Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-19 / 143. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÚNIUS 19. IA tudomány világa" Készül az új nemzeti atlasz Az 1985 végén megjelent világatlasz után 1988-ban a hazai térképészet egy újabb nagy vállalkozásának termékét vehetik majd kézbe az érdeklődők: Magyarország új nemzeti atlaszát. Elkészítéséhez természetesen nemcsak a kartográfusok, hanem sok egyéb tudományág képviselői is részt vállalnak. A munka részleteiről kérdeztük dr. Pécsi Márton akadémikust, a Magyar Tudományos Akdémia Földrajztudományi Kutató Intézetének igazgatóját, az atlasz operatív szerkesztő bizottságának elnökét. — Azt hiszem, kevesek ke. zében volt eddig ilyen térképgyűjtemény, s nem ér. dektelen elmondani, mi is a nemzeti atlasz. — Ez a műfaj mintegy fél évszázada alakult ki világszerte. A hozzánk hasonló fejlettségű országok között ma már igen kevés akad, amelyik ne adott volna ki legalább egyszer nemzeti atlaszt. Nálunk a legutóbbi — mely a legelső is volt — 1967-ben jelent meg. Tartalmát négy fő egységre oszthatjuk. Az elsőben főleg az ország térképészeti hagyományait mutatjuk be, azt a fejlődést, amely a legrégebbi kartográfiai munkáktól napjainkig végbement. A következő szakasz hazánk természeti adottságait (domborzat, földtan, vízrajz, erőforrások, stb.) és azok térbeli elhelyezkedését ábrázolja. Az ezt követő térképeken a népesség alakulását, a társadalom infrastruktúráját jelenítjük meg. Végül az ipar, a mezőgazdaság, a területi tervezés és fejlesztés megoszlását mutatjuk be. Látható tehát, hogy országunknak szinte minden, kartográfiai módszerekkel ábrázolható ismeretet összefoglalja ez a munka. — Az eddig elhangzottak tehát minden nemzeti atlasz fő jellemzői. Az 1967 óta bekövetkezett vátozások bemutatásán kívül tartalmaz-e a mostani valami újat? — Terjedelmében feltétlenül bővebb lesz, hiszen 230 oldalon körülbelül négyszáz térkép jelenik meg. Az előző atlasz csak 120—130 oldalas volt. Tartalmilag is többet nyújtunk azzal , hogy nagyobb súlyt fektetünk a változások ábrázolására. 1960- as, ’70-es és ’80-as adatokkal is érzékeltetjük az egyes gazdasági vagy népességi változásokat. Elég sok megyei szintű összehasonlító térképünk is lesz. A különböző igényekre gondolva többféle technikai kivitelű változatot is tervezünk. A kimondottan kutatók számára ajánlott forma szétszedhető, különálló lapokból fog állni, dobozos változatot ajánljuk a könyvtárak számára, és természetesen lesz hagyományos, zárt kötésű atlasz is. — Kik és hogyan készítik az atlaszt? — A munkát a Földrajztudományi Kutató Intézet koordinálja, de munkatársainkkal együtt az akadémia csaknem valamennyi osztályáról összesen kétszáz kutató vesz részt készítésében, együttműködve a különböző minisztériumok megfelelő munkacsoportjaival. A szakemberek elkészítik a témakörüknek megfelelő vázlatokat, amelyek alapján a Kartográfiai Vállalat térképészei megszerkesztik az egyes térképeket. A próbanyomat és a megfelelő javítások után a Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Intézőiében végzik majd el a végleges nyomdai munkálatokat. Kevesen gondolnák, de még egy egyszerűnek tűnő hegy- és vízrajzi térképen is egy csomó változtatást kell végrehajtanunk, pedig — ezt már annyiszor megcsináltuk. Így is legalább ötszáz névnek kell rákerülnie egy ilyen viszonylag egyszerű térképre. — A közelmúltban megjelent világatlaszról többen is megjegyezték, hogy némely lapjai kissé zsúfoltak. Önök hogyan akarják ezt elkerülni? — Ez a térképkészítés örök dilemmája. Némelyik információnak többször is szerepelnie kell egy-egy térképen, vagy esetleg több térképre is be kell rajzolni olyan adatokat, amelyek más lapokon is szerepelnek. Néha csak a szerkesztés során derül ki, hogy túl sok adat zsúfolódott össze egy-egy térképre, és mindez zavarja a kiemelni kívánt mondanivalót. Ugyanakkor viszont azt sem engedhetjük meg, hogy a térképek üresek legyenek, kevés információt nyújtsanak. — Annak, hogy már most beszélgetünk egy 1988-ban megjelenő munkáról, oka van... — Igen, ugyanis szeretnénk előre felmérni az atlasz iránti várható igényeket. Nem akarunk úgy járni, mint a Kartográfiai Vállalat 1985 karácsonya előtt, amikor új kiadványuk, a világatlasz iránt olyan felfokozott érdeklődés nyilvánult meg, hogy még az előjegyzési igényeket is alig tudták kielégíteni. Mi jelenleg körülbelül tízezer példányt tervezünk a nemzeti atlaszból. Minél több helyre szeretnénk eljuttatni. A bolti árát egyelőbe nem tudom megmondani? de az biztos, hogy ez távolról sem fogja tükrözni a valós árat. Nagyon sokba kerül ez a munka szellemileg, technikailag egyaránt. A 25—30 millió forintos állami támogatást 12 társult minisztérium adja össze. — Kinek szánják az új nemzeti atlaszt? — Minthogy nagyon sok és sokféle információt tartalmaz, nagyon széles lehet az érdeklődők tábora. Természetesen a négyszáz térkép mindegyike nem érdekelhet mindenkit. Elsősorban az államigazgatásban dolgozók, tudományos kutatók, középiskolái tanárok, tervezők, irányítók vehetik hasznát munkájuk során. Németh Géza Magasodás—növés nélkül Van egy különleges betegség, amelynél a csontképződés született fejlődési zavarai következtében a láb és a kar csontjai visszamaradnak a fejlődésiben, miközben a fej és a törzs normálisan fejlődik. Régen próbálkoznak már operációval vagy hormonkezeléssel segíteni e kisnövésű embereken, ám csak az utóbbi időiben hoztak eredményt a fáradozások. Egy klinikán például speciális operációs módszert dolgoztak ki, és ezt kiegészítő különleges nyújtókészüléket szerkesztettek. Az operáció során két helyen átvágják a kar- vagy lábszárcsontokat, majd kötőtű vastagságú acélhuzalokat fűznek át a csontvégeken. E huzalok kiállnak a végtagból. és alul-fölül egy-egy gyűrűhöz csatlakoznak. A gyűrűket egymással összekötő feszítőszerkezettel naponta egy-egy milliméterrel távolítják egymástól az elvágott csontvégeket. A megnövelt nyílás 24 óra alatt kitöltődik csontanyaggal, és az erek, izmok, inak is megfelelően követik a „növekedést”. A módszerrel ferde csípőjű elsatnyult karú és lábú, balesetnél szétroncso- lódott csontú személyek is sikerrel kezelhetők. (Persze hatalmas önuralomra, kitartásra. van szükség a procedúra végrehajtásához és a fájdalmak eltűréséhez). Képünk egy eredetileg törpenövésű nyugatnémet diákot mutat, akinek testmagasságát 30 centiméterrel sikerült megnövelni (1,30 méterről 1,60 méterre). A fiú három operációnak vetette alá magát, s lábcsontjait 111 napon át „feszítették”, míg sikerült elérni a jól látható eredményt. A felsőkar csontjának 8 centiméterrel való megnyújtása még hátra van. (KS) Változatlan étrend A gyermekkorban megszokott táplálkozási szokások állandósága nemcsak az emberekre jellemzők. Amerikai kutatók kísérletképpen hernyókat etettek kikelésük időpontjától kezdve számukra szokatlan növénnyel. Megállapították, hogy ezt a táplálékot az állatok később is előnyben részesítették minden más táplálékkal szemben. Erre az eredményre jutottak olyan hernyókkal is, amelyek sokféle ételt kedvelnek, és olyanokkal is, amelyek kevés táplálékfélét fogyasztanak, a fiatal korban kifejlődött előszeretet valamely étrend iránt fennmaradt több vedlés után is, és nem sikerült megváltoztatni semmilyen újabb, a hernyókra ráerőltetett.' módosított étrenddel sem. A kutatók arra következtetnek, hogy a táplálék egyformasága az egész életen át a rovarok számára élettani szempontból előnyös. Szuinvázió A New York-i Boyce Thompson Intézet kutatói rendkívül érdekes vizsgálatok sotón felderítették: hogyan támadják meg a fákat az amerikai szuboragak. Ez a rendkívül kártékony szu- faj tömegekben lepi el a texasi fenyőerdőket. Először egy nőstényekből álló elővéd jelenik meg az eddig érintetlen fán. A nőstények belefúrják magukat a fa kérgébe, és közben csalogató illatanyagot bocsátanak ki. Az illatanyagok odavonzzák az új élőhelyhez a hímeket is. Érdekes módon egy, a fenyőgyantában lévő természetes anyag többszörösen növeli a csalogató anyag hatását. Az újonnan érkezett hímek — nőstényenként mintegy három — azonnal szerves anyagot kezdenek kiválasztani, amely az idegen hímeket elriasztja, s így az élőhely túlnépesedését megakadályozza. A nőstények ugyanakkor beszüntetik a csalogató anyíg kiválasztását. A kutatók remélik, hogy megfigyeléseik alapján kelepcét állíthatnak a rettegett kártevőknek. Még nincs legyőzve a kolera Gyakorta érkeznek hírek a világ különböző — főleg szubtrópusi — országaiban fellobbanó kolerajárványokról. Európában is előfordulnak szórványos megbetegedések. A szakemberek szerint a betegség bárhová behurcol- ■ ható. Az. hogy egy-egy megbetegedés fertőző góccá alakul-e, minden esetben az adott ország higiénés ‘ viszonyaitól, egészségügyi ellátottságától függ. A kolera tulajdonképpen bél- fertőzés, kórokozója egy pálca formájú baktérium (vibrió). amely az ember -bélrendszerében találja meg természetes táptalaját. jellemző a betegségre a nagymértékű folyadék- és sóveszteség. A beteg elvesztheti akár testsúlya tíz százalékát is. Ez a vér besűrűsö- déséhez, a keringés lelassulásához, a vérnyomás csökKépünh egyik afrikai országban készült, abol sokhelyütt csupán a kétes tisaftaságú, többnyire fertőzött felszíni folyó- v$gy állóvíz az egyedüli víznyerőhely. A kolera gyakorlatilag csak akkor fog megszűnni, ha a világ teljes vízhálózatát meg lehet tisztítani (KS) kenéséhez, veseelégtelenséghez vezet. A külvilágba került kolera-baktériumok megfertőzhetik az ivóvizet A baktériumokat tartalmazó szennyvízzel öntözött az öntözés után gyorsan leszedett, frissen árult, nyersen fogyasztott saláták, zöldségfélék, gyümölcsök. a szennyezett kezekkel készített és felszolgált ételek, az így árult élelmiszerek terjesztik a fertőzést. Ezért előírás, hogy a kolerával fertőzött területekre utazó állampolgáraink kapjanak védőoltást a betegség ellen. Sajnos a világszerte és hazánkban is használt legjobb koleravakcinák is csak viszonylagosan és rövid ideig (legfeljebb fél évig) fejtik ki védőhatásukat. Az oltás ellenére is előfordulhat koleramegbetegedés. A fejlődő országokban, ahol a betegek kezelésére még nincsenek megfelelően felkészülve, a kolera halálozási aránya elérheti a 10— 35 százalékot, fejlett egészségügyi hálózattal ellátott országokban a halálozás gyakorisága azonban csupán egy százalék körüli. A megelőzés másik útja védőoltás mellett az egészségügyi viszonyok javítása: csatornázás, vízvezeték-rendszer kiépítése, egészségügyi nevelés stb. Fáraó-levelek A Saar-vidéki Egyetem archeológiái intézetének kutatói a libanoni Kamid el- Loz-ban folytatott ásatások során újabb érdekes leleteket hoztak napvilágra. Egy nagyobb épület romjai alatt három levelet, három ékírásos agyagtáblát találtak. Két levél azonos szövegű, és egy fáraótól származik. Az egyik Zalaja damaszkuszi királynak szól, a másik Abdi- milki sazaenai királynak. A fáraó korábbi levelekre hivatkozva ismételten követeli : küldjenek embereket, akiket Nubia városaiban akar letelepíteni. A harmadik levelet valószínűleg egy Palesztinái vagy dél-Szíriái városkirály küldte, tartalma még nem egészen érthető. A leveleket akkád nyelven írták, az Amama-korszak- -i>an, amikor ILI. és IV. Ame- -nophis — utóbbi ismertebb nevén Bkhnaton — uralkodott egymást követően i. e. 1413 és 1356 között. Ezek az első eredeti egyiptomi levelek a dél-szíriai—palesztin térségből. Technikatörténeti érdekességek A gyorssajtó A 19. század elején a könyvnyomtatás kizárólag kézi présekkel történt, amelyekkel naponta legfeljebb 250—300 ívet lehetett kinyomtatni. A nyomás gyorsasága alig különbözött a „fekete művészet” — a nyomdászat — korai idejétől. Friedrich Koenig (1774— 1833) szász feltalálónak „té- gelyes nyomó-sajtó” elnevezésű találmánya, amelyet 175 évvel ezelőtt 1811-ben Friedrich Bauer mechanikus és optikus közreműködésével készített el, forradalmi átalakulást jelentett a nyomdászat, főleg a napilapok nyomósa terén. A gép lényege és újdonsága az volt, hogy síknyomást alkalmazott és a „tégelyből” a nyomófelületnek festékkel való lekenése bőrhengerekkel történt. A tégelysajtóval már 400 ívet egy óra alatt lehetett kinyomtatni; 1814. november 19-én már ezzel a géppel nyomtatta John Walter laptulajdonos a londoni „Times” napilapot — feleslegessé téve ezzel 16 kézisajtóval dolgozó munkást és 32 nyomdászt. A fonó- és szövőgépek tönkretétele után ezért a „géprombolók” dühe kezdetben a Koenig-féle gép ellen is fellángolt. A feltalálók azonban állandóan tökéletesítették gépüket, megalkották az első hengeres gyorssajtót, s találmányuk később a papíripart is teljesen átalakította: az addigi rongyokból gyártott papírost felváltotta a fából, nagy tömegben gyártott papír. K. A. Koenig gyorssajtója
