Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-17 / 115. szám
1986. MÁJUS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megnyitották az országos szakmunkástanuló napokat (Folytatás az 1. oldalról) mód, diáksport, amatőr művészeti mozgalmak, tehetség- gondozás. A fiatalok találkozhatnak idős szakmunkásokkal, ellátogatnak a Szolnoki Művésztelepre, játékos szakmai vetélkedőn vesznek részt, megtekinthetik több néptánc-, diszkótánc-együt- tes műsorát, meghallgathatják az Első Emelet és az Old Boys zenekart és este tizenegyig tarka műsorkavalká- don szórakozhatnak. Vasárnap délelőtt békemenet indul a város több pontjáról, majd a MiMIK előtt békenagygyűlésen tiltakoznak a fegyverkezés ellen. A szakmunkástanuló napok eseménysorozata vasárnap a déli órákban fejeződik be.- bj Iván esik Imre Béri János mikrofonja előtt Fock Jenő kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Fock Jenőnek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Minisztertanács nyugalmazott elnökének, a MTESZ elnökének több évtizedes kiemelkedő munkásmozgalmi és közéleti tevékenysége elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköz- társaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Bensőséges ünnepség Jászapátié Ötödször nyert Kiváló Szövetkezet címet a Velemi Tsz Magyar Gábor miniszterhelyettes átadja a kitüntetésről sióló oklevelet Borbás Jánosnak, a termelőszövetkezet elnökének 1985 évi eredményei alapján, ezúttal ötödször nyerte el a Kiváló Szövetkezet címet a Jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezet. A cím elnyerését tanúsító oklevelet tegnap délután, Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter- helyettes adta át a szövetkezet tagságának, ünnepi közgyűlés keretében. A szövetkezet II. közipontjában rendezett eseményen részt vett Hegyi Istvánná, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága osztályvezetője, és Major Tibor a Jászberényi Városi Pártbizottság titkára. Az ünnepi közgyűlésen elsőként Borbás János, a szövetkezet elnöke számolt be az elmúlt év gazdasági eredményeiről, kiemelve azokat a területeket, amelyeknek dolgozói különösen kivették részüket a munkából. Elmondta, hogy 1985-ben fennállása óta a legjobb eredményt produkálta a szövetkezet kollektívája: 73,6 millió forint nyereséget ért el. Külön kitért arra, hogy az 1983-as és ’84-es aszály hatására. olyan takarékossági intézkedéseket foganatosítottak, amelyek nagyban hozzásegítették őket a kiváló múlt évi eredményekhez. A szövetkezet elnökének beszámolója után Magyar Gábor köszöntötte a megjelent mintegy ezer tsz-tagot, majd értékelte a múlt évi teljesítményeket. Kiemelte, hogy ez évben 30 százalékkal csökkentette a MÉM és a TOT az odaítélésre kerülő „Kiváló” címek számát, ezért különösen értékes, hogy a Velemi Endre Termelőszövetkezet e kiélezettebb versengésben is a legjobbak között tudott végezni. Az ünnepi közgyűlés végén kitüntetéseket adtak át. Andrási Miklós gépkocsi- vezető, Borics Imre rakodó, és Rákosi Sándor növénytermesztési főágazatvezető a MÉM Kiváló Munkáért. Andrási Balázs géocso port vezető a TOT Kiváló Munkáért kitüntetést vehette át. A Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetésben tizenöten részesültek. A világpiaci rangért Kerekasztal-beszélgetős a Mezőgép Vállalatnál az exportról Néplap: — Vállalatuk nagysága mennyiben biztosítja a piachoz való alkalmazkodó képességet? Szír aki András: — Tapasztalataink szerint vállalatunk a piaci alkalmazkodó képességet tekintve optimális méretű. Rendelkezik kockázat- vállalói képességgel, ugyanakkor jól áttekinthető, rugalmas, összefogható. Egyébként széles körben vitatott téma az, hogy a világgazdasági helyzethez, illetve a gazdasági szabályzók diktálta szigorú feltételrendszerhez való alkalmazkodás szempontjából a kis, avagy a nagyvállalatok előnyösek a népgazdaság számára. Szerintem azt kell hangsúlyozni, hogy a népgazdaságnak jó vállalatokra van szüksége. Olyanokra, amelyek a nyugati piacokon is megállják a helyüket. Néplap: — Az önök vállalata tíz éve dolgozik ebNéplap: Mik segítették elő ezeknek a szép eredményeknek az elérését? Kardos János: — Mindenekelőtt az, hogy a vállalat kollektívája mindig azt mérlegelte, hogy mit hogyan, és nem azt, hogy mit miért nem lehet teljesíteni. Természetesen a kollektíva érdekeltségének is nagy szerepe van ebben. Elősegítette a sikert az is, hogy először a távoli gyáregységek fejlesztését kezdtük el. Fejlesztéseink decentralizáltan történtek. Ez bizalmat keltett a vállalat vezetése iránt. Budai Béla: — Nagy előny a vállalaton belüli munka- megosztás is. Dolgozóink felismerték, hogy csak együttes munkával érvényesülhet a vállalat. Egyetlen egységünknél sem vetődött fel az önállóság gondolata. Bölcskei Tamás: — Vállalatunknál kialakult egy olyan szokás, hogy előbb leteszünk az asztalra valamit, új értéket állítunk elő és csak azután következhet minden más. Budai Béla: — A pszichikai hatás sem lebecsülendő. A versenyképes termék sikerélményt jelent mindany- nyiónknak. Szebb, jobb termék gyártása nagyobb örömet is jelent, nemcsak anyagi előnyöket. Sziráki András: — Azt sem tekintjük egyértelműen hátránynak, hogy tíz, egymástól távol eső gyáregységünk van. A munkaerőpiacot tekintve például előnyös ez a helyzet. Gyáregységeink szakosítása, egymásra épülő munkája sokat jelent. Az is vitathatatlan előnyt nyújt, hogy a piachoz való jobb, gyorsabb alkalmazkodás érben a szervezeti rendszerben. Ez idő alatt hogyan alakult exporttevékenységük? Sziráki András: — Tíz évvel ezelőtt — a mostaninál ezerrel nagyobb létszámmal — egymilliárd 538 millió forint értékű árut termeltünk. Akkor szocialista exportra 258 millió forint, tőkés exportra pedig mindössze négymillió forint értékű árut szállítottunk. A fejlődés egyértelmű, ha ezeket az adatokat összevetjük a tavalyi tényekkel: 1985-ben 2 milliárd 586 millió forint értékű árut gyártottunk. Ebből egymilliárd 108 millió forint értékben exportáltunk a szocialista, 428 millió forint értékben pedig a tőkés piacra. Bölcskei Tamás: — Az sem mellékes, hogy központi gyárunk már a harmadik éve minőségi reklamáció nélkül exportál nyugatra. Jó hírünkhöz méltóan emelt szintű követelményeknek kell megfelelnünk. dekében fejlesztési gyáregységet alakítottunk ki. Az foglalkozik a szerszám- és készülékgyártással. Hasznosnak bizonyult az is, hogy nagy arányú szelekciót végeztünk a gyártmányszerkezetben. A takarmánybetakarítás komplex géprendszere és a szárítók, illetve a melléktermék-hasznosító berendezések gyártását tartottuk meg. A többitől megszabadultunk. Sok minden hozzájárult tehát ahhoz — meg merem kockáztatni a kijelentést —, hogy a Mezőgép neve jobban cseng a világpiacon, mint a hazai berkekben. Kardos János: — Törekedtünk berendezéseink korszerűsítésére. öt gyáregységünkbe például számjegyvezérlésű szerszámgépeket telepítettünk. Jó a kapcsolatunk a kooperációs partnereinkkel is, akiknek a száma százötven, Szolnok megyében pedig ötven körül alakul. Bölcskei Tamás: — Egy mondatba sűrítve: minőségi változásról van szó vállalatunk exportjának növelése érdekében. Ilyen korszerű fejlesztési bázist, például mint a mienk, nem láttam, pedig sokfelé megfordultam az országban. Az sem utolsó szempont, hogy ott van a szakmunkásképző is. A legfejlettebb technikával ismerkednek a fiatalok. A gyártási színvonalra és a jövő munkásgárdájának alakítására egyaránt kedvezően hat ez a létesítmény. Véleményem szerint egyébként az is elősegítette az exportképes termékek mennyiségének növekedését, hogy reflektorfénybe kerültek az inBndai Béla novatív készséget mutató műszakiak. Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi tíz Kardos János: — Az elhangzottakhoz hadd tegyem hozzá: az export növelésében és egyáltalán az egész vállalati irányító munkában nélkülözhetetlen az előrelátás. Sziráki András: — A minap beszélgettem a Heves megyei pártbizottság egyik titkárával. Szerfelett meglepődött, amikor mondtam neki, hogy mi már a jövő évi előtervet is kiadtuk zsűrizésre szakembereinknek. Budai Béla: — Az ilyen tények nagyon tudatos vállalati irányítást jelentenek és oda vezethetők vissza, hogy vállalatunk már tíz évvel ezelőtt elindult az exportfejlesztés útján. A hazai piac ugyanis egymagában nem tudott volna ilyen fejlődést biztosítani. Az export teszi lehetővé, hogy a gazdaságosság miatt a nagy sorozatokra tendáljunk. Néplap: — Az export fejlesztése megéri a vállalatnak? Kardos János: — Megéri. Igaz, régebben előfordult, hogy a vállalat hasznát tekintve nem érte meg, de presztízskérdést csináltunk abból, hogy vállalatunk nagyságrendjéhez mérten hozzájáruljunk a népgazdasági egyensúly megteremtéséhez. Sziráki András: — Hogy úgy mondjam, korábban nem nagyon díjazták erőfeszítéseinket, de a korszerűsödés érdekében belső kényszer is ösztönzött erre bennünket. Az évek során gazdaságossá tudtuk tenni termékeinket és az export ösztönzése is kedvezőbbé vált. Néplap: — Az export fejlesztéséhez elengedhetetlen a tudatos piacfeltáró munka is ... Sziráki András: — Annak érdekében tartunk május 22- én. csütörtökön egy teljes körű termékbemutatót Zagy- varékason. Nemcsak mostani, hanem a közeljövőben sorozatgyártásra kerülő gépeBölcskei Tamás évben vállalatunknál megkétszereződött a műszakiak száma. inket is bemutatjuk ott. Több mint négyszáz partnervállalatunk — köztük nyolc tőkés és sok szocialista vállalat — képviselőjét várjuk a bemutatóra. Néplap: — Az export mellett mennyiben gondol a vállalat vezetősége a hazai piacra? Sziráki András: — Nemcsak exportra orientált lett vállalatunk, hanem exportszínvonalú termékeket és profilkörünkben teljes választékot kínálunk itthon is. Csupán kiragadott példaként: háromféle kasza helyett tizenkettőt. Mezőgazdaságunknak nagyobb használati értéket, bővebb választékot igyekszünk biztosítani. Néplap: — A tőkés piacra irányuló export kockázattal is jár ... Sziráki András: — Sokkal többel, mint korábban. Az biztos, hogy ott nincs pardon. Aki fizet, az diktál a szállítást illetően. Tudomásul kell vennünk, hogy számunkra tőkés piac csak akkor van, ha árban, minőségben, a határidő betartásában verseny- képesek vagyunk. A mai hazai légkör egyébként kedvező a vállalkozáshoz, növeli a vállalatvezetők biztonságérzetét. Másként nem is lehet rangot szerezni a világpiacon. Néplap: — Világpiaci rangjuk egyértelmű hazai elismerést biztosít önöknek? Sziráki András: — Nem mondhatom. Sok az irigykedő. Nem mindenki hiszi el, hogy sikereinknek semmi más titka nincs, mint a jól végzett munka. A bizonyítványmagyarázatnál ehhez sem kell több erőfeszítés. Ránk is ugyanazok a szabályozók érvényesek, mint másra. Nagyon kedvező viszont az, hogy dolgozóink többségének egészséges erkölcsi tartása van. Büszkék arra. hogy a vállalat sikere valamennyiünk közös munkájának eredménye. Sziráki András Kardos János Közismert, hogy tavaly és 1986 első hónapjaiban a tervezettnél kevesebb exportképes árut szállítottak az országból a dollárelszámolású piacokra. Ugyanakkor az import meghaladta a tervezettet. Mindez kedvezőtlenül hatott a külkereskedelmi mérlegre, illetve a népgazdaság egyensúlyi helyzetével kapcsolatos elképzelések megvalósítására. A Mezőgép Vállalat szolnoki központjában tartott kerekasztal-beszélge- tésünk témájául ezért választottuk a vállalati export alakulását. A beszélgetésen részt vett Sziráki András vezérigazgató, Kardos János termelési igazgató, Budai Béla gazdasági igazgató és Bölcskei Tamás, a fejlesztési gyáregység vezető főmérnöke. Szerkesztőségünket Simon Béla képviselte. Optimális nagyságrendben Erősítve a pozíciót Néplap: — Mik a terveik az export növelése érdekében, és mik nyújtanak garanciát azok megvalósítására? Sziráki András: — 1986-ra van egy minimális (2 milliárd 750 millió forint értékű termelés előirányzó) és egy feszített tervünk,, ami 2 milliárd 830 millió forint értékű termelést irányoz elő. A tőkés exportot 25 százalékkal akarjuk növelni. Hogy mi erre a garancia? Mindenekelőtt az, hogy pozícióink jobbak a szokványosnál, mert mi akkor kezdtük a részvételt a nemzetközi munka- megosztásban, amikor az még könnyebb volt. Sok vállalattal szemben lépéselőnyünk van, mert mi tudatosan kiépítettük piacunkat. Amellett a régebbi, alacsony színvonalú technikai feltételeken sokmilliós beruházással változtattunk, igyekeztünk minél jelentősebb mértékben beépíteni a csúcstechnikát Az is előnyünkre szolgál, hogy amit vállaltunk, azt mindig teljesítettük. Eljutottunk addig, hogy a bank kínálja a hitelt. Kardos János: — A tőkés export fejlesztésére az is garancia, hogy külföldi partnereink évek óta rendszeresen visszatérnek hozzánk. Néplap: — Hol vannak a legjelentősebb nyugati piacaik? Sziráki András: — Nagyságrendben sorolva: az NSZK-ban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Dániában. Tehát az azonnal fizető „kemény” övezetben. A bizalom az évek során megmaradt irántunk. Meg is akarjuk őrizni. Elsősorban exportunk növelése érdekében 55 millió forintos beruházást tervezünk az idén. A későbbiek során pedig világbanki hitelből jelentős fejlesztésre készülünk, hogy tovább javuljon alkalmazkodó képességünk a világpiachoz. Egyébként a minimális, vagy a feszített program teljesítésétől függően 7,5—10,2 százalékos bér- fejlesztést tervezünk az idén. Előrelátó tervezés A siker kulcsa
