Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-17 / 141. szám

1986. JÚNIUS 17.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Nagy sikerű hangversennyel mutatkozott be vasárnap este a Szolnoki Galériában a Musiea Antiqua Hungarica együttes. Műsorában többek között fölidézte a XIV— XVII. századi Németalföld zenei világát (Mészáros)

Rovásírásunk eredete és a szarvasi lelet

Avarobokán. Téged imádlak... Tüirgiüisz, a Te óhajod teljesüljön.. — mondja egy imaszöveg első két sora, amely fohász manapság rendkívüli módon foglalkoztatja nyelvészeinket, régészeinket. Ez a néhány tisztelgő sor ugyanis a híres szarvasi rovátírásos leleten maradt fenn. Egy alig 6,5 cm hoszú, csontból készült tűtartó ez! Juhász Irén. a Tessedik Múzeum régésze egy avar kori sír női csontváza mellett találta meg 1963. április 27-én, tudományos értékelését pedig Róna- Tas András egyetemi tanár végezte el.

Lássuk előbb, mit is nevezünk rovásírásnak! Szorosabb értelemben véve e fogalomkörbe a késsel fába írott jelek együttese tartozik, tágabb értelemben pedig a kemény tárgyakba — tehát a bronzba, kőbe stb. — rótt vonalkák különböző csoportjai is. 3500 éve, hogy a mezopotámiai eredetű képírást felváltotta az ékírás. amely jelrendszert már betűk módjára lehetett rögzíteni. Jobbról balra vonultak ezek a sorok. és összeállításukat mindig az az elv vezérelte, hogy minél kevesebb fáradsággal minél több mondandót foglaljon össze a rovó. Rövidítettek tehát mindenütt, ahol lehetett. Általában csak a mássalhangzókat jelölték, s ezekhez „gondolták” hozzá a mBIgánhangzókat sáliabizálás közben. Voltak persze ,pazarlóbb” rovásírások is: ezekben külön jelük volt a magas, és külön a mély hangú magánhangzókat vonzó mássalhangzóknak. A mi őseink által használt rovásírás ezeknél sokkalta jobban „takarékoskodott”: sokat kurtított a maga tömör ligatúráival. (A ligatura az összevonások elnevezése).

Hogy a magyarok által használt rovásírás honnan ered, jelei miképpen formálódtak, pontosan nem tudni. Tény viszont, hogy föníciai elemek is vannak benne, és a türkök szintén mással- hangzós jelrendszere ugyancsak gazdagította. Amit biztosan tudunk; a székely— magyarnak nevezett rovásírás a XIII. századtól a XVII. századik élt, számos emléket hátrahagyva gazdagon virágzott. Kutatták, értelmezték >s sokan.

Az erdélyi Telegdi János emelte legeléhb tudományos fokra e jelcsoport analizálását 1598-ban írta meg híres Rudimentáját, amely tankönyvnek azt a feladatot szánta, hogy újból terjessze el — mégpedig a latin ellenébe — a rovásírást. Telegdi fő érve az volt, hogy a mi ősibb írásunkkal sokkal pontosabban lehet megjelölni a hangokat, mint a nehezebben alkalmazkodó latinnal. (Amikor eleink átvették eme holt nyelv betűkészletét tizenkét hangunkra egyszerűen nem jutott jel)!

A Rudimenta szerzője után

egy olasz gróf, a tudós hadmérnök, a bolognai illetőségű Marsiigli vette gondjaiba a székely-magyar rovásírás ügyét. Buda visszafoglalása után Erdélyben is járt, ahol térképezés közben egy páratlanul értékes rovásbotot talált. Ennek jeleit lemásolta, és így olyan szellemi kincset hagyott az utókorra, amely még mindig foglalkoztatja a tudós elméket. A föl- tehetőleg 1690-ben meglelt — 130—150 cm hosszú, 3 cinnél vastagabb — botra ugyanis egy egész kalendáriumot véstek fel egykor. Mégpedig olyan, az 1300-as években használt naptárat, amely az év állandó ünnepeit — s ezek társaságában a névnapokat is — tartalmazta a katolikus vallás előírásai szerint. Több mint 200 szó rovásírásos jele maradt így ránk!

Marsigli bot-kalendáriuma után bő száz évvel, 1799-ben, ismét egy világraszólóan érdekes és értékes lelet bukkant fel: a rovásírásos jeleket is magán viselő nagyszentmi kló- si aranykincs. Ezt már csak azért is meg kell említeni, mert így kanyarodhatunk vissza a szarvasi tűtartóhoz, illetőleg áhhoz a vitához, amely a kis juhcsontdarab jelei kapcsán kipattant.

Róna-Tas András ugyanis úgy véli (e tárgykörben írott tanulmányait az Élet és Tudomány közölte nemrég), hogy a nagyszentmiklósi kincs ugyanúgy türk eredetű jeleket visel magán, mint a tűtartó. Mások elleniben vitatják ezt, s amellett kardoskodnak, hogy a székely- magyar rovásírással van kapcsolatban a szarvasi lelet. (Vékony Rábor tett is egy kísérletet a magyar nyelvű megfejtésre).

Miután az 1983. tavaszán meglelt csontocska első. valóban tudományos igényű szemrevételezésére egészen a múlt év végéig kellett várni, nem valószínű, hogy a tűtartó jeleinek pontos eredetmagyarázata egyhamar megszületik. Annál kevésbé, mert az idő igencsak megviselte a VIII. század elejéről való parányi leletet. A reá rótt jeleket hosszan kell vizsgálgatni, és újból meg Újból kételkedni kell benne: helyes-e egyik vagy másik jel értelmezése. Ötször, tízszer, százszor el kell készítenie az allográfot (a repedésektől elvonatkoztatott jelet) a kutatónak, majd ehhez hozzá kell rajzolnia a kiegészítéseket, végezetül pedig papírra vetni az úgynevezett grafémákat, azaz a normalizált, eredetinek, korabelinek mondható ábrázolatokat.

Az efféle régiségek iránt érdeklődő olvasó ilyenformán csak a türelem erényét gyakorolhatja. amikor egy végleges megfejtésre vár.

A székelyudvarhelyí öreg kollégium évkönyvéből

'(j -O

<>*l $Z&<rLy A.M

bi- 4

J :

1

r- H

b ; X

k 0

S - A

C - t

X.

L

S 2 1

C S : *

1 :

/fK

í -- ^

d - ^

ly 0

iy - %

e.é'r Z

m :

U = KI

i = 0

n ;

Ü ; Ijít

9 z A

rsy ;

ív

v j M

ey • *

o x; #

h

//

o z (■ r

. i +

p *

3 *

• ">•. < '

rWi. _ zA---s n 'r.

. >?. f /

A székelyudvarhelyí Református Tanítóképző Intézet 1929-ea évkönyvében közre adott rovás írásos ábécé

Szeretetzavar

A

KÁBÍTÓSZERRŐL ŐSZINTÉN II.

A félelemről beszél a pun- kos hajú fiú és a szelíd szemű lány is a kórházi osztályon.

„Anyád otthon nem vár...”

— Azt kérdezed, hogy milyen világot szeretnénk magunk körül? Hát olyat, ahol mindenki ismerné a másikat. Ahol szeretnének téged, s te is az embereket Azért ma még nem tudjuk elképzelni egy kis kábítószer nélkül. Később talán... Most viszont ha ide tennéd elém a „hid- rót”, és a fecskendőt, nem volnék képes ellenállni. Akkor minden kitágul... Persze félsz is. Sokszor azt hiszed, hogy sötét alakok követnek. Nem tudsz egyedül lenni egy lakásban. Nemrég, amikor fürdőkádban ültem és mostam a hajam, a hab elborította az arcomat, jaj... nem tudok róla beszélni. Mintha megfőj tanának.. Megyünk gyalog Pécsre vagy Szegedre Autók suhannak el melletted, néha meg is állnak, de te csak mész. Egészen addig, ameddig rá nem döbbensz arra, hogy fogytán a „szer”. És mert nehezebb megszerezni, mert átvernek a patikában, mert rendőrségi ügy lesz belőle: bejössz ide a kórházba. Az itt kezelt alkoholbetegek lenéznek. kiszúrnak veled, persze te is különbnek tartod magad a „zacskósoknál” — a ragasztósoknál... Anyád otthon nem vár, mert vagy leírt, vagy nincs. Ezért itt vagy és álmodsz egy szebb világról, ahol talán egy kicsi kábítószer is van...

Megkeresni az okokat

— A kábítószer-élvezet társadalmi tünet, lelki baj.

Szándékosan nem mondom azt, hogy betegség — magyarázza a megszállottak szelídségével dr. Kós T. Márta pszichiáter, aki Fráter Judit és Juhász Sándor pszichológussal együtt végzi a nankó- sok kezelését. — A csapat új elméleti és gyakorlati megközelítéssel indul harcba. A lényeg így foglalható össze: a tüneti kezelésen túl felvállalni a fiatalokat, tetten érni kapcsolataikat, amelyek befolyásolják őket. Másként fogalmazva: nemcsak az a narkós, aki már rabja valamilyen .,szer”-nek, tehát azt kell vizsgálnunk, hogyan válik valaki kábítószer-élvezővé. A hajlam egy és hat éves kor között már a korai én-fejlődéskor kialakul. A gyermek életében ekkor középponti helyet foglal el az édesanya. Az anyai szeretet hiánya, vagy a buta szeretet zavarokat okoz, szeretetéhséget szül. Az édesapa személye is döntő, különösen a harmadik és a tizedik életév között. Ekkor fejlődik ki az úgynevezett felettes én. amely szabályozza a viselkedést, a lelkiismeret kialakítója. A társadalmi beilleszkedést az apa személye határozza meg. Az édesanya helyett —, aki dolgozik és kevés ideje jut a családra — napjainkban belép a társadalmi intézményrendszer: a bölcsőde, az óvoda. Az édesapa helyett az iskola és a gyermekszervezetek. A társadalmi zavarok a gyermekekben is lecsapódnak, s az eredmény a szeretető lány és a beilleszkedési zavar. Éppen azt kutatjuk, hogy miért lesz egyikükből „csak” ideges, mástkuldJŐl lelkibeteg, és megint egy csoportból kábítószer-élvező. Elméletünk már van, most vizsgáljuk — itt és majd Gárdonyiban — hogy a gyakorlat igazolja-e azt

Előítéletek és félelem nélkül

A kábítószer-élvezők kasztokra oszlanak. Az elméletet illetően a megelőző szolgálat orvosai nincsenek egységes véleményen, s ez így van rendjén, hiszen a baj több oldalról való megközelítése az előbbrejutást szolgálhatja. Valahol itt kezdődik a társadalmi összefogás. Az előítéletek és a félelmek bénítanak Itt azonban tenni kell. Most. A szeretet pedig nem ismeri a félelmet.

(Vége) Ruttkay Levente

Úttörő őrsvezetők

Találkozó

Sárospatakon

Tegnap megnyílt Sárospatakon az úttörő őrsvezetők 18. országos találkozója, amelyen részt vesznek a Csillagos Iránytű hagyományőrző pályázat ez évi nyertesei is. A pályázatra amelyet 1982-ben indított az úttörőszövetség és a Munkásőrség, az idén 1820 úttörőközösség: őrs, raj, úttörőgárda szakalegység nevezett olyan pályamunkákkal, amelyek a munkásőrökkel közösen felkutatott munkás- mozgalmi és helytörténeti emlékeket dolgoznak fel, történelmi emléktúrákat örökítenek meg. A legjobb munkákból kiállítás is nyílt a sárospataki művelődési házban.

A Rákóczi várkertben rendezett megnyitó ünnepségen Takáts Gyula tanácselnök mondott beszédet, majd a munkásőr-kórus szórakoztatta az őrsvezetőket. A négynapos program során

tapasztalatcsere-beszélgetésekre, ötletbörzére, közös játékra és különböző vetélkedőkre kerül sor. A kispajtások találkoznak a város üzenteiben dolgozó szocialista brigádok vezetőivel, tagjaival, a város párt-, tanácsi vezetőivel, munkásőrökkel.

A kemenesaljai napok keretében új köztéri szobrot avattak Celldömölkön a Mikes úti lakótelepen. Tóth Júlia budapesti szobrászművész Játszóplasztika című alkotása súttói mészkőből készült. A kompozíció egy fa törzsén s lombkoronáján jeleníti meg a gyerekek kedvelt állatfiguráit, a bölcs bagolyt. a Micimackót és társait. (MTI Fotó: Czika László felvétele — KS)

A. L.