Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-21 / 145. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÚNIUS 21. ~í TW \r Say ► Sfl» íSÍO +o 1 RBcrsn Soweto évfordulója kapcsán a Dél-afrikai Köztársaságra figyelt e héten a világ. A képen: New Yorkban nagyszabá­sú tüntetésen tiltakoztak a pretoriai rezsim fajüldöző po­litikája ellen (Fotd: AP—MTI—KS) HÉTFŐ: Ülést tartott Moszk­vában az SZKP Központi Bizottsága — Thatcher asz- szony levelét átadták Mi­hail Gorbacsovnak — Az alsó-szászországi választása növelte szavazatainak szá­mát az SPD, de a CDU a szabaddemokratákkal egyött adhatja továbbra Is a tarto­mányi kormányt. KEDD: Szóvivő közlés sze­rint a Fehér Házban komo­lyan tanulmányozzák a szov­jet leszerelési kezdeménye­zést — A KNDK javaslatot tett a katonai vezetők talál­kozójára — Hu Jao-pang, a Kínai KP főtitkára Párizs­ban tárgyal. SZERDA: Az USA és Nagy- Britannia a Biztonsági Ta­nácsban megakadályozta an­nak a határozati javaslat­nak az elfogadását, amely el­ítélte volna a Dél-afrikai Köztársaságot — Személyi változások a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nökségében — Szöul vissza­utasította a KNDK tárgya­lási javaslatát — Vranitzky kancellár az osztrák külpo­litika vonalának folytatása mellett foglalt állást a par­lamentben. CSÜTÖRTÖK: A szovjet tör­vényhozók elfogadták az új ötéves tervet — Befejezte magyarországi látogatását a zimbabwei elnök — A No- bel-békedijas Tutu püspök a fajüldözők cinkosainak mi­nősítette az amerikai és an­gol vezetőket. PÉNTEK: Hu Jao-pang Olaszországban tárgyal, euró­pai kőrútjának utolsó állo­másán — Peruban összeült a Szocialista Intemaclonálé kongresszusa, 54 szocialista és szociáldemokrata párt a harmadik világ problémáit vitatja meg — Reagan elnök Glassboróban a leszerelésről ét az amerikai—szovjet vi­szonyról beszélt. Lehet-e sajátos párbeszéd­nek felfogni, ahogyan a szov­jet és az amerikai megnyi­latkozások egymást követik? Talán igen. Az a dosszié, amelynek ez a felirata: „le­szerelési kezdeményezé­sek”, meg a másik, ame­lyen ez áll: „csúcstalálko­zó”’, mindegyre vastagodik: hétről-hétre új dokumentu­mok, javaslatok és ellenja- vaslatok, megnyilatkozá­sok, válaszok és viszontvá­laszok kerülnek bele. Leg­újabban, a hét elején Miha­il Gorbacsov jelezte: a Szovjetunió további lépése­ket tett annak érdekében, hogy a genfi tárgyalásokon kölcsönösen elfogadható megállapodások jöhessenek létre. Ugyanakkor Washing­tonban politikai megfigye­lők azt emlegetik, hogy a kormánynak fejtörést okoz­nak az új szovjet javasla­tok, — éppen azért, mert számos elemük elfogadható Amerika számára! Vagyis a „héják” rosszallják, hogy a szovjet kezdeményezések — jók... Mihail Gorbacsov nyoma­tékosan hangsúlyozita: az Egyesült Államok elnökével létrejöhet az újabb találko­zó. De ehhez olyan légkör­re van szükség, amely táv­latokat nyit reális megálla­podások eléréséhez. Az SZKP főtitkára figyelmez­tet arra, hogy mekkora az USA felelőssége, amikor nem hajlandó beszüntetni a nukleáris kísérleteket. A vá­lasz az, hogy meg kell két­szerezni, meg kell három­szorozni a valamennyi nuk­leáris kísérlet leállítását, a nukleáris fegyverek felszá­molását célzó erőfeszítése­ket. Washington válasza: Rea­gan elnök az újabb ameri­kai—szovjet csúcstalálko­zót hasznosnak, időszerűnek és kedvezőnek ítéli, sőt glassboroi beszédében az elnök igen óvatosan és rész­ben pozitívan szólt a szov­jet kezdeményezésekről. A Fehér Ház most várja a Kreml ajánlatát — az idő­pontra. Az amerikai véle­mény: még ez év vége előtt találkozhatna a két nagy­hatalom vezetője. Addig is — a Fehér Ház szóvivője szerint — az USA behatóan tanulmányozza és vizsgálja Moszkva legutóbbi fegyver­zetellenőrzési indítványait. Ezeket így összegzik: a Szovjetunió a hadászati nukleáris fegyverek jelentős mértékű csökkentését ajánl­ja fel azért, hogy Washing­ton tartsa továbbra is ma­gát a rakétaelhárító rakéta- rendszerek korlátozásáról szóló, 1972-ben megkötött szerződéshez, amelynek a felülvizsgálata 1987-ben vá­lik esedékessé. Valóban végső szakaszába lépett az apartheid-politika elleni harc Dél-Afrikában? A sowetói vérengzés ti­zedik évfordulója újabb ősz- szetűzéseket hozott a Dél- Afrikai Köztársaságban és, sajnos, igen sok halálos ál­dozat neve került ismét a fajüldözők által eddig le­mészárolt ezrek névsorára. Nem lehet pontosan tudni, most hány színesbőrű életét követelte a dél-afrikai rend­őrterror, mert a pretoriai hatóságok hírzárlatot ren­deltek el és a színesbőrűek lakta negyedekbe nem en­gedtek külföldi újságírókat, tévéseket. Hétfőn az ország életét megbénította a fekete la­kosság általános sztrájkja, jelezve, hogy mind tudato- sabbá válik az elnyomottak harca. Valóban számos megfigyelő vélekedik már úgy, hogy a dél-afrikai vál­ság végső szakaszába érhet, vagy legalábbis közeledik a dráma végkifejlete. Jellem­ző, hogy harciasabb nyilat­kozatokat tesz Desmond Tu­tu anglikán püspök is, a Nobel-békedíjas, aki koráb­ban az erőszakmentes meg­oldások hívének mutatko­zott. A püspök hevesen bí­rálta az amerikai, angol és nyugatnémet vezetők maga­tartását. Reagan elnököt a fajüldözők cinkosának ne­vezte. .. Kétségtelen, hogy az USA, Nagy-Britannia és az NSZK nem hajlandó gazdasági szankciókra a pretóriai re­zsimmel szemben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában épp ilyen határozati javaslat fe­küdt a tárgyalóasztalon: el­marasztalni a dél-afrikai kormányzatot, hatékony gaz­dasági korlátozó intézkedé­seket bevezetni ellene. Aho­gyan várni lehetett, a wa­shingtoni és a londoni kül­dött élt vétójogával. Az indoklás: a szankciók tulajdonképpen Dél-Afrika egész lakosságát, követke­zésképp még a feketéket, színesbőrűeket is sújtanák. Az említett Tutu püspök vi­szont joggal mutathatott rá, hogy a nyugati államok gazdasági érdekeltségeiket előbbre valónak tartják em­beriességi, erkölcsi megfon­tolásoknál. Észrevehető volt, hogy a nyugati tőzsdék nyugtalansággal, árfolyam- eséssel reagáltak a dél-afri­kai eseményekre. Pretóriá- nak aranya is, számos más, stratégiai fontosságú ánvá- nyi kincse is fontos a Nyu­gatnak. Példának ott a króm. Ha elmaradnának a dél-afrikai krómszállítmá­nyok, azt a tőkés világ gép­kocsigyártása alaposan meg- sínylené... Lesz-e katonai enyhülés a Koreai-félszigeten? Az elmúlt hét legérdeke­sebb távol-keleti híre az volt, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság katonai vezetői hármas — KNDK, Dél-Korea, USA — tárgyalásokat javasoltak a Koreai-félszigeten mutatko­zó feszültség felszámolására. Az amerikai és a dél-koreai hadsereg közös hadgyakor­latai miatt nemrég félbe­szakadtak a Phenjan és Szöul között már megindult gazdasági, vöröskeresztes és parlamenti tárgyalások. Pe­dig egyes derűlátó hírma­gyarázók ezek folytatása­ként még egy csúcstalálkozót is vártak a KNDK és Dél- Korea vezetői között. A szá- mítgatások mögött az a tény is meghúzódik, hogy 1988-ban Szöulban lesz a nyári olimpia, ennek meg­tartása feltételezi a félszi­geten az enyhülésnek leg­alábbis a minimumát. (Is­meretes, hogy már huzamo­sabb ideje tárgyalnak azil- letékesek legalább • négy sportág küzdelmeinek a KNDK-ban való megrende­zéséről.) O Dzin U, a KNDK népi fegyveres erőinek minisz­tere most azt javasolta egy levélben a déli hadügymi­niszternek: alacsonyabb szin­tű katonai vezetők már jú­nius 27-én találkozzanak és ők készítsék elő a főpa­rancsnokok találkozóját va­lamikor július hónapban. Szöuli jelentések szerint viszont Dél-Korea „propa­gandafogásnak'’ minősítette az ajánlatot. Ez pedig a kezdeményezés elutasításával egyenértékű. Persze, még két év van — az olimpiáig. Pálfy József A spanyol parlamenti választási kampány finisében Mad­ridban fényes nappal meggyilkoltak két katonatisztet és a gépkocsi vezetőjét. A merényletet feltehetően az ETA em­berei követték el (Fotó: Reuter—MTI—KS) Munkatalálkozókon a SÜLT—II betartásáról Geil Magyar felszólalás Meiszter Dávid nagykövet, hazánk állandó ENSZ-kép- viselője, a genfi leszerelési értekezlet csütörtöki plená­ris ülésén részletesen ele­mezte a VSZ PTT budapesti üléséről kiadott dokumen­tumok azon részeit, ame­lyek közvetlenül vagy köz­vetve kapcsolatban vannak a leszerelési értekezlet napi­rendjén szereplő kérdések­kel. A magyar küldöttség veze­tője részletesen kitért a VSZ PTT dokumentumainak eu­rópai vonatkozásaira és re­ményét fejezte kJ, hogy a javaslatok kedvező fordula­tot hoznak a kelet—nyugati kapcsolatokban és a nem­zetközi helyzetben. (Folytatás az 1. oldalról) ménycsere színteréül szolgál­hatnának mind a meglévő megállapodások betartására, mind pedig az újabb megál­lapodások kidolgozására vo­natkozó kérdésekről. A szovjet parlament két háza külügyi bizottságának tagjai — a béke sorsát sú­lyos következményekkel fe­nyegető helyzet komolyságá­nak tudatában — felhívják az amerikai szenátus és kép­viselőiház illetékes bizottsá­gának tagjait, az amerikai kongresszus valamennyi töb­bi tagját, erejükhöz képest tegyenek meg mindent an­nak érdedében, hogy az Egyesült Államok kormánya betartsa a SALT—I és a SALT—II szovjet—amerikai megállapodást, és tartózkod­jék a rakétavédelmi rend­szerről szóló szerződést meg­hiúsító cselekményektől. A szovjet parlament két külügyi bizottságának tagjai reményüket fejezik ki, hogy az Egyesült Államok kormá­nya fontolóra veszi ismét, milyen következményei le­lhetnek a szerződések kS- nyilvánított elvetésének, és olyan döntést hoz. amely le­hetővé teszi a megállást az atomkatasztrófa felé ve­zető úton. Pravda-cikk a budapesti felhívásról Történelmi-politikai felelősség A VSZ tagállamainak jú­nius 11—í budapesti felhívása — a fegyveres erő és a ha­gyományos fegyverzet csök­kentéséről Európában — szervesen illeszkedik a tö­megpusztító fegyverek fel­számolásának programjába. Ugyanakkor a magyar fővá­rosban előterjesztett javas­latok önmagukban is rendkí­vüli jelentőséggel bírnak, mi­vel gyors megoldást sürgető, különlegesen fontos politikai és katonai-hadászati problé­mához kapcsolódnak: hogyan lehetne megakadályozni Európában a nem nukleáris fegyverekkel vívott, de könnyen atomháborúba tor­kolló konfliktus kirobbaná­sát — hangsúlyozza pénteki számában a moszkvai Prav­da. Az SZKP KB központi na­pilapja emlékeztet arra, hogy a második világháborút kö­vetően ugyan nem került sor az atomfegyver bevetésére, de a több mint 130 fegyveres konfliktus 35 minió ember­életet követelt. 1945 után az Egyesült Államok több mint 250 esetben alkalmazott erő­szakot más állaim, vagy nép ellen. Európában minded­dig még nem mert az erő eszközéhez nyúlni, de van-e valami biztosítéka a konti­nensnek, hogy nem kerül sor ilyen „erőpróbára”? — teszi fel a kérdést a szovjet lap. A hagyományos fegyverek zaja egyelőre még Európán kívülről hallatszik. De ezzel nem szabad nyugtatgatni ma­gunkat, hiszen a globális amerikai stratégiában Euró­pa a legfontosabb hadszíntér. Washington megítélése sze­rint itt húzódik a szocialista közösség országaival való konfrontáció frontvonala — írja a Pravda, s utal arra is, hogy a kontinensen állomá­sozik a legnagyobb létszá­mú külföldi amerikai haderő — írja a Pravda, majd alá­húzza: A szocialista országok ja­vaslatainak megvalósításával néhány esztendő alatt több mint egymillió fővel lehetne csökkenteni a haderőt a kon­tinensen — mutat rá a Prav­da. Köztudott, hogy a hadi- technika és -technológia fej­lődésének üteme megelőzi a fegyverzetkorlátozásról és -csökkentésről folytatott tár­gyalások előrehaladásának mértékét. Ezt figyelembe vé­ve kellene lényegesen csök­kenteni szoros határidőn be­lül minden szárazföldi had- arőnemet, valamint a csapás- mérő harcászati légierőt. Nem kevésbé lényeges, hogy a nukleáris és hagyo­mányos eszközök szervesen kapcsolódnak egymáshoz, s ezért szükséges a probléma komplex megközelítése, hogy párhuzamos folyamattá váb jón a tömegpusztító fegyve­rek felszámolása és a haderő valamint a hagyományos fegyverzet jelentős csökken­tése. Ilyen megoldás mellett az egyik területen végrehaj­tott csökkentések ösztönzőleg hatnak az előrelépésre más kérdésekben is — hangsú­lyozza a szovjet lap. Távol-keleti útra indult az amerikai külügyminiszter Tíznapos távol-keleti útra indult tegnap George Shultz amerikai külügyminiszter. Útja során Manilában talál­kozik Corazon Aquinóval, a Fülöp-szigetek elnökével, konzultációt folytat az ASEAN-államok külügymi­nisztereivel, felkeresi Hong­kongot, Szingapúrt, Bruneit és a közeljövőben független­né váló, jelenleg amerikai igazgatás alatt levő kicsiny csendes-óceáni szigetállamot, Palaut. Az előzetes amerikai tá­jékoztatások azt hangoztat­ták, hogy Shultz főként a kereskedelem kérdéseiről kíván tárgyalni az ASEAN- államokkal, s ez lesz a köz­ponti téma a hangkongi és szingapúri megbeszélésein is. A távol-keleti országok at­tól tartanak, hogy az Egye­sült Államok megnehezíti exportjukat és vámrendel­kezésekkel sújtja termékei­ket. Shultz legfőbb politikai célja az úton az lesz, hogy szorosabbra fűzze Washing­ton kapcsolatait a Fülöp- szigetek új kormányával. Franciaerszigban Újabb rádié-tv sztrájk Tegnap ismét műsorszünet volt Franciaország három ál­lami tv-csatomáján. Csak a déli és esti híradókat sugá­rozzák, este pedig ugyanaz az egy ,tv-film kerül bemuta­tásra mind a három csator­nán. Egész napra elnémultak ez állami rádióadók műsorai. A két magán tv-csatornán rendes műsoradás van. A televíziós újságírók és a műszakiak szakszervezetei immár második egynapos sztrájkkal tiltakoznak az el­ső állami tv-csatoma ma­gánkézbe adásának terve el­len. MOSZKVA A Szovjetunióban csütör­tökön Föld körüli pályára ál­lították a Kozmosz—1760 jel­zésű műholdat. A mestersé­ges égitest a kozmikus tér­ség további kutatását szol­gálja. A műhold pályájának a Fold felszínétől mért legna­gyobb távolsága 421 km, leg­kisebb távolsága 218 km, re­pülési pályasíkja 70 fokos szöget zár be az egyenlítő síkjával. A Kozmosz—1760 90,6 perc alatt tesz meg egy teljes fordulatot Földünk kö­riül. A fedélzeten elhelye­zett berendezések kifogásta­lanul működnek FOKVÁROS Dél-Afrikában az úgyneve­zett elnöki tanács tegnap jóváhagyta a belbiztonsági törvényt, amely lehetővé te­szi, hogy bíróságkeljárás nél­kül 180 napig fogva tartsák az őrizetbe vett személyeket. A javaslatot előzőleg eluta­sította a háromkamarás par­lament két háza, és az elnöki tanácsban elfogadása ellen szavaztak a fehérek ellenzé­ki pártjainak képviselői is. NEW YORK Tegnap New Yorkban fel­újította munkáját az ENSZ közgyűlésének 40. ülésszaka. A pénteki tanácskozáson a résztvevők határozatot fogad­tak el arról, hogy a jövő év­re halasztják el a leszerelés és a fejlődés közötti össze­függéssel foglalkozó nemzet­közi konferencia megtartó ­ROMA A nemzetközi helyzet, a kelet—nyugati párbeszéd, a délkelet-ázsiai és földközi­tengeri térség helyzete, vala­mint a kínai—olasz kapcso­latok további fejlesztése sze­repelt Hu Jao-pang és Betti- no Craxi csütörtök esti ró­mai megbeszéléseinek napi­rendjén. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának a fő­titkára és az olasz miniszter­elnök elégedetten nyilatkoz­tak a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról. BONN A Német Szövetségi Köz­társaság szilárdan kitart ama kötelezettségvállalása mel­lett, hogy lemond az atom­fegyverekről é6 a hadászati célokra felhasználható ha­gyományos fegyverek gyár­tásáról. Ezt hangsúlyozta a bonni kormány szóvivője, Friedhelm Ost tegnap egy újsághírrel kapcsolatban. A hannoveri Neue Presse ugyanis azt állította, hogy nyugatnémet kutatási és fej­lesztési pénzösszegeket óhaj­tanak rendelkezésre bocsá­tani „atomeszközök korsze­rűsítése céljából”,

Next

/
Thumbnails
Contents