Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-19 / 143. szám

1986. JÚNIUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kit illet az örökség? Bonyodalmak egy végrendelet körül Panaszos levél érkezteti hozzánk Tiszasülyről. A fel­adója Szabó Zsuzsanna 18 éves diáklány, aki negyedikes középiskolás volt Jászapátiban, és azokban a napokban éppen az érettségi vizsgáira készült. Az ügy lényege az, hogy édesapja Szabó Béla rokkantnyugdíjas, aki tavaly, október 9-én meghalt, úgy végrendelkezett, hogy életbiz­tosítását és fele házát kezelőorvosára, dr. Orosz Évára hagyja. Amikor a levélírót a lakásán kerestem, a leírta­kat az alábbiakkal egészítette ki. Elzavarta őket a háztól Korábban megromlott a viszony apu és a család, az­az mi közöttünk, mert mér­téktelenül italozott, és sok pénzét a kocsmában hagyta. Élzavart bennünket az Ady Endre úti házból is, és úgy kaptunk szolgálati lakást a tanyán, a gazdaságtól, ahol anyu tehenész. Amikor meg­halt apu, mégis az édes­anyám temette el, fizette utána a sok adóságot, tarto­zást, OTP-részletet és rend­be hozta az épületet. Ráadá­sul az egy keresetből engem is taníttatott, és most 20 ezer forint könnyen szerzett pénz után a ház egy része is kel­lene? Én még diók vagyok, de úgy gondolom, egy orvos feladata — aki jó, ha három hétig kezelte aput mindösz- sze — nem egy efféle vég­rendelet érvényesítése, ha­nem a gyógyítás lenne. Hogy az orvosnő provokál­ta-e ezt a végrendeletet be­tegétől, arról akkori főnökét, dr. Czakó Lászlót, a Hetényi Géza kórház 3. sz. belgyó­gyászati osztályának vezető főorvosát kérdeztük. — Egyáltalán nem provo­kálta, határozottan ez a fe­leletem. Ilyesmiről szó sem volt. Több .tanúval is tudom bizonyítani, hogy Szabó Bé­la rá akarta hagyni dr. Orosz Évára a vagyonát. — Ráhagyni? Hiszen alig pár hetet töltött itt! — Mégis így volt. A dok­tornő többször elküldte, nem volt hajlandó efféléről tár­gyalni vele, de ő kitartóan kereste: virágokat hozott ne­ki, beszélgetni szeretett vol­na vele. A címét is kérte, meg levelet is írt neki. Szó­val afféle „bolondos beüté­sei” voltak. — Mikor volt Önöknél Szabó Béla és mivel kezel­ték? — 1984. április 22 és má­jus 12 között feküdt nálunk, mert öngyilkosságot kísérelt meg, két deci sósavat ivott. Ezek alatt a napok alatt Orosz Éva volt a kezelőor­vosa, aki akkor nálunk dol­gozott az osztályon. — A doktornő miért ment el Önöktől? Mint korábban említettük, azóta a doktornő otthagyta a kórházat és üzemorvosként dolgozik .A jelenlegi főnöke dr. Czinege Mátyás főüzem- arvos. — Körülbelül másfél éve jött hozzánk, és az eddigi tevékenysége, szorgalma alapján elmondható: a leg­jobbak közé tartozik. Egyet­— Azért, mert belgyógyá­szatból nem akart szakvizs- Igázni, meg nem is érdekel­te ez a terület annyira, és nálunk a pénz se sok egy huszonéves kezdőnek. Üzem­orvosként megfelelő lakást kapott, meg a keresete is több lett. Szabó Bélát legjobban ta­lán a falu körzeti orvosa, dr. Molnár András ismerte. — Ez az ember alkoholista lett, rengeteget ivott, és szellemileg is leépült. Sok­szor beszámíthatatlanul vi­selkedett, üldözte a család­ját, kiabált. A halála előtti napon is jártam nála, eljött velem Veress Kálmánná ki­rendeltségvezető is, hiszen a beteg a tanács házi szociális gondozottja lett. Nekünk ak­kor elmondta, szeretné ezt a végrendeletet semmissé nyil­vánítani, mivel a doktornő egyszer sem nézte meg, pe­dig leveleket is írt neki. Menni, intézni a dolgókat már nem bírt, annyira gyen­ge volt, és másnap meg is halt. Én állítottam ki róla a halotti anyakönyvi kivona­tot. — Mi erről önnek, mint orvosnak a véleménye? — Csúnya ügynek tartom, mert tulajdonképpen rólunk, orvosokról egy hasonló eset után olyan vélemény alakul ki: lám, lám ilyenek va­gyunk. Pedig ez nem így van! — Én is ott voltam ezen az említett napon a doktor úrral nála, így történt az eset — veszi át a szót Ve­ress Kálmánná kirendeltség­vezető. — A felesége bemet- tette el, majd néhány hónap múlva másodmagával meg­jelent nálam a kirendeltsé­gen a doktornő, és kérte a halotti anyakönyvi kivona­tot. Mivel nem mondta meg, kije az elhunytnak, és azt sem tudta, mikor halt meg az illető, nem adtam ki ne­ki. De pár nap múlva érke­zett egy hivatalos papír, egy jogtanácsos aláírásával, pe­cséttel ellátva, és ebben vizsgálat beindítását helyez­ték kilátásba, így elküldtem a 'kért igazolást. Ugyanis ez kellett a pénz felvételéhez. len panasz sem érkezett sem ellene, sem a munkája ellen, így elmarasztalót nem tudok mondani róla. Azt vi­szont igen, hogy szorgalma­san készül a szakvizsgákra. — A tiszasülyi örökségről mit tud? — Ma hallottam először... Természetesen az ügyben felkerestük a legilletékeseb­bet dr. Orosz Évát is, vajon ő hogyan látja, ítéli meg az egészet? Akad-e valamilyen észrevétele, megjegyezni va­lója mindezek után? Szíve­sen helyt adtunk vólna az ő állásfoglalásának is, - de saj­nálatos módon a beszélgetés, a válaszadás elől elzárkó­zott. Időközben a doktornő fel­vette Szabó Béla 20 ezer fo­rintos életbiztosítását, hi­szen szaknyelven szólva, ő volt a kedvezményezett. Azóta hagyatéki eljárás is volt közjegyző előtt, amely nem fejeződött be, de az ki­derült, hogy a végrendelet alakilag, formai szempontból elfogadható. Ebben szó van arról is, hogy a házrészét és az ingóságait is dr. Orosz Évára hagyja. Ezen a tár­gyaláson a doktornő nem jelent meg, de jogi képvise­lője révén bejelentette az igényét a házrészre, illetve azt kérték a vér szerinti örö­kösöktől, ha 15 ezer forintot adnak, lemondanak a továb­bi követelésről. Ezt az egyez­ségi ajánlatot özvegy Szabó Béláné és két lánya nem fo­gadta el, így a közjegyző bí­rósági perre utasította őket. —- Én azért a házért na­ponta fél háromkor kelek, mivel a tehenészetben vál­laltam nehéz, fizikai munkát azért, hogy a sok tartozást, OTP-t, meg Zsuzsa lányom tanulmányi költségeit fizet­ni bírjam. Egy keresetből elértem azt, hogy a két lár nyom leérettségizett, és tar­tozás, teher már nincs ezen a kis há^on-nÉs ezek után még fizasSek*'újabb 1’5 ezer forintot? Milyen alapon? — A végrendelet alapján, amelyet a férje írt. — Nem akkor, de már jó­val korábban sem volt meg a megfelelő szellemi képes­sége, hiszen csak ivott meg ivott. Kár, hogy nyolc osztá­lyom révén nem értek a joghoz, mert így olyan em­berhez kell fordulnom, aki ebben járatos. Új fejlemény az ügyben Már elkészült a cikk, ami­kor a doktornőtől levél ér­kezett szerkesztőségünkbe a témával kapcsolatban. A doktornő és új jogi képvise­lője az ingatlan öröklésére való végrendelkezést vissza­utasította : magyarán mond­va most már nem tart rá igényt. Hogy miért, miért nem, ennek a fejtegetésétől __ most eltekintettünk. (Mind­ez nem vonatkozik a CSÉB- re.) Végül is hogyan zárul ez a köznapinak korántsem ne­vezhető örökösödési huzavo­na? Nem tudjuk, de a meg­oldás ismertetésére, illetve a tanulságok elemzésére a ké­sőbbiekben szívesen vissza­térünk. D. Szabó Miklós Nincs panasz ellene Megyei úttörötalálkozó Színes juniális a Tiszaligetben Ma ünnepélyes zárás „Ha kicsinyek vagyunk is...” a TaUinnka táncegyüttes elő­adásának egy pillanata Fotó: Tje. Kedden este forró hangu­latú szolidaritási esttel foly­tatódott Szolnokon a tiszali- geti sportcsarnokban a me­gyei úttörőtalálkozó prog­ramja. A zsúfolásig megtelt nézőtéren ülő pajtások és a vendégek előtt — köztük volt Varga Sándorné, a vá­rosi pártbizottság első tit­kára, Urmössy Ildikó, a me­gyei tanács elnökhelyettese, és Iváncsik Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára — a három arany­éremmel kitüntetett szolnoki néptánccsoport: a Tallinnka, a Corvinka és a Vadvirág mutatta be műsorát nagy sikerrel. A somogyi, dél­dunántúli, sárközi, szatmári és hegyaljai táncok és gyer­mekjátékok, valamint a szomszéd és rokon népek táncai — köztük a macedón kóló és az észt tánc — mindegyike úgy formálódott meg az „aprók” lelkes elő­adásában, mint a hivatásos táncosok átélt és ihletett produkciójában. A Várhe­lyi Lajos koreográfus ren­dezte műsor egész bevételét a Gyermekek a gyermeke­kért akció keretében a Ma­gyar Úttörők Szövetsége szo­lidaritási alapjára ajánlot­ták fel. flz elöljáróságok munkája Megjelent a Társadalmi Szemle 6. száma Társadalmunkban érzékel­hetően erősödik az érdeklő­dés nemzeti történelmünk, különösen pedig huszadik századi történelmünk iránt. Egyes jelenségek viszont ar­ra utalnak, hogy ezenköz­ben mérséklődik a munkás- mozgalom története iránti érdeklődés. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára a nemzet és a munkásmozgalom történe­te közötti összefüggéseket vizsgálja. A gazdaságról, az elmúlt esztendő és az idei évkez­dés teljesítményeiről tudó­sító statisztikai adatok, és a mögöttes tartalmakat értel­mező megnyilatkozások egy­értelműen arra utalnak, hogy eredményeink nincsenek összhangban a terv elő­irányzataival, s a tavaly ki­alakult kedvezőtlen tenden­ciák az idén is folytatódnak. Tábori András feltárja en­nek okait, és tájékoztat a kormány úgynevezett ráse­gítő intézkedéseiről. Napjaink szakszervezeti mozgalmának minden eddi­ginél nagyobb esélye van arra, hogy az adott törté­nelmi periódusban betöltse tényleges társadalmi hiva­tását. Nagy Sándor, a SZOT titkára áttekinti a szakszer­vezetek széles körű tevé­kenységét. Űj választási törvényünk­nek és a tanácstörvény ren­delkezéseinek megfelelően az 1985. évi általános válasz­tások után mindazokban a nem székhely társközségek­ben, amelyekben közös ta­nács működik, és így nincs önálló tanácsi szervezet, megalakultak az elöljárósá­gok. Tevékenységüket már kezdettől fogva fokozott tár­sadalmi érdeklődés kíséri. Kara Pál az elöljárósági munka első tapasztalatait összegzi. Az illegalitás, a maga sú­lyos feltételeivel sem mint politikai kategória, sem mint életforma lényegében nem volt ismert a magyarországi munkásmozgalomban. A helyzet a Forradalmi Kor­mányzótanács lemondása, 1919. augusztus 1. után gyö­keresen megváltozott. Szabó Ágnes megvilágítja az ille­galitás körülményeit. <KS) Szerdán egésznapos úttörő- juniális várta a találkozó résztvevőit. Már reggel be­népesült a KRESZ-park, ahol közlekedési vetélkedő zajlott le, valamint a Po­litikai Képzési Központ egész területe, ahol a ját­szóház, a játék-casino, a kü­lönböző sportbemutatók kö­zül választhattak progra­mot a pajtások. Az MHSZ megyei és városi vezetősé­ge szervezésében polgári vé­Szeptember elején a szom­szédos megye székhelyén, Kecskeméten ismét megren­dezik a Hírős napokat — tá­jékoztatták tegnap az új­ságírókat a szervezők Bu­dapesten a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének székházé'ban. A szeptember 4-től 7-ig tartó rendezvény- sorozat középpontjában ez­úttal a kertészkedés áll. Ak­kor tartják az országos ker­tészeti napokat Kecskeméten, amelyek programjában ple­náris ülés és szakosztályi ülések szerepelnek. A ker­tészeti napokon előadás hangzik el a kertészet fej­lesztéséről, és ülést tartanak az ágazat különböző szak­osztályai. Ugyancsak a Hírős napo­kon lesz hazánkban a má­Tényszerű jelentésben ol­vasva is riasztók, elkeserí­tek a hiányosságok, amelye­ket a Szolnok Városi Népi Ellenőrzési Bizottság tavaly a köztemetők működését vizs­gálva tárt fel. „Az üzemelte­tők nem ismerik a temetők működését szabályozó ren­deleteket; az utak elhanya­goltak, a szemét, a hulladék elhelyezését sem oldották meg. Hiányoznak a temető­könyvek, amelyekből a ha­lottak elhelyezése pontosan megállapítható lenne. A sír­ásást költségek igen eltérő­ek, esetenként a 3000 forin­tot is elkérik, a temetési költségek ma a 8—10 ezer forintot is meghaladhatják. A tanácsok ügyintézői nem kellően ismerik a temetővel kapcsolatos rendelkezéseket, előírásait, a temetők ellen­őrzése formális”. A NEB-vizsgálat óta eltelt több mint egy esztendő nem hozott kellő változást a te­metőkben. a népi ellenőrök esetenkénti ellenőlrzéseikkor a korábbról ismert gondokat tapasztalták. A Szolnok Vá­rosi Népi Ellenőrzési Bizott­ság ezért is döntött úgy, hogy jövőre egy úgynevezett utóvizsgálat keretében újra delmi eszközökkel és fegy­verekkel ismerkedhettek a gyerekek. A Tiszaliget ár­nyas fái alatt felnőttek se­gítségével maguk készítette játékokkat játszottak a paj­tások, s ellátogattak az MHSZ repülőterére, este pe­dig a Kaláka együttes adott nekik műsort. A háromnapos program ma a találkozó ünnepélyes zárásával ér véget. sodik nemzetközi agrárfilm- és videoszemle. A szemlével egyidőben ta­nácskozáson látják vendégül a szakfilmek rendezőit, meg­rendezik a videoeszközök ki­állítását és vásárát is. A hazai és külföldi külke­reskedők mezőgazdasági ter­mékekből válogathatnak. A Széchenyi városban már el­készült az új kiállítási terü­let. Igaz most még nem ott rendezik meg a kiállítást. A Mezőgazdasági Ügyvi­telszervezési és Számítás­technikai Közös Vállalat a számítógép hasznáról ren­dez kiállítást, tanácskozást A Hírős napokon fölvonul- nak Bács-Kistoun megye leg­fontosabb termékei, mintegy száz mezőgazdasági üzem és vállalat árui. foglalkozik a temetők műkö­désével. És hogy a népi el­lenőrök nem felelősségre vonható vétkeseket akarnak találni, hanem mielőbb ren­det akarnak teremtetni, azt jól bizonyítja egy tegnapi tanácskozás, A városi NEB a megyeszékhely és vonzás- körzetének tanácsi vezetőit a felekezeti temetők, a megyei temetkezési vállalat, a köz­egészségügyi szervek képvi­selőit és a temetőgondnoko­kat hívta össze. A szervezők arra is vállalkoztak, hogy a temetőkre vonatkozó rende­leteket, a tipikus hibákat ismertessék, magyarázzák. Remélhetőleg a felügyele­ti szervek és a temetőket fenntartók jobbító szándé­kát. fejezi ki, hogy a tegnap rendezett konzultatív tanács­kozásra minden meghívott elment. Nem kevés ez sem, hiszen — mint a tavalyi NiEB-viasglMat megállapítot­ta — a temetők, a temetke­zés rendjét a legtöbb helyen nem pénzügyi nehézségek, hanem az ügyben érdekeitek felkészületlensége, esetenként hanyagsága miatt nem sike­rül megtartani. NEB-vizsgálat után Nem vétkeseket keresnek Tanácskozás a temetők rendjéről Szakmai konferenciák, filmszemle, kiállítások Szeptember elején Kecskeméten Hírős napok V. SZ. J.

Next

/
Thumbnails
Contents