Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-11 / 85. szám

1986. ÁPRILIS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KISZÖV küldöttközgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) lék között kellett teljesíteni az 1981 és 1985 közötti idő­szakra meghatározott felada­tokat. A gazdasági szabályo­zás gyakori — és nem min­den esetben kedvező — vál­tozásain, valamint a külpia­ci helyzet alakulásán túl olyan tényezők is nehezítet­ték a gazdaságos termelés- növelést, mint például a szövetkezetekben foglalkoz­tatottak létszámának évi 2—3 százalékos csökkenése, az anyag-, munka- és ener­gia ellátottsági, valamint ka­pacitáslekötési gondok. A kedvezőtlen tendenciák miatt a tervidőszak első esztendejére jellemző tízszá­zalékos termelésnövekedési ütem 1982-ben megtorpant, és a ciklus derekán csak lassú fejlődés ment végbe a megye szövetkezeti iparában. A piaci igényekhez való ru­galmas alkalmazkodással, a termékszerkezet folyamatos megújításával azonban sike­rült felgyorsítani a fejlődés ütemét, így az utóbbi két évet — a legfontosabb gaz­dálkodási mutatóit tekintve — már jó eredménnyel zár­ták a KISZÖV tagszövetke­zetei. Ez egyben azt is jelen­tette, hogy a szövetkezeti szektorban megvalósultak a VI. ötéves terv megyei ipari célkitűzései. Az 1980. évit 28 százalékkal meghaladta például a szövetkezetek ta­valyi, csaknem 3 milliárdos termelési értéke, nettó ár­bevételük pedig 31,6 száza­lékkal, a nyereségük 37 szá­zalékkal nőtt az öt év alatt. Ez utóbbihoz nagyban hoz­zájárult az üzem- és mun­kaszervezés javítása, a költ­ségekkel való fokozott taka­rékosság is. Bár a középtávú tervben meghatározott kétszeres nö­vekedéstől elmaradtak, fi­gyelemre méltó eredményt értek el a megye ipari szö­vetkezetei a tőkés exportban: 34,8 százalékkal növelték az értékesítésüket a nyugati piacokon. Az eredeti megyei terv teljesítésének a hazai alapanyagok nem megfelelő minősége, a szállítási gon­dok, a piaci versenyképessé­get rontó magas alapanyag- árak és általában a tőkés export jövedelmezőségének romlása szabott gátat. A szo­cialista piacokon is szigo­rúbbá vált szállítási és mi­nőségi követelmények ellené­re az 1980. évihez képest 80 százalékkal növelni tud­ták a rubel elszámolású ex­portjukat is a tagszövetkeze­tek. Elhangzott a küldöttköz­gyűlésen, hogy a KISZÖV tagszövetkezeteiben a ter­Tegnap délelőtt a megyei tanács művelődési, egészség- ügyi és társadalompolitikai bizottsága ülést tartott, me­lyen a bizottság tagjai első napirendi témaként jelentést hallgattak meg Ürmössy Il­dikó tanácselnök-helyettestől a megyében élő nők gazda­sági és szociális helyzetének alakulásáról, valamint az ezzel kapcsolatos tanácsha­tározatban foglaltak végre­hajtásáról. A jelentésterve­zetet követő hozzászólások során a résztvevők közül többen kifejtették vélemé­nyüket a nők me^ei foglal­koztatási feltételeinek javí­tásáról. a nők vezetői mun­kakörbe történő állításának kérdéseiről, a bérpolitiká­ban jelentkező (többnyire a férfidolgozók javára billenő) kereseti eltérésekről. Szóba kerültek bizonyos szemlélet­beli gondok is, amelyek a társadalom egészére jellem­zők-; a nőpolitikái dokumen­tumok sokszor úgy fogalmaz­nak, mintha a benne foglal­tak kizárólag csak a nőkre tartoznának. De problémát vet fel ma még az anyasági és a termelési érdek viszo­meléspolitikai célok elérésé­nek feltételeként tartották számon a tervszerű káder- és személyzeti munkát. Je­lentős hatással volt a gaz­dálkodásra is, hogy az utób­bi öt évben a szövetkezetek felénél kicserélődtek az első számú vezetők 37,7 száza­lékkal nőtt az egyetemet és főiskolát végzettek száma. A KISZÖV elnökségének a VII. ötéves tervi feladatokra készített , javaslatában a megyei szövetkezeti ipar ter­melésének öt év alatti 25— 26 százalékos, a külkereske­delmi értékesítés 42—43 szá­zalékos, valamint a nyereség 30 százalékos növelése szere­pel. A célok eléréséhez szük­séges fontosabb intézkedé­sek között sorolta szóbeli ki­egészítésében a KISZÖV el­nöke a termelési szerkezet további korszerűsítését, a termékek versenyképességét javító műszaki fejlesztést, a korszerű technika széleskö­rű elterjesztését, a minőség javítását, a szállítási határ­idők pontos betartását, a könnyűiparban a változó di­vathoz való gyors alkalmaz­kodást, valamint az importot helyettesítő termékek kö­rének bővítését. Hang­súlyozta Szikszai Júlia annak fontosságát is, hogy az építőipari szövetke­zetek vállaljanak nagyobb részt a családiház-épílésből, növeljék a saját értékesitesű lakások építésének arányát. A lakossági-fogyasztói szol­gáltatást végző szövetkezeti formákban pedig ne csökken­jen, hanem lehetőség szerint növekedjen az alábbi ötéves tervben az előirányzottól el­maradt és évek óta stagnáló teljesítményérték. Az elnökség értékelése és javaslatai fölött megnyitott vitában kilenc küldött mond­ta el véleményét a termelés- bővítés feltételeivel kapcso­latban. Többen szóltak ar­ról, hogy a belföldi igények jó színvonalú kielégítését és az exportfeladatok teljesíté­sét egyaránt veszélyeztetik a hazai alapanyagellátásban hovatovább idültté vált mi­nőségi, ütemezési gondok. Nem egy hozzászóló szor­galmazta az időközben el­avult munkaverseny-értéke- lés felülvizsgálatát, korsze­rűsítését. Szóba kerültek az építőiparban jelentkező mun­kaerő-elvándorlási, szakmun­kás-utánpótlási és téli fog­lalkoztatási problémák is. A nemcsak közszükségleti cik­keket gyártó — például a népművészeti és háziipari szövetkezetek — termékszer­kezet-váltási nehézségeiről is szó esett, és többen megfo­galmazták a hozzászólók kö­zül, hogy jelentős tartalé­nyának összehangolása is. A felszólalások egyértelműen rávilágítottak arra, hogy társadalmunkban — sajnos — újratermelődött a nőik hátránya. Második napirendként Vincze Sándor művelődési osztályvezető Szolnok megye művészeti életének és infra­struktúrájának a VII. ötéves tervre szóló fejlesztési elkép­zeléseit ismertette röviden, majd észrevételek hangzot­tak el e témával kapcsolat­ban is. Többen szóvá tették, hogy a jelentéstervezetből hiányzik a környezetkultúra ápolásának, jobbításának el­gondolása; ízléstelen giccsek „rombolják” környezetünket. Továbbá nincs utalás a ter­vezetben az importművészet szükségességéről, zenében pedig a megyék közötti koor­dináció lehetőségének mind jobb kihasználásáról. Javas­lat hangzott el a megye iro­dalmi életének jobb megis­merésére, a fiatal tehetségek felkarolására vonatkozóan is. A közeljövőben az elképze­léseket ötleteket megvizsgál­ják és szükség szerint mó­dosítják a tervezetet. kokat látnak még a szövet­kezetek közötti együttműkö­désben. Hegyi Istvánná hozzászó­lásában arról tájékoztatta a küldöttközgyűlés résztvevőit, hogy a megyei párt-végre­hajtóbizottság a napokban értékelte és elismerte a me­gye ipari szövetkezeteinek az utóbbi években végzett mun­káját. Megállapította, hogy az ipari szövetkezetek a VII. ötéves terv célkitűzéseit a pártbizottság gazdaságpoliti­kai irányelveinek megfele­lően alakították ki. Az előző évben végzett si­keres munka és a tavalyi jó eredmények elismerésével kezdte hozzászólását Mészá­ros Vilmos is, majd elmond­ta, hogy az ipari szövetkeze­tek októberben tartják so­ron következő kongresszusu­kat, amelyen országosan is jó eredményekről adhatnak számot. Ezután a feladatok­ról szólt: a termékszerkezet korszerűsítésében érvénye­síteni kell a kereslethez való rugalmas és gyors igazodást, és a figyelemreméltó nye­reség ellenére is szűkös be­ruházási lehetőségek köze­pette sem nélkülözhető a fo­lyamatos műszaki fejlesztés. Ez utóbbi nemcsak a techni­kai megújulást tételezi fel, hiszen Szolnok megyében is sok példa van már arra, hogy például az üzem- és munkaszervezés javítása is a kapacitások növelését, jobb kihasználását eredményezhe­ti. A vita összefoglalása után a KISZÖV elnökségének és a küldöttközgyűlési bizott­ságok megválasztásával folytatódott a küldöttek ta­nácskozása. A megyei szö­vetség tizenegy tagú elnöksé­ge tagjainak megválasz­tották F. Kiss Gábort, a Mezőtúri Fazekasok és Nép- művészeti Háziipari Szövet­kezet elnökét; Ratkai János­áét; a Tiszafüredi Háziipari Szövetkezet elnökét; Novotni Jánosnét, a Jászsági Építő­ipari Szövetkezet elnökét, Rabóczi Mihályt, a Jászbe­rényi Micoop elnökét, Lits Józsefnét, a Szolnoki Bőrtex elnökét, Takár Istvánt, a Kisúiszállási Vas-1, Fa- és Építőipari Szövetkezet elnökét, Ipolyszegi Mihályt, a Szolnoki Építőipari Szövet­kezet elnökét, Szűcs Jánost, a Kunmadarasi Vas és Elektromosipari Szövetkezet elnökét, Horvath Pitémét, a KISZÖV osztályvézetőjét és Sebők Tündét, a Szolnok Megyei Fényképész Kisszö­vetkezet műteremvezetőjét. A küldöttközgyűlés ismét bi­zalmat szavazott Szikszai Jú­liának; megválasztották a KISZÖV elnökének. T. F. Emlékülés Gagarin űrrepülésének 25. évfordulóján A Magyar Tudományos Akadémián tegnap tudomá­nyos ülésen emlékeztek meg Jurij Gagarin űrrepülésének negyedszázados évfordulójá­ról. Az MTA Interkozmosz Tanácsának és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság Or­szágos Elnökségének együt­tes rendezvényét Márta Fe­renc. az Akadémia alelnöke, az Interkozmosz Tanács el­nöke nyitotta meg. Komex—Metall Már termel Megkezdődött a termelés a Komex Metall Kft-ben, a fi­nomalkatrészeket gyártó magyar—NSZK vegyesválla­latnál. mely a közelmúltban alakult Budapesten. A ve­gyesvállalatot a Konsumex és az NSZK-béli Koch-impex GmbH hozta létre 430 ezer márkás alaptőkével, ame­lyekben a magyar vállalat részesedése 51 százalék. Megyei tanácsi bizottság ülésén A nők helyzete, művészetpolitika A KISZ XL kongresszusára készülve A megújulás jegyében Beszélgetés körvezető propagandistákkal Hónapok óta tart a kong­resszusi készülődés a KISZ- ben. A KISZ Központi Bi­zottsága legutóbbi ülését tel­jes egészében az ifjúsági szövetség XI. kongresszusa előkészítésének szentelte és határozatot hozott arról, Az elmúlt hónapokban, hetekben a fiatalok J,több lépcsőben” megvitatták a „Mi a teendőnk?” című kongresszusi vitadokumentu­mot és véleményezték a KISZ új szervezeti szabály­zatának tervezetét. Az alább­következő beszélgetésen a KISZ megyei bizottsága ti- szaligeti Politikai Képzési Központja körvezető propa- Igiandista tanfolyamának hallgatói vettek részt, akik a megye különböző területein élő fiataljai képviselték. — Hogyan fogadták a fia­talok a KISZ Központi Bi­zottságának kongresszysi vi­tadokumentumát, milyen vé­lemények hangzottak el leg­gyakrabban? Jóvér István, a kunhegyesi BHG targoncavezetője, alap­szervezeti agitáció-propagan- da felelős: — Lehetek őszinte? Nem túl nagy bizakodással. Hogy is mondjam? Nemigen bíz­nak abban, hogy a „fölül” elhatározott még oly jó kez­deményezések megtartják, megtarthatják eredeti tartalmukat; szándéku­kat, amikorra hozzánk az alapszervezetekhez ,, leér­nek”. Taggyűlésen nem be­széltünk a „Mi a teendönk?- ről, egymás között volt be­szédtéma. De amikor ilyen Nádas Anna, a Szolnok Megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat számviteli osztályának üzemgazdásza, a vállalati KISZ-bizottság gaz­dasági felelőse: — Nálunk nagy tetszést aratott a vitadokumentum határozott hangvétele, benne például a fiatalok lakás- helyzetéről szóló rész is. Tényleg örömmel vennénk, ha létrejönne egy olyan új­fajta szervezet — amelyet a KISZ Központi Bizottsága a vitadokumentumban javasol, — tehát amelyik a lakásalap betétjeit kezeli, szervezi a hatékony kivitelezést és kép­viseli a fiatal építők érde­keit. — A taggyűléseken, a kül­döttgyűléseken, a kötetlen beszélgetéseken bizonyára sokan gondolkodtak hango­san arról, hogy lehetne élőb­bé, mozgalmasabbá, tartal­masabbá tenni a KISZ munz káját? Bódi Magdolna: — Minő­ségi változást hozna, ha hogy a kongresszusi határo­zat tervezetét a megyei külr döttgyűlések elé terjesztik véleményezésre. Az alapszer­vezeti taggyűlések, a mun­kahelyi tanácskozások után befejeződtek az intézményi, a községi és a nagyközségi kÜL döttgyűlések is. általános célokról, ilyen nagy, átfogó kérdésekről esik szó, nem látszik túl erős tettvágy a fiatalokban. Ér­tetlenség fogadta a szakszer­vezetek ifjúsági tagozatai­nak megjelenését is. Sokan azt kérdezték; mi szükség van a szervezeten belüli szervezetre? Bódi Magdolna, a Jász­apáti és Vidéke Áfész deko­ratőre, körvezető KISZ-pro- pagandista: — Mi megvitattuk a doku­mentumot alapszervezeti taggyűlésen és örültünk a szándéknak, amely arra buz­dít, hogy csak a valóFan oda­való tagokat tartsuk meg a KISZ-ben. A mi harminc ta­gú alapszervezetünkben kö­rülbelül tizenöten lehetünk ilyenek. De mi legyen azzal a másik tizenöttel, akik ta­gok ugyan, de nemigen vál­lalnak részt a munkában? Most, az elmúlt mozgalmi évet értékelő taggyűlésen, lehetőségünk lett volna meg­válni tőlük, csakhogy a mun­kahelyi vezetők a KISZ nagyközségi bizottságának vezetői is azt javasolták, hogy legyünk továbbra is tü­relmesek, a megújulás szel­lemében, a megújulás szán­dékától vezérelve ne zár­junk ki egy csapásra „töme-l geket”. tényleg nem vennénk fel boldog-boldogtalant a KISZ- be. Követelményekre volng szükség már a tagfölvétélhez is és azután a munkában is. — Ezek szerint a fiatalok egyetértettek az új szerve­zeti szabályzat tervezetének azzal a részével, amelyikben a tanuló és a dolgozó KISZ- tagokkal szemben támasztott követelményekről van szó? Ez ugyanis újdonság, nem szerepel a ma érvényes szer­vezeti szabályzatban. — Ezt nem tudom, hoz­zánk, nem jutott el a terve­zet. Jóvér István — Hozzánk se! Nádas Anna: — Mi sem láttuk. Bódi Magdolna: — Hát ez a másik, amin föltétlenül ja­vítani kell; rendkívül hiá­nyos az információáramlás az ifjúsági szövetségben. Le­het, hogy a nagyközségi bi­zottság tagjai még értesülnek a KISZ KB ülésein elhang­zottakról, ám az alapszerve­zetek valymi keveset tudnak akár a Központi Bizottság, akár a KISZ megyei bizott­ságának szándékairól. A szervezeten belüli nyilvános- ság nélkül pedig aligha kép­zelhető el előrelépés. Jóvér István: — Gondol­kozhatunk azon is: miért veszítette el a vonzerejét a KISZ a nyolcvanas évek kö­zepére? A hatvanas évek ele­jén, amikor a családok még csak elkezdték vásárolgatni a tévékészülékeket, a fiata­lok akár tévét nézni is beül­tek a KISZ-klubba. Ma ha van klub, akkor az többnyi­re üres. Mert a színvonal alatti programok csak üres házakat eredményezhetnek. A másik az, hogy nagyon nehezen fogalmazódik meg egy-egy konkrét, igazán fon­tos feladat a KISZ-ben, amelyet nagyszerűnek, fel­emelőnek találnak a srácok is, olyannak, amelyben meg­mérhetik, megmutathatják erejüket. Azt gondolom, mégiscsak kell az olyanfajta mozgalmi romantika, ami­lyen a Hanság lecsapolását övezi. Munkájára hosszú éveken keresztül büszke le­het az építőtáborosok min­den nemzedéke. Csakhogy manapság már az építőtá­borokba is egyre kevesebben juthatnak el. Visszaül a demokrácia megbírálása — A KISZ markánsabb arculatának megformálásá­ról, a kipipált akcióprogra­mok helyett tettekről, nyílt­ságról és nyilvánosságról, jól megfogalmazható, vonzó feladatokról esett tehát szó. Mindez tökéletesen egybe­vág a „Mi a teendőnk?" „Politikusabban, demokrati- kusabban” című fejezetében megfogalmazottakkal. Jóvér István: — Nagyon ügyelni kell a kifejezések használatára, mert ugyanazt a szót másképpen és más. képpen értheti, értelmezheti az egyetemi, főiskolai hall­gató, a pályakezdő értelmisé­gi. a középiskolás, a falun élő, tehát eleve kevesebb in­formációval rendelkező fizi­kai dolgozó fiatal. így van ez a demokráciával is. Mert az emberek nem mindig a jól működő fórumokból, ha­nem az esetenként, esetleg csupán egy-két alkalommal megnyírbáit demokráciából, az itt-ott lejáratott demok­ratikus fórumokból is általá­nosíthatnak. És aztán már éleve kételkedhetnek, ha va­lamiről azt hallják, demok­ratikus. Egri Sándor Mire a határozatok föntről leérnek Nyilvánosság a szervezeten belül A Metefém Ipari Szövetkezet kisújszállási üzemének éves termelési értéke mintegy 26 millió forint. Fő profiljuk textil- és műanyagvizsgáló laboratóriumi műszerek gyártása. Képűnkön Fekete István egy cérnavizsgáló gépet ellenőriz (T. Z.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents