P. u. II. Abádsza­lók, Tiszaderzs, Tiszaszent- imre, Tiszabura, Tiszaroff: dr. Pintér A., Tiszaszentim- re, Mikes K. 1. Kunhegyes, Kenderes, Tiszagyenda: dr. Erdélyi I., Kunhegyes, Kos­suth u. 55. Mezőtúr, Kétpó: dr. Begazy Zs., Mezőtúr, Kossuth u. 40. Túrkeve: dr. Lakatos J., Túrkeve^ Mátyás kár. u. 9. (Az ügyelet csak sürgős esetekben vehető igénybe!)

Next

/
Thumbnails
Contents