Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-21 / 118. szám
4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1986. MÁJUS 21. A Mátraaljai Állami Gazdaság Mátradrog Gazdasági Társulásának több száz idénymunkása megkezdte az éticsiga gyűjtését. Az ország számos megyéjéből májustól— júniusig húsz vagon csiga begyűjtését tervezik. A csigák — a Vadexen keresztül — a {randa, az olasz, a török és a görög piacokon találnak vevőre. (MTI Fotó; Szabó Sándor felvétele — KS) Horgászok zárszámadása Öten a válogatott keretben Sok víz, kevés hal Szolnok megye 17 ezer sporthorgásza az elmúlt esztendőben 198 és. fél tonna halat zsákmányolt. A 62 egyesületbe tömörülő „pecások” azonban nincsenek megelégedve ezzel az eredménnyel. Egyszerű osztás és kiderül: egy horgász Szolnok megyében mindössze 13 kilogramm halat fogott! Az összehasonlítás kedvéért: az országos átlag is 6 kilóval több ennél... A küldöttgyűlésen persze keresték a lemaradás okait, kiindulva abból, hogy a csendes sport itteni kedvelői semmivel sem ügyetlenebbek, mint a hazánk más részein „áztató” társaik. Ráadásul jelentősen javult a horgászcikkellátás is. A HOKÉV szolnoki „ékszerdoboza” az eltelt öt hónap alatt 4 millió forintot forgalmazott. Szolnok megye horgászható vizekben valóban gazdag, de megfelelő kezelésű víz nagyon kevés van. A Jászberényi Vasas HE hatszázharminc pecásának mindössze 9 hektár ilyen — halban sűrűbb — vízterület jut. Ebből adódóan a küldött- gyűlés megbízta az intéző bizottságot: növelni kell a saját kezelésű vizek nagyságát és a halasítás mértékét. Ez utóbbi persze nem egyszerű feladat, hiszen a HTSZ- ek a területi engedélyből befolyt összeg 70 százalékáért — az emelkedő halárak miatt — egyre kevesebb ivadékot és előnevelt halat .tudnak kihelyezni. A küldöttgyűlésen, amelyen részt vett Szabó Károly, a MOHOSZ ügyvezető elnöke is — több közérdekű kérés is elhangzott. Javasolták például, hogy az ifjúsági versenyzők esélyeit ne a szülők pénztárcájának vastagsága határozza meg. Vagyis: korlátozzák a használható botok hosszúságát! Miháczi János Szelevényből — és kívüle több horgász is — kritikusan tette szóvá, hogy a horgászok nem közlekedhetnek a gátakon. így több olyan vízterület nehezen vagy egyáltalán nem közelíthető meg, amelyre érvényes a területi engedély. Szolnok megye horgászai sokat tettek a környezet megóvásáért. Büszkén szóltak arról is, hogy az országos válogatott keretben megyénkből öten „lógatják a zsinórt” a vizekben, köztük egy hölgy is: Gál Lajosné kunhegyesi horgász. A MOHOSZ Szolnok megyei küldöttgyűlése megválasztotta a tizenöt tagú intéző bizottságot, a felülgyelő- és a fegyelmi bizottságot. Az intéző bizottság elnöke ismét Bíró Boldizsár, alelnöke Jánosi Imre, titkára Kukri Sándor lett. (Benkő) Készülődés a kempingvilágtalálkozóra Az augusztusi debreceni kemping-világtalálkozóra mostanáig körülbelül ötezren jelentkeztek — tájékoztatták az MTI munkatársát a Magyar Camping és Caravanning Clubban. A legnagyobb számban a francia kempingezőik jelentették be részvételüket, és ők vásárolták meg eddig a legtöbb fakultatív programot is. A világtalálkozó részvevőinek adatait számítógép rögzíti, a visszaigazolásokat is a gép készíti. Minden jelentkező értesítést kap részvételi szándékának elfogadásáról. A csernobili reaktorbaleset után csökkent az érdeklődés a magyarországi világtalálkozó iránt. A Nemzetközi Kempingszövetség a szervező bizottságtól információt kért a sugárszennyezés helyzetéről. A szervező bizottság a mérések adatait és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) véleményét összegezve közölte, hogy országunkban nem volt és nincs is ok arra, hogy a nemzeti szövetségek eltanácsolják tagjaikat a találkozón való részvételtől. A szervezők bíznak abban, hogy a találkozóra mindenki eljön, aki eredetileg is részt szándékozott venni a nemzetközi eseményen. Gyorsan, biztonságosan — kulturáltan A vámnrcén— Beszélgetés dr. Garam- völgyi Károly vezérőrnaggyal, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokával Itt a tavasz! Sokan már a nyárra, a szabadságra gondolva tervezik külföldi útjukat, várják külföldi vendégeiket. Ami nekünk turizmust, nyaralást, pihenést jelent, az a vám- és pénzügyőrségnek az év egyik legfontosabb, legnehezebb feladata. A vám- és pénzügyőrségnél megtörtént az elmúlt év tapasztalatainak értékelése, és ezek figyelembevételével. a felkészülés a „modem népvándorlás” ezévi nyitányára. Erről kérdeztük dr. Garamvölgyi Károly vezérőrnagyot, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokát. — Hazánk idegenforgalma az elmúlt évtizedben jelentősen, az utóbbi években pedig — a központi intézkedéseknek megfelelően — igen intenzíven fejlődött. Nemzetközi turistaforgalmunk mintegy 75 százalékát a szocialista országokból érkezők jelentik. 1985-ben több mint 15 millió külföldi látogatott hazánkba, ugyanakkor öt és fél millió magyar állampolgár utazott külföldre. A határvámhivatalok az elmúlt évben több mint 45 millió személy, és 8 millió gépjármű be- és kiléptetését végezték él. Ezek a számok csak a forgalom nagyságát jelzik, de nem tükrözik az elvégzendő ellenőrzésekkel szembeni növekvő követelményeket. Az államhatáron belépő külföldi először az ellenőrző szervek képviselőjével találkozik, akiknek fellépése első benyomásait döntően meghatározhatja. Ezért a határőrség tagjainak a határvámhivatalok dolgozóinak a jogszabályi rendelkezések maradéktalan érvényesítése mellett munkájukat udvariasan, a biztonsági szempontok figyelembevételével kell ellátniuk. Nem kis feladat! Hogy mindennek megfelelhessenek, ezért a határvámhivatalok dolgozóit gondosan felkészítjük. Követelmény a határozott és udvarias fellépés, az idegennyelvismeret, magasfokú szakmai felkészültség és politikai tisztánlátás. — Melyek az utasforgalmi csúcsidőszakban megoldandó legfontosabb feladataik, hogyan biztosítják a forgalom gyors ellenőrzését? — A három alapkövetelmény: a biztonság, a gyorsaság és a kulturáltság együttes érvényesítése sokszor nehézségekbe ütközik. A magyar idegenforgalom jellemzője, hogy az éves forgalom fele a nyári hónapokban bonyolódik le, a másik ötven százalék kilenc hónapra oszlik meg , igen jelentős szóródásokkal. A forgalom irányaiból adódóan 60 határátkelőhely közül mintegy 8—10 bonyolítja le az összforgalom 70—75 százalékát. Ilyen körülmények között felkészülésünk egyik fontos területe a létszám- gazdálkodás megtervezése, megszervezése, az emberek szükség szerinti rugalmas átirányítása. Az utóbbi években egyre több nagyobb értékű árut hoznak be, ami megnövelte az adminisztrálciót. Például a saját használatra vagy eladásra szánt számitógépek, videoberendezések stfo. vámkezelése, vagy esetenként a jogsértő cselekmények jegyzőkönyvi rögzítése igen sok időt vesz igénybe. Ez pedig sajnos a határátkelőhelyek áteresztőképességének csökkenését jelenti. Keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel az ellenőrzést meggyorsíthatnánk. így az elmúlt évben a határvámhivatalok adták meg 200 000 forint értékig a devizahatósági engedélyt a vámkezeléshez olyan esetekben, amikor az utas árujának eredetét elfogadható ajándékozó levéllel igazolta. Az áruk értékelésének gyorsítása és egységesítése érdekében — műszaki szakemberek és árszakértők közreműködésével — irányárjegyzéket adtunk ki a határvámhivataloknak, amely elsősorban az utasok által közkedvelt tartós használati cikkeket tartalmazza. Ezt a jegyzéket folyamatosan karbantartjuk, igazodva a változó belföldi és külföldi árviszonyokhoz. A forgalom gyorsításában segíthetnek a csoportos utak idegenvezetői, az utasok szakszerű tájékoztatásával, de maguk az utasok is, ha a vámnyilatkozatot előre pontosan töltik ki. Az utasok tájékoztatásáról folyamatosan és szervezetten gondoskodunk. Évente megjelenik a Magyar Hírlap mellékleteként utasforgalmi tájékoztatónk, amely az érvényes hazai vám- és deviza- szabályokon kívül a környező országok legfontosabb ilyen rendelkezéseit is tartalmazza. A külföldiek számára tíz nyelven készült szórólapjaink vannak a legfontosabb tudnivalókkal. Itt hívnám fel az utasok figyelmét, hogy kétség esetén még az utazás előtt igyekezzenek tájékozódni a jogaik és kötelezettségeik felől. Ebben valamennyi vámhivatal ad segítséget számukra, továbbá a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoksága információs szolgálata is igénybe vehető. . A forgalom lebonyolításának másik fontos feltétele a határátkelőhelyek állapota, fogadókészsége, kulturáltsága. Az elmúlt években erőnkhöz mérten tettünk ezért. Megemelíthetem a hegyeshalomi új közúti határ- átkelőhely, a kópházai határátkelőhely, a Ferihegy II. határátkelőhely üzembehelyezését, de más határátkelőhelyeket is fejlesztettünk. Minden igyekezetünk ellenére is előfordulhat a nyári csúcsforgalom idején, hogy egyes határátkelőhelyeken az utasoknak rövidebb-hosz- szabb ideig várakozni kell. Ezt előidézhetik egyes ünnepekre, hazai rendezvényekre, tudományos^ gazdasági eseményekre nagyobb számban érkezők, de adódhat spontán forgalomtorlódás vagy egyéb rendkívüli esemény is (gondoljunk az osztrák határszakaszán az utóbbi hetekben történt eseményekre). Ilyenkor kérjük az utasok türelmét. — Az adatok szerint több külföldi érkezett hozzánk, tavaly, mint hazánk lakossága, és minden második magyar több napra, vagy hétre vándorbotot vett a kezébe. Ezzel arányosan nőtt-e a jogszabályok megsértésének száma? — Az állampolgárok többsége megtartja a jogszabályi előírásokat. A forgalom növekedése ellenére csökkent a vám. és devizaszabálysértések száma, és minden 17 ezer utasból egy követett csak el vám- és devizabűncselekményt. Ennek ellenére több mint tízezer szabálysértővel szemben jártak el szabálysértési hatóságaink, és háromezren felüli volt a kivizsgált büntető feljelentések száma 1985-ben. Figyelemre méltó azonban, hogy emelkedett a nagyobb értékre elkövetett szabálytalanságok száma, valamint gyakoribbá vált a szervezett és az ismeretlen elkövetők általi csempészet. A jogsértők több mint fele magyar állampolgár. A jogsértő cselekmények felderítése, a jogszabályok rendelkezéseinek megtarta- tása fontos feladatunk, de elsődlegesnek mégis a megelőzést, ennek érdekében a jobb informálást, felvilágosítást tekintjük. Ellenőrző munkánk védi a népgazdaság pénzügyi, gazdasági, kulturális érdekeit és értékeit, de nem célja az utasok felesleges zaklatása. Amennyiben a körülmények mégis a szigorúbb ellenőrzést indokolják, kérjük, hogy állampolgáraink tekintsék azt olyan eszköznek, amely közvetve az ő érdeküket Is szolgálja. R. L. Az utolsó bábaasszony A 78 éves Menyhárt Istvánná nem is tudja pontosan, hány újszülöttet segített a világra, de egy falu lakossága kitelne belőle. A bábaképző iskolába 33 évesen, 1940-ben iratkozott be. Ment volna korábban is, de az öregek sokáig azzal butították, hogy lány nem mehet oda, no meg a pénz miatt is meg kellett fontolni a dolgot. Az apja útkaparó volt, a keresetből arra futotta, hogy a gyerekek szakmát tanuljanak. Nagyot változott az élete az egyéves iskola után, mert a mosás, a főzés, a jószágnevelés helyett a jászberényi kórházban kezdett dolgozni. — Két bábaasszony is volt akkor a faluban, rám nem volt szükség. Hamarosan megüresedett azonban az egyik állás, hazajöttem, és rövid megszakítással végig itthon dolgoztam Jákóhal- mán. Sok dolga volt akkoriban a falusi bábaasszonynak, mert a legtávolabbi tanyára is kivitte a gólya a kisbabát. Ha kórházba kellett valakit szállítani, ott már nagy baj volt. Különben is a jószághoz hamarabb hívtak orvost, mint az emberekhez. A szülés pedig természetes dolog volt, aminek a tudományát az asszonyok egymásnak adták át. Nem volt ritka, hogy mire a bábaasszony kiért a tanyára, az öregasszonyok már meg is fürdették a gyereket. Ha szükség volt rá, a férfi is ott segédkezett. A gyerekeket átparancsolták a másik szobába vagy a szomszédba, de ha nem volt más, a dunna alatt végighallgatták az anyjuk vajúdását. Általában előre felkérték a bábaasszonyt és Boriska néni számon tartotta, ki mikor várandós. Amikor azután elérkezett az idő, megzörgették az ablakot. Legtöbbször éjszaka jöttek érte, olyankor fogta az előkészített kis táskát, és indult, bármilyen idő volt. Még ma is nagyon sok ilyen éjszakai útra emlékszik, amikor gumicsizmában küzdött a sárral, vagy a koromsötétben lámpással vezették a lovat. Ha kerékpárral ment a kátyús dűlőúton, bizony nemegyszer kifordult a kezéből a kormány. — Maga a szülés ma sem jár kevesebb fájdalommal, de el se lehet mondani, mennyire mások voltak a körülmények a háború előtt. Tudatlanok voltak az emberek, hallomásokból és saját tapasztalatukon okultak. Azelőtt még a kukoricaföldön is megszült némelyik asszony, és azután hazagyalogolt a faluba, Volt, hogy petróleumlámpa mellett, szalmán vezettem le a szülést, mert agy se volt a putriban, vagy az anyós előbb elkötötte a köldökzsinórt, és csak azután értesített engem. No és a sok nem kívánt terhesség... A Gyermekvédő liga ugyan segítette a bábák munkáját, de csak a háború után változott meg gyökeresen a helyzet. Mind általánosabbá vált a kórházi szülés, a felvilágosításra, a vizsgálatokra., a gondozásra nagyobb figyelmet fordított az egészségügy. Menyhárt Istvánnénak is több ideje jutott ilyen feladatokra, és a születésszám is csökkent. Egy idő után egyedül is ellátta Jászjákóhalmán a teendőket, ritkultak a bejegyzések a 'babanaplóban is. A hatvanas évektől már alig vezetett szülést a faluban. Nyugdíjba készült, mikor utoljára kihívták egy várandós asszonyhoz, aki nem akart a kórházba menni. Egészséges fiú született, ma már 18 éves. ö a falu utolsó szülötte, mert Boriska nénit már nem követte senki a szakmában, a jászjákóhal- mi gyerekek a falun kívül, többnyire Jászberényben születnek. — lp +1 KinVLZMÍW A szolnoki Skálában ! 6 havi részletre 200 Ft előleg befizetéssel.. VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT, ■ NO—160 LEMEZJÁTSZÓ 1320 Ft GZ—041 LEMEZJÁTSZÓ 3200 Ft COMBO 823 LEMEZJÁTSZÓ 3250 Ft NZC—041 LEMEZJÁTSZÓ 3580 Ft GVS—106 LEMEZJÁTSZÓ 3690 Ft
