Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-08 / 107. szám

1986. MÁJUS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Országos találkozón A Szolnoki fúvósötös sikere Hírünk az országban A közelmúltban több írás jelent meg országos szakla­pokban Szolnok megyei szer­zők tollából. Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke a la­kosság tájékoztatásáról írt az Állam és Igazgatás című lap 4. számában, melyben ismerteti a megyében kiala­kult gyakorlat fontosabb vo­násait, eredményeit, gondja­it a tömegtájékoztatás terü­letén. Iváncsik Imre, a KISZ Szolnok Megyei Bizottságá­nak első titkára az Ifjúkom­munista 3. számában a KISZ céljainak megismeréséről írt. Dr. Lehoczky Helga és dr. László Gyuláné érdekes cik­ke az iskolai autogén tré­ningről az Egészségnevelés 2. számában jelent meg. A Népi Ellenőrzés című folyóirat 4. számában a gon- dozottabb játszóterek, parkok érdekében emelt szót Mizsei István. A településfejlesztés terü­letén elért eredményeinkről beszámolt április 8-1 számá­ban a Népszava és a Magyar Nemzet is. E témakörhöz kapcsolódik a Vasárnapi Hí­rek tudósítása arról, hogy újabb városszépítő egyesület alakult, ezúttal Mezőtúron. Példaként ír a Népszabadság cikke a Jászberényben épülő 60 lakásos lakótelepről. Ugyancsak fejlődésünkről számol be a Szövetkezet cí­mű hetilap 18. száma, a ke­reskedelmi és vendéglátó üz­letek 1986. évi korszerűsíté­si terveinek ismertetésével. A termelés bővítését szolgá­ló beruházást fejeztek be a Jászberényi Hűtőgépgyárban, és új szerelvénygyártó üzem kezdte meg működését erről tudósít az Esti Hírlap április 18-i száma. Hűtőgépgyári vo­natkozású a Gorjancz Ignáccal készített — művelődésről szóló — interjú is, a Munka című havilap 4 számában. A Magyar Mezőgazdaság 18. számában a Zagyvaréka- si Béke Tsz Eötvös-díjas el­nökével, Budai Kálmánnal készített riport jelent meg: „Soha nem akartam más len­ni” címmel, ötletes talál­mányról számol ibe több na­pilapunk. A Magyar Nemzet és a Népszava bemutatta a Kötivizig által kifejlesztett, önműködően vezérelt folya­dékszivattyút. Nemzetközi tu­dományos konferenciát tar­tottak Kisújszálláson, a ku­nok bácskai letelepedésének 200. évfordulóján. Erről tu­dósit a Magyar Nemzet áp­rilis 19-i száma. A Szabad Föld 16. számá­ban Jászszentandrásról ol­vashatunk, az Ifjúsági Maga­zin 14. számában pedig a Varga Katalin Gimnázium „Vargánya” című diáklapjá­ból idézett részleteket. Végül a szabadidő és a sport téma­körében megjelent cikkeket ismertetjük. A Magyar Hor­gász áprilisi számának mel­lékletében a megye horgász­ható vizeit ismertetik. A Népszabadság április 12-én a kiskörei üdülési lehetősé­gekről számolt be. Örömteli eseményt ismer­tet a Magyar Vízgazdálkodás képekkel illusztrált cikke a Szolnoki Vízügy SE vízilab­dacsapatáról. Az MNK-győ­zelem alkalmából fogadta a csapatot Kovács Antal állam­titkár. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár Olvasószolgálata Magyar képzőművészet Brcueilben A Párizs melletti Arcueil- ben a városháza kiállítási termében megnyílt a kecs­keméti Nemzetközi Kerámia Kísérleti Stúdió kiállítása. A kiállítást Marcel Trigon polgármester nyitotta meg Palotás Rezső magyar nagy­követ jelenlétében. Probstner János, a stúdió igazgatója ismertette a tíz éve működő nemzetközi mű­vésztelep munkáját, kísérle­tező kerámiáival Európa- szerte mindinkább elismert eredményeit. Az arcueil-i kiállításon a legújabb anyag­ból 13 magyar, 2—2 lengyel és szovjet, egy-egy angol, svéd, holland, japán, izlan­di, mexikói művész változa­tos anyagkezelésű és forma- világú munkáját mutatták be. HSnyvfciállitás az NDK- centrumban A német nyelvoktatást se­gítő kiadványokból kiállítás nyílt tegnap Budapesten az NDK Kulturális és Tájékoz­tató Központban. A megnyitó előtti sajtótá­jékoztatón elmondták, hogy a könyvtárlaton a berlini központi tankönyvkiadó, va­lamint egy lipcsei kiadói egyesülés mutatkozik be mintegy 500 kiadvánnyal. A tankönyvkiadó a kiállításon elsősorban az általános is­kolák olvasó- és nyelvtani könyveivel, tanulóknak ké­szült gyűjteményekkel és ké­zikönyvekkel szerepel. Ezek a kiadványok segítik a ta­nulókat az ismétlésben, a rendszerezésben. A lipcsei Bibliográfiai Intézet és az Enciklopédiái Kiadó a be­mutatón lexikonokat, kézi­könyveket, szótárakat és a nyelvoktatáshoz szükséges egyéb segédleteket állít ki. A sötét emlékek városában Ritka régészeti leletek Miként a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei el­mondták, a hazai bronzkor­kutatás eddig páratlan em­lékére bukkantak Túrkeve- Terehalom térségében: a 7 méteres halom mélyebb szintjén feltártak egy kivé­teles épségben maradt, 5 méter széles téglalap ala­kú házat. A Tolna megyei Alsóhe- tényben fellelték egy IV. századi erőd és település te­metőjének sírkápolnáját, amelyhez hasonló nincs az egykori római birodalom Duna- és Rajna-vidéki pro­vinciáiban. Eddig egyedülálló hunkori település maradványait ás­ták ki Tiszavasvári határá­ban. A „falu” korát az egyik házból előkerült sajátos le­let: szárnyas rovar, úgyne­vezett cikáda formájú ruha- kapcsoló tű határozta meg. Ez a ritka ékszertípus a IV. század utolsó harmadától terjedt eL Sándor fagottosnak, a szol­nokiak vezetőjének. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ művészeti csoportjaként 1977-ben lét­rejött Szolnoki fúvósötös — az említetteken kívül — már több rangos díjat is magáénak mondhat; így a zeneiskolai tanárok Kapos­váron megrendezett találko­zójáról kitüntetett oklevél­lel tért haza. Megyénkben szinte már mindenütt ismerik a zene­kart, kiállításokra gyakran hívják őket, nemrégiben pe­dig Balassagyarmaton önál­ló estet adtak. A csoport tagjai „civilben” is közel állnak a muzsikához, hiszen valamennyien zenetanárok. Újabb előrelépés az együttes életében, hogy az Országos Filharmónia szó­listái lettek. Ez azt jelenti, hogy a következő hangver­senyévadban a szolnoki szimfonikusokkal közösen lépnek fel a bérleti előadá­sok sorozatában. A koncer­teken széles repertoárból hallhat ízelítői a közönség, ugyanis a zenekar a barokk muzsikáló napjainkig min­denféle kamarazenei feldol- gazást, átiratot játszik. Jövőre megalakulásának tízéves évfordulóját ünnepli a fúvósötös, s erre az alka­lomra nagyszabású hang­versennyel készül; mara­dandó élményt kíván nyúj­tani a közönségnek. — jurkovics — Április utolsó napjaiban rendezték meg Dorogon a második Jeney Zoltán Ze­netanári Fúvósötös Találko­zót. Az idén — az előzetes megbeszélések, alapján — fesztivál jellegű találkozó­ban állapodtak meg a szer­vezők, így a rendezvény ezúttal az országban műkö­dő jelesebb fúvósötösök be­mutatkozását szolgálta. A szolnokiakon kívül megyén­ket a jászberényiek képvi­selték. A Szolnoki fúvósötös a két évvel ezelőtti első he­lyezés után most újabb szép sikert ért el. Bár a találko­zó nélkülözte a hagyomá­nyos értelemben vett ver­sengést, a zeneakadémiái tanárokból álló zsűri egyen­ként mondott véleményt a fellépő együttesekről. Lajos Attila, Hock Bertalan, Hor­váth László, Tarjáni Ferenc és Fülemile Tibor profesz- szorok az országos mezőny­ben egyöntetűen a Szolnoki fúvósötöst látták a legki­emelkedőbbnek. Az értéke­lés során külön hangsúlyoz­ták az együttes magabiztos kiállását, profi szintű mu­zsikálását. A Pappné Fekete Borbála (fuvola), Patkós Im­re (oboa), Fancsali Oldamúr klarinét), dr. Abrahám Lász­ló (kürt) és Benedek Sán­dor (fagott) alkotta „ötös­fogat” produkcióiról szuper - lativusokban emlékezett meg a zsűri. Kiemelkedő egyéni teljesítményért a Ze­neművészek Szakszerveze­tének különdíját adomá­nyozta két művésznek, ne­vezetesen a váci együttes oboistájának és Benedek Próbáinak a fúvósötös tagjai Varsótól Lub­lin — immár ha­zafelé — a tem­pós mikrobu- szunkkal kevés híján egynapi já­róföld. A város — amely Lengyelor­szág nyolcadik legnagyobb tele­pülése — lélek- számra Miskolc- cal vetekszik, ám míg Borsod me­gye székhelyén Diósgyőr gyárké­ményei magasod­nak, itt rendre templomtor­nyokba akad a tekintet. Lublin- nak 28 temploma van, az új lakóte­lepeken jelenleg tízet építenek. — Miből? — szaladt ki a kí­váncsi kérdés Gáspár Pálnak, a Jász-Nagykun _____ Vendéglátó Vállalat párttit­kárának száján. — Téglából — válaszolta az idegenvezetőnő, és részé­ről ez a téma lezárult. A majdaneki koncentráci­ós tábor olyan közel van a városhoz, hogy a szélső há­zak lakói szem- és fültanúi lehettek az itt történt bor­zalmaknak, melynek szomo­rú mérlege: 52 nemzet leg­alább háromszázezer pol­gárának elpusztítása. A ke­gyelet virágait elhelyeztük a borzongató hideget lehelő krematórium szájánál, s lám a túlélők reflexe, hogy az idegenvezetőtől mindenki olyan történet után érdeklő­dött, amelyik nem vigaszta­lanul ért véget. Ilyen is volt: a koncentrá­ciós tábor múzeumában őriznek két szobrot. Az egyik gyíkot, a másik teknősbékát mintáz. Egy mérnök és egy szobrász jelentkezett, hogy a tábor sivárságát enyhíten­dő művészi alkotást készít. Az SS-őrök örültek, amikor meglátták a két derűs állat­figurát — azt viszont már nem tudták, hogy a gyík az ellenállást szimbolizálja, a teknősbéka pedig azt su­gallja a tábor lakóinak, hogy a munka lassításával szabo­tálják teendőiket. A két al­kotó megérte a felszabadu­lást — mindössze ezer tár­suk osztozott még ebben az örömben — Zelent mérnök a város első polgármestere lett, Banieczki a szobrász pedig Amerikában halt meg. A nyomasztó élményt enyhítendő megnéztük azt a templomot, melynek tor­A majdaneki koncentrációs tábor bejárata nyán az érckakas a monda szerint hangosan kukorékolt, ha a téren szűz ment át. Sokan állítják ennek igazát, ám magyarázatot arra nem adtak, miért van mostaná­ban olyan tüntetőén csend­ben. Lublinban olyan szívé­lyességgel látták vendégül a PTTK itteni vezetői a Peli­kán Tours szerény létszámú delegációját, amit viszonoz­ni nem lesz könnyű. És per­sze itt is Ígérték; idegenfor­galmi térképükön feltűnő színnel tüntetik fel a Tisza- tájat. Krakkó Egy városnyi szabadtéri múzeum. Amikor az ember az utcákat járva már meg­zlotyért képeslapok, bélye­gek, cigaretták kaphatók. Hazafelé Zakopanéban napfürdőt vettünk a havas hegycsúcsokról kékesen visszaszikrázó fényben, s aztán következett a cseh­szlovák—lengyel határ. A lengyel vámosok buzgalma sokáig beszédtéma volt kö­zöttünk. Nem értettük mi­lyen elvámolni valót keres­tek. Csehszlovákiában Pop- rádot választottuk „feltéte­les megállónak” — aztán hazáig egyhuzamban nyom­ta a gázt Hellenpack Mihály gépkocsivezető. Az érkezés mindig kissé felfedezése an­nak, amit semlegessé kop­tat a megszokás. Ezúttal sem maradt el a megkönnyeb­bült sóhaj: végre itthoni Palágyi Béla (vége) részegült a befogadhatatla- nul sok látnivalótól, a Vá- velbe jut, ahol a 9 négyzet­kilométeren végleg lemond arról, hogy valamiféle rend­szerbe szedje a századok egymás mellett élő tárgyi üzeneteit. Amit nem lehet elfeledni, az persze a vár: Nagy Lajos koronázási temploma, Báthory István nyughelye nekünk magya­roknak is üzen. A Hotel Krakovia négy- csillagos szállodájában a minden igényt kielégítő klí­ma csak áttételeken keresz­tül érintkezik a város napi életével. A hallban az at­moszféra tértől és időtől függetlenül nemzetközi. Az a sziget ez, amely ma már minden világvárosban épp­úgy az otthon illúzióját nyújtja az eszkimó fókava­dásznak, mint az indián törzáfőnöknek. Persze ha van pénze megfizetni a bor­sos szobaárat. Dollárért kar­dok, páncélok, ónserlegek — A templomok országa Bemutatkozik az üvegtechnika címmel kiállítás nyílt Törökszentmiklóson a városi művelődési központ pincegalériájában. A kiállított termékeket az Alföldi Szilikát­ipari Vállalat gyártmányaiból válogatták — méri — Gyorsfénykép Lengyelországról 2.

Next

/
Thumbnails
Contents