Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-19 / 143. szám
1986. JÚNIUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Legelésző bárányok a Kőtelki Ady Tsz-ben (Fotó: Garai Csák György) Szépen bokrosodik a rizs a Nagykunságban Számítástechnika Szolnok megyében mm Öregedő gépek, hiányzó szakemberek Szépen fejlődik a táj hagyományos növényi kultúrája, a rizs a Nagykunságban és a Tisza vidékén. A Palotáéi Állami Gazdaság 700 hektáros ültetvénye az utóbbi évtized legjobb termésével kecsegtet. A Nukleoryza és az M 225-ös rizsfajta, amelyen elvégezték már a muhar, a kakaslábfű elleni vegyszeres gyomirtást és a kétszeri árasztást, gyönyörűen bokrosodik, és a víz felett jó 15 centiméterre nőtt a növényzet. A gondosan művelt kalitkákban egyenletesen sűrű a tőállomány, fehér foltot sehol sem látni. Szembetűnő a szovjet technológiával épített kétszáz hektáros rizs fejlettsége is. A kubányi termesztési módszerrel művelt táblán a fejA Jászapáti Velemi Endre Tsz-ben az egyes számú telep rekonstrukciójával és bővítésével 50 millió forintos beruházás kivitelezése kezdődik ebben a hónapban. A hagyományosról a kötetlen tartásra áttérve a két telep ezer darabos tehénállományát egy helyre lődésben némi előnyre is szert tett a vízi gabona. Hasonló jól kamatoztatja a júniusi kánikulai meleget a Karcagi Magyar—Mongol Barátság Tsz majdnem ezerhektáros rizsföldje is. A növényzet a palotásihoz hasonló fejlettségi stádiumban van, egyenletes, sűrű, és jól bokrosodó a tőállomány. A gazdaságban néhány éves visszaesés után az elmúlt évben már gazdaságos volt a rizstermesztés, az ágazat eredménye megközelítette a húszmillió forintot. Ha az idő nem szól közbe, a tavalyinál is jobb terméshozam van kilátásban. Szolnok megyében jelenleg hat és fél ezer hektár rizsvetéssel hasznosítják a más növények termesztésére alkalmatlan szikeseket. vonják össze. Az istálló- átalakitásokkal, fejőház, tejház, csomagoló és a közművek építésével, valamint technológiai berendezések szerelésével a szövetkezet kivitelező részlege 1988-ra végez. Azután a kettes telepen hízómarha tartására rendezkednek be. Minden eddiginél gazdagabb áruválaszték Előkészületek az fisz! BNV-re Máris nagy az érdeklődés az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási javak szakvására iránt, sorra érkeznek a jelentkezések, s várhatóan minden eddiginél ■gazdagabb áruválasztékot láthatnak a három hónap múlva nyíló BNV-n a látogatók. A Hungexpo vásár- szervezői mintegy negyven ország részvételére számítanak, s a korábbinál nagyobb a hazai vállalatok érdeklődése is. Számos kiállító már biztosította helyét a BNV-n. A KGST-országok közül Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kuba, az NDK és a Szovjetunió jelezte részvételét. A korábbiaknál lényegesen nagyobb területet foglaltak le a kínai kiállítók; a Kínai Népköztársaság több mint másfélszeresére növelte kollektív bemutatójának területét. A vásár szervezői a szocialista országok kérésének helyt adva, első alkalommal lehetőséget biztosítanak arra, hogy nemzeti bemutatóikon termékeiket egy helyre csoportosítva népszerűsítsék, függetlenül azok árucsoportbeli besorolásától. Az őszi BNV-n rendszeresen részt vevő tőkés országok közül eddig Ausztria, Belgium, Ciprus, Franciaország, Nagy-Britannia cs Svájc kiállítói jelentkeztek. Hosszú idő után először jönnek el indonéz és egyiptomi vállalatok, először vesz részt nemzeti bemutatóval Olaszország. Tszker-segftség a partnereknek Az ellátás javítására a Tszker nemcsak a bolthálózatot korszerűsíti, növeli a rendelkezésre álló hűtőteret, hanem segít partnereinek abban is, hogy javítsák az áru előkészítésének feltételeit. A Csongrád megyei Bak- son — a meglevő gesztenyefeldolgozó üzem mellett —, régebbi épületben, 700 tonna kapacitású hűtőházat alakítanak ki. Az 50 millió forintos költséggel létesített hűtőüzemben elsősorban broccolit, zöld spárgát és más zöldségféléket tartósítanak majd mélyhűtéssel. A létesítmény átadását ez év októberére tervezik. A Tszker a jövőben — gépek és eszközök bérbe adásával — az eddiginél nagyobb mértékben segíti a nagyüzemek és a kistermelők munkáját. Szolnok megyében az anyagi ágazatok üzemeinek 45 százalékában található valamilyen számítógép, a számítástechnikát alkalmazók aránya 48 százalék. A számítógépek megoszlása mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt nagy szóródást mutat. Hasonlóan nagyok a különbségek az alkalmazási feladatok, területek esetében is. A megyei székhelyű iparban 31 üzemben 133 számítógép dolgozik, a számítás- technikát 32 • helyen alkalmazzák. A 15 megyei székhelyű minisztériumi ipari üzem közül 14-ben van számítógép, a közepes-nagy gépek is itt találhatók. A számítástechnikai eszközök, elterjedtsége a tanácsi iparban mérsékelt, a szövetkezeti iparban nagyon szerény mértékű. Az építőiparban a számítógépet 1982 után kezdték alkalmazni, ma az üzemek mintegy 50 százaléka rendelkezik számítógéppel. A 66 mezőgazdasági és erdő- gazdasági nagyüzemnél, illetve közös vállalatoknál lévő 88 számítógép 31 helyen található. Ezek zömmel mini, illetve mikroszámítógépek. A közlekedés területén, a Taxi Szövetkezet kivételéveil, mindenhol van számítógép. A megyében 12 kereskedelmi szervezet 25 számítógépet üzemeltet, többségében mini és mikro- gépeket, általában korlátozottan felhasználható COMMODORE—64 típusú berendezéseket. Az alkalmazók száma 14. A költségeket drágító hibák A megye számítástechnikai eszközeinek bruttó értéke mintegy 565 millió forint, melyből 550 millió forint értékű az üzemekben (a SZÜV-öt is ide számítva) található. Jelentős gond, hogy a bruttó értékben döntő súlyt képviselő közepes- nagy számítógépek elérték fizikai élettartamuk felső határát. Erkölcsi értékük nemcsak a nemzetközi, de a hazai összehasonlításban is elavult. A megye üzemeiben mintegy 500 dolgozót foglalkoztatnak közvetlenül számítástechnikai feladatokkal. Közép- és felsőfokú számítástechnikai szakemberből ennél lényegesen többre lenne szükség. Kedvezőtlen, hogy 1980-ban Szolnokon megszűnt a szakmai képesítést biztosító számítástechnikai képzés. A számítástechnika fogadására a felhasználók különböző szinten készültek fel. A számítástechnikát széles területen eredményesen alkalmazó üzemek kezdetben külső szervezőket, szervező intézeteket foglalkoztattak, egyidejűleg felkészítették saját szakembereiket, kialakították belső szervezetüket, így saját gépüket már kezdetben is hatékonyan kihasználták. Különösen jó színvonalon oldották meg — az együttműködés révén — ezt a feladatot az NKFV- nél, a Hűtőgépgyárban, a Tisza Cipőgyárban és a Kő- olajkutató Vállalatnál. A technikai feltételek kialakítása során nem sikerült mindig helyesen dönteni a számítógéprendszer kiépítettségéről. Gyaikran nem hangolták össze a feldolgozási szükségletet és az alkalmazott (bérelt, vagy saját tulajdonú) számítógép teljesítményét, lehetőségeit. Egyes számítógéprendszerek nem fejleszthetők tovább, pedig a feldolgozási igények növekedésének, máshol viszont a szükségleteknél nagyobb feldolgozó kapacitást építettek ki. Ezek a hibák jelentősen növelték a számítástechnika A feldolgozási módok között a távadatfeldolgozás (TAF) még rendkívül kis arányt képvisel. A jelenlegi távközlési helyzet, az adatközlési vonalak szűkössége csak nem nagy tömegű adat átvitelére ad módot, csak néhány üzemnek sikerült korlátozottan megvalósítania ezt az (TAF) üzemmódot, (NKFV, GMV, SZÜV, Vasipari Vállalat). a nemzetközi és hazad fe£jlődéssel összhangban megyénkben is mind többen térnek át olyan mikroszámítógépek alkalmazására, amelyek egy-egy szakterület azonnali információszükségletét nagy hatékonysággal biztosítják (például az IBM cég mi kroszámítógépes fejlesztési vonala), a közepes-nagy számítógépeket pedig a mikroszámítógépes folyamatok összefogására használják fel. A számítás- techika hatékonyságának növelése, a mikro- és nagy- számítógépek egymást erősítő alkalmazása csak ebben a formában, a megyén belüli kooperáció erősítésével valósítható meg. Az utóbbi években eredménnyel járt a több helyien hasznosítható számítógépes rendszerek kialakítása, bár a típusprogramok, programcsomagok megjelenése és felhasználása még nem általános. Kedvezőtlen az is, hogy a megye üzemei összefoglalva megállapítható, hogy gazdálkodó egységek, intézmények és szervezetek felismerték a számítástechnika alkalmazásának társadalmi és gazdasági szükségszerűségét. Az eredmények azonban — elsősorban az anyagi források és a szakemberellátottság korlátái miatt —i a vitathatatlan fejlődés ellenére, elmaradtak az országos átlagtól, a megyei lehetőségektől és mindenekelőtt a gazdasági szükségletektől. A számítástechnika hasznának felismerése sok helyütt megállt az alkalmazási szándék és az elképzelések szintjén. Szükséges lenne, hogy állami és társadalmi alkalmazásának költségeit és egyáltalán nem szolgálták a számítástechnika népszerűsítését. Nem megfelelő gondossággal és szakértelemmel választották ki a számítógépcsaládot és ezen belül típust sem. Ezért működik megyénkben is egymáshoz nehezen illeszthető, a feladatok teljeskörű végrehajtására nem mindig alkalmas számítógépek sokasága. között a szellemi és gépi kooperációk esetlegesek. A számítástechnika alkalmazásának eredményességét nehéz számszerűsíteni. Általában közvetlen létszámmegtakarítás nem mutatható ki, de a megialapo- zottabb döntésekben és intézkedésekben, a költség- elemzésekben és ellenőrzésekben, a munkaügyi és bérgazdálkodási vizsgálatokban, illetve a gazdálkodási fegyelem javulásában jelentkezik a számítógépek munkájának haszna. Sok helyen egyenesen létszükséglet volt a komputerek használata, mert nagy mennyiségű, manuálisan szinte már kezelhetetlen munkát végeztetnek velük. Lehetővé tették olyan területek megfigyelését is, amelyek eddig az adatok tömege és változékonysága miatt nem voltak ellenőrizhetők Újszerű feladatokat jelentett a számítógép az ellenőrzési szerveknek, jelentős az emberekre gyakorolt hatása ds: szervezettebbé teszi cselekvésüket, gondolkodásukat, munkájuk, minősége megváltozik, előtérbe kerül az elemzés. Eléggé általános a vélemény, hogy a számítástechnika alkalmazása még olyan esetekben is rendteremtő, hatással van, amikor bizonyos okok miatt a rendszer kialakítása sikertelen. szinten megfelelő intézkedések segítsék a különböző szintű képzés és oktatás szervezését, a koordináció és az érdekeltség továbbfejlesztését. Az MSZMP Szolnok Megyei Végrehajtó Bizottsága az elmúlt félévben a legfontosabb megyei számítás- technikai kérdéseket két ülésén is áttekintette, elemezte és állást foglalt a még teendő intézkedésekről. A politikai testület kiemelte, hogy a gazdaság szükséges megújulási folyamatában, a forrásnövelő képesség javításában és a vállalkozás fokozásában a számítástechnikát az eddigieknél céltudatosabban és hatékonyabban kell alkalmazni. A megye számítógép-állományának alakulása nagyságkategóriánként 1986. január 1-én. (A gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottság ideiglenes munkabizottsága felmérési adatai alapján) Nagyság kategória Menny. db Megoszt. % számítógéptípusok bruttó értéke mill. Ft. meg- oszl. °/o közepes-nagy 14 2,5 450 79,6 mini 16 3,8 65 11,5 mikro 542 94,7 50 8,9 Összesen 572 100,0 565 100,0 Dr. Jernei Bálint A Jászapáti Velemi Tsz-ben Kezdődik a tehenészeti telep rekonstrukciéia Hiányzik az együttműködés A lehetőségek és az eredmények
