Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-21 / 145. szám
1986. JÚNIUS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A martfűi Tisza Cipőgyár kunszentmártoni üzeme teljesítette féléves tervét. Húszezer pár különböző felsőrészt, és 5 ezer pár készcipőt gyártottak. Képűnkön: szovjet exportra készülnek női szandálok Kitüntetett vállalatvezetők A Magyar Kereskedelmi Kamara ma tartja Budapesten, a Kongresszusi Központban VII. közgyűlését. Ebből az alkalomból tegnap a kamarai munkában kiemelkedő társadalmi tevékenységet végző vállalati vezetőket tüntettek ki. Kamarai elnöki dicséretet kapott Sziráki András, a Szolnoki Mezőgép Vállalat vezérigazgatója és Szalai László, a Tisza Cipőgyár kereskedelmi igazgatója Ugyancsak tegnap adták át Kéri Tibornak, a Biogal Gyógyszertár vezérigazgatójának, a Kereskedelmi Kamara Észak-alföldi Bizottsága elnökének az Április Negyediké Érdemrendet; és Szabó Jánosnak, a Kereskedelmi Kamara főosztályvezető-helyettesének a Munka Érdemrend arany fokozatát. Hogy nagyobb legyen a termés Kulcskérdés a víz és a gyomtalanítás Rizstermesztési fórum Kisújszálláson Azt hiszem, keresve sem találhattak volna jobb helyet a szervezők a minap annak a tanácskozásnak a megrendezésére melynek napirendjén a rizstermesztés jelenlegi helyzete és a gyomirtás kérdései szerepeltek. A Kisújszállási Tisza II Termelőszövetkezet klubtermét zsúfolásig megtöltötték a szakemberek. Már ebből is látszott, hogy fontos, az ágazat helyzetét leginkább érintő kérdésekről szeretnének beszélgetni a szervezők, így többek között a MÉM növényvédelmi főosztályának, a Szolnok Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásnak, a MAE megyei szervezetének, valamint a Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködésének megjelent képviselői. A tanácskozást lehetett országosnak is tekinteni, hiszen hazánkban mindössze három — Szolnok, Békés és Hiajdu-Bihar — megyében termelnek rizst, mintegy 12 ezer négyszáz hektáron, és mindhárom megyéből érkeztek szakemberek. S hogy szűkebb páitriánkra esett a szervezők választása, ebben az a legdöntőbb szempont játszott szerepet, még pedig az, hogy Szolnok megyében található az ország rizstermő területének több mint fele, vagyis 6170 hektár. Mint az előadók elmondták, jelenleg 35 ezer tonna rizs terem az országban, ami a hazai fogyasztás 70—75 százalékát fedezi. A fennmaradó 25—30 százalékot pedig „kemény valutával” lehet csak beszerezni. Ennek kiküszöbölése érdekében feltétlenül szükséges a rizstermesztés fejlesztése. Ez pedig eilképzeihetetlen a szakszerű állománykezelés, a vegyszeres gyomirtás nélkül. Érzékletes példákkal támasztották alá az előadók mondandóikat. Mint megtudtuk 1981 és ’85 között rendszeresen vizsgálták a szakemberek a rizstermő területek gyomosságát, s ebből adódóan átlagban mintegy 30—40 százalékos termésvesztesóget regisztráltak. Például míg gyommentesen a növény 3,62 tonna termést produkál hektáronként, addig a gyomos területeken csak 2,5 tonna termett. Persze a rizs gyomirtása nem egyszerű, hanem sokkal inkább összetett feladat, hiszen a hatékonyságot nagyban befolyásolják, hogy milyen agrotechnikai eljárásokat — vetési módokat — alkalmaznak, megfelelő-e a vízszábályozás és természetesen nem lényegtelen az a kérdés sem, hogy milyen gyomirtószerek állnak a gazdaság rendelkezésére. Szó volt arról is, hogy a táblák elhelyezése — szintbeli eltérései — s az ebből adódó vízborítás egyenetlenségei milyen káros hatással van a termés mennyiségére. Erre csak egyetlen adat: míg azokon a táblákon, amelyeken mindössze 4 centiméteren belüli volt az eltérés több mint négy tonna, addig az olyan táblákon amelyeken ez az érték elérte a 16 centimétert, csupán két tonna rizs termett hektáronként. Ennek magyarázata, hogy a ,félrebillent” táblák sarkaiban tulajdonképpen az elégtelen vízborítás miatt kipusztult a növény. A legnagyobb feladatot mégis —- mint ahogy ez a tanácskozáson is kiderült — a gyomirtás jelenti, hiszen többek között a kakasláibfű és a zsizsókafélék erősen „megnyirbálhatják” az állományt és csökkenthetik a termést. Mint elmondták ezek ellen megfelelő meny- nyiségű és minőségű vegyszer áll rendelkezésre, így nem valós a gyakorlati szakembereknek az az észrevétele, hogy nincs elegendő gyomirtószer. Sokkal inkább arról van szó, hogy nem eléggé körültekintően és nem kellő alapossággal mérik fel igényeiket. A rizstermesztők munkáját bizonyára megkönnyíti majd a jövőben a Stomp 330 EC nevű vegyszer is, amelynek kísérleti kipróbálása jó eredményeket mutatott, s szélesebb gyakorlati alkalmazása sem késhet már sokáig. Energiagazdálkodási versenyben Dobogós helyek Szolook megyeiekoek A napokban hirdették ki a Jászberényi Hűtőgépgyárban a tizennyolc év óta rendszeresen megrendezett tiszántúli ipari energiagazdálkodási verseny idei eredményeit. A versenyben tavaly részt vevő 33 nagy iparvállalat 1985. évi villamosenergia fel- használása elérte az 520 millió kilowattórát, hajtó- és tüzelőanyag felhasználása pedig a 11,64 petajoule hőmennyiséget. Az üzemek nettó termelési értéke 5,4 százalékkal emelkedett, míg hőenergiafogyasztásuk 3,2 százalékkal csökkent. Az egy forint termelési értékre eső villamosenergia felhasználás csupán 2,6 százalékkal növekedett, a hőenergia-fogyasztás pedig 8,2 százalék- kai csökkent. Az energiagazdálkodási versenyben első helyezést ért el Orgoványi Ferenc, a Szolnoki Cukorgyár főenergetikusa, másodikat HLavacska András, a Jászberényi Hűtőgépgyár főenergetikusa, a harmadik pedig Sagát Kornél, a Tisza Cipőgyár energia-osztályának vezetője lett. — a dobogós helyek mindegyikét Szolnok megyei vállalatok szerezték tehát meg. Oklevéllel tüntették ki Buk- hár Lászlót, a Jászberényi Hűtőgépgyár és Trenovsziki Pált, a Szolnoki Cukorgyár energetikusait, valamint Gyurcsek Jánost, a karcagi Üveggyár főenergetikusát, külön elismerő oklevelet kapott Hajdú Jenő, a XIII. számú Autójavító Vállalat energetikusa. Az energiagazdálkodási versenyben résztvevők munkájának köszönhetően az ipari üzemekben az esti csúfcs- időszakban a korábbinál kevesebb villamosenergiát fogyasztottak, csökkent a fajlagos villamosenergia és hőenergia felhasználás. Több, olcsóbb energiafélét használtak és törekedtek a különben veszendőbe menő hulladék tüzelőanyagok és a hulladékhő hasznosítására. Fejlesztési elképzelések ez ÁHV-nél Csak azt szabad gyártani, ami eladható Pár év alatt nyereségük megduplázhaté Van egy angol mondás, amely így szól: „Jó dolgokat csinálni, a dolgokat jól csinálni”! Nem lenne rossz gazdasági gyakorlatunkban is mind szélesebben érvényesíteni ezt a fajta hozzáállást, hiszen az elképzelés valóban követésre méltó. Lehetséges, hogy a feltételes mód kissé túlzó, mivel ma már szűkebb pátriánk üzemeinek többsége is így gondolkodik. Mint ahogy a Szolnok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, ahol a VII. ötéves tervi elképzelésekben döntő súllyal esik latba a fejlesztés kérdése. Nagyon is valÓ6 igények hívtak életre az elhatározást, amely ma már jóval több annál. Hiszen az ÁHV-nál ebben a tervidőszakban 400 millió forintos .fejlesztésbe kezdenek, melynek első szakasza a 150 milliós beruházás előkészítő munkái januáriban elkezdődtek és napjainkra a finiséhez érkeztek, mivel a kivitelezés a tervek szerint július végén, augusztus elején indul. Az első szakaszban a vállalat közvetlen szomszédságában lévő, előzőleg már ipartelepítésre kijelölt csaknem 2 hektáros területen egy 1000 tonna éves kapacitású félszáraz és száraz árukat, kolbászokat — így többek között a közkedvelt csikós- és teakolbászt, kunsági páros kolbászt — gyártó üzemet hoznak tető alá. így ma már semmi sem akadályozza az építkezés megkezdését, s azt, hogy az új üzemrész 1988 januárjában termelésbe álljon. De ezzel még korántsem fejeződik be az építkezés, hiszen a beruházás második szakaszában 2000 tonna éves kapacitású húsbontó dara- boló-üzem és egy 100 tonnás hűtőtároló építése szerepel. Felvetődhet a kérdés, mi tette szükségessé e nagyarányú fejlesztést? Mint a vállalat vezetői elmondták, régóta gondot jelent az, hogy a mezőgazdasági alapanyagterme- lés és a feldolgozás között nincs meg a kellő összhang. Ezért is volt szó korábban arról, hogy egy új vágóhidat kellene építeni, amely jórészt az exportpiacokat látta volna el áruval, hiszen pár évvel ezelőtt még jobban lehetett értékesíteni külföldön is az alacsonyabb feldolgozottsá- gú termékeket. Igen ám. csakhogy azóta nagyot változott a világ, s megnőtt az érdeklődés és a kereslet a magasabb feldolgozottságé termékek — így például a különféle szalámik és kolbászok — iránt. Az a tény is az új gyár építése ellen szólt, hogy ott milliókat emésztett volna fel az infrastruktúra — így a szennyvízhálózat, utak, energiaitelep — kiépítése, míg a jelenlegi megoldásban a meglévő építményeket az új üzemrész kiválóan hasznosíthatja. Éppen ezért jóval olcsóbban ugyanolyan vagy talán még johb eredmény érhető majd el, ha a külpiaci értékesítésit vesszük szemügyre, hiszen a beruházás első szakaszában fellépő üzemrész termékeinek 60 százalékát exportra szánják. A fennmaradó 40 százalék pedig a belföldi ellátást segíti. S ez akkor értékelhető igazán, ha tudjuk, hogy a jelenlegi 300 tonnás évi szalámigyártásuk csupán a belföldi igények töredékének kielégítésére szol- gáL A magasabb feldolgozott- ságú termékek arányát növeli a beruházás második szakaszában megvalósuló húsbontó üzem is. Az ehhez kapcsolódó hűtőtároló pedig megszünteti majd a vállalat egyfajta piaci kiszolgáltatottságát. Ugyanis jelenleg megfelelő hűtőkapacitás nélkül kénytelenek olyankor is eladni az árut, amikor kevesebbet fizetnek érte. ellenkező esetben pedig kivárhatják a kedvezőbb alkalmat. Szóval ezzel a beruházással a Szolnok Megyei Állatfor- gaimi és Húsipari Vállalatnál elsődlegesen nem a mennyiség növelése — noha az is emelkedik majd körülbelül 10 százalékkal — hanem a minőség javítása a cél. Ez természetesen jelenti azt is, hogy változik a vállalat termékstruktúrája, s nő a magasabb feldolgozottságú áruk aránya. Vagyis gazdaságosabbá, jövedelmezőbbé válik a termelés, mivel a piachoz való nagyobb alkalmazkodással javul a termékek eladhatósága. Magyarul a húsipari vállalatnál viszonylag gyorsan felismerték, hogy azt kell gyártani ami eladható. Így számításaik szerint pár év alatt a jelenlegi évi 50 milliós nyereségük is megduplázható. *— N ►— A múlt évi költségvetés végrehajtásáról Parlamenti bizottság vitája Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Bognár József elnökletével tegnap kibővített ülést tartott a Parlamentben. A testület tagjai, valamint más országgyűlési bizottságokból megjelent képviselők megvitatták a Magyar Népköz- társaság 1985. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal tájékoztatóját a tavalyi munkaügyi helyzetről, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság előterjesztését a tavalyi költségvetés és a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról Először a más ' országgyűlési bizottságok képviselői összegezték a testületi üléseiken elhangzott észrevételeket. Az egyes bizottságok nevében felszólalók egyöntetűen elfogadásra ajánlották az 1985. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke a körzeti orvosi rendelésekre jellemző zsúfoltságról szólott. Bognár Rezső, a kulturális bizottság elnöke egyebek közt a tudományos kutatást segítő pályázati rendszer szerepéről, az oktatástechnikai eszközök beszerzésével kapcsolatos gondokról fejtette ki képviselőtársai véleményét. Cselőtei László, a mező- gazdasági bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági üzemek érdekeltségét az exportban a jövőben tovább kell növelni. Stadinger István, az építési és közlekedési bizottság elnöke a lakásépítésben tavaly továbbra sem megfelelő ütemességet tette szóvá. Tallóssy Frigyes, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja — a bíróságokon és az ügyészségeken dolgozók élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos gondokra hívta fel a figyelmet. Hellner Károly, a kereskedelmi bizottság titkára kiemelte: nemzetközi verseny- képességünk javításához átfogó intézkedésekre van szükség. Weiszböck Rezsőné, az ipari bizottság tagja elmondotta: a bizottság tagjaihoz eljuttatott írásos előterjesztés újszerűén mutatta be a gazdálkodó egységek múlt évi tevékenységét. 2T rxM\ , •í, ..‘íV ■wyjb M HV' fsfcri A szolnoki Tejipari Vállalat kunszentmártoni sajt üzemében egy Tebel típusú sajt- gyártó gépet állítottak üzembe. Ezzel növelhető lesz a termelés, és javítja a minőséget is. Jelenleg Trappista sajtot készítenek, naponta 3,5 tonnát
