Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-21 / 118. szám

1986. MÁJUS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Növénytermesztés a megyében Eredmények és távlatok A Gyógyszerkutató Intézet kutatóinak sikerült elkülö­níteni néhány olyan mikro­organizmust, amely fokozza a kérődző állatok súlygyara­podását, illetve tejtermelé­sét. E baktériumok nagyüze­mi alkalmazásával tehát csökkenteni lehet az állati eredetű fehérjék előállítási költségeit. A kutatásokhoz az intézet munkatársai felhasz­nálták több éves genetikai kísérleteik során szerzett ta­pasztalataikat. Kísérleteiknél abból a tényből indultak ki, hogy a kérődző állatok a táplálé­kukat a bendőjükben élő baktériumok segítségével bontják le és hasznosítják. Ezek a mikroorganizmusok a takarmányból többféle ve- gyületet állítanak elő, ame­lyek közül két úgynevezett illó zsírsavnak van döntő szerepe abban, hogy a táp­lálék milyen mértékben hasznosul. A kutatók kivá­lasztották az állatok bendő- jéből azokat a mikroorga­nizmusokat, amelyek na­gyobb mennyiségben állítják elő ezeket az illó zsírsava­kat. A kiválasztott baktériu­mokat azután egyfajta gene­tikai eljárással, egy új DNS molekula bejuttatásával megjelölték, s visszajuttatták az állatok bendőjébe, hogy tanulmányozzák, melyek ma­radnak fenn és szaporodnak közülük a legtovább a ben- dőben megtalálható sokféle más mikroorganizmus kö­zött. Céljuk ezzel az volt, hogy így, a jelölés segítsé­gével megtalálják a legha­tékonyabbakat, s azokat a jövőben előállítsák a hazai és a külföldi hús- és tejter­melőknek. Eddigi vizsgála­taik eredményességét az Ál­lattenyésztési és Takarmá­nyozás* Kutatóközponttal közösen végzett kísérletek is bizonyították. Kongresszusi dokumentumok vitája Ulíst tartott a SZOVOSZ elnöksége A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöksége Szlamenczky Ist­ván vezetésével tegnap ülést tartott. A testület jóváhagy­ta azt az írásos anyagot, amelyet a fogyasztási szö­vetkezetek X. kongresszusát megelőző munkahelyi és me­gyei küldöttértekezleteken vitatnak majd meg. A vita­anyag tartalmazza a szövet­kezeti mozgalom elmúlt öt évének eredményeit és az elkövetkező években végre­hajtandó fejlesztés irányait, valamint a mozgalom meg­újításával kapcsolatos elkép­zeléseiket. Az elnökség ülésén a kö­zös fejlesztési alapok fel- használásával is foglalkoz­tak. A testület úgy döntött, hogy ezeket a szövetkezetek jelentős részét érintő közös célokra lehet csak felhasz­nálni. Küitség- csökkentés a baromfitelepen A költségek csökkentése, a jövedelmezőség növelése ér­dekében korszerűsítési mun­kálatok kezdődtek az agárdi mezőgazdasági kombinát já- nosmajori baromfitelepén. Mivel az évi ötmillió te- nyósztojást kibocsátó telep teljes rekonstrukciójára nincs lehetőségük, egy-egy berendezés cseréjével, illet­ve korszerűsítésével, vala­mint a tartási körülmények javításával igyekeznek mér­sékelni a kiadásokat. Már megkezdték az elektromos vezetékek felújítását és a vi­lágítótestek kicserélését. Ed­dig a telep valamennyi is­tállójában éjjel-nappal nagy fényerejű neoncsövek vilá­gítottak, pedig a baromfitar­táshoz, a tenyésztojáster- meléshez elegendő a kisebb fényerő is. Ezért most áttér­nek a 40, illetve 50 wattos égők alkalmazására, s azok fényereje is szabályozható lesz. Ily módon nemcsak az energiaköltségeket tudják mérsékelni, hanem emellett korszerűbb tartási körülmé­nyeket teremtenek. A követ­kező lépés az etetőberende­zések cseréje lesz. Ezzel egyenletesebbé teszik az ete­tést és öt százalékkal csök­kenthetik a takarmányfel­használást. Megyénk az Alföld közép­ső részén, a Tisza völgyé­ben helyezkedik el. Termé­szeti feltétélei a növényter­mesztés számára alapvetően megfelelőek. Az ágazat 383 ezer hektár szántóterületet hasznosít 520—530 mm. 50 éves átlagos csapadékszint mellett. A talajadottságok a terület közel egyharmadán kedvezőek — jók, míg a fennmaradó kétharmadán el­sősorban só- és vízháztartá- si okok miatt gyengébbek. A megye növénytermelé­se a VI. ötéves tervidőszak­ban kiemelkedő, esetenként rekorderedményeket produ­kált, de sajnos, ugyanerre az időszakra estek — a pél­dátlan aszály következtében — a rendkívül alacsony ho­zamszintek is. A tájterületen mindenkor meghatározó volt a gabona- termelés. A termelési szerke­zetben részarányuk 53—57 százalék között alakult. A gabonastruktúra átalakult. A tervidőszak elejéhez viszo­nyítva mintegy 28 ezer hek­tárral növekedett az őszi bú­za vetésterülete, és 1985-re elérte a 140 ezer hektárt. Az őszi árpa 11 ezer hektáros területe 18 ezerre nőtt. Stag­nált a rizs és a kisebb te­rületen termelt rozs. zab ve­tésterülete. Csökkent az ága­zati méret tavaszi árpából és számottevően — főként a háztáji területeken — ku­koricából. 1981-ben még 65 ezer, 1985-ben pedig már csak 52 ezer hektár volt a kukorica vetésterülete. Fokozható a gabona terméshozama A szerkezeti átrendeződést alapvetően jövedelmezőségi okok határozták meg, A ga­bonaágazatok közül az őszi búza ötéves átlagos termés­szintje 4500 kg, a kukoricáé 5165, míg a rizsé 3226 kg volt hektáronként. Vala­mennyi ágazatnál emelked­tek a termésátlagok, amit a termelési technológia korsze­rűsödésének, nagyobb termő­képességű fajtáknak, hibridek­nek a termelésbe állításával sikerült elérni. Ma már el­mondhatjuk. hogy Szolnok megye mezőgazdasága meg­lehetősen nagyfokú bizton­ságossággal képes az 1—1.1 millió tonna körüli gabona- termés elérésére. Az előttünk álló tervidőszak már ismert 1.4 millió tonnás gabonater­melési célkitűzése feltétele­zi kisebb mértékben az ab­szolút termőterület és na­gyobb mértékben a szerkeze­ten belüli kukorica-vetéste­rület további növelését. Va­lamennyi gabonaágazatban fokozhatok a terméshozamok is. A ma köztermesztésben lévő fajták — hibridek — örökletesen biztosított ter­mőképessége csak 50—60 szá­zalékban van kihasználva. Az ipari növények közül vezető szerepe a napraforgó­nak van. Az ötéves átlagos területe 40 ezer hektár volt. -melyen a tervidőszakban minte-gy 400 ezer tonna nap­raforgómagot állítottak elő az üzemek igen kedvező iö- Vedelemfcarltalommal. A fo­kozatosan növekvő és a tervidőszak végére elért 90 százalékos hibridarány, va­lamint a napraforgóra in­kább kedvező, mint kedve­zőtlen időjárás ellenére a ter­mésátlagok — tendenciájá­ban — csökkentek. Ez még akkor is figyelmeztető, ha a hektáronkénti 2 tonnás öt­éves átlagterméssé] elégedet­tek lehetünk. A VII. ötéves tervben szinten tartott terü­lettel és a failagos hozam fokozásával indokolt az ága­Jotoban ki kell használni a meglévő öntözési lehetősége­ket. Igaz, hogy az utóbbi években számottevően csök­kent a vízjogilag engedélye­zett terület, de még így is az ország öntözési kapacitásá­nak 20 százaléka, 60 ezer hektár megyénkben van. Az öntözésben használt techni­kai berendezések korszerűsí­tésére, újabb öntözőtelepek létesítésére jó lehetőséget biztosít a Bauer-programban való részvétel, illetve a je­lenleg rendelkezésre álló 40 —70 százalékos állami támo­gatás. Az utóbbi tervidőszak -példái nyomatékosan igazol­ták, hogy tájterületünkön az igazán nagy 'bajt nem a víz­bőség, hanem a vízhiány okozza. Egyre jobban a ter- mésteohnológia elemévé kell válnia a mesterséges víz- pótlásának. A technológiafej­lesztésben. a kutatási-kísér­leti tevékenységben előtérbe kell kerülnie a hozam—bél­tartalom összefüggéseinek, mivel a mennyiségi igények­nek már most is biztosabban meg tud felelni a megye nö­vénytermelése, mint a beltar- talmi igényeknek. A víz mel­zat termelését növelni. Szi­gorú technológiai fegyelem­mel. az 5—6 éves vetésforgó betartásával és lehetőleg preventive, de hatásosan al­kalmazott növényvédelem­mel számíthatunk csak az ágazat stabilizáló szerepének hosszú távú fennmaradására. Hagyományos kultúrának számít a megyében a cukor­répa, melyet hosszú idő óta 15 ezer hektáros átlagterüle­ten 36,4 tonnás átlagtermés­sel termelünk. A rapszödi- kus termésszintet jól mutat­ják az ötéves időszakban elő­fordult szélsőértékek (32,6 to/ha — 40,4 to/ha). Ezen túlmenően különösen ked­vezőtlen, hogy béltartalom vonatkozásában sem sikerült előrelépnünk különösebben. Az átlagdigesztió 15—16 szá­zalék között volt. A jövőre nézve a cél kettős: egyrészt a hozamokat, másodsorban a cukorszázalékot lenne szük­séges lehetőleg egyidőben emelni. Ehhez genetikai, ter­mesztéstechnológiai és mű­szaki oldalról is biztosítottak a feltételek, illetve biztosít­hatók. lett a fokozatosan csökkenő és 1985-ben már csak 230 kg/ha-os műtrágyaszint a -másik limitáló tényezője a növénytermelésnek. A terme­lési célok csak akkor érhe­tőek el. ha sikerül megálla­pítani és megváltoztatni a műtrágyahasználatban ta­pasztalható kedvezőtlen — de kényszerűen bekövetke­zett — tendenciát. A feladatok teljesíthetősé­génél számításba kell venni azt a mintegy 100 ezer hek­tárnyi területet, mely a VI. és VII. ötéves tervidőszakban komplex meliorációban ré­szesül. Ezen a területen fo­kozható a termelés- biztonsá­gossága, és jelentősen növel­hetők a termésátlagok is. Ehhez az szükséges, hogy maguknak a meliorációs munkáknak az elvégzése után teremtsék meg az üzemek a termeléstechnológia maga­sabb biológiai-kemákáliabeli- műszaki-teohnikai — szint­jét, hátterét. Papp László a megyei tanács osztályvezető-helyettese A megyei párt-vb napirendjén A tsz-ek káderhelyzete, az agitációs munka Tegnapi ülésén a megyei párt-végrehajtóbizottság megtárgyalta a termelőszö­vetkezetek káderhelyzeté­ről, a vezetés színvonaláról és a további feladatokról szóló jelentést. Megállapítot­ta: a tsz-ök többségének pél­dájával bizonyítható, hogy a káderállomány alkalmas a termelőszövetkezetekkel szemben támasztott követel­mények teljesítésére. A VI. ötéves tervidőszakban elért eredmények is bizonyították a vezetés színvonalának és a termelés eredményességé­nek szoros összefüggését. Az elmúlt öt esztendőben a magasabb vezetői munka­körben dolgozók 42 százalé­ka cserélődött ki, ami poli­tikai, szakmai felkészültség, vezetői alkalmasság és kor- összetétel tekintetében ked­vezőbb helyzetet eredménye­zett. A szakemberek létszá­ma is növekedett a megyé­ben, de tájegységenként és szakterületenként eltérően, a kedvezőtlen adottságú üzemek szakember-ellátott­sága csak mérsékelten ja­vult. Hiány van szakembe­rekből az állattenyésztési, a növényvédelmi és a közgaz­dasági területen. A testület azt is hangsú­lyozta, vannak még vezetői posztokat érintő, megoldásra váró kádercserék, amelyek­ben a döntéseket meg kell gyorsítani. Tervszerűbbé kell tenni a káderutánpót­lás nevelését, belső forrás­ból és kádercsoportosítással is célszerű az utánpótlást biztosítani. Az agitációs munkáról megfogalmazta a testület: politikailag fontos értékmé­rő, hogy az agitáció igye­kezett megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyeket ve­le szemben támasztottak. Segített a politikai döntése­ket megmagyarázni, elfo­gadtatni és lehetőségeihez mérten mozgósítani a fel­adatok végrehajtására. Azonban nem mindenkor és minden téren tudott kellő rugalmassággal lépést tarta­ni az új politikai szükségle­tekkel, megfelelni a na­gyobb érzékenységet tanúsí­tó közvélemény, a különbö­ző társadalmi rétegek igé­nyeinek. Ez nem kizárólag az agitáció gyengesége, más tényezők is közrehatottak ebben. Az agitáció szervezeti ke­retei kiépültek, működőké­pesek. A legszélesebb körű hatást a pártnapókkal, a rendszerességet a vitakörök­kel lehet biztosítani. Az eredményesebb munka érdekében meg kell követel­ni, hogy az agitáció a párt­munka minden elemének — a döntéshozatalnak, a végre­hajtás szervezésének és el­lenőrzésének egyaránt — nélkülözhetetlen része, va­lamennyi vezetőnek tisztsé­gével, beosztásával járó po­litikai kötelezettsége le­gyen. A pártfórumok válja­nak az egységes kiállást megalapozó politikai munka színtereivé. Ez szükségessé teszi, hogy a pártszervék rendszeresen elemezzék az agitációs tevékenységet, po­litikai érzékenységgel köves­sék az emberek eszmei, er­kölcsi arculatának, nézetei­nek alakulását, a politika fő kérdéseiről alkotott vélemé­nyüket és azokra késedelem nélkül reagáljanak. Nagyobb figyelmet szükséges fordíta­ni az alapszervezeti munka színvonalának emelésére, mert enélkül az agitáció ön­magában nem javulhat. a kettő kölcsönhatásban van egymással. Kimondta a testület fel­adatként, hogy a szemlélte­tő agitáció kulturált formáit fel kell újítani illetve úja­kat alkalmazni. Páralecsapódás lakóépületekben Tudományos konferencia Szolnokon Páralecsapódás lakóépüle­tekben címmel zártkörű konferencia kezdődött teg­nap Szolnokon, a Technika Házában. Az Építőipari Tu­dományos Egyesület Szolnok Megyei Csoportjának figye­lemreméltó vállalkozása ez. Részt vesz a tanácskozáson minden érintett szakterület képviselője, — egyetemi ta­nár, minisztériumi főosz­tályvezető, a Tervezésfej­lesztési és Technikai Intézet, a Győriterv, az Energoép, a Szolnok Megyei ÁÉV, más építőipari és ingatlankezelő vállalatik, az OTP és a Leg­felsőbb Bíróság szakemberei. A páralecsapódás és an­nak következményei a blok­kos és a házgyári lakások sok ezer bérlőjét foglalkoz­tatják. Korántsem csupán hazai, hanem világjelenség­ről van szó. Nemcsak terve­zési vagy építési hiba forrá­sa, hanem szellőztetési, fű­tési mulasztások következ­ményeként nagyon is össze­tett probléma, ezért érdekes és hasznos a kétnapos ta­nácskozás, melynek tanulsá­gaira még visszatérünk. Mikroorganizmusok munkában A hús- és tejtermelés növelésére A DATE karcagi kutatóintézetének laboratóriuinában az el­múlt időszakban a kiskörei víztározó környékén végzett komplex meliorációs beavatkozások hatékonyságát vizsgál­ták. A mintákból megállapítható, hogy a fizikai, kémiai be­avatkozás miként befolyásolta a talaj vízháztartását Országos borbemutató A Heves Megyei Gyön- gyöstarjánban tegnap meg­nyitották a szövetkezetek ne­gyedik országos borbemuta­tóját. A négynapos verse­nyen, — amelynek rendezője a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa, házigazdája pedig a Gyöngyöspatai Mát­rai Egyesült Termelőszövet­kezet — 120 szövetkezeti gaz­daság és 50 magántermelő összesen 620 bormintáját mi­nősítik. Az országos bemuta­tót területi versenyek előz­ték meg. Kihasználatlan lehetőségek a gyepgazdálkodásban A takarmánynövények kö­zül a silókukorica és a lucer­na termelését indokolt kira­gadni. Előbbit mintegy 24 ezer hektáros átlagterületen termelték az üzemek, hozzá­téve azt, hogy 1983—1984- ben a szemes kukoricát ért aszálykár miatt az eredeti­nél nagyobb területeken kényszerültek az üzemek si­lózni. Ezzel együtt is úgy értékelhető, hogy az ágazat meglehetősen középszerű, ép- pencsak elfogadható hozam­szintet volt képes elérni, amely még kiegyenlítetlen is. Az átlag 18 tonna a szélsőér­tékek peditg 14,3 to/ha—22.2 to/ha volt. Arról már az ál­lattenyésztők tudnának job­ban véleményt mondani, hogy a gyenge termés milyen béltartalommal — minőség­gel párosult. Ugyanilyen rap- szodikus ágazat a lucerna. A közel 38 ezer hektáros éves területen csak a köze­pesnek értékelhető hektáron­kénti 4,7 tonnás termésátla­got mondhatjuk magunké­nak. Egyértelmű, hogy a megye állatállományának ta­karmányszükséglete kielé­gíthető lenne kisebb szántó­földi területről is. A jelen­legi termésátlagok akár egyik évről a másikra jelentősen fokozhatok. A szántóföldi ta- karmánytermő terület ki­váltására árunövénytermelés céljából kihasználatlan lehe­tőségei vannak a megyének az okszerűbb gyepgazdálko­dás és melléktermékhaszno­sítás révén. Ahhoz, hogy a megyei kö­zéptávú tervcélokat elérjük, esetleg túlszárnyaljuk, né­hány részterületre megkü­lönböztetett figyelmet indo­kolt fordítani. Ezek közül néhányat ragadjunk ki. A VI. ötéves tervidőszak adatainak eilemzése világo­san bizonyítja, hogy a me­gyei átlagszámok indokolat­lanul nagy szélsőértékeket takarnak. Nehezen vagy egy­általán, nem magyarázható- ak ökológiai viszonyokkal az egyes -üzemek közötti 2— 3-szoros termésátlag-eltéré­sek. A jelentősen elmaradók felzárkóztatására indokolt pl. a termelési rendszerek­nek rendszeresebb és adap- táltabb segítséget nyújtani. Javítani kell és lehet is a technológiai fegyelmet is sok üzemben. Öntözővíz és műtrágya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents