Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-19 / 92. szám
1986. ÁPRILIS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Vendégfaggató öregdiákok A Tatárjárást próbálják a Szigligetiben A jövőhéten, pénteken este mutatja be a Szigligeti Színház Kálmán Imre Tatárjárás című operettjét. A háromfelvonásos zenés játékot először 1908-ban vitték színre a Vígszínházban, majd a premiert egy év múlva követték a bécsi előadások, Herbstmanöver címmel, de legalább olyan forró sikerrel, mint a hazai. Pedig a szerző ezen első műve bizony nem indult ilyen fergetegesnek. A primadonna például visszadobta a szerepét, mert nem volt benne bravúrária, amellyel csilloghatott volna. A többi színész is kifogásolta a zenét, a szöveget. A bemutató után azonban minden képzeletet felülmúló sikere volt a Tatárjárásnak. Azóta itthon és külföldön egyaránt több száz előadást ért meg, és most Szolnokon is színpadra állítja Horvai István meghívott rendező. A főbb szerepekben Kátay Endre Jászai-díjast, Roczkó Zsuzsát, Pusztay Pétert, Nagy Sándor Tamást, Tóth Tamást láthatjuk majd. Riza bárónőt Csonka Zsuzsa, az Operaház tagja alakítja. A fiatal, mindig mosolygós művésznő nevét kevésbé ismeri a közönség, bár nem Szolnokon fog először bemutatkozni, s a színpaddal sem tegnap került közelebbi kapcsolatba, de külföldi szereplései bőven „igazolják” hosszabb-rövidebb idejű távolmaradását a haza komoly zenei életből. — A közönség engem nem nagyon ismer — mondja szerényen —, hiszen jószerével eddig vidéken, Miskolcon, Győrben játszottam, és mint vendég jártam fel az Operába, ahová minden álmom volt egyszer bejutni. Most már két éve tagja vagyok. Vidéken egyébként nem voltam teljesen ismeretlen, de a fővárosban szinte a nulláról kellett indulnom. — Külföldön merre járt? — Bécsben tanultam egy Csonka JErana ideig az ottani Zeneakadémián, de különféle szerepeket kaptam Badenban, Innsbruckban, Klagenfurtban is, mígnem három éve a budapesti Zeneakadémián egy Er- kel-verseny alkalmával felfigyelt rám Mihály András, az Operaház igazgatója. — Szolnokra mi csábította? — Horvai István hívott, és én igent mondtam. Élt bennem a vágy, hogy próbára tegyem az operett műfajában is képességeimet. Mogyorósi huszárönkéntest Hűvösvölgyi Ildikó formálja meg. Ezt a szerepet már játszotta a Kálmán Imre életéről szóló filmben is. — Érdekes módon csak a napokban tudtam megnézni ezt a két évvel ezelőtt készült filmet — mondja nevetve. — Egyszerűen nem volt alkalmam. — A prózai szerepek mellett sokszor látjuk énekelni. — Ennek az az oka, hogy zenész családból származom, gyerekkoromban zongoráztam, énekelni pedig óvodáskorom óta szeretek. — Gyakran jár vidékre? — Négy évvel ezelőtt Kaposváron a János vitézben játszottam. Tíz éve a Madách Színház tagja vagyok, igaHűvösvölgyi Ildikó zán jót tesz, ha kimozdulok valamerre. — Miért éppen Szolnokra? — Bevallom, én Horvai István miatt jöttem le. Valamikor az ő osztályába jártam, s ennek a legendás osztálynak majd’ mindegyik tagja megfordult már Szolnokon. — Férfi szerepet játszik a darabban. Miért? — Engem mindig vonzott a nadrágszerep. Egyébként a huszárönkéntest kezdettől fogva nők játsszák. Most izgulok a szerepem miatt, már lassan azt sem tudom, hogy fiú vagyok-e vagy lány ... Ott jártunkkor szerettünk volna Horvai Istvánnal is beszélgetni, de a rendezőt ezúttal nem érhettük el, ugyanis egy izgalmas jelenetet követett árgus szemekkel. Az epizód lényege: bejön-e a színpadra vonakodás nélkül a kordé elé fogott szamár, vagy pedig ragaszkodik ősi természetéhez. Nos, a csökönyös jószág nem nagyon cáfolt rá önmagára, így a kérdés továbbra is nyitott: vajon a premieren hogyan viselkedik Gyurka, a szamár? — jurkovics — Fotó: Hargitai Szépen magyarul — szépen emberül Több száz diák — vidéki és fővárosi általános iskolák tanulói — között talált követőkre a XV. kerületi Árendás Közi Általános Iskola kezdeményezése: a szép magyar beszéd ápolására indított mozgalma. Az újpalotai iskolában immár harmadik esztendeje tartanak évente egy alkalommal Szépen magyarul — szépen emberül elnevezéssel olyan napot, amelyen különleges figyelmet fordítanak mondanivalójuk egyszerű, pontos és világos kifejezés- módjára, kiejtésük tisztaságára és a hangok helyes képzésére. Az újpalotai iskola példájára egyebek között Szegeden, Miskolcon, Székesfehérváron, Hódmezővásárhelyen rendezték: meg a diákok tagnap a magyar nyelv napját. Alkalmazott grafikai biennálé Ötödik alkalommal rendezik meg a közeljövőben Bé- késcsaBán az Országos Alkalmazott Grafikai Biennálét. A május 1-én nyíló tárlaton — amelynek a Munkácsy Mihály Múzeum ad otthont — 71 művész 246 munkáját tárják a közönség elé. J\' tfrtf . 1" mm « I r h^mm' w- tipr 1 * c ja , A j | 1 A Bartók Béla Zeneiskola aulájában tegnapelőtt rendezték meg az idei évad ötödik hangversenyét, amelyen az intézmény növendékei Bartók-műveket adtak elő. A nagy zeneszerző születésének 105. évfordulója alkalmából a nevelők műsort is állítottak össze, melyben részletek hangzottak el Bartókról szóló versekből. A koncert díszvendége ifjabb Bartók Béla Tolt Fotó: Hargitai A mozgó Föld tudósa Beszélgetős Kádár László egyetem! tanárraI Háromszékből indult, ahonnan Körösi Csorna Sándor, bár Ösóvén született, a Bácskáiban. Apja állami tanító. anyja óvónő volt. A gimnázium első osztályát Karánsébesen végezte, majd a kisújszállási gimnáziumba járt. Tanárai szinte egytől egyig olyan emberek voltak, akiknek nerve nemcsak a tanítványok emlékezetében, de művelt tudományuk történetében is megmaradt. — Ha kérhetem, profesz- szor úr, kezdjük az elején... — Tanáraim közül először Fodor Ferencről emlékezem szívesen. A karámsebesi gimnáziumiban tanított, érdeklődésemet alapvetően felkeltette a földrajz, a természetrajz iránt. S milyen szerencsém volt: a következő iskolámban, Kisújszálláson is nagyszerű, a természettudományokat magas szinten művelő és tanító nevelőim voltak. Szász Károly, aki később Kisújszállás flóráját írta le könyvében; Szu- nyoghy János a rajztanárom volt, sokat köszönhetek neki rajzkészségem fejlesztésében ; Csöreg László görög nyelvre és irodalomra tanított. Ma is tudok görögül írni olvasni. Móricz iskolájának tanára volt Jausz Béla is. a későbbi debreceni egyetemi tanár, a hazai pedagógia egyik kiválósága. Tisztelettel és hálóval gondolok vissza rájuk, nagyszerű emberek, kitűnő pedagógusok voltak. A kettő egymástól alapvetően elválaszthatatlan. — Talán folytassuk az egyetemi éveivel. — Amikor Üjpestre kerültem — apám az „Arany iskola” után ott tanított — Fodor Ferenc, egykori tanárom, már neves tudós, Teleki Pál adjunktusa. Szerényen talán megjegyezhetem: végig eminens voltam, így Fodor bejuttathatott az Eötvös Kollégiumba. Teleki egyébként ez időben a kollégium kurátora volt. Az egyetemen Cholnoky Jenőt hallgattam, majd Teleki Pálnál szakvizsgáztam, s miután leszolgáltam a katonaidőmet, 1931- ben — ugyancsak Fodor Ferenc biztatására és javaslatára — Teleki Pál famulusa lettem a Közgazdaságtudományi Egyetem földrajzi tanszékén. 1933-ban Almásy László expedíciójával tanulmányozhattam péhány hónapig a szaharai futóhomok jellemzőit, formáit. Tegyük hozzá: Kádár László a szaharai kutatást megelőzően a Duna-völgy Budapest és Vád közötti szakaszán már végzett futóho- mok -morfológia i megfigyeléseket. majd később évtizedekig tanulmányozta a felszínfejlődés kérdéseit. Ennek során 1966-ban állította fel a futóhomok-formák genetikus rendszerezését. majd 1971-ben jelent meg az a szintézise, amely a folyóvíz és a szél áltaL létrehozott formák teljes genetikus rendszerét adta. — Professzor úr, több mint 10 évig dolgozott Teleki Pál mellett, nemcsak tudósként ismerhette, hiszen jó emberi kapcsolatban voltak... — Elmondok néhány nagyon jellemző esetet, epizódot... Egyszer, miniszterelnök korában, felhívott magóhoz a Várba. „Le se tedd a kabátod. gvere kísérj el!” Ahogy kiléptünk a kaoun, egyenesen egy postaládához ment, bedobott egy levelet s megjegyezte: „Ha azt akarom. hogy a levelem elmenjen, magamnak kell feladnom!” Mentünk tovább a bástyán. Teleki így szólt: „Azt várom. hogy mikor lő le valaki!” Ez 1939 végén történt. Teleki életének utolsó óráját Tüdős Klára, Teleki államtitkárának a felesége mondta el nekem, ö is ott volt a szanatóriumban Telekiné betegágyánál, amikor Teleki Pál meglátogatta a feleségét. Csengett a telefon: a kormányzó kereste a miniszterelnököt. Teleki ezt mondta a telefoniba: „Nem, Főméltóságú úr!” Majd ismét: „Nem és nem”. — S végül: „Nem. amíg én élek!”. Letette a kagylót, és elrohant. De. hogy viszatér- jek a saját emlékeimhez: Teleki a halála előtt öt nappal bejött a tanszékre... ...Utólag éreztük meg, hogy ez búcsúlátogatás volt. Én aznap délután ugyan még találkoztam vele egy öregcser- kész-összejövetelen. Kiparancsolt minden újságírót a teremből, s csak azután beszélt. Amit mondott, az tulajdonképpen a politikai végrendelete volt: — .,Magyar- ország elvesztheti a világ közvéleményének megbecsülését”. Teleki Pál 1941. április 3- án öngyilkos lett. Búcsúlevele félreérthetetlenül utal arra, hogy halála szorosan összefügg a magyar—jugoszláv szerződés megszegésével. — A Györffy István Népi Kollégium emlékkönyvében sűrűn szerepel a professzor úr neve... — A kollégium első tanárelnöke voltam, majd Újvidéken a Keleti Kereskedelmi Főiskola tanára, s a főiskola Körösi Csorna Sándor Diákotthonának igazgatója. 1945. decemberében nevezett ki Keresztury Dezső a debreceni tudományegyetemre tanszékvezető tanárnak. Esv teherautó tetején utazva jöttem dermesztő hidegben Debrecenbe... Azóta, nyugállományba vonulásáig, csaknem ezer geográfust nevelt, számos tanítványa vezető állást tölt be az ország különböző intézményeiben. Tudományos munkássága olyan jelentős és széles körű, hogy számba vételére aligha vállalkozhatnánk. Közel félszáz könyv, tanulmány szerzője, több száz, itthoni és külföldi szakfolyóiratokban megjelent tudományos értekezést írt. Tevékenyen részt vett a tudományos közéletben, 1956 —1973 között a Magyar Földrajzi Társaság négy ízben újraválasztott elnöke — ma tiszteletbeli elnöke a társaságnak — igen sokat fáradozott a külföldi társaságiokkal való jó munkakapcsolatok érdekében is. A morfológiai kutatások mellett sok energiát fordított a természeti földrajz egyéb ágazatainak vizsgálatára. Tanulmányai egy ős- föld-modell (Archigea) megalkotását tették lehetővé. Számos bizonyítékot gyűjtött a Föld tágulásával kapcsolatban. és új szempontok szerint magyarázta a hegységképződést, valamint a jégkorszakol . Kérdését is, amelyek szeri "t a földön mindig voltak, csak mindig máshol. A föi'’tágulós elvén alapuló pateo geográfiai vizsgálataiban új oldalról világította meg a harmad- és negyedidőszak éghajlatáról vallott korábbi felfogásokat. — A közelmúltban megjelentetett ön egy könyvet, a földijéről Körösi Csorna Sándorról. Megállapította, hogy Csorna 1789-ben született. Érdekes, sokatmondó összefüggést tár fel a pólusvándorlás és Csorna őshazakeresése között. — Amikor ilyeneket olvastam, hogy „Szegény Csorna Sándor, hiszen tudjuk, hogy rossz nyomon járt!’ akkor Galilei elkeseredett, de eltökélt szavai jutottak eszembe: „Eppour si muove! — És mégis mozog a Föld ” Nemcsak forog a tengelye •körül és nemcsak a tavaszpont hátrál az égen — amit Hipparchos már i. e. 150 körül fölismert — hanem itt a földön is vándorolnak a sarkok is a precesszió 26 ezer éves periódusával Ez annyit jelent, hogy vannak olyan tájai a Földnek, amelyek földrajzi szélessége 13 ezer év alatt akár kétszer 23,5 fokkal is megváltozhatott, azaz éghajlatuk trópusiról sivatagira, szubtrópusiból mérsékeltre, mérsékeltből szubpolárisra, vagy éppen polárisra változott... tehát Körösi Csorna Sándor, aki népének emlékezete alapján indult el délnek és délkeletnek, nagyon is jó nyomon járt. mert ahogy lapp és finn rokonaink a tundra-, illetve a tajgaövet követve húzódtak északnyugatnak, úgy vándoroltak a mérsékeltövi sztyeppék nyomában a magyarok is észak és nyugat felé. Körösi Csorna Sándor intelmét követve dr. Aradi Évával sikerült kimutatnunk, hogy hazai folyóneveink túlnyomó része szanszkrit eredetű — pl. Körös (dühös), a Tisza (szomjas) a Túr (sebes), stb. — s hogy számos helység- és tájnevünk is az. A napokban jutott el hozzám annak a híre, hogy egy Hawaiiban élő magyar ember, Vámos Tóth Bátor 1979-ben társaival kimutatni vélte, hogy a Kárpát-medence jellegzetes helyneveinek csaknem mindeni- ke megtalálható a Csendesóceáni szigeteken. Kéziratát a Széchényi Könyvtár őrzi. Erről eddig nem tudtam. Vámos Tóth a helynevek korát 6—8 ezer évesnek tartja. — Professzor úr, mennyiben fogadta el ezeket a forrásokat? — Félreértés ne essék! Ezek a helynevek távolról sem mind magyarok. A helyneveket annak idején egyszerűen átvették az egymást váltó népek. Mozog a Földi és változik rajta a világ. Ezért kereste ugyanolyan joggal Csorna Sándor az őshazánkat a messze délkeleten, mint Reguly Antal északon a rokonainkat. Mi kénytelen-kelletlen mindannyian elvándoroltunk az őshazából, de magunkkal vittük az emlékét. Ez vonzotta legyőzhetetlen erővel Csornát Tibetbe és Indiába. Ennek érdekében vállalkozott arra, hogy 16. és 17. nyelvként megtanulja a tibeti és szanszkrit nyelvet, remélve, azt, hogy a Iá makolos torok könyvtáraiban találhat valami olyan adatot, amely őseinkre vonatkozik. Ezzel a reménnyel indult el 1842 márciusában végre Lhassa felé... — Az előzőek végiggondolására — ahogy könyvében írja — a darjeelingi látogatása ösztönözte, ön is világutazó, ahogy nagy elődje volt. Maradt-e ideje. hogy néha a kisújszállási alma materhez is vissza-visszatér- jen? — Tagja vagyok az öregdiákok Körének, — de apám emléke is köt a városhoz. Említettem volt, abban az iskolában tanított, amelyikben Arany János. Természetesen ott voltam Kisújszálláson a Móricz-évfordulón rendezett igen szép ünnepségsorozaton is. — Köszönöm a beszélgetést. Tiszai Lajos
