Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-08 / 107. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. MÁJUS 8 IA tudomány világa I Természetes módon — genetikai programmal Biotechnológia a mezőgazdaságban A borkészítést már a bibliai példákból ismerjük, s a honfoglaló magyarok is előállítottak kumiszt lótejből. Az időben és az egymástól is távoli példák közös vonása, hogy mindkét terméket biológiai módszerrel készítették. Manapság ezt úgymondanánk. hogy biotechnológiai eljárással készült termékek. A régi időkből származó példák sorát még folytathatnánk, hiszen a sörgyártás, az aludttej készítése és a szeszgyártás is biotechnológiai módszernek tekinthető. Ilyen egyszerű volna a biotechnológia? A pontos válasz erre az lenne, hogy ilyen is, meg ennél sokkal bonyolultabb is. A biotechnológiai módszereket ugyanis alapvetően két csoportra bonthatjuk. Az egyik a már említett hagyományos eljárás, amit a mezőgazdaság és az élelmiszeripar már széles körben alkalmazott. Persze, ha manapság a biotechnológiáról beszélünk, a forgalmon sokkal inkább az új eljárásokat értjük. A hagyományos és az új között a választóvizet az úgynevezett genetikai manipuláció jelenti. Felértékelődik a kukorica Mit jelent ez pontosan? Az élőlények életműködését genetikai program határozza meg, az új biotechnológiai módszerek pedig lehetővé teszik, hogy az ember tudatosan beavatkozzon a programba. Másképpen fogalmazva, az ember az élőlények tulajdonságait a biotechnológiai eljárások révén a saját igényeinek megfelelően megváltoztathatja. Röviden azt is mondhatnánk, hogy a biotechnológia a genetikailag megváltozott növényi és állati sejtek technológiai alkalmazása. Az első biotechnológiai termék 1982-ben jelent meg a világpiacon, Humulin néven, emberi inzulint tartalmazott, amelyet emberi gén termelt baktériumban. A biotechnológiai eljárások először a gyógyításban terjedtek el, a mezőgazdasági alkalmazás már a második hullám, s ez napjainkban bontakozik ki. A módszerek lényegé, hogy meggyorsítják és egyben jövedelmezőbbé tehetik a mezőgazdasági termelést. Ezt példák sokaságával lehetne igazolni, ám most csak válasszunk néhányat a látványosabbak közül. Jelenleg még a növényfajtákat többségében a hagyományos nemesítés! eljárásokkal állítják elő, de megfigyelhető, hogy az új fajták termelésének növekedése lassul. Biotechnológiával ezt gyorsítani lehet, a kukoricanemesítésben például az éves termésnövekedés elérheti a 150 kilogrammot. Húsz év alatt ez három tonnás átlagiter- mésnövekedést jelent, vagyis 2000-re mintegy 30 százalékkal emelkedhetnek a hektáronkénti hozamok. De lehetőség van a termékek minőségének javítására és a fehérjetartalom növekedésére is. a kukoricánál maradva a növény fehérjében szegény, de nagy iterméstömeget ad. Ha biotechnológiai módszerrel sikerül a fehérjetartalmát lényegesen emelni, felértékelődik a kukorica, megváltozik használati értéke az állattenyésztésben. Kutatóbázis Gödöllőn Az állatok világában sem kisebb a biotechnológia jelentősége. Segítségével beavatkozhatnak a szaporodási folyamatokba, előre jelezhetik, meghatározhatják az utódok ivarát. Ennek következménye, hogy például a hüsmar hatenyészetekben a tehenek többségében bikaborjút ellenek. Ennek gazdasági jelentősége kézenfekvő. Persze szinte egyik biotechnológiai eljárás jelentősége sem kérdőjelezhető meg. Olyannyira, hogy az egész világion jelentős beruházások kezdődtek a biotechnológiai eljárások kidolgozására. Évente általában egymilli- árd dollárt költenek újabb laboratóriumok létrehozására, de a befektetések mértéke is jóval nagyobb, hiszen a termelő vállalatok is fejlesztik ezt a technológiát. Magyarországon néhány esztendő késéssel döntöttek a biotechnológiai program kidolgozásáról: 1983-ban hagyták jóvá a két esztendőre szóló fejlesztéseket. A VI. ötéves tervidőszak végéig 200 millió forintot költhettek el a program fejlesztésére. Ugyancsak 1983-ban született meg a döntés a gödöllői biotechnológiai oktató- és kutatóbázis létrehozásáról, s erre 450 millió forint volt akkor. A VII. ötéves tervidőszakban tovább folytatódik a program, több milliárd forintot lehet elkölteni biotechnológiai kutatásokra és a gyakorlati alkalmazás elterjesztésére. A világ élenjáró országaihoz képest persze így is van elmaradásunk, de ez abból is fakad, hogy Magyarország kicsi ország és kisebbek az anyagi lehetőségeink. Amikor tehát az elmaradásról beszélünk, ezt is számításba kell venni. S az a jövőben sem várható — anyagi lehetőségeink ezt nem teszik lehetővé —, hogy minden területen világszínvonalon tudjunk maradni, ehelyett inkább ott kell a «kutatást fejleszteni, oda kell a pénzt csoportosítani, ahol lehetőség van a nemzetközi szintű eredmények elérésére. Három egyetemen A hazai alap- ©s alkalmazott kutatásokon kívül külföldi licencek vásárlásával és adaptálásával is gyorsíthatjuk a biotechnológiai kutatást és a termelést. A felkészüléshez az is hozzátarto- zi«k, hogy a megvásárolt li- cenceket itthon továbbfejlesszük. Nemcsak eljárásokat, műszereket kell tehát megvenni, hanem ezek hasznosítására is fel kell készíteni a hazai szakembereket. Az előkészületek megtörténtek erre. Szegeden folyik biotechnológiai képzés. szakmérnökök tanulnak a Budapesti Műszaki Egyetemen, s az idén a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen is megkezdhetik a felkészülést. V. Farkas József Éghetök-e a műanyag habok? A műanyagok éghetőségé- nek vizsgálata és éghetősé- gük megítélése meglehetősen bonyolult feladat. Még több nehézséget okoz a műanyag habok éghetőségének vizsgálata, ugyanis hagyományosan sajtolt, fröccsöntött vagy extrudált (sajtolt) tömör műanyagok sűrűsége általában Képünkön: egy, a műanyag habok éghetőségének vizsgálatára is alkalmas angol gyártmányú tűz-analizátort láthatunk. Ennek segítségével a füst, az Örvénylő gázok és a láng természetét, változásait aprólékosan, tudományos pontossággal meg tudják figyelni. Az analizátor füst és a hő terjedési sebességét kis térközökben elhelyezett érzékelő szondák segítségével méri. A felvétel egy hab-próbatest vizsgálatát mutatja (KS) 0,9—1,5 gramm/köbcentimé- ter között van, a műanyag habok fajlagos tömege viszont 0,010—0,500 g/köbcen- timéter között változhat. Ez azt jelenti, hogy tömör műanyagok esetében a nagyobb sűrűségű műanyagból készített szabványos próbatest tömege csak körülbelül 1,6- szorosa a legkisebb sűrűségű műanyagból készített próbatest tömegének, műanyag habok esetében ez a tömegviszony azonban jóval szélsőségesebb, márpedig valamely anyag éghetőségében a tömegnek igen lényeges szerepe van. Tömör műanyagoknál az anyagi minőség az elsődleges. Habanyagoknál a gyakorlatban a habszerkezetet tekintik elsődlegesnek, és másodsorban veszik figyelembe az anyagi minőséget. Pedig a műanyag hab készülhet fenol-formaldehidből vagy karbamid-forma- dehidből, lehet kemény vagy lágy poliuretán, PVC, poliszairól, vagy polietilén. A skála tehát a hőre keményedé műanyagtól a hőre lágyuló és égés közben lángoló olvadékcseppeket termelő poliolefinekig terjed. Ez a tény sem könnyíti meg a műanyag habok éghetőségének vizsgálatát. Az Inka birodalom nyésztése volt. A hierarchikus rendszerű, lépcsőzetes fölépítésű inka társadalomban az arisztokraták álltak a csúcson: ő'k alkották a kiváltságosak osztályát. Közülük kerülitek ki az állam politikai, katonai és vallási vezetői. Uralkodásuk idején fontos városi központok jötték létre, kitűnő úthálózatot és jelentős öntözőrendszert építettek ki. A fennsíkon kőiből építkeztek. Legjelen tő- is<ebb építményeik hatalmas tömbjei, vastag falak tartotta teraszai védelmül szolgáltak. Az egyik erőd építésénél a kőtömbök vastagsága elérte a hat métert. A házak falát tufakőből rakták, és agyaggal tapasztották össze. Kör alakú alapra helyezett szobraik is kőiből készültek; nagyon jellemzők a valószínűleg szertartási célokat szolgáló, hátukon üreges láma- szobrocskák. Számos, ugyancsak tufakőből agyaggal összeragasztott síremlék maradt fenn, egyes hajdani településeket félkör alakban veszik körül ezek: Egy síremlék látható első képünkön. A második kép egy hajdani .obszervatóriumot" mutat. A homokkő tömbben lépcsősen ülőhelyek vannak vésve, itt ülve figyelték a Nap járásét. A két középső ülőhely volt a központ, innen keletre lehetett látni. A papok jegyezték fel a napfelkeltét, és helyezték el itt az áldozati ajándékokat. A spanyol hódítás 1532-ben szétzúzta az inka birodalmat, megsemmisítette kultúráját, ezzel megkezdődött az írott történelem időszaka. (KS) Meteoritkráterek Algériában Algériai és amerikai kutatók óriás csillagsebeket: meteoritbecsapódásokat fedeztek fel a Szahara-sivatag nehezen megközelíthető részein. Az egyik csillagseb olyan távoli vidéken fekszik, hogy csak gyalogszerrel közelíthető meg. A tökéletesen kör alakú katlan 450 méter átmérőjű, és körülbelül 10 méter mély. Sokkal idősebb és nagyobb a Talerruzane- kráter, amelyet Laghonattól 120 kilométernyire délkeletre fedeztek fel. Átmérője 1750 méter — valamivel nagyobb. mint a híres Arizo- na-kráter. A 70 méter mély kráter a kutatók vizsgálatai szerint legkevesebb 500 ezer, maximálisan hárommillió évvel ezelőtt végbement meteoritbecsapódás hatására jött létre. izületi gyulladás ellen - hormon? Melboume-i kutatóknak sikerült előállítaniuk a re--; laxin nevű hormont. Ez á méhlepény felületi, . ún.. szinciciumsejtjeihek ' . terméke, s hórjnoná^erűen hat. Ha ez az. anyag hiányzik, vagy ha a rendesnél kevesebb van belőle, szüléskor a méh izomzata idő előtt ösz- szehúzódhat. Ausztrál kutatók most annak a reményüknek adtak hangot, hogy ha a relaxin valóban hat a kötőszövet-rendszerre. akkor általa az ízületi- és a reumás ártalmak leküzdésében is hatásos szerephez juthatnak. Technikatörténeti érdekességek Trevithick-Vivian gőzkocsi 185 évvel ezelőtt 1801-ben mutatta be Richard Trevithick angol feltaláló Cambo- re városkában a gőzzel meghajtott „tűzkocsi”-ját, amelyet Viviamnal együtt szerkesztett. A kisváros közönsége óriási ovációval fogadta a járművet, melyben a kísérleti út során nyolcán foglaltak helyet és 16 kilo- méter/óra sebességet ért ej. Az amerikai Oliver Evans azonban megvádolta a feltalálókat, hogy az ő magasnyomású gőzgépének tervét másolták le. A járműnek a gőzgép része a 19. század fordulóján jelentős műszaki-gazdasági fejlődést jelentett, mert sokkal kisebb és ezért könnyebb volt, mint a Watt-féle gőzgép. Trevithick magasnyomású gőzgépe egyébként ez- időben Peruban óriási sikert aratott. Az itteni ezüstbányákat ugyanis az a veszély fenyegette, hogy eláraá&tja őket a víz. A tengerszint felett 4300 méterre fekvő bányákat csak keskeny ösvényeken lehetett megközelíteni, a Watt-féle kondenzációs gőzgépek túlságosan nehezek voltak ahhoz, ho£y ezeken fel lehessen vontatni azokat. Ezenkívül az alacsony légnyomás sem tette volna lehetővé ezeket a gépeket a víz kiszivattyúzására. A problémát Trevithick gőzgépe oldotta meg: 1821- re az ezüstbányák vízmentesek voltak. K. A. Trevithick-Vivian „tűzkocsi”-ja * Kolumbusz felfedezéseit megelőzően — a 16. század előtt — Peru földjén született meg Dél-Amerika egyik leggazdagabb kultúrája. Peru neve és ősi művészete a köztudatban a legutolsó korszaknak, a spanyol hódítók által 1532-ben le- i gázott és megsemmisített inkáknak a nevéhez fűződik, bár évezredekre visszatekintő előzményei voltak. A terület első lakosai Ázsiából odakerült vadászok lehettek,, akik a Be- ring-szoroson át jutottak oda kalandozásaik során. Feltehetőleg i. e. 8000 körül jelentek meg első ízben ezen a területen. i. e. 3000 körül a vadászok már állandó lakói voltak e itájnak: ő'k a több évezredes fejlődés első láncszemei. Őket az a kezdetleges földművelést is űző lakosság követte, amely az i. e. 2500—1200 között élt a ten-‘ gerparton. Itt alakult ki az első jelentős műveltség, a chavini kultúra is i. e. 1200— 400 között. Az ősközösség szintjén élő lakosság már ismerte a fazekasságot és termesztette a kukoricát. Időszámításunk első évezrede során az úgynevezett klasz- szikus korban (400—1000 között) egyidejűleg több jellegzetes műveltség alakult ki. A prékolumbián műveltségek 'közül az utolsó korszak az inka kultúráé. Az inka birodalom ebben a korban érte el teljes kiteljesedését, messze a jelenlegi Peru határain túl: északon egészen az egyenlítőig húzódott, délen pedig még a mai Chile területének nagy része is hozzá tartozott. A gazdasági élet alapja a viszonylag belterjes földművelés, valamint a láma és az alpaka teDél-lmerika egyik leggazdagabb kultúrája
