Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-06 / 105. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. MÁJUS 6. Békéscsabán, a városi kórházban április 23-tól Stágyas művese állomás működik. A vese- elégtelenségben szenvedő betegek kezelését szolgáló állomás — amelyen jelenleg nyolc beteget kezelnek — a szegedi területi központ hetedik állomása (MTI Fotó: B. Fazekas László felvétele — KS) Májusi pompában az arborétum Sok színben pompázik a Tisza és a Körös által határolt Tiszazug legszebb természeti ékessége a Tisza- kürti Arborétum. A hajdan Bolza kastély körül telepített arborétumban több tucat száz-százötven éves fa vette fel zöld és sokszínű virágköntösét. Ismét kizöl- dellt a hatalmas kocsányos tölgy. Tűzpiros színben pompázik az amerikai bi- bortölgy, amelynek legidősebb példánya itt található hazánkban. Illatfelhővel tölti meg a tájat a 25 méter lombkorona átmérőjű, nehéz szagú boróka. Az idegenforgalomban is egyre nagyobb szerepet játszó arborétum ez évben a községi kezelésből a megyei tanács közvetlen fennhatósága alá került, s új tervek készülnek a természet e látványos és értékes gyöngyszemének szakszerű fenntartására, fejlesztésére. Sörpalackozó segíti az ellátást Minden igényt kielégítenek a Jászságban Teljesült a régi kívánság Üzemanyagtöltő állomás nyílt Fényszarun Minden különösebb ünnepség nélkül nyitották meg vasárnap reggel Jászfény- szarun az üzemanyagtöltő állomást. Az 5 kútfejen keresztül normál és szuper- benzint, a kétütemű motorok, részére keveréket, valamint gázolajat és háztartási tüzelőolajat árusítanak. A lakosságnak régi kívánsága volt, hogy a nagyközségben is legyen üzemanyag-kimérés, hiszen a gépkocsik száma örvendetesen emelkedett, és legközelebb mintegy 15 kilométerre, Hatvanban, vagy 20 kilométerre, Jászberényben kellett tankolni annak is, aki mindennapi munkájáA TIT országos központja és az IBUSZ minden évben ankétot rendeznek az országjárás-vezetők részére. Idén a XX. országos ankét Szolnokon lesz, ma és holnap a Technika Házában. Szolnok megye helye és lehetőségei a belföldi turizmusban címmel hangzik el előadás, majd a résztvevők megbeszélik az országjárásA Tv-híradó új kiadása Oj kiadással bővül május 10-től a televízió Híradója. A szombat délutánonként — a kezdő hírek helyén, általában 17 óra körül — jelentkező műsor tartalmában és formájában is eltér az esti kiadásoktól. A nagyvilág és hazánk legfrissebb eseményeinek összefoglalása mellett a tervek szerint kötetlenebb és közvetlenebb hangon szolgáltató jellegű, közérdekű információkat is közöl majd. Igazodva az adás időpontjához több szó esik benne a hétvége országos érdeklődésre számot tartó eseményeiről, a különböző szabadidős programokról, és fontos helyet kap a mindenkori közlekedési helyzetkép, s a hétvégi időjáráselőrejelzés. Számítanak a nézők ötleteire, javaslataira is: az érdekesebb események helyszínéről élő közvetítésben számolnok be. hoz használta gépkocsiját. Ugyancsak gondot okozott korábban az is, hogy háztartási tüzelőolajat a nagyközségben egyetlen helyen árusítottak, ahol gyakran volt torlódás, esetenként pedig ellátási zavarok is jelentkeztek. A nagyközségi tanács és a Béke Tsz közös elhatározással építette meg az üzemanyagtöltő állomást úgy, hogy annak üzemeltetését a tsz látja el, míg a tanács a benzinkúthoz szilárd útburkolatot épített ki. Az üzemanyagtöltő állomás az első nap első óráiban jelentős forgalmat bonyolított le, ami bizonyítja, hogy a beruházás célszerű volt. sál kapcsolatos gyakorlati tapasztalataikat, s az országjárás keretében nyújtható komplex ismeretterjesztésnek, az ország megismertetésének hatásos, célszerű szervezési, módszertani tennivalóit. Az ankét résztvevői ismerkednek Szolnokkal, megtekintik a tiszaföldvári földrajzi múzeumot, a tiszakürti arborétumot és Cserkaszőlőt. A Kőbányai Sörgyár jászberényi kirendeltsége 3 éve költözött ki a Bercsényi utcából a jászsági Állami Gazdaság egyik épületébe. A szűkös helyről való kitelepülést indokolta az is. hogy a gazdaság sörpalackozó üzemet létesített, így a különböző folyamatok közel kerültek egymáshoz. Az üzemben 1983 nyarán kezdődött meg a termelés, és a múlt évben 236 ezer hektoliter Kőbányai világos sört palackoztak. A két műszakban termelő melléküzemág 19 dolgozót foglalkoztat, akik naponként 150—160 ezer félliteres palackot töltenek meg. Kőbányáról tartálykocsikban érkezik a sör, onnan szállítják a címkét, a koronazárat (kupakot) és a segédanyagokat (mosó, fertőtlenítőszer, stb) is. A folyamatos termelést időnként géphiba akadályozta, ezért, valamint a fogyasztók igényeinek jobb kielégítése érdekében, a dolgozók gyakran válaltak túlmunkát. A terv túlteljesítését a gyár megrendelése alapján a nagy ünnepek előtti és a nyári szombati műszakokkal érték el. Az ettől az évtől önelszámoló egységként termelő üzem a múlt évihez hasonló (200 ezer hektoliter sör palackozásával 2,6 millió nyereség) tervet tűzött ki. Túlvannak a kéthetes leállással járó nagyjavításon, és az első negyedévben az éves tervük 26,6 százalékát teljesítették. Természetesen idén is felkészültek a túlmunkára. A sörpalackozó üzembe helyezése óta lényegesen több sör jut Jászberénybe és környékére. Azelőtt a társkirendeltségek az igények töredékét tudták csak kielégíteni, más volt a hordós és az import sör aránya is. Jelenleg a megrendelőknek 80 százalékban szállítanak Kőbányai világost és 20 százalékban minőségi és importsört. A Jászság és Pest megye egy részének az ellátása a kirendeltség feladata. Itt a megrendelések alapján napi 4—5 ezer ládával (a tavalyinál ezerrel többet) osztanak szét, és a fennmaradó 6—7 ezer láda jut a társkirendeltségeknek. Minden igényt kielégítenek. legfeljebb a szállítási kapacitással lehet gond, mert egyelőre még rakodók hiányoznak. Az eüátást szinte maradéktalanul megoldja a Lenin úton megnyílt, kizárólag sör értékesítésével foglalkozó üzlet. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a Kőbányai Sörgyár által közösen fenntartott üzlet szombat—vasárnap is nyitva tart, és nagy tételben viszonteladók részére is forgalmaz. — lp — Évente 16 ezer tonna étöbaromitit dolgoz fel a Zagyvarékasi Béke Tsz. Termékeinek 73 százalékát exportra szállítja (TKL) A Technika Házában Ankét országjárók részére Házról házra járva Csőkkenthetö-e a háztartási balesetek száma? Becslések szerint 28 milliárd forint veszteség érte már 1983-ban is népgazdaságunkat a különböző balesetek miatt. A legfőbb baleset a háztartásokban történik. Elsősorban a gyerekek és az idős emberek a szenvedő alanyok. Szomorú tény, hogy 1984-ben a háztartásokban bekövetkezett 144 áramütéses balesetből 37 halállal végződött. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO tapasztalatai szerint Európában a háztartási balesetek foglalják el a halálokok között a harmadik helyet. Hatásos módszert kell tehát találni, hogy csökkenthető legyen az otthoni balesetek száma. A WHO országonként — tavaly meghirdetett „Egészséget 2000-re mindenkinek” programjában — 25 százalékos balesetcsökkenést tűzött célul Európában. Mi ennél jóval szerényebbek vagyunk, már annak is rendkívül örülnénk, ha megállna a rohamos növekedés. De ezt vajon mi módon lehetne elérni? Hiszen eddig is több rendelkezés próbálta elejét venni a baleseteknek. Előírás szerint a tartós használati cikkeket kizárólag magyar nyelven íródott, érthetően fogalmazott használati utasítással szabadna forgalomba hozni. Mind a külföldi, mind a hazai elektromos eszközök, gépek csupán kettős védelemmel kerülhetnének a fogyasztókhoz. Tapasztalatok szerint azonban sem a külföldön vásárló kereskedők, sem a magyar gyártók, sem a forgalmazók nem tartják be minden esetben az előírásokat. Baleset forrása lehet a lakossági szolgáltatások hiányossága is. Az árak emelkednek, és az alkatrész- hiány növeli a várakozási időt, ezért többnyire a családok férfitagjai végzik el a szükséges javitásokat. Komoly gondot okoznak az elhasználódott, régi, kis teherbírású vezetékek, villanyórák,, mert könnyen keletkezhet elektromos tűz. Ez tehát a jelenlegi helyzet. De miért ne jöhetnének létre munkavédelemmel foglalkozókból, energiafelügyelőkből és több szakmával bíró szakemberekből speciális csoportok, amelyek nemcsak felülvizsgálnák a lakásban tapasztalható állapotokat, hanem a javítást és az utólagos ellenőrzést is elvégeznék. Sőt, ha szükséges, az eszközök helyes használatát is megmutatnák a háziaknak. Természetesen, aprólékos, komoly munkát jelentő feladat lenne valamennyi magyar háztartást felkeresni. Mivel a munkavédelmi felügyelőségek és az energiafelügyeletek is rendszeresen képeznek balesetelhárítási, biztonságtechnikai szakembereket, — úgy tűnik — lenne elegendő szakember a speciális csoportok létrehozásához. Ugyanakkor a hatósági jogkörrel már felruházott felügyelők büntetés fizetésére kötelezhetnék azokat a vállalatokat, vállalkozásokat, szövetkezeteket, amelyek például hiányos használati utasítással vagy a szabványtól eltérő minőségben gyártanak, illetve hoznak forgalomba termékeket. (Az energiafelügyelők egyébként ma is rónak ki büntetést gazdálkodó szervezetekre, vagy azok vezetőire, amennyiben a feltárt hiányosságokat nem szüntetik meg.) Ezek után nyilván felvetődik a kérdés: ki fedezze a speciális csoportok költségeit? Több forrás kínálkozik. Egyrészt mindazok az intézmények, szervek, szervezetek. amelyek tehetnek valamit a háztartási balesetek csökkentéséért, azok a — nem túl hatásos — propagandára szánt összegek egy részét vagy egészét a speciális csoportok rendelkezésére bocsáthatnák. Másrészt az Állami Biztosító is vállalhatna bizonyos anyagi terheket. Hírek szerint erre hajlandó is az ÁB. Továbbá, a korábban említett büntetésekből is jutna pénz a speciális csoportok létrehozására. Az anyagi támogatók körébe bevonható lenne a Társadalombiztosítási Igazgatóság is, mivel az otthoni balesetek csökkenése mérsékelné a táppénzes napok számát. Jutna szerep a propagandának is: győzze meg a lakás- és üdülőtulajdonosokat, illetve bérlőket a csoportok munkájának előnyeiről, szükségességéről. Vagyis: a szakembereket engedjék be a lakásokba, az üdülőkbe. Nyilván a rádió, a televízió, az újságok szívesen vállalnának részt e munkából. Míndezideig nem esett szó arról, hogy ki állja a javítások költségeit. Sok család bizonyára nem bírná pénztárcából megfizetni a nagyobb javításokat. Ezért a lakásfelújításokra igénybe vehető kölcsönök mintájára az Országos Takarékpénztár nyújthatna hosszúlejáratú hitelt, alacsony kamatra. H. T. Az elsőt a rómaiak ópftettók Helyreállítják a városfalat Sopronban A régészeti feltárással megkezdődött a soproni városfal-helyreállítási program. A feltáró munkához a várostoronytól nyugatra eső imjűemüéképüketék mögötti falszakaszon láttak hozzá a szakemberek. A hármas falgyűrű Sopron történelmi városmagját öleli körül. Legrégebbi rétegét megmunkált kváderkö- vekből a római korban építették. Az államalapítóik a 10. században gerendavázas szerkezetű égetett agyagból készített úgynevezett vörös sáncot emeltek. Sopron 1277- ben nyerte el a szabad királyi városi rangot. Ezt követően épült ki a város védelmét szolgáló hármas falgyűrű a vörös sánc dombjának tetején, a középső városfalat a római alapokra emelték, a harmadik pedig attól mintegy 5—6 méteres távolságban övezi a középsőt, s ez előtt a nagyobb biztonság érdekében várárkot ástak. Az eredetileg összesen 3,8 kilométer hosz- szú hármas városfalból jelenleg mintegy 3 kilométernyi maradt fenn, s jelenleg nagyobbrészt a később ráépült épületek szerkezeti elemeként — alapként, tám- és főfalként — funkcionál. A fal állaga azonban a múló idővel erősen leomlott, és megbomlott statikai egyensúlya is. Rehabilitációját ezért csak közműrekonstrukcióval, illetve a fallal kapcsolatban lévő épületek felújításával együtt lehet elvégezni.
