Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-17 / 141. szám

1986. JÚNIUS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egymásra utaltság, kölcsönös előnyök Kisüzemek és nagyvállalatok Megvizsgálta a NEB Tervezési hibák miatt drágább sertéstelepek Beruházások a mezőgazdaságban A VI. ötéves terv idején, az országos tendenciához ha­sonlóan megyénkben is csökkentek a beruházások. A mező- gazdaságban az aszálykárok következtében megcsappant a gazdaságok új létesítményekre fordítható összege, miközben az erre a célra igénybe vehető állami támogatás is szűkösebb lett. Ennek ellenére — ha visszafogottabb ütemben is — a mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztették gazdaságukat. Hogyan, milyen eredmény­nyel? Ezt kutatta a Szolnok Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottságnak az a felmérése, amely az állami gazdaságok és mezőgazdasági termelő- szövetkezetek jelentősebb ál­lami támogatással létesített A mezőgazdasági nagyüze­mek VI. ötéves tervi beruhá­zásai — állapítja meg a je­lentés — a népgazdasági és megyei gazdaságpolitikai cé­lok teljesítésének feltételeit biztosították. Előmozdították a jövedelem növelését, a munkaerő hatékonyságának javítását. Kedvezően hatot­tak a mezőgazdasági techno­lógiák korszerűsítésére, lehe­tővé téve az egyes ágazatok koncentrációját. Lényegében módot adtak a termelés szin- tentartására, helyenként ja­vítására, valamint — s ez elsősorban az öntözés és a melioráció beruházásairól mondható el — a természeti csapások hatásának mérsék­lésére. Az állami támogatással megvalósított beruházások Mi több, előfordult, hogy a célnak nem megfelelő be­rendezéseket terveztek. E te­kintetben a legkirívóbb hi­ányosság a sertéstelepek ter­vezésében tapasztalható. A háromszáz férőhelyre terve­zett úgynevezett ISV-hizlal- dákban gyakorlatilag csak 216 sertés fér el. így tényle­— Erről akarsz írni? — vonja föl a szemöldökét a zöldség-gyümölcs felvásár­lásban évtizedek óta otthono­san mozgó ismerősöm. — Miért ne! — vágom rá magabiztosan —, hiszen a város utcáit járva a zöldsé­gesbódék standjai bőiségasz- talokhoz hasonlítanak. Hí- vogatóan kínálják magukat a krumpli kupacok a káposz­ta- és karalábéfejek, az ubor­kával teli rekeszek — Jó, jó — bólint a be­avatottak fölényes mosolyá­val beszélgetőtársam, de azért még hozzáteszi: — Ne csak a zöldségféléket figyeld, nézz utána a gyümölcsök­nek — főleg a cseresznyének — is, mivel most pont an­nak van a szezonja. Megfogadom a tanácsát s pár óra múlva a Szolnok és Vidéke Áfész felvásárlási irodájának ajtaján kopogta­tok. — A főnököt keresi? — kérdez vissza az asztalnál ülő idősebb férfi. — Kinn van Nagykörűben a cseresznye-felvásárlásnál — tájékoztat Varga István zöldség-gyümölcs előadó, majd így folytatja: — Tud­ja, én 26 éve dolgozom a szakmában, de ennél rosz- szabb helyzetre nem nagyon emlékszem, legalábbis ami a gyümölcsfelvásárlást ille­ti. — Az történt ugyanis, sogy a korai cseresznye végét „le­rendezte” a fagy — szól köz­be Micskó Richárd, a Hun- garofruct Szövetkezeti Zöld­ség-Gyümölcs Külkereske­delmi Vállalat szolnoki terü­leti irodájának vezetője. Ti- szaburán például mínusz hat fökot mértek virágzáskor. Utána pedig jött a száraz­beruházásainak helyzetét vizsgálta — mindenekelőtt arra, keresve választ, hogy a beruházók milyen intézkedé­sekkel segítették elő a nagy­értékű állattartó épületeit, ültetvények, gépek meliorá­ciós és öntözőberuházásainak optimális kihasználását. kapacitásának kihasználtsá­ga — a vizsgálat megállapí­tása szerint — összességében kedvező. Minthogy azonban ezek az új létesítmények cilyan időszakban léptek a termelésbe, amikor a köz­ponti intézkedések következ­tében a szabályozórendszer többször változott, a beruhá­zási vásárlóerő és az állami támogatás is csökkent, a vizsgálat a vártnál több ne­gatív jelenséget tárt fal. A tervezés sok esetben még mindig nem felel meg a kí­vánalmaknak, a berendezé­sek beszerzése sem nevezhe­tő teljesen megoldottnak. Az anyagellátási gondok és a koordináció színvonala miatt pedig az építkezések gyak­ran elhúzódnak. gesen kevesebb férőhely lé­tesült, ebből adódóan ezek kihasználtsága sem éri el a vállalt szintet. Az egyik Ag- rokomplex-típusú sertéste­lep — mint utólag kiderült — nem felel meg a hazai ég­hajlati viszonyoknak. Az utólagos hőszigetelés 7—8 millió forinttal növelte meg ság, s a kis cseresznyeszemeik szinte megaszalódtak a fán. Most meg a sok eső teszi pró­bára a termést. Hiszen a cseresznye könnyen megszív­ja magát vízzel, s ha rásüt a nap, úgy reped szét, mint a pattogatott kukorica. Szó­val az időjárás egyáltalán nem kedvezett a gyümölcs­nek. Beszélgetésünk közben Sá- jer István, az áfész felvásár­lási osztályvezetője is meg­érkezik. — 15 vagon cseresz­nyére és 10 vagon meggyre szerződtünk Nagykörűben — magyarázza — de jó, ha en­nek a mennyiségnek a 30 százaléka összejön. Az okok között egyrészt az időjárás, másrészt az játszik szerepet, hogy az ország minden részé­ből jönnek a maszekok. Mi eddig 31 forintot adtunk a cseresznye kilójáért, de a kiskereskedő rögtön ráígér 1—2 forintot. Világos, hogy a termelők oda adják az árut. ahol többet kapnak ér­te. Most aztán kidoboltattuk a faluban, hogy felemeljük 35 forintra a felvásárlási árat. Persze ezzel csak azt érjük el, hogy vagy nem lesz cseresznye a piacon, vagy ha mégis, akkor meg a rosszabb minőségű áruhoz drágábban jut hozzá a vásár­ló, mivel a mi érdekünk is azt diktálja, hogy az első osztályú árut mindenképpen exportra küldjük. Amikor elindulok, hirtelen esni kezd. A gépkocsi abla­kán idegesítően kopog a jég. Aztán mintha elvágták vol­na, hirtelen kisüt a nap. Nagykörű határába érve. nyoma sincs már az „égi átoknak”, a falu alatt hatal­mas nyitott szín terpeszke­dik. Fehérre meszelt apró a kiadásokat. A tervezési hi­bák, valamint az anyagárak emelkedése miatt az új léte­sítmények többe kerültek a tervezettnél. A szarvasmar­ha-ágazatban 10,7 százalékos, a sertéságazatban 12,6 száza­lékos volt a költségnöveke­dés nagysága. Ugyanakkor a beruházások tervszerűsége sem volt kielégítő. A többlethozamok „elmóretezóse” A vizsgálat egyértelműen megállapította azt is, hogy a mezőgazdasági üzemek az állami támogatás elnyerése, illetve a hitelfeltételek telje­sítése érdekében a tényleges­nél kedvezőbb külső és belső körülményeket feltételeztek, tehát szakmailag indokolat­lanul magasabb többlethoza­mokat terveznek. Ezek azon­ban — éppen megalapozat­lanságuknál fogva — nem teljesültek. A költségcsök­kentést és a hatékonyság nö­velését a legtöbb üzem nem érte el, részben az aszályká­rok és az értékesítési nehéz­ségek miatt, részben pedig azért, mert nem megfelelő minőségű állatállománnyal gazdálkodtak. A vizsgálat javaslatai szor­galmazzák a hiányosságok mielőbbi felszámolását. An­nál is inkább, mert a VII. ötéves tervben — az idén életbe lépett új szabályozó- rendszer — tágabb teret ad a beruházásoknak, rekonst­rukcióknak. Magasabb álla­mi támogatással, a felvásár­lási árszínvonal emelésével a felhalmozási adó mérséklé­sével teremt a korábbinál kedvezőbb feltételeket a me­zőgazdasági beruházások megvalósításához. Ezek haté­konyságát pedig a feltárt gondok kiküszöbölésével is tovább lehet növelni. Sz. Gy. nagyban épület az áfész felvásárlási ürodája — simul hozzá. — Most hallottam, hogy iMiskolc környékén 80 forin- ítért kínálják a cseresznye kilóját — újságolja Győré Gyula felvásárló. Már jól benne járunk a délelőttibe, mire a gyümöl- lesöshöz érünk. A fák körül sokan dolgoznak. Az élelme- sebbjed létráról szedik a ter­mést. — Eddig eladtunk három és fél mázsát — fogad a fia­talember. miközben szorgal­masan gyűjti kosarába a pi­ros, szemeket. Nekünk csak le Tcell szedni az árut, a kis­kereskedő idejön a fa tövé­be érte, nem kell válogat­nunk, s még többet is fizet, mint az áfész vagy a Zöldért, így természetes, hogy nekünk jobban megéri. Beszélgetésünk közben fi­gyelem a falu felé nyújtóz­kodó betonút forgalmát. Sze­mélyautók utánfutókkal, és ládákkal megrakott kisebb teherautók közlekednek. Ügy látszik, már megint „támadnak” a maszekok. — hallom az áfész munkatársá­nak hangját, s önkéntelenül is arra gondolok, hogy pa­naszkodni a legkönnyebb. Igaz, arról senki sem tehet, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb lett a termés, de az már elgondolkodtató, hogy ha a maszeknak több száz kilométer autózás után is megéri odamenni a fa tö­véhez, és válogatás nélkül átvenni a termést, a jóval közelebb lévő vállalat miért nem teszi ugyanezt. Mintha nem venne tudo­mást a piac törvényszerűsé­geiről. Pedig ezek figyelmen kívül hagyása mindig meg­bosszulja magát. N. T. Valamiféle régi, sok évti­zedes beidegződés és érték­rend szerint a kisüzem ma a legtöbb embie^ számára bizonyára olyasmit jelent, mint manufakturális, elma­radott technikai színvonalat képviselő. Pedig a kisüzem fogalma éppen az utóbbi egy-két évtized során érté­kelődött át, s nyert új ér­telmet szerte a világon. Elmondotta, hogy sokan felismerték már: újfajta kis­üzemi politikára van szük­ség Magyarországon. Ezért a KIOSZ felajánlja segítsé­gét. Kutatást indítottak, pon­tosabban szerződést kötöttek a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetemen működő Economix kisszövet­kezettel, amely vezető tudó­sokat bízott meg a külön­féle kutatási ágazatokban, területeken: vizsgálják meg, mi lehet manapság a kis­üzem szerepe gazdaságunk­ban. Világszerte közismert tény, hogy egy olyan mamut- vállalatnak, mint a General Motors, csaknem negyven­ezer beszállítója van, túl­nyomó többségükben kisüze­mek. De akadnak hazai példák is, köztük a Taurus Gumiipari Vállalaté, amely A kisvállalkozások és nagyvállalatok viszonya per­sze azért nem felhőtlen és ellentmondásmentes. Vaskos hiba volna például — az előbbiekre alapozva — a nagyvállalatok puszta be­dolgozójának, függvényének minősíteni a kisüzemeket. Ipartörténeti tények bizo­nyítják, hogy korszakos ipa­ri találmányok nemcsak a nagyvállalatok kitűnően fel­szerelt óriási laboratóriu­maiban, kutatóintézeteiben születhetnek. Gyakran em­legetik például, hogy az USA elektronikai iparát a kaliforniai Szilicium-völgy kis laboratóriumaiban, üze­meiben alapozták meg. A kapitalista országok ipa­ri vezetői és közgazdászai tüzetesen tanulmányozták az ilyen és ehhez hasonló je­lenségeket (kötetekre rúgó irodalom tanúskodik erről!), Tegnap délelőtt a Pária­mentben ülést tartott az Or­szággyűlés építési és köz­lekedési bizottsága. A testü­let megvitatta az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium, a Közlekedési Minisztérium, valamint a Magyar Posta 1985. évi költségvetésének végrehaj­tásáról szóló jelentést. Az építőipar elmúlt évi tervének készítésekor a terv kidolgozói azzal szá­moltak, hogy az építési igé­nyek évek óta tartó csök­kenése megáll, és az építő­ipari termelés 1—2 száza­lékkal bővül. A tervezett növekedés helyett azonban a hideg tél és az építési igények mérséklődése miatt az építési-szerelési tevé­kenység 4 százalékkal, a ki­vitelező építőipar teljesít­ménye több mint 7 száza­lékkal maradt el az előző évitől. A személyi közlekedésben a korábbi években tapasz­talt növekedési ütem jelen­tősen lelassult. Javult vi­szont a közlekedési eszkö­zök pontossága, és kis mér­tékben mérséklődött a zsúfoltság. A postai és táv­közlési szolgáltatások igény- bevétele általában a terv­nek megfelelő vagy azt meghaladó mértékben emelkedik. Azokon a terü­leteken, amelyeket a tarifa­ideje, hogy mi is odafi­gyeljünk erre a jelenségre. Ez a véleménye a többi között Kői Ferencnek, a Kisiparosok Országos Szer­vezete termelési és szolgál­gatási főosztályvezetőjének, aki a Fogyasztók Országos Tanácsának egyik ülésén ér­dekes bejelentést tett. már évekkel ezelőtt mintegy száz ipari szövetkezettel, tsz-melléküzemággal, és más kisüzemmel létesített koope­rációs kapcsolatokat. E kapcsolatok kialakulá­sának magyarázatát keresve rég felismert — ma már közhely számba menő — igazságok bizonyosodnak be. A korszerű nagyüzem a nagy szériák gyártásában ér­dekelt, nem éri meg neki a kisebb értékű kiegészítő jel­legű alkatrészek, berendezé­sek, és más kellékek gyártá­sával bíbelődnie. Sokkal ki­fizetődőbb számára, ha mindezeket a kisüzemektől szerezheti be. A kisvállalat­nak viszont gazdaságos az ilyesmik gyártására szako­sodni, a többi között azért is, mert garantált piacot je­lent számára, hogy bedol­gozhat a nagyüzemnek. s a többi között megállapí­tották: nemcsak a nagyvál­lalatok hatnak a kicsikre, hanem a kicsik is a na­gyokra. Az utóbbiak elemi érdeke, hogy felkarolják, tá­mogassák a kicsik jó kez­deményezéseit. S hogy ez valóban így történt — és történik napjainkban is —, annak legismertebb bizonyí­téka, hogy időközben az USA elektronikai, illetve számí­tógépiparában is óriási vál­lalatok jöttek létre. Visszatérve Magyarország­ra — amivel a cikkünket kezdtük —, a KIOSZ-ra: kérdés, hogy világjelenség­ként értékelhető-e az, ami­ről az imént szóltunk? Va­lóban új és mélyebb meg­világításba kell helyezni a kisüzemek és nagyvállalatok kapcsolatrendszerét? Ha igennel felelünk e kérdésre, akkor megvizsgálandó pél­változás érintett, az előző időszakhoz képest forga­lomvisszaesés tapasztal­ható. Ugyancsak tegnap tartot­ta a Parlamentben ülését az országgyűlés külügyi bi­zottsága. Napirend szerinte képviselői testület — amelynek tanácskozását Szű­rös Mátyás, a bizottság el­nöke vezette — a Parla­ment nyári ülésszakára ké­szülődve megtárgyalta a Külügyminisztérium 1985. évi költségvetéséről szóló jelentést, majd tájékoztatót hallgatott meg a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének budapesti üléséről, s végül elemzően értékelte a magyar—NSZK kapcsolatok alakulását. A Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületé­nek üléséről Barity Miklós külügyminiszter-helyettes tájékoztatta a képviselőket, és elmondotta, hogy nagy a felelőssége és szerepe a magyar diplomáciának ab­ban, hogy a Varsói Szerző­dés mostani tanácskozásán elfogadott dokumentumok világszerte ismertté válja­nak. A Varsói Szerződés tagállamainak megbízásá­ból — házigazdái minősé­günkben — mi gondos­kodunk arról, hogy a do­kumentumok hivatalosan dául: mi rejlik amögött, hogy a kisvállalkozások húsz százaléka egy éven belül megszűnik, illetve tönkre­megy? Bár az is világje­lenség, hogy a kisvállalko­zások nem mindegyike élet­képes, mégis kérdés: nem sok ez a húsz százalék? Ele­gendő támogatást kapnak-e a kisvállalkozások, különö­sen azok, amelyek a jövő új és dinamikusan fejlődő iparágainak megalapozásá­hoz nyújtanak segítséget? Eléggé ösztönző-e ehhez a közgazdasági szabályozó- rendszerünk, nem arról van-e szó, hogy túlsúlyba kerültek benne a tiltó ele­mek? A KIOSZ-ban min­den segítséget megadnak e vizsgálatokhoz, a többi kö­zött ezért kötöttek szerző­dést az Economix kisszövet­kezettel. Újabb lehetőségek A vizsgálat csak akkor lehet teljes és igazán hasz­nos, ha a nagyüzem-kisüzem egész kapcsolatrendszerére kiterjed. Már most nyilván­való például: az a célszerű, ha a nagyvállalatnál külön részlegek foglalkoznak az­zal, hogy a nagy- és kis­üzem kutatási, fejlesztési, még inkább alkatrész-be­szállítási együttműködése minél zökkenőmentesebb le­gyen. Mindehhez persze programvezérlésű irányítás­ra, olyan szervezésre van szükség a nagyobb vállala­toknál (s nemcsak azoknál), amely többszörösen meg­gyorsítja az alkatrészek for­gási sebességét. Csak néhány példát emlí­tettünk annak illiusztrálá- sára, hogy van mit javíta­ni, fejleszteni a kis- és nagyüzemek kapcsolatrend­szerében. Mert bár igaz az, amit mondottunk, hogy a kicsik meg a nagyok viszo­nya sohasem lehet teljesen problémamentes (ezeket az élet velejárójának tekint­hetjük), még inkább igaz az, hogy egymásra vannak utalva, s nem aknázták ki az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Pedig érdekük, hogy meg­tegyék, s igen hasznos, hogy ehhez segítséget nyújt a KIOSZ is. V. Zs. eljussanak valamennyi, az európai biztonsági és együttműködési folyamat­ban részes ország kormány­zati és törvényhozási szer­veihez, hivatalosan közzé- adják azokart az ENSZ-ben, a Genfi Leszerelési Bizott­ságban. A Varsói Szerződés korábbi gyakorlatát tovább­fejlesztve — a tagállamok közös döntése alapján — el­juttatjuk a dokumentumo­kat a NATO-hoz, és átadjuk számos regionális politikai és katonai szervezet képvi­selőinek is. Jó alkalom ez arra, hogy diplomáciai ak­tivitásunkat fokozzuk, erő­sítsük hazánk nemzetközi tekintélyét. A javaslat nemzetközi fo­gadtatásáról átfogó, teljes értékelést még nem lehet összeállítani. Az viszont már most is megállapítható, hogy a felhívást világszerte nagy figyelemmel, érdeklő­déssel fogadták. Vezető ál­lamié rfiakv politikusok nyi­latkozatai a javaslatok ér­demi tanulmányozását ígé­rik. Maga az a tény, hogy a korábbi időszakban ki­fejtett javaslatainak fogadta­tásáról eltérően a jelenlegit a Nyugat nem utasította el, annak komoly tanulmányo­zását ígérte — fontos és kedvező változást jelenthet — mondotta a miniszter- helyettes. Rövidebb idő alatt Utólag többe kerül A faluban kidobolták... Cseresznyeháború — Mindkettőnek kifizetődik Bizottsági ülések a Parlamentben Építés, közlekedés, posta — külügyek Tanulnak a kicsiktől

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents