Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-21 / 145. szám

1986. JÚNIUS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A martfűi Tisza Cipőgyár kunszentmártoni üzeme teljesí­tette féléves tervét. Húszezer pár különböző felsőrészt, és 5 ezer pár készcipőt gyártottak. Képűnkön: szovjet ex­portra készülnek női szandálok Kitüntetett vállalatvezetők A Magyar Kereskedelmi Kamara ma tartja Budapes­ten, a Kongresszusi Köz­pontban VII. közgyűlését. Ebből az alkalomból tegnap a kamarai munkában kie­melkedő társadalmi tevé­kenységet végző vállalati ve­zetőket tüntettek ki. Kama­rai elnöki dicséretet kapott Sziráki András, a Szolnoki Mezőgép Vállalat vezérigaz­gatója és Szalai László, a Ti­sza Cipőgyár kereskedelmi igazgatója Ugyancsak tegnap adták át Kéri Tibornak, a Biogal Gyógyszertár vezérigazga­tójának, a Kereskedelmi Kamara Észak-alföldi Bi­zottsága elnökének az Ápri­lis Negyediké Érdemrendet; és Szabó Jánosnak, a Keres­kedelmi Kamara főosztály­vezető-helyettesének a Munka Érdemrend arany fokozatát. Hogy nagyobb legyen a termés Kulcskérdés a víz és a gyomtalanítás Rizstermesztési fórum Kisújszálláson Azt hiszem, keresve sem találhattak volna jobb helyet a szervezők a minap annak a tanácskozásnak a megrende­zésére melynek napirendjén a rizstermesztés jelenlegi helyzete és a gyomirtás kér­dései szerepeltek. A Kisúj­szállási Tisza II Termelőszö­vetkezet klubtermét zsúfo­lásig megtöltötték a szakem­berek. Már ebből is látszott, hogy fontos, az ágazat hely­zetét leginkább érintő kérdé­sekről szeretnének beszélget­ni a szervezők, így többek között a MÉM növényvédel­mi főosztályának, a Szolnok Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásnak, a MAE megyei szervezetének, valamint a Kukorica és Ipa­rinövény Termelési Együtt­működésének megjelent kép­viselői. A tanácskozást lehetett országosnak is tekinteni, hi­szen hazánkban mindössze három — Szolnok, Békés és Hiajdu-Bihar — megyében termelnek rizst, mintegy 12 ezer négyszáz hektáron, és mindhárom megyéből érkez­tek szakemberek. S hogy szűkebb páitriánkra esett a szervezők választása, ebben az a legdöntőbb szempont játszott szerepet, még pedig az, hogy Szolnok megyében található az ország rizster­mő területének több mint fe­le, vagyis 6170 hektár. Mint az előadók elmond­ták, jelenleg 35 ezer tonna rizs terem az országban, ami a hazai fogyasztás 70—75 százalékát fedezi. A fennma­radó 25—30 százalékot pe­dig „kemény valutával” le­het csak beszerezni. Ennek kiküszöbölése érdekében fel­tétlenül szükséges a rizster­mesztés fejlesztése. Ez pedig eilképzeihetetlen a szaksze­rű állománykezelés, a vegy­szeres gyomirtás nélkül. Ér­zékletes példákkal támasz­tották alá az előadók mon­dandóikat. Mint megtudtuk 1981 és ’85 között rendszere­sen vizsgálták a szakembe­rek a rizstermő területek gyomosságát, s ebből adódó­an átlagban mintegy 30—40 százalékos termésvesztesóget regisztráltak. Például míg gyommentesen a növény 3,62 tonna termést produkál hek­táronként, addig a gyomos területeken csak 2,5 tonna termett. Persze a rizs gyomirtása nem egyszerű, hanem sokkal inkább összetett feladat, hi­szen a hatékonyságot nagy­ban befolyásolják, hogy mi­lyen agrotechnikai eljáráso­kat — vetési módokat — al­kalmaznak, megfelelő-e a vízszábályozás és természete­sen nem lényegtelen az a kérdés sem, hogy milyen gyomirtószerek állnak a gaz­daság rendelkezésére. Szó volt arról is, hogy a táblák elhelyezése — szint­beli eltérései — s az ebből adódó vízborítás egyenetlen­ségei milyen káros hatással van a termés mennyiségére. Erre csak egyetlen adat: míg azokon a táblákon, amelye­ken mindössze 4 centiméte­ren belüli volt az eltérés több mint négy tonna, addig az olyan táblákon amelyeken ez az érték elérte a 16 centi­métert, csupán két tonna rizs termett hektáronként. Ennek magyarázata, hogy a ,félrebillent” táblák sarkai­ban tulajdonképpen az elég­telen vízborítás miatt ki­pusztult a növény. A legnagyobb feladatot mégis —- mint ahogy ez a tanácskozáson is kiderült — a gyomirtás jelenti, hiszen többek között a kakasláibfű és a zsizsókafélék erősen „megnyirbálhatják” az állo­mányt és csökkenthetik a termést. Mint elmondták ezek ellen megfelelő meny- nyiségű és minőségű vegy­szer áll rendelkezésre, így nem valós a gyakorlati szak­embereknek az az észrevéte­le, hogy nincs elegendő gyomirtószer. Sokkal inkább arról van szó, hogy nem eléggé körültekintően és nem kellő alapossággal mérik fel igényeiket. A rizstermesztők munká­ját bizonyára megkönnyíti majd a jövőben a Stomp 330 EC nevű vegyszer is, amely­nek kísérleti kipróbálása jó eredményeket mutatott, s szélesebb gyakorlati alkal­mazása sem késhet már so­káig. Energiagazdálkodási versenyben Dobogós helyek Szolook megyeiekoek A napokban hirdették ki a Jászberényi Hűtőgépgyárban a tizennyolc év óta rendsze­resen megrendezett tiszántú­li ipari energiagazdálkodási verseny idei eredményeit. A versenyben tavaly részt vevő 33 nagy iparvállalat 1985. évi villamosenergia fel- használása elérte az 520 mil­lió kilowattórát, hajtó- és tüzelőanyag felhasználása pedig a 11,64 petajoule hő­mennyiséget. Az üzemek net­tó termelési értéke 5,4 szá­zalékkal emelkedett, míg hő­energiafogyasztásuk 3,2 szá­zalékkal csökkent. Az egy forint termelési értékre eső villamosenergia felhasználás csupán 2,6 százalékkal nö­vekedett, a hőenergia-fo­gyasztás pedig 8,2 százalék- kai csökkent. Az energiagazdálkodási versenyben első helyezést ért el Orgoványi Ferenc, a Szol­noki Cukorgyár főenergeti­kusa, másodikat HLavacska András, a Jászberényi Hű­tőgépgyár főenergetikusa, a harmadik pedig Sagát Kor­nél, a Tisza Cipőgyár ener­gia-osztályának vezetője lett. — a dobogós helyek mind­egyikét Szolnok megyei vál­lalatok szerezték tehát meg. Oklevéllel tüntették ki Buk- hár Lászlót, a Jászberényi Hűtőgépgyár és Trenovsziki Pált, a Szolnoki Cukorgyár energetikusait, valamint Gyurcsek Jánost, a karcagi Üveggyár főenergetikusát, külön elismerő oklevelet ka­pott Hajdú Jenő, a XIII. számú Autójavító Vállalat energetikusa. Az energiagazdálkodási versenyben résztvevők mun­kájának köszönhetően az ipa­ri üzemekben az esti csúfcs- időszakban a korábbinál ke­vesebb villamosenergiát fo­gyasztottak, csökkent a faj­lagos villamosenergia és hő­energia felhasználás. Több, olcsóbb energiafélét használ­tak és törekedtek a külön­ben veszendőbe menő hulla­dék tüzelőanyagok és a hul­ladékhő hasznosítására. Fejlesztési elképzelések ez ÁHV-nél Csak azt szabad gyártani, ami eladható Pár év alatt nyereségük megduplázhaté Van egy angol mondás, amely így szól: „Jó dolgo­kat csinálni, a dolgokat jól csinálni”! Nem lenne rossz gazdasági gyakorlatunkban is mind szélesebben érvénye­síteni ezt a fajta hozzáállást, hiszen az elképzelés valóban követésre méltó. Lehetséges, hogy a felté­teles mód kissé túlzó, mivel ma már szűkebb pátriánk üzemeinek többsége is így gondolkodik. Mint ahogy a Szolnok Megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat, ahol a VII. ötéves tervi elképze­lésekben döntő súllyal esik latba a fejlesztés kérdése. Nagyon is valÓ6 igények hív­tak életre az elhatározást, amely ma már jóval több annál. Hiszen az ÁHV-nál ebben a tervidőszakban 400 millió forintos .fejlesztésbe kezdenek, melynek első sza­kasza a 150 milliós beruházás előkészítő munkái januáriban elkezdődtek és napjainkra a finiséhez érkeztek, mivel a ki­vitelezés a tervek szerint jú­lius végén, augusztus elején indul. Az első szakaszban a vál­lalat közvetlen szomszédsá­gában lévő, előzőleg már ipartelepítésre kijelölt csak­nem 2 hektáros területen egy 1000 tonna éves kapacitású félszáraz és száraz árukat, kolbászokat — így többek között a közkedvelt csikós- és teakolbászt, kunsági páros kolbászt — gyártó üzemet hoznak tető alá. így ma már semmi sem akadályozza az építkezés megkezdését, s azt, hogy az új üzemrész 1988 januárjá­ban termelésbe álljon. De ezzel még korántsem fejeződik be az építkezés, hi­szen a beruházás második szakaszában 2000 tonna éves kapacitású húsbontó dara- boló-üzem és egy 100 tonnás hűtőtároló építése szerepel. Felvetődhet a kérdés, mi tet­te szükségessé e nagyarányú fejlesztést? Mint a vállalat vezetői elmondták, régóta gondot jelent az, hogy a me­zőgazdasági alapanyagterme- lés és a feldolgozás között nincs meg a kellő összhang. Ezért is volt szó korábban arról, hogy egy új vágóhidat kellene építeni, amely jórészt az exportpiacokat látta volna el áruval, hiszen pár évvel ezelőtt még jobban lehetett értékesíteni külföldön is az alacsonyabb feldolgozottsá- gú termékeket. Igen ám. csakhogy azóta nagyot változott a világ, s megnőtt az érdeklődés és a kereslet a magasabb feldol­gozottságé termékek — így például a különféle szalámik és kolbászok — iránt. Az a tény is az új gyár építése el­len szólt, hogy ott millió­kat emésztett volna fel az infrastruktúra — így a szennyvízhálózat, utak, ener­giaitelep — kiépítése, míg a jelenlegi megoldásban a meglévő építményeket az új üzemrész kiválóan haszno­síthatja. Éppen ezért jóval olcsób­ban ugyanolyan vagy talán még johb eredmény érhető majd el, ha a külpiaci érté­kesítésit vesszük szemügyre, hiszen a beruházás első sza­kaszában fellépő üzemrész termékeinek 60 százalékát exportra szánják. A fenn­maradó 40 százalék pedig a belföldi ellátást segíti. S ez akkor értékelhető igazán, ha tudjuk, hogy a jelenlegi 300 tonnás évi szalámigyártásuk csupán a belföldi igények tö­redékének kielégítésére szol- gáL A magasabb feldolgozott- ságú termékek arányát növe­li a beruházás második sza­kaszában megvalósuló hús­bontó üzem is. Az ehhez kap­csolódó hűtőtároló pedig megszünteti majd a vállalat egyfajta piaci kiszolgáltatott­ságát. Ugyanis jelenleg meg­felelő hűtőkapacitás nélkül kénytelenek olyankor is el­adni az árut, amikor keve­sebbet fizetnek érte. ellenke­ző esetben pedig kivárhatják a kedvezőbb alkalmat. Szóval ezzel a beruházással a Szolnok Megyei Állatfor- gaimi és Húsipari Vállalat­nál elsődlegesen nem a mennyiség növelése — noha az is emelkedik majd kö­rülbelül 10 százalékkal — ha­nem a minőség javítása a cél. Ez természetesen jelenti azt is, hogy változik a vál­lalat termékstruktúrája, s nő a magasabb feldolgozottságú áruk aránya. Vagyis gazda­ságosabbá, jövedelmezőbbé válik a termelés, mivel a pi­achoz való nagyobb alkal­mazkodással javul a termé­kek eladhatósága. Magyarul a húsipari vállalatnál vi­szonylag gyorsan felismerték, hogy azt kell gyártani ami eladható. Így számításaik szerint pár év alatt a jelen­legi évi 50 milliós nyeresé­gük is megduplázható. *— N ►— A múlt évi költségvetés végrehajtásáról Parlamenti bizottság vitája Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Bog­nár József elnökletével teg­nap kibővített ülést tartott a Parlamentben. A testület tagjai, valamint más or­szággyűlési bizottságokból megjelent képviselők meg­vitatták a Magyar Népköz- társaság 1985. évi költségve­tésének végrehajtásáról szó­ló jelentést, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal tá­jékoztatóját a tavalyi mun­kaügyi helyzetről, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság előterjesztését a tavalyi költségvetés és a ta­nácsok 1981—85. évi pénz­ügyi tervének végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslatról Először a más ' országgyű­lési bizottságok képviselői összegezték a testületi ülé­seiken elhangzott észrevéte­leket. Az egyes bizottságok nevében felszólalók egyön­tetűen elfogadásra ajánlot­ták az 1985. évi költségve­tés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság el­nöke a körzeti orvosi ren­delésekre jellemző zsúfolt­ságról szólott. Bognár Rezső, a kulturális bizottság elnöke egyebek közt a tudományos kutatást segítő pályázati rendszer szerepéről, az oktatástech­nikai eszközök beszerzésével kapcsolatos gondokról fej­tette ki képviselőtársai vé­leményét. Cselőtei László, a mező- gazdasági bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági üze­mek érdekeltségét az ex­portban a jövőben tovább kell növelni. Stadinger István, az épí­tési és közlekedési bizottság elnöke a lakásépítésben ta­valy továbbra sem megfele­lő ütemességet tette szóvá. Tallóssy Frigyes, a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság tagja — a bíróságo­kon és az ügyészségeken dolgozók élet- és munkakö­rülményeivel kapcsolatos gondokra hívta fel a figyel­met. Hellner Károly, a kereske­delmi bizottság titkára ki­emelte: nemzetközi verseny- képességünk javításához át­fogó intézkedésekre van szükség. Weiszböck Rezsőné, az ipa­ri bizottság tagja elmon­dotta: a bizottság tagjaihoz eljuttatott írásos előterjesz­tés újszerűén mutatta be a gazdálkodó egységek múlt évi tevékenységét. 2T rxM\ , •í, ..‘íV ■wyjb M HV' fsfcri A szolnoki Tejipari Vállalat kunszentmártoni sajt üzemében egy Tebel típusú sajt- gyártó gépet állítottak üzembe. Ezzel növelhető lesz a termelés, és javítja a mi­nőséget is. Jelenleg Trappista sajtot készítenek, naponta 3,5 tonnát

Next

/
Thumbnails
Contents