Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-07 / 106. szám

1986. MÁJUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Metripond Florenz típusú 3 kg méréshatárú, árkijelzős mérleg nagyjavításán dol­goznak a Hódmezővásárhelyi Metripond Mérleggyár szolnoki szervizének a szak­emberei — Mészi — Emlékezés mártír újságírókra Boglárlellén tegnap ke­gyelettel emlékeztek azokra az újságírókra és az újság­kiadásban dolgozott tisztvi­selőkre, akiknek életét a fasizmus oltotta ki. A már­tírokat idéző vöröskő-osz- lopot — amely a SZOT „Fémmunkás” üdülőjének parkjában áll — 40 évvel ezelőtt emelte az újságkiadó tiszt Viselők nyugdíjegye­sülete, s most a Magyar Űjságírók Országos Szövet­sége felújítva olyan emlék­hellyé tette, ahol a sajtó mai munkásai őrzik pályatárs- elődeik szellemiségét, embe­ri méltóságát és szakmai örökségét. Az emlékoszlop avatóünnepsége az 1986-os Nemzetközi Békeév hazai rendezvényeihez kapcsoló­dott. A Himnusszal kezdődött és az Internacionálé hang­jával zárult ünnepségen az emlékoszlop talapzatára ko­szorút helyezett a Magyar Űjságírók Szövetsége képvi­seletében Megyeri Károly fő­titkár és Kapalyag Imre fő­titkárhelyettes. A Jászfelsőszentgyörgyi titok A legszegényebbek közül a leggazdagabbak közé Az éves közgyűlés előtt Folytatódik az akadémiai osztályülések sorozata Tegnap délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia szék­házában folytatódott az Aka­démia 1986. évi közgyűlését előkészítő osztálygyűlések so­rozata. A matematikai és fizikai tudományok osztályának ta­nácskozásán a matematiká­ban: és e tudományág határ- területein alkalmazott infor­mációelméleti módszerekről hangzanak el előadások. Miként az ülésszak első előadói beszámoltak róla: az információelmélet fő alkal­mazási területe továbbra is a híradástechnika, de egyre nagyobb jelentőségű a fizi­kában és a nyelvtudományok területén is. Az osztályülés délutáni részében az analízis és a geo­metria néhány aktuális kér. désköréről referáltak a szak­emberek. A föld- és bányá­szati tudományok osztályá­nak ülésén a világgazdaság dinamikájának és az ásványi nyersanyagiparnak a kapcso­latáról volt szó. Az agrártu­dományok, az orvosi tudo­mányok, a kémiai tudomá­nyok és a biológiai tudomá­nyok osztályának együttes tanácskozásán a biotechnoló­giai eljárások alkalmazásá­nak és fejlesztésének alapku­tatási feltételeit világították meg a szakemberek, s beszá­moltak az ezzel kapcsolatos hazai eredményekről. Tanácskozás a Wartburgokról A Wartburg gépkocsikról kezdődött tegnap Sárospa­takon háromnapos tanács­kozás az Autótechnika Vál­lalat szervezésében. A ren­dezvényen részt vesznek az eisenachi Wartburg gyár vezető szakemberei, vala­mint a Wartburg-gépkocsik javításával, illetve alkat­részellátásával foglalkozó magyar vállalatok és szö­vetkezetek vezetői. A ta­nácskozás célja: segíteni a hazánkban népszerű gépko­csik alkatrész-ellátási gond­jainak megoldását, valamint az, hogy ismertessék a Wartburg gépkocsik konst­rukciós változásait, s a ha­zai szerviz- és javító szol­gálatot felkészítsék az eb­ből adódó feladatokra. A délelőtti plenáris ülésen Takáts Gyula, Sárospatak ta­nácsának elnöke köszöntöt­te a megjelenteket, majd Halla László, az Autótech­nika Vállalat vezérigazgató­ja tartott tájékoztatót. Amikor Halasi Istvántól el­köszöntem, útravalóként megszívlelésre érdemes ta­nácsot kaptam a riport meg­írásához. — Aztán őszintén és egy­szerűen írjon rólunk — szólt a jóindulatú „utasítás”, ám utólag mégis az az érzésem, mintha ezzel azt mondta volna, olyannak mutassa meg a jászfelsőszentgyörgyi em­bereket, amilyenek valójá­ban: őszintéknek és egysze­— No, nem mindig volt ez így — emlékszik vissza Szap­panos László gyermekkorá­ra. — A mostani többszintes épületek helyén valamikor szegényes, vertfalú házikók álltak. Laci bácsi — így szólítja mindenki — akkor költözött vissza Jászfelsőszentgyörgy- re, amikor nyugdíjba ment. Most egyike a harminc kis­iparosnak, A műhely falán az iparengedély mellett ok­levelek. kitüntetések sorakoz­nak. — Nem minden község di­csekedhet el azzal, hogy sa­ját szabója van, ráadásul olyan, aki a Haza Szolgála­Szó, mi szó, a községnek még étterme sincsen, a ven­dégnek be kell érnie az áfész vegyesboltjának kínálatával. S ami még feltűnőbb: a presszó és a kocsma is üre­sen tátong. Az utca is nép- telen, csak gyermekeket lát­ni. Itt még, vagy már, becsü­lete van a dologidőnek. Az is igaz, hogy sokan, ponto­san háromszázötvenhatan, máshol1: Budapesten, Jászbe­rényben, Jászfényszaruban találtak csak munkahelyet. Az ingázók számáról már Balogh József né, a tanács kirendeltségvezetője tájé­koztatott. — A községben csaknem kétezren élnek. Korábban jó- néhányan elköltöztek. Az utóbbi időben ez a folyamat megállt, újabban pedig so­kan visszatelepültek, sőt a kertes házak miatt Jászbe­rényből is jönnek ide — mondja, majd ugyancsak számokkal érzékelteti a tele­pülés legégetőbb gondját. — A 730 keresőképes em­bernek nem tudunk munkát biztosítani. A Zagyvamenti Termelőszövetkezetben száz- harmincöten dolgoznak. Ez­ért aztán amikor a budapesti építőipari vállalatok munka­erőt toboroztak a hatvanas években, a helybeliek közül rűeknek. És ez igaz is. Rit­kán tapasztalható nyíltság­gal beszélnek önmagukról, életükről. Kerülik a kétér­telmű vagy éppen kitérő mellébeszélést, a dolgokat ne­vén nevezik. Pedig, aki vé­gigsétál a település hosszú főutcáján — ismerve, hogy a községiben a termelőszövet­kezeten kívül alig akad mun­kalehetőség —. az egymást követő új emeletes épületek láttán titkot sejt, a szemmel látható jólét titkát. táért Érdemérem arany fo­kozatának tulajdonosa. — A honvédségnél voltam polgári alkalmazott — mond­ja — a munkámért kaptam ezt a szép elismerést. De nem az az ember vagyok, aki öl­be tett kézzel tud élni. Ha elvennék tőlem a varrógépet, ott halnék meg nyomban. Ezért is váltottam ki az ipart. Gondoltam, a községiben is hasznomat veszik. Az igaz­ság persze az, hogy Pestről még mindig hamarabb meg­keresnek, mint az itteniek. Az emberek itt ritkán költe­nek ilyesmire, pedig sok ház udvarán két teherautó és személygépkocsi is áll. sokan kaptak az alkalmon, vállalták és ma is vállalják az ingázást. Ami a munkalehetőségeket illeti főleg a cigánylakosság és a nők vannak hátrányban. Ezért is örülnek most any- nyira a termelőszövetkezet nemrég beindított varrodájá­nak. A zakatoló varrógépek fölé hajló lányok, asszonyok közt van Radics Józsefné is. Tizenhét éves, de már bekö­tötték a fejét. — Három hónap alatt ta­nultam meg. amit kellett — mondja —, mert azon vol­tam. hogy megmaradjak itt. Szülőknél lakunk, szeretnénk építkezni. Az ipartelepítés régi vágya a község vezetőinek. A dol­gok azonban úgy alakultak, hogy minden egyebet ha­marabb nyélbe ütöttek. — Igazán nem panaszkod­hatunk — mondja Balogh Józsefné. — A víz, a villany, a járda a hatvanas évek óta nem: gond. Megfelelő az is­kola. az óvoda, csak a műve­lődési ház felújítása esedé­kes. Valamikor szinte a leg­szegényebb község volt Jász­felsős zent györgy a környé­ken. ma már más a helyzet. Sok új ház épül, általában többszintesek és komforto­sak. S hogy az ipartelepítés miért megy olyan nehézke­sen, annak sajnos a rossz közlekedés az oka. — Szerencsére szorgalmas, kertészkedő nép lakja a köz­séget. — Halasi István kö­rülmutat a határban sorako­zó fóliasátrakra. — Paprika — mondja — ez a boldogu­lás. A lakosság hatvan szó­• zaléka ebből él. Halasi István eredeti fog­lalkozása lakatos. A téesz- ben dolgozott, alapító, tagja volt, onnan ment nyugdíj­ba. Az ezt megelőző tizenhat évben tanácstag volt. Isme­ri a község minden gondját- baját. — Sokan a könnyű meg­gazdagodás lehetőségének tartják a fóliázást. Valóban így lenne? — kérdezem. Értékteremtő munka — A külső szemlélő aligha látja, mi munka van a pap­rikával, amíg a primőr el­jut a Bosnyákra vagy a mis­kolci piacra. Nem ismerik a hajnali kelést, a fóliasátor párás, forró levegőjét és a permetezés fárasztó munká­ját sem — hangzik a válasz, majd számvetéssel folytató­dik. — Vegyünk egy kilenc­szer harmincöt méteres fó­liát. Ebben háromezer tő paprika fér el. Ha egy tőről csak tíz forint jön le, nem érdemes vele foglalkozni, hi­szen a befektetést, a növek­vő energia- és vegyszerára­kat és a munkát sem téríti meg. De, aki nem sajnálja az áldozatot és, a fáradtságot — a terméstől függően sátran­ként akár negyven—kilenc­venezer forintra is számít­hat amiből legalább har­mincezer a ráfordítás. Idén valószínű, csak az alacso­nyabb összeg jön be. mert — mutatja Halasi István, hogy a saját szememmel győződ­jem meg róla — ablakos a palánta, azaz valamilyen ok­ból nem egyformán nőnek, a fejlettebbek közt nagyon sok csenevész is található. Szétnézek a zártkerti mű­velésű területeken. A sátrak védik az alattuk meghúzódó értékeket, melyeket napi fá­radtságos. kitartó munkával hoznak létre az itt élő em­berek. És azt. hiszem ez is a jászfelsőszentgyörgyi titok lényege. A jólét, a gazdagság látható jeleire itt is, mint a világon mindenütt, az ér­tékteremtő munka ad magya­rázatot. Mert ahogy Halasi István mondta az útravaló tanács előtt: Aki dolgozik, megélhet. Szőke György Nem iparosnak való Vállalják újra A megyei párt-vb napirendjén A bűnözés helyzete, megelőzésének feladatai Tegnapi ülésén a megyei párt-végrehajtóbizottság je­lentést vitatott meg a bű­nözés, bűnüldözés megyei helyzetéről és a megelőzés feladatairól. A tények ismeretében a testület megállapította; Szolnok megyében él az ország lakónépességének 4,1 százaléka, tíz év átlagát alapul véve az összes is­mertté vált bűncselekmé­nyek 3,2 százalékát követ­ték el a megye területén. Ez azt mutatja, hogy Szolnok nem tartozik a bűnügyileg fertőzött megyék közé, az országos listán a 18—20. he­lyen váltakozva szerepel. Kedvező változás azonban nem következett be, a hely­zet stagnál, egyes területe­ken romlik is, a közrendet, közbiztonságot kirívóan za­varó cselekmények rontják az emberek hangulatát. Emelkedett a vagyon el­leni bűncselekmények szá­ma 1980-hoz hasonlítva mintegy 9,8 százalékkal. En­nek oka többi között, a va­gyonbiztonsági felszerelé­sek, hiánya, a szabálytalan tárolás és őrzés, továbbá az állampolgárok hanyagsága, felelőtlensége. A gazdasági bűncselekmények, ha az összbűnözésben részará­nyuk nem is jelentős, tár­sadalmi veszélyessége foko­zódott. Növekedést mutat az erőszakos, garázda jellegű-, és a közlekedési bűncselek­mények statisztikája is. A városokban követik el a bűncselekmények 60 százalé­kát, Szolnok, Törökszent- miklós és Tiszafüred kedve­zőtlen adataival az élen állnak. A megyében az ismertté vált bűnelkövetők száma 2500—3000 között van. Köz­tük a büntetett előéletűek aránya továbbra is magas, ezen belül a visszaesők ará­nya 20,2 százalékos. A fia­talkorúak aránya nem vál­tozott lényegesen az elmúlt években, 10—12 százalékát teszik ki az összbűncselek- ményt elkövetőknek. A bűnüldöző és igazság- szolgáltató szervek munká­jukat a szocialista törvé­nyesség követelményei sze­rint végezték. A rendőri szervek tevékenységében nőtt a szakszerűség és az operativitás. A közlekedés biztonságának fokozásában jelentős szerepet játszott a társadalmi erők; bevonása és a megyei KBT irányításával végzett megelőző, propa­ganda tevékenység. A testület a tennivalók között kiemelte; a bűnüldö­ző szervek az állami és társadalmi szervekkel, a társ fegyveres erőkkel és testületekkel együttműköd­ve, a lakosságra támaszkod­va erősítsék a közrendet, közbiztonságot. Fokozni kell a társadalomellenes, jogsér­tő cselekmények megelőzését és a felderítésükre irányuló tevékenységet, kezdemé­nyezni a bűncselekmények elkövetését megkönnyítő és kiváltó okok, körülmények megszüntetését. A megyei párt-végrehajtó­bizottság megtárgyalta a karcagi városi pártbizottság munkájában és az irányítá­sa alá tartozó pártszerveze­tekben érvényesülő döntési mechanizmus tapaszala- tairól készített beszámolót. lamerd meg hazádat Országjárásvezetők ankétja Szolnokon Házigazda az Ibusz óa a TIT Hagyomány, hogy évente országos eszmecserére gyűl­nek egybe a hazai országjá­rás vezetői, szakemberei, irá­nyító szerveinek képviselői. Tavaly Tatabánya, az idén Szolnok adott helyet a moz­galom időszerű kérdéseit megvitató tanácskozásnak. A meghívottak tegnap a szolnoki Technika Házában találkoztak, érkezvén az or­szág mirden részéből, s a há­zigazda szerepét az Ibusz szolnoki irodája, valamint a TIT megyei szervezete látta el. Részt vett az ankét meg­nyitóján Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyette­se és Berki Ferencné. a vá­rosi pártbizottság titkára. A résztvevőket, köztük dr. Vas- váry Artúrt, a TIT országos főtitkár-helyettesét is, Tóth László, az Ibusz megyei iro­dájának igazgatója köszö- tötte, majd meghallgatták program szerint a megyei ta­nács elnökhelyettesének tá­jékoztatóját. amelyben Bu­gán Mihály ismertette Szol­nok megye gazdasági, társa­dalmi, kulturális életének jellegzetes és legfontosabb vonásait, valamint szólt e táj idegenforgalmi nevezetes­ségeiről is. Ezt követően Sza- kala József, az Ibusz RT fő­osztályvezetője beszélt az Ibusz és a TIT immár har­mincéves együttműködésé­ről, a közösen végzett ered­ményes munkáról, melyet az országjárás szervezésében ér- fék el. Szólt hazánk kultu­rális, természeti adottságai­ról, megismerésre érdemes, kivételes szépségeiről, és ar­ról is, hosv miként igyekez­nek megkönnyíteni az ala­csony jövedelműeknek így a nyugdíjasoknak. diákoknak szervezett formában az or­szágjárást. A TIT országos főtitkár­helyettese pedig többek kö­zött azt hangsúlyozta, hogy az év végéig minden TIT- szervezetnél különálló or­szágjáró szakosztályt kell létrehozni annak érdekében, hogy erősödjenek a szerve­zett kirándulások lehetőségei és pozíciói, hogy növekedjék az ország megismerését szor­galmazó mozgalom társadal­mi bázisa. Tóth András, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője Szolnok megye idegenforgalmi adott­ságait. lehetőségeit ecsetelte, és külön is kiemelte a kiskö­rei víztározó környezetének előnyös és kellemes üdülési lehetőségeit. Megyénkben egyébként 176 országjárást rendszeresen ve­zető szakember dolgozik. Mindannyian felsőfokú vég­zettséggel rendelkeznek, s a TIT tanfolyamain sajátítot­ták el a belföldi túravezetés­sel kapcsolatos tudnivalókat. Iskolák, vállalatok, munka­helyek csoportjainak irányí­tását, kalauzolását vállal­ják az ország bármely részé­be ezzel is elősegítve hazánk tájainak, kulturális, muzeális értékeinek, szépségeinek és nevezetességeinek megisme­rését. Hangsúllyal szóltak az ankét résztvevői közül töb­ben is a túravezetői hivatás szépségeiről, de egyben ne­hézségeiről is, nem kerülvén meg a rendezésre váró tisz­teletdíj problémáit sem. Töb­ben is aláhúzták az alapos felkészülés szükségességét és la (folyamatos továbbképzés fontosságát. Az ankét résztvevői ma. a szolnoki találkozó másnanján a meeve egyik kellemes, von- 7A vidékére, a. Tiszazugba rándulnak ki, ..megkóstolják” Cserkeszőlő gvógyító vizét i®, és ismerkednek megyénk egyéb nevezetességeivel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents