Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-11 / 85. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS: 11. Hz OKP XVII. kongresszusa Óvári Miklós átadta az MSZMP üzenetét Kádár János a Honvédelmi Minisztériumban Olajárcsúszda Az év legelején hirtelen csúszdára került az olajár, s azon olyan lendülettel kez­dett lefelé siklani, hogy a tavasz beköszöntésekor már egyszerűen megállíthatatlan­nak látszott. Lefelé menté­ben áttörte a hordónként tíz dolláros határt, március végefelé pedig már olyan üzleteket is kötöttek, ame­lyeken az árajánlat keve­sebb mint 9 dollár volt. Aligha jósolta volna meg bárki ezt a példátlan ár­esést, akárcsak négy hónap­pal ezelőtt. Hiszen akkor az ár barrelenként 28—30 dol­lár körül mozgott. Igaz, na­gyon nehéz volt eladni — a piac folyvást szűkült. Ak­kor határozta el a Kőolajex­portáló Országok Szervezete, közismertebb rövidítéssel: az OPEC, hogy termelési hábo­rút indít. Kinyitották a csa­pokat, s akkora túlkínála­tot teremtettek az olaj vi­lágpiacán, hogy az ár szinte percek alatt a mélybe csú­szott. Az elmúlt hetekben akadtak, akik már a hor­dónkénti 5 dolláros árat sem tartották elképzelhetetlen­nek. Ehhez érdemes felidéz­ni, hogy az 1973-as első olaj- árrobbanáskor 3 dollár kör­nyékéről ugrott fel a bar­relenkénti ár 10 fölé, majd a második robbanás idején, 1979-ben, 13-ról 34-re. A jósokra azonban ez a hét hirtelen rácáfolt. Vasár­naptól a nyersolajár várat­lanul visszafelé indult a csúszdán. Pár nap alatt el­hagyta az ominózus 10 dol­láros szintet, s a napokban már 14 dolláros üzleteket is kötöttek Londonban. Mi tör­tént hát? — kapta fel a fe­jét a világ. Hiszen azOPEC- tagok és az olajkartellen kí­vüli termelők változatlan' >' többet kínálnak a piacokon, mint a kereslet.. . Nos, a fordulat oka, egy látszólag nem túl jelentős­nek indult sztrájk. Norvé­giában bérkövetelések miatt álltak le a munkával a fú­rótornyok alkalmazottai, majd csatlakozott hozzájuk az egész norvég olajbányá­szat. Norvégia, a világ egyik legnagyobb olajexportálója az OPEC keretein kívül, na­pi egymillió hordót adott el eddig. Ennek az egymillió­nak a kiesése teremtett át­menetileg jobb helyzetet a piacokon. Az olajtermelőknek azon­ban ennél nagyobb lökésre lenne szükségük, hogy kilá- boljanak az áresés gazdasági bajaiból. Az egyetlen út a termeléscsökkentés, a túlter­melési háború abbahagyása. S erre már azok az olajex­portálók is hajlanak, akik korábban — éppen mert minden dollárcentre égetően szükségük volt — elzárkóz­tak az önkéntes korlátozás­tól. Avar síároly Challenger Űjabb adalékok A január 28-án szerencsét­lenül járt Challenger űrre­pülőgép utaskabint is ma­gában foglaló egyik része viszonylagos épségben van azután is, hogy az óceánba zuhant és a robbanást kö­vetően az űrszerkezet dara­bokra esett — közölte szer­dán a katasztrófa körülmé­nyeit vizsgáló szövetségi bi­zottság egyik tagja. Terry Armen crout, a Szö­vetségi Közlekedésbiztonsági Hivatal szóvivője elmondta, hogy a személyzeti kabin azt követően esett szét, hogy kilencmérföldes zuhanás után az Atlanti-óceánba csapódott. Űrhajózási szakemberek szerint a hét űrhajós a rob­banást követően szinte azon­nal meghalt, mert a kabin­ban megszűnt a belső nyo­más. Armentrout közölte, hogy szakértők szerint — ellentét­ben az eddigi vélemények­kel — a Challenger óriási jobb oldali üzemanyagtartá­lya nem egyetlen hatalmas robbanásban semmisült meg. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, aki a magyar pártkül­döttséget vezeti az Olasz Kommunista Párt XVII. kongresszusán, tegnap Fi­renzében baráti megbeszélést folytatott Adalberto Minuc- cival, az OKP Titkárságának és Vezetőségének a tagjával. A megbeszélésen áttekintet­ték a két párt közötti együtt­működés kérdéseit. Óvári Miklós átadta az MSZMP- nek az olasz kommunisták kongresszusához intézett üze­netét. „A kommunista pártok helyzetét és feladatait nap­jainkban alapvető módon ha­tározza meg a két ellentétes társadalmi rendszer küzdel­me — áll az MSZMP KB üd­vözletében. — Az emberi ci­vilizáció fennmaradása függ attól, hogy ez a küzdelem ne vezessen világháborús össze­csapáshoz. Nincs ezért fon­tosabb feladat, mint a fegy­verkezési verseny korlátozá­sa, a katonai szembenállás szintjének csökkentése, a nemzetközi biztonság meg­szilárdítása. Olyan új nem­zetközi kapcsolatrendszerre van szükség, amely az álla­mok és népek közötti bizal­mon, a kölcsönös előnyökkel Libanon Szerda este Damaszkusz- ban, Abdel Halim Haddam Szíriái alelnök irodájában újabb megállapodás szüle­tett a libanoni palesztin tá­borok biztonságáról, a „tá­borok háborújának” befeje­zéséről. A megállapodás lé­nyege: a táborok biztonsá­gának szavatolását négy — úgynevezett semleges — li­banoni pártra bízzák. A tár­gyalások még folytak, ami­járó együttműködésen alap­szik, amely lehetővé teszi minden vitás nemzetközi kérdés tárgyalások útján tör­ténő rendezését. Ennek meg­teremtéséhez nélkülözhetet­len valamennyi józan, realis­ta, békeszerető erő aktív cselekvése, közös fellépése.” „A Magyar Szocialista Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt hagyomá­nyosan jó kapcsolatainak alapját az internacionalista szolidaritás, az egymás irán­ti kölcsönös tisztelet és meg­értés, a szocializmus és a béke közös célja jelent.” — áll az üzenetben. * * * Az OKP kongresszusán — miközben folyt az előadói beszéd vitája — megkezdték munkájukat a kongresszusi bizottságok amelyek a veze­tő szervek újjáválasztását, illetve a politikai határozat szövegét készítik elő. A he­lyi pártértekezleteken a kongresszusi irányelvek vi­tájában mintegy 900 módo­sító indítvány hangzott el. Ezeket most a szerkesztő bí­zott,sáv egytől-eevig meg­vizsgálja. a küldöttek pedig az utolsó napon szavaznak róluk. Várhatóan több mó­dosítás is többséget kap majd. _____ k or szerdán a Bejrúthoz kö­zeli Bordzs el-Baradzsne-i tábor körül is fellángoltak a harcok az Amal fegyvere­sei és a palesztinok között. A bejrúti nemzetközi repülő­teret a lövöldözés miatt nem lehetett megközelíteni. A felek kötelezték magu­kat a tűzszünet betartására és a tavalyi „táborok hábo­rúját” lezáró 1985. júniusi damaszkuszi egyezmény al­kalmazására. Hz USII-ban végrehajtották az atomrobbantást Föld alatti atomrobbantást hajtottak végre csütörtökön, az Egyesült Államok nevadai kísérleti telepén — jelentet­te be a washingtoni energia­ügyi minisztérium A robba­nás ereje — hivatalos közlés szerint — húsz kilotonnánál kisebb volt. A kísérletet ere­detileg kedden akarták vég­rehajtani, de a kedvezőtlen időjárás és egyéb, műszaki okok miatt akkor elhalasz­tották. Aquino nyilatkozata Népszavazás az amerikai támaszpontokrél Az ország területén talál­ható amerikai támaszpontok jövőjéről a Fülöp-szdgeteki kormány előbb tárgyalni kí­ván az Egyesült Államokkal, majd népszavazás elé bo­csátja a kérdést — jelentette ki Corazon Aquino elnökasz- szony japán újságíróknak adott nyilatkozatában. A teg­napi tokiói polgári lapok ál­tal közölt interjúban Aquino asszony megerősítette, hogy kormányzata tiszteletben tartja a Subic Bay-i hadi­tengerészeti és a clarki lé­gibázis fenntartásáról intéz­kedő — 1991-ig érvényben lévő — szerződéseket. A támaszpontok 1991 utáni státuszát illetően azonban tárgyalni óhajt Washington­nal is. A két támaszpont kulcs- fontosságú az ázsiai és csen­des-óceáni térséggel kapcso­latos amerikai stratégiában, s Washington több ízben leszö­gezte: jélentős mértékben növeli a Fü 1 öp - s ^ getek nek nyújtandó gazdasági és ka­tonai segélyeket, amennyiben az Aquino-kormányzat bele­egyezik a támaszpont-szerző­dések hatályának 1991 utáni meghosszabbításába. (Folytatás az 1. oldalról) Üdvözölte a Honvédelmi Minisztérium vezetői érte­kezletének résztvevőit, fon­tos eseménynek minősítette a tanácskozást, mert öt eszten­dő munkájáról, tapasztalatai­ról készítenek felelős szám­vetést, s kijelölik a további feladatokat. Átadva az MSZMP KB üd­vözletét, elismeréssel szólt a Magyar Néphadseregről, azokról az eredményekről, amelyeket helytállással, ál­dozatos munkával, legutóbbi években a fejlesztésben, a felkészítésben, az ifjúság nevelésében elértek. Külön kiemelte, hogy a Magyar Néphadsereg a Varsói Szer­ződés fegyveres erőinek fel­készült, megbízható tagja; a katonákat, tiszthelyetteseket, tiszteket, főtiszteket, tábor­nokokat a magas fokú szak­mai tudás és elismerésre méltó politikai elkötelezett­ség jellemzi. Elismerés illeti a hadseregben dolgozó kom- mun;stókat és pártszervezete­ket, a KISZ szervezeteit és tagjait, mert példamutatóan élnek és dolgoznak. Kádár János kiemelten szólt az elmúlt több mint fél évtizedről. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP XII. kong­resszusa annak idején nehéz külső és belső körülmények között határozott az elvég­zendő munkáról. Az elmúlt évek tapasztalata azt bizo­nyítja, hogy helyes volt a program, a feladatok meg­határozása. Sikerült az egyensúlyi helyzetet javítani, a fizetőképességet megőriz­ni, szocialista vívmányain­kat megvédeni. Társadal­munk ezt nagyra értékeli. Időszerű belpolitikai kér­désekről szólva hangsúlyoz­ta: egy esztendővel a párt XIII. kongresszusa után meg­állapítható, hogy a párt vi­lágos és reális programját az egész nép támogatja. Most minden erőt a feladatok megoldására kell összponto­sítani. Belpolitikai helyzetünk ki­egyensúlyozott és szilárd. Gazdasági gondjaink csök­kentése rajtunk múlik. Csak a jobb és a fegyelmezettebb munka eredményeként szá­molhatjuk fel azokat a ked­vezőtlen jelenségeket, ame­lyek az 1985-ös esztendőben és az idei év első három hónapjában tapasztalhatók voltak. Emlékeztetett arra, hogy a magasabb igényeket csak ha­tékonyabb termeléssel lehet kielégíteni. Azt már jól megtanultuk — mondotta —, hogy a javakat miként osz- szuk el, de azt még kevés­bé. hogy azokat miként ál­lítsuk elő. Pedig előbb meg kell termelni a szükséges javakat, s csak azután lehet dönteni az elosztásukról, s bármilyen vitát vagy esz­mecserét folytatni felhasz­nálásukról. A nemzetközi politika idő­szerű kérdései között arról beszélt Kádár János, hogy változatlanul a feszültség a je’’emző. A Varsói Szerződés iTelexen I lérkeiettl BONN Franz Josef Strauss-szal, a CSU elnökével, Bajorország miniszterelnökével, valamint Johannes Rauval, az SPD kancellár jel öl tjével, Észak­Raj na-vesztfáliai minisz­terelnökkel találkozott csü­törtökön Bonnban Günter Mittag, az NSZEP KB titká­ra a Politikai Bizottság tag­ja. PEKING Kínai és szovjet szakértők közös munkájával korszerű­sítenek egy papírgyárat a Szovjetunióval határt« Haj­tagállamainak. így a Ma­gyar Népköztársaságnak is az a célja, hogy a feszültség csökkenjen, s a társadalmi haladás ügyét sikerüljön elő­mozdítani. Ennek — a szo­cialista országok szerint — az egyetlen járható útja a békés egymás mellett élés politikája, az aktív nemzet­közi tevékenység. Mi azt valljuk — mondta a párt fő­titkára —, hogy a társadalmi rendszerek harcának békés úton kell eldőlnie. Amikor azt mondjuk, hogy egyenlő biztonság, akkor ezen azt értjük, hogy a Szovjetunió, a Varsói Szerződés nem tö­rekszik erőfölényre, mi a le­szerelés hívei vagyunk. De világosan látni kell, hogy az Amerikai Egyesült Államok, a NATO erőfölényre törek­szik. Ezt viszont nem en­gedhetjük meg. Ez az egész emberiség érdeke is. Ebben a szellemben készülünk a Varsói Szerződés politikai Tanácskozó Testületének so­ron következő budapesti ülé­sére. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának XXVII. kong­resszusáról szólva kiemelte annak nagy nemzetközi je­lentőségét. Ez a kongresszus — mondotta — a Szovjetunió békepólitiikáját megerősítet­te. Az SZKP törekvései egy­be esnek a mi pártunk törek­véseivel. A kongresszus cél­jait, a szovjet elvtársak erő­feszítéseit tdljes mértékben támogatjuk és üdvözöljük. Az SZKP XXVII. kong­resszusa nemcsak a szovjet fejlődés mozdonya, hanem az összes szocialista országé — mondotta Kádár János, majd a magyar—szovjet viszonyt méltatva hangsúlyozta, hogy az szilárd, felhőtlen, az élet minden területén egyre tar­talmasabbá válik. Barátsá­gunk erősítésének, együttmű­ködésünk fejlesztésének ki­emelkedő eseménye lesz, amikor Mihail Gorbacsov elvtársat, az SZfíP KB fő­titkárát népünk vendégeként a közeljövőben hazánkban üdvözölhetjük. Kádár János végezetül szólt azokról a feladatokról, amelyek békénk, szocialista vívmányaink védelmében, az ifjúság nevelésében, a szo­cialista építőmunka segítésé­ben a magyar néphadseregre várnak. Hangsúlyozta: a Központi Bizottság elvárja a hadsereg kommunistáitól, pártszervezeteitől. KISZ- szervezeteitől, hogy példa­mutató helytállással, élenjá­ró munkával segítsék a fel­adatok megoldását. A Központi Bizottság és a magyar vezető testületek nevében kijelenthetem — tnondta az MSZMP főtitká­ra —, hogy teljes bizalom övezi a Honvédelmi Minisz­térium vezetőit, a néphadse­reg parancsnoki karát. A párt, a kormány, a nép, az egész társadalom bízik a hadseregben. Kádár János befejezésül további sikere­ket, eredményes munkát kí­vánt. lungesian tartományban. A korszerűsítési munkálatok 1989-ben fejeződnek be, s a Ráfordítási költségek elérik a 80 millió jüant A papír­gyár korszerűsítése része an­nak a hosszú távú gazdasági és műszaki megái lapod ásnak, amölyet tavaly írtak alá Kí­na és a Szovjetunió között. BERLIN A Magyar Tudományos Akadémia és az NDK mű­vészeti akadémiája között ötéves együttműködési meg­állapodást írtak alá tegnap Berlinben. A megállapodást magyar részről aláíró Ojfa- lussy József, az MTA alelnö- ke előzőleg az irodalom-, a zene- és művészettudományi eeyüttműiködés eredményei­ről és továbbfejlesztésének ’ehetőségeiről tárgyalt az NDK művészeti akadémiájá­nak vezetőivel. Nemzetközi űrhajózási nap íírvárosok ígérete Egy óra 48 percig tartott Jurij Gagarin űrkorszakot nyitó repülése, s a szovjet űr­kutatás ma már a Ciolkovszkij által meg­álmodott űrtelepülések létrehozásának kü­szöbén áll. Huszonöt éve, 1961. április 12-én kerülte meg először ember a Földet, s a szovjet űrhajósok e negyedszázad alatt 237 napra növelték a világűrben tartózkodás időtar­tamát. Gagarin és a Vosztok—1 óta 62 szovjet személyszállító űrhajó s 25 teher­szállító Progressz járt a világűrben. Hat­vanra gyarapodott a szovjet űrhajósok száma, s közülük húszán kétszer, tizenöten háromszor, egy pedig már ötször járt a világűrben. Kilenc szocialista ország, vala­mint Franciaország és India kozmonautá­ja is dolgozott szovjet űrhajón a világűr­ben. Az űrutazás első oldalas, szalagcímes szenzációból a laikusnak egyre kevesebb érdekességei szolgáló, a szakemberek szá­mára viszont annál fontosabb, komoly gazdasági és tudományos eredményeket hozó eseménnyé vált. — Véget ért a kamaszkor, a mindenki számára vonzó és rögtön érthető látványos rekordok időszaka. Az űrkutatás felnőtté vált, egyikévé azoknak a tudományoknak, amelyek az emberiség fejlődését nemcsak alapismeretekkel, hanem kézzelfogható, a gazdaságban jól és hamar hasznosítható eredményekkel szolgálják. Vlagyimir Dzsanyibekov vezérőrnagy fogalmazott így, a legtapasztaltabb, a vi­lágűrt ötször megjárt szovjet űrhajós, aki a Csillagvárosba ellátogató külföldi tu­dósítók kalauza volt a Gagarin nevét vise­lő űrhajóskiképző központban. Egy hatal­mas csarnokban beszélgettünk, szó szerint a múlt és a jelen találkozásánál. Felünk fölött két szovjet űrállomás, a Szaljut—7 és a Mir orr-része nézett egymásra üres dokkolónyílásaival. Ezeken a világűrben keringő űrállomásokkal tökéletesen meg­egyező szimulátorokon gyakorolják az űrhajósok a világűrben végrehajtandó ma­nővereket, az állomás műszereinek keze­lését, a kutatási programban szereplő kí­sérletek elvégzését. Dzsanyibekov, aki ma az űrhajósok ki­képzésének egyik irányítója, az űrhajók kézi vezérlésű műveletei oktatásának felelő­se, kicsit szomorúan nézett a Szaljut—7-re. Az állomás Föld körül keringő párján háromszor járt, a múlt év tavaszán ő élesztette fel, ő tette ismét működőképessé. „Lejárt az ideje, elvégezte a feladatát. Néhány hét múlva, május elején Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov még átszáll rá a Mirről, s remélem, hoznak róla vala­mit emlékbe. Aztán megsemmisítjük, a Csendes-óceánba süllyesztjük. A jövő a Miré, az fogadja ezentúl az űrhajósokat”. A Szaljut—7 és az 1986. februárjában Föld körüli pályára állított Mir állomás közötti különbség már kívülről is szembe­szökő. A Mir orrában, a hossztengely men­tén levő, a Szalj utóknál megszokott fő dokkolónyílás körül még négy csatlakozó- hely található. Ezekhez illeszkednek majd az űrmodulok, a különböző kutatási cé­lokra berendezett „szakosított” űreszkö­zök, amelyek a világűrben tartózkodó ku­tatók fő munkahelyei lesznek. Az önálló mozgásra, az űrállomástól való eltávolo­dásra és visszatérésre is képes laborató­riumokban helyezik el az összes tudomá­nyos berendezést. E változásnak köszönhető, hogy az alap­méreteiben a Szaljuttal megegyező — 18 méter hosszú és mintegy 20 tonna tömegű — Mir sokkal tágasabb, mint elődje. Csak az alapvető létfenntartó rendszerek kaptak benne helyet, s az űrhajósok számára most először létrehozott külön szobák. Beszél­getésünk során a Mirről szólva Dzsanyibe­kov nem véletlenül kerülte az űrállomás szó használatát: „Nevezzük csak egy nagy méretű, sok elemből álló űrrendszer alap­egységének”. S hogy mekkora lesz, mit tud ez az űr­rendszer? A Mirhez kapcsolt négy modul­lal mintegy 500 köbméter lesz a térfogata, szemben a Szaljut—7 95 köbméteres, labo­ratóriumként és lakóhelyként egyaránt használt belső terével. A teljes rendszer tömege mintegy 100 tonna lesz, tudomá­nyos kapacitása pedig tízszerese a Szál­jukénak. Ez már majdnem Ciolkovszkij álmainak űrvárosa. IFazekas László (folytatjuk) Megállapodás a palesztin táborok biztonságáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents