Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-17 / 115. szám
1986. MÁJUS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 gyógyászatban ■aiMaaaasHsiaHasHBESHuyggggggggHiiggjjjj^BjBggBgggHBBBjggHi^Hggjjj^Hg A Szolnok Megyei Sütőipari Vállalat jászapáti üzemében naponta nyolcfajta kenyérből 80 mázsát gyártanak. Képünkön Urbán Gábor a kemencéből szedi ki a szép kenyereket (T. Z.) Ha eljön a nyár ... Pihenést, kikapcsolódást és munkát ígér Vannak akik a kezdetéi, mások a végét várják Vizsgálta a NEB Műszerellátás a Nincsenek irigylésre méltó helyzetben azok a szakemberek, akik egy orvosi műszer beszerzéséről döntenek. Mindenekelőtt tájékozódniuk kell a szükséges berendezésről. Aztán Jónéhány kérdésen meditálhatnak még: indokolt-e a beszerzés? Van-ie pénz a vásárlásra? A kínálat közül milyen gyártmányú és típusú műszer felel meg leginkább? Ha megveszik, ki fogja kezelni a gépet, és hol sajátítja el az ehhez szükséges ismereteket? Ha az új gép idővel elromlik, lesz-e, aki megjavítja, lehet-e alkatrészt kapni hozzá? A kérdéseket folytathatnánk, de talán ennyi is elegendő annak bizonyítására, hogy az orvosi gép- és műszerellátás helyzete korántsem megnyugtató Magyarországon. Már csak ezért is indoé kolt és időszerű a Központi Népi Ellenőrző Bizottságnak az az országos felmérése, amely az egészségügy műszerellátásának feltárását tűzte ki célul. Augusztus 20-án hirtelen véget ér a nyár. Az idő még egy hónapig ugyan meleg marad, de másként süt már a nap, korábban esteledik; hűvösek az éjszakák. Olyankor kapunk csak észbe, hogy egy nyár ismét elröpült, és mennyi minden maradt ki ebből a rövid 3 hónapból. Kezdődik elölről a tervezgetés, az álmok, vágyak szövögetése, hogy milyen utazás, kirándulás Dr. Bárok Ágnes, a jászberényi rendelőintézet fogorvosa a legfontosabb nyári program közül egy 8 napos párizsi utat említ. Kedveli az IBUSZ útjait az ellátás, a jól megszervezett programok miatt. Tavaly próbaképpen egyénileg voltak Olaszországiban, nem is volt rossz, de ismét visszatértek a társasutazáshoz. — Minden évre jut egy nagyobb utazás, meg sem tudnánk nélküle lenni. Ilyenkor egy hét-tíz nap alatt egy évre való élményt összegyűjtünk, az emlékek pedig még tovább is megmaradnak. Együtt megy a család, közös a tervezés, a készülődés. Talán ez a legérdekesebb az utazásban. Az év elején elhatározzuk, melyik útra fizetünk be, és utána várjuk az indulást. Túlságosan sók időm nincs a felkészülésre, ezt ráhagyom az idegenvezetőre, az úton már csak látni, szórakozni alkarok. Az indulás előtt, a hosszú várakozás végén elfog a láz, és olyankor már vissza se lehetne tartani. Augusztusban indulunk, addig még van idő, de a gyerekek már .türelmetlenek. Az a 8 nap hamar véget ér, de marad belőle a jó hangulat, a társaság, az ismeretlen tájak, városok, újdonságok emléke. Fáradtan, mégis kikapcsolódva érkezünk haza, és utána egészen más a munka. Költséges kikapcsolódás az Bojtos Kálmán nyugdíjas üvegesmester nem tervez a nyárra semmit. Kinyitja az üzletet, és nézi majd a Dózsa György út forgalmát. — Hova utazna már egy 72 éves ember? Mentem eleget, amikor 'katona voltam. Fiatal koromban nem volt ilyen divatja a mászkálás- ntalkv amikor inas voltam, akkor pedig még szabadság vagy elmaradt munka jön sorra, ha újra eljön a nyár. Május van, sokak szerint az év legszebb hónapja. Még előtte állunk a szünidőnek, a forróságnak, a szabadságoknak és mindannak, amit a nyár ígér: vízpartot, pihenést, kikapcsolódást, aratást, a házépítések dandárját. Gazdag, termékeny időszak következik, és ezt igyekszik mindenki jól kihasználni. utazás, de nagyon sokan választják fő nyári programul. Azonban nem mindenkivel a látvány, az ismeretlen feledteti a kimerítő évet, a hajszát. a főnököt... Elegendő egy horgászbot, a suhogó nád, a mozdulatlan víztükör. A bot végét fogva a gondolatok messze elkalandoznak, és az embernek nemigen jut eszébe a munka, ami természetesen a nyárban is több mint a pihenés. Vannak, akik a szabadságot is munkára fordítják. Palcsó János fiatal géplakatos a nyár végére tető alá akarja hozni jászdózsai házát. Az alap, a lábazat elkészült, az OTP- és a vállalati kölcsönt várja, hogy a falazást megkezdjék. — Szeptemberre a vizet és a villanyt is szeretném az épületbe beszerelni, sőt, ha minden jól megy, még az aljzatbeton és a vakolás is belefér a 3 hónapba. Hajtani kiéli), minden szabadidőt az építésre fordítok. Segít a család, ígérték a haverok, a munkatársak is, hogy jönnek. A gyárban is sok a munka, túlórázni kell, hogy a nagyjavításokkal végezzünk, szóval be kell osztani minden percet. De azért egy 8—10 napos NDK-beli út belefér a programba. Számolgatom a pénzem és az időm — futja mindkettő. Barátokkal közösen megyünk, már régebben beterveztük az utazást, nem akarok kimaradni belőle. így talán jobban halad az építkezés is. sem volt. Dolgoztunk egész évben. Hajas Gyula, a városi tanács nyugdíjas dolgozója is túl van már a hetvenen, de azért idén is zsúfolt nyár elé néz. Meglátogatja a lányait, az unokáit az országban. A fia építkezik, ott is számítanak rá, és nem akar kimaradni a munkából. Saját szórakozására fest, farag, rézdomborítással foglalkozik azt csinál legszívesebben, de arra marad a legkevesebb idő. Van, akinél a lakásfestés a legnagyobb nyári program, amellett csak néhány napos rokonlátogatásra futja. A legáltalánosabb talán mégis az, hogy a családok szakszervezeti beutalóval egy-két hetet eltöltenek a Balatonnál. Addig pedig, és azután a gyerekek nyári táborokban élvezik a szünidőt vagy a nagyszülők ügyelnek rájuk. A nyár azért mégis csak nyár — strand, vízpart, fürdés nélkül elképzelhetetlen. Erre még azok is szánnak időt, akik egyébként semmit sem ütemeznek be. Az ismerősöm is így van, aki bedolgozói fizetéséből egyedül nevelte két gyerekét. A gyerekek már felnőttek maguk töltik a nyarat. Beutalóhoz ritkán jut, az első emeleti lakásból a nagy melegben igyekszik szabadulni. Kert nincs, mehet a parkba vagy a strandra, ö jobban várja a nyár végét, mint a kezdetét. Lukácsi Pál A Szolnok Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a megyék közül elsőként fejezte be a fölmérést, s legutóbbi ülésén tárgyalta meg a megye egészségügyi intézményeinek műszerezettségéről készített jelentést. Megyénk — állapítja meg a vizsgálat — a közepesen ellátott megyék közé tartozik. Bár a gép- és műszerállomány 43 százaléka elöregedett, a zavartalan betegellátás biztosítható. A megyei tanács a VI. ötéves terv idején a korábbihoz képest valamivel kevesebbet, 24 millió 411 ezer forintot fordított műszerekre. Az elmúlt tervciklusban fejeződött be a Hetényi Géza Kórház rekonstrukciójának második üteme. Az ott üzembe helyezett orvosi műszerek értéke meghaladta a 122 millió forintot. Az intézmények saját forrásait is beleértve összességében 245 millió forint felett költöttek műszervásárlásra Szolnok megyében. A rendelkezésre álló eszközök azonban csak az alapvető feladatok ellátását. az úgynevezett szinten tartást tették lehetővé. A szakemberek egyöntetű véleménye szerint az egészségügyi műszergyártás az egyik legdinamikusabban változó ága az iparnak. Egyfelől egyre korszerűbb berendezések kerülnek piacra, másfelől a termékek ára fokozatosan emelkedik Mindez persze csak növeli a feszültséget az orvosi, szakmai szempontból kívánatos igények és a gazdasági szempontból kielégíthető lehetőségek között. Az anyagi erőforrások korlátozottsága — mint arra a megyei helyzetfelmérő vizsgálat rávilágított — nem kizárólagos gondja a műszerellátásnak. Ezek között a tájékoztatás hiányosságait, a beszerzés nehézségeit, a magyar műszergyártás problémáit» a meglévő berendezések javításának, karbantartásának nehézségeit említhetjük. A vizsgálatból kiragadott néhány megállapítás erről tanúskodik. Maga a műszergazdálkodást szabályozó 1971-es egészségügyi utasítás is elavult, mert nem tükrözi az államigazgatásban, illetve a gazdálkodásban végbement változásokat. Az intézmények nem rendelkeznek megfelelő információval a korszerű műszerekről. A külföldi műszerek egy részének nincs magyar nyelvű műszaki1 leírása. A magyar műszergyártók által készített berendezések nagy része nem megfelelő minőségű, a gépeket alkatrészhiányosan küldik, rövid ideig használhatók, késedelmesen érkeznek. Az orvosok és egészség- ségügyi szakdolgozók képzése nem minden esetben biztosítja a műszerek használatához, működtetéséhez szükséges jártasságot. Az egészségügyi intézmények egy részében a nagy értékű műszerek üzemeltetéséhez szükséges műszaki szakemberek továbbképzése nincs megoldva. tanfolyamot csak 15-ös létszámú csoportoknak indítanak. A megyei műszerügyi bizottság nem működik. A fentiek után érthető, hogy pillanatnyilag meglehetősen esetleges a kórházak, rendelőintézetek műszervásárlása. Előfordul, csak néhány szélsőséges példát említve, hogy az azonos feladatot ellátó berendezések közül — a kínálat pillanatnyilag és folytonosan változó feltételeiből következően — több típusú gépet is üzemeltetnek. A gazdaságos alkatrészellátás érdekében kívánatos tipizálást nehezíti, hogy csak a röntgenkészülékekből tucatnyi van forgalomban. Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy sokszor a megrendelt műszer típusát az határozza meg, honnan lehet azt az adott időpontban beszerezni. A típusváltást kényszerítő tényező az is, hogy egyes készülékek gyakori hibáik miatt nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Karcagon például az első röntgenkészüléket eddig 29 alkalommal kellett javítani. A kórház tavaly októberben Vásárolt kardiotopográfja egyáltalán nem működőképes, nem helyezhető üzembe, ezért visszaküldték a gyártónak. Hasonló eset a - megye (legjobban felszerelt kórházában, a Hetényiben is előfordult. A kórház olyan komplex angiográfiás berendezést kapott, amelynek a vezérlőegységét még csak most tervezik. A kiragadott példák sajnálatos módon a magyar gyógyászati műszeriparra vetnek meglehetősen rossz fényt, miután valamennyi hazánkban készült. így aztán a vásárlók előnyben részesítik a külföldi műszereket, amelyek megbízhatósága, élettartama lényegesen jobb a hazaiaknál. Természetesen egyetlen ország ipara sem képes arra, hogy mindenfajta műszert előállítson, de a vizsgálatkor feltárt, említett jelenség is közrejátszik abban, hogy a imegyénkíben használt műszerek közül csak 40 százalékos a belföldi termékek aránya. A nagyobb bizalmat élvező külföldi berendezések teszik ki a nagyobbik hányadot Harminc százalékuk tőkés, és ugyancsak 30 százalékuk szocialista országban készült. A jelek szerint ezen a helyzeten csak akkor lehet változtatni, ha a hazai gyártók elgondolkodnak a jelentésben is megfogalmazott elmarasztaló véleményen. s változtatnak üzletpolitikájukon. Vonatkozik ez javító, karbantartó tevékenységükre is. Nos, ami azt illeti a műszergazdálkodás tervszerűbbé tételén van mit javítani. A megyei NEB vizsgálata felszínre hozott jónéhány megoldásra váró. megoldást sürgető feladatot. Javaslataival szorgalmazza is ezt, annál is inkább, mert a hatékony gyógyító munkának manapság elengedhetetlen feltétéle a megfelelő műszerellátás. Se. Gy. n Mentem eleget* A budai hegyvidék új természeti látványossággal gazdagodik. Az évekkel ezelőtt felfedezett Szemlőhegyi barlang kiépítése rövidesen befejeződik, a természetjárók már a nyár folyamán látogathatják a cseppkövekben gazdag járatokat. A képen: a barlang bejárati homlokzata (MTI-fotó — Fényes Tamás felvétele — KS) Megőrzőből — megbecsült neveleinlézmény Országos bölcsődei tanácskozás Szolnokon Kétnapos országos tanácskozás kezdődött tegnap Szolnokon, a Tudomány és Technika Házában. Orvosok, bölcsődei vezetők, gondozónők és védőnők érkeztek a Tisza- parti városba, hogy szót váltsanak másfél évtized tapasztalatairól, mindennapos munkájuk gondjairól, örömeiről. Az emlékülést az első országos bölcsődei ankét tizenötödik évfordulója tiszteletére hívták össze azok a szolnoki vezető szakemberek, akik 1971-ben hazánkban először szerveztek fórumot a bölcsődék dolgozóinak. Az emlékülésen részt vett Szabó Zoltán nyugalmazott miniszter, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, a megnyitón ott volt Ürmössy Ildikó, a megyei (tanács elnökhelyettese, Ja- katics Árpád, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, a megyeszékhely, a város politikai, társadalmi életének több képviselője. Dr. Baki Magda városi főorvos megnyitója után Csorna Kálmán nyugdíjas, volt tanácselnök tartott visszaemlékezést azok nevében, akik másfél évtizeddel ezelőtt részesei voltak a mozgalom irányításának, s azok tiszteletére, akik mindmáig lelkes résztvevői a bölcsődei hálózatfejlesztés és gondozásnevelés felelősségteljes munkájának. Hangsúlyozta, hogy a tizenöt évvel ezelőtt megtartott első ankétot egymás után követték a szakmai tanácskozások, amelyek a munka minőségében, a felelősségvállalásban hoztak sok eredményt. Délután dr. Koncz József, a bölcsődei igazgatóság vezetője ismertette Szolnok város és a megye bölcsődei ellátásának változásait, majd dr. Pintér Attila, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője tartott előadást a bölcsődei ellátás jövőjének elképzeléseiről. Az előadások után a résztvevők szakmai vitával fejezték be a napot. Ma filmvetítésekkel, kiállítások megtekintésével és intézménylátogatással folytatódik az emlékülés. Társasutazás külföldre
