Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-17 / 141. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÚNIUS 17. Szabvány és korszerűség Mennyi bosszúságot tud okozni, ha a fali konnektorba nem jó a kislámpa vagy a magnó villásdugója, a kerékpár abroncsán lötyög a gumi, a levélpapír nagyobb mint a boríték, és így tovább. Mindnyájan találkozunk a mindennapi életben azzal, hogy valahol valaki eltért a szabványtól. Jóllehet a szabvány szótól sokan idegenkednek, holmi uniformizálást éreznek mögötte — a modern világban aligha lehetnénk meg nélküle. Sőt: már a régebbi korokban is szükségét látták. Talán a legrégibb ismert „szabvány” a római utak mérete: egységesen 11 méter szélesnek kellett lenniük, hogy az — ugyancsak egységes kerékszélességű — kocsik elférjenek, és még előzni is tudjanak rajtuk. A középkor nagy tengeri hatalmai pedig gyorsan megtanulták: csatába csak olyan hajókkal szabad menni, amelyeken az árbocok és más fontos alkatrészek azonos méretűek, és sérülés esetén könnyen cserélhetők. Később «békésebb célokat szolgált a szabvány. S ahogyan a kereskedelem világméretűvé vált, egyre nagyobb szükség lett arra, hogy a különböző országokban készült iparcikkek másutt is használhatók, azaz eladhatók legyenek. Ezért lehet — például — a szovjet gyártmányú gépkocsikra osztrák vagy francia gumit felrakni, a japán fényképezőgépbe magyar filmet fűzni — és a sort folytathatnánk. S ezért van sok terméken a két betű: MSZ, ami magyar szabványt jelent. Egy sor élelmiszeren és használati cikken is ott áll a jelzés, ami — az esetek nagy részében — nemcsak a méretet, hanem elsősorban a minőséget garantálja. A szabvány jelzését ugyanis csak olyan termékekre szabad rátenni, amelyek megfelelnek a szabvány-minőség előírásainak. Vagyis: élelmiszernél például meghatározza a szabvány, hogy mennyi zsír, szárazanyag, cukor lehet benne, illetve kötelezően benne kell lennie. Még nagyobb a szabvány jelentősége az iparcikkeknél. Korábban — 1968 előtt — nagyon sok volt a szabvány, a vállalatok kötelesek voltak ezeket megtartani. A gazdaságirányítás reformja azonban nagyobb szabadságot hozott a vállalatoknak, ehhez tartozott az is, hogy a szabványok 80 százalékát „diszpozitív”-vá tették, azaz lehetőséget adtak arra, hogy a gyái'tó és a vásárló előzetesen az állami szabványtól eltérő minőségben állapodhasson meg. Csakhogy ezt — félreértve az intézkedés lényegét — sok vállalatnál úgy értelmezték, hogy csak a fennmaradt 20 százaléknál kötelező a szabvány, a többi árucikknél figyelembe sem kell venni azt. S mert a szabvány nem csupán írott malaszt, hanem annak meg nem tartását büntetni is lehet (sőt kell!), szabályozás következett 1975- ben, majd pedig 1979-ben. Bár tovább szűkült azoknak a szabványoknak a száma, amelyek megtartása hatóságilag kötelező (ilyenek például az egészségvédelem, a környezet- és munkavédelem és a fogyasztók alapvető érdekeinek védelméhez szükséges szabványok), viszont szigorú előírásokban rögzítették, mit is értsünk az imént említett alapvető érdekek fogalmán. Hogy még véletlenül se keletkezhessen félreértés, útmutatóval adott segítséget a gyártóknak és fogyasztóknak a Magyar Szabványügyi Hivatal. A szabvány egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a világ, a technika és a tudomány fejlődésével igyekszik lépést tartani. Ez természetesen nem könnyű, bár a tapasztalatokat nemzetközi méretekben is gyűjtik és hasznosítják. Magyarország a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetnek 1946-os megalakulása óta tagja (angol nevének rövidítése ISO), a szabványosítással is foglalkozó Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottságnak (IEC) pedig 1923 óta. Ezeknél lényegesen újabb, de semmivel sem kevésbé fontos a KGST Szabványügyi Állandó Bizottsága, amely — természetesen kezdettől fogva Magyarország részvételével — 1962 óta működik. S hogy világszerte mekkora jelentőséget tulajdonítanak a szabványosításnak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságában kormánymegbízottak tárgyalják időről időre a szabványosítás kérdéseit. Nemrégiben 98 szakterületre készítettek szabványosítási tervtanulmányokat a Magyar Szabványügyi Hivatal szakemberei. Ezekben azt vizsgálják, hogy milyen az egyes termékcsoportok szerepe a népgazdaságban, milyen a korszerűsége, bélés külkereskedelmi jelentősége — s hogy a fejlesztésben és értékesítésben milyen változások várhatók. Mert a szabvány nem lehet örökérvényű. Időnként a Szabványügyi Hivatalban megvizsgálják a szabványok korszerűségét, és ha szükséges, módosítják, korszerűsítik. Ezt a módszert átvette a KGST Szabványügyi Állandó Bizottsága, és átvették a nemzetközi szabványügyi szervezetek ás. Az élet új meg új feladatokat állít a szabványügyi szakértők elé. Most például külön gondot okoz, hogy az utóbbi években megnőtt hazánkban a magániparosok és kereskedők száma. Közülük sokan foglalkoznak új termékek előállításával — és ezen belül forgalomba kerülhetnek veszélyt okozó termékek is, ha nem nyújt ezek ellen kellő védelmet többek között a szabvány is. Most dolgoznak a Szabványügyi Hivatalban az ide vonatkozó szabványok kidolgozásán. Segítenek a fogyasztók, a vásárlók is a szabványügyieknek, hiszen ők találkoznak közvetlenül a forgalomba hozott termékekkel, s nemegyszer a szabványoktól eltérőekkel is. Ezekről számol be időnként a mintegy 1500 főnyi aktívahálózat, amelyet a Fogyasztók Szabványosítási Fóruma néven hoztak létre. A Fórumnak néhány személyes titkársága működik a Szabványügyi Hivatalban, ők összesítik a beérkező észrevételeket és az aktívák által kiadott kérdőívek válaszait. Mindezt nem azért, hogy több legyen a szabvány, hanem — hogy több legyen a minden kritikát elbíró, a magasra emelt szabványmércének megfelelő áru. V. E. II kultúra dél-alföldi hajléka A Szegedi Ifjúsági Ház új gazdája a KISZ Tömve kiállítással, műsorral, programmal a művelődési házak, mégis kong az ürességtől egynémelyikük-másikuk. A fiatalok tömegesen látogatják a házak diszkóit, de nehezen lelnek otthonra a „komolyabb”, a tartalmasabb esteken. A KISZ XI. kongresszusa megerősítette: kerüljön közelebb az ifjúsági szövetség az ifjúság minden rétegéhez, ragadjon meg erre minden lehetőséget. A kongresszus legutolsó hozzászólója, Tóth Tamás, a KISZ Szeged Városi Bizottságának első tikára új kezAz ifjúsági ház kívülről mutatós, belülről annyiraamennyire praktikussá alakított épületében éppen egy országos tanácskozás előkészületei folynak. Munkások cipelik a paravánokat, a fes- tékesvödröket, mi pedig Nemes Nagy Antalnak, az ifjúsági ház 32 éves megbízott igazgatójának irodájába húzódunk. Röviden a ház története; már hét évvel ezelőtt „nyitott háznak” indult, ami az általában megszokott programok mellett egy csomó mást, például szolgáltatásokat jelentett. Albérlet-közvetítést; szabás-varrást; műszaki rajzot; folyóirat-olvasót; minikönyvtárat; fono- tékát; szaktanácsadást az építkezésekhez; menetrendi felvilágosítást meg egy sor mást. Annyit tudni, hogy az épület adottságai nem mindenben szolgálták aiz elképzelést. Hogy mást ne mondjunk, a tervező például nem tervezett irodákat — magya— Kezdeményezésünk kísérlet — állítja Tóth Tamás. — A Szegedi Ifjúsági Háznak, mint közművelődési intézménynek jó a híre a városban és az országban. Éppen ezért a bevált, jó programokat egyáltalán nem szeretnénk mellőzni, félreállítani, háttérbe szorítani. Mire gondolunk? Tartalmasabb egvüttműködésre, arra, hogy próbáljuk meg becsalogatni a KISZ-tagokat, a KISZ- szervezeteket, a fiatalokat. — Nem hiszem, hogy a művelődési osztály könnyen lemondott volna egy jól működő intézménye elvesztéséről. — Nem is vesztette el. Persze azért sokat vitatkoztunk: nem kevesebbet, mást akarunk! Azt, hogy a szegedi ifjúsági ház a KISZ-nek is intézménye, bázisa, eszköze legyen. Természetesen eddig deményezésről számolt be: átvették a Szegedi Ifjúsági Ház irányítását. Hogyan? rul a népművelőknek nem volt hol leülniük. Ma sincs bútorraktár. Az egyik teremben beszélgetünk, a harmadikban is hallják; tehát az úgynevezett kiscsoportos foglalkozások zavarják egymást, és a stúdiókból nem látható a színpad. Űjra kellett csináltatni a tetőt, mert beázott. A pert éppen most nyerték meg. — Mindössze annyit tudok, hogy a „nyitott ház”’ elképzeld csődöt mondott — mondja a megbízott igazgatóhelyettes. — Erről nincsenek saját emlékeim, mert három éve kerültem az intézménybe. 1983-ban „visz- szaálltunk” a hagyományos kultúrház szerepkörre. A Szegedi Ifjúsági Ház életének harmadik szakasza az idén, áprilisban kezdődött. A KISZ városi bizottsága kezdeményezte a városi tanács művelődési osztályánál, hogy végezzék közösen a munkát, amelyből az ifjúsági szövetség vállalja az irányítás szerepét. is látogatták a fiatalok aházat, de most azt várjuk, hogy még többen jöjjenek. — Végül is hogyan sikerült birtokba venni az irányítást? — A városi pártbizottság és a városi tanács vezetőinek egyetértésével. Hangsúlyozzuk: kétéves kísérletről van szó, a kockázatot mi, a KISZ városi bizottsága vállaljuk. Ha kudarcot vallunk, elismerjük, hogy tévedtünk, hiszen megállapodásunk tartalmazza, hogy két év múlva a tanács illetékeseivel közösen értékeljük a munkát. — Mit tartalmaz a kísérlet? — A Szegedi Ifjúsági. Ház szakmai, tartalmi — mondhatjuk azt is, ideológiai — irányítása a KISZ városi bizottságáé. Működéséhez továbbra is a városi tanács biztosítja a költségvetést, évente 4,5—5 millió forintot. Azt szeretnénk, ha a ház dolgozóinak, vezetőinek gondolkodásmódja közelebb kerülne az ifjúsági szövetséghez, a fiatalok érdeklődéséhez, céljainkhoz. A csütörtök egyébként is a mozgalmi, a KISZ-es nap Szegeden. Ennek megfelelően megváltoztatjuk a ház nyitva tartási rendjét; csütörtökönként este 8-ig várja a fiatalokat. Szünnap nincs, aminek főleg a bejáró diákok klubjai örülnek. Nyáron, illetve majd ősszel megpróbálkozunk a diákok munka- lehetőségeinek közvetítésével is. Érdeklődésünk középpontjában a középiskolások, a dolgozó fiatalok, a családos rendezvények és az értelmiséget érdeklő programok állnak. Kölcsönös a bizalom — Mit szól a kísérlethez a megbízott igazgató, hogyan fogadják a KISZ irányítását a népművelők? — Nem újkeletű ez az ötlet, hogy az ifjúsági ház irányítása kerüljön a KISZ kezébe — vélekedik Nemes Nagy Antal. Kölcsönös a bizalom, hiszen közösen vitattuk meg az elképzeléseket, közösnek tekintjük a kísérletet, a feladatokat. Természetesen némi izgalommal tekintünk az újdonság elé, de a bevált formák feladásától való félelmet eloszlatja, hogy már az indulás is közös volt, és az, hogy a már bevált formák mellé kerülnek az új dolgok. — Változatlanul tamásko- dom, hiszen az országban meglehetősen újszerű az ötlet: mindössze Kiskőrösön és Püspökladányban vették át klubok, művelődési házak irányítását KlSZ-szerveze- tek. — Igen, ez így van. Kérdés, hogy jól van-e így? Az ifjúsági szövetség ugyanis az egyik legnagyobb olyan társadalmi, politikai szervezet hazánkban, amelyik nem rendelkezik önálló intézményhálózattal, elsősorban a sport- és kulturális intézményekre gondolok. — Ezek szerint a KISZ Szeged Városi Bizottsága már egy sportpályát is kinézett magának. — Igen, de erről majd később. Egri Sándor A „nyitott ház” gondjai Kétéves kísérlet Kánikulában, medencék mellett A hirtelen ránk tört kánikula hatására megélénkült a strandok forgalma. A megyeszékhely strandjait sokan keresték fel. A párás, fülledt meleg és a vakító napsütés a Tiszaligeti strand forgalmát is megnövelte. Szombaton ezerkétszázan, vasárnap háromezren látogattak ki a ligeti strandra. Tegnap pedig a szünidő kezdetével lakótelepi sporttábor, a sporthivatal és egészségügyi osztály által szervezett tábor és az olvasótábor tanulói növelték a létszámot, amely így megközelítette a hétvégi szintet. Hasonló volt a kép a Damjanich uszodában is. Szombaton és vasárnap háromezernégyszáz vendéget fogadtak, de a látogatottság tegnap is magas voll). A sportegyesület úszóniapközije is beindult, sok szabadságon lévő szülő vitte ki gyermekét. A strandokon a nagyobb igénybevétel miatt a kisebb medencék vizét naponta, a nagyobbakat három-négynaponként cserélik. A Tisza vizének hőmérséklete is emelkedett, ezért a nagymedencék, vizéhez kevés termálvizet adnak. Mindkét helyen megfelelő az ellátás. ADa- mi előtt hamburgeres vert tanyát, a ligeti strandon sem okozott fennakadást a megugrott vendégszám, de ha az idő továbbra is ilyen! marad, a strand területén üdítőt, sört áruló standokat is felállítanak, hogy elkerüljék a zsúfoltságot. Fotó; TKL
