Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-06 / 80. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS 6. Weinberger az amerikai katonapolitikáról 0 TflSZSZ elemzése A 90-es évek amerikai ka­tonai politika főirányát fo­galmazta meg a Foreign Affairs című folyóiratban Caspar Weinberger. „Prog­ramcikk” — írja a TASZSZ New York-i tudósítója, is­mertetve az amerikai had­ügyminiszter írását. Wein­berger leszögezi. hogy a washingtoni kormányzat politikája, ,négy oszlopon” nyugszik, ezek: „a stratégiai védelmi kezdeményezés, pá­rosulva a nukleáris elretten­téssel”, „a katonai erő al­kalmazása s a megfélemlítés a hagyományos fegyverek segítségével”, „a fegyverzet csökkentésének és az ellen­őrzésnek a stratégiája”, és „a vetélkedés stratégiája”. A felsorolt prioritások sor­rendje is jelzi, hogy a legfon­tosabbnak közülük Washing­ton a csillagháborús progra­mot tekinti, mégpedig, el­gondolásában az űrfegyver­kezésnek a földi nukleáris fegyverkezést kell kiegészí­tenie. .Weinberger elismeri ugyan, hogy egy atomhábo­rúnak nem lenne győztese, s ilyen háború nem robban­hat ki, de írásából az is vi­lágosan kiderül, hogy a Reagan-kormányzat nem szándékszik lemondani az első atomcsapás doktrínájá­ról. Az amerikai hadügymi­niszter megfogalmazza a Líbia ellen újabb támadá­sokat tervez az Egyesült Ál­lamok, mégpedig jóval na­gyobbakat mint az eddigi tá­madások voltak — adta köz­re az amerikai üzleti körök jólértesült lapja, a Wall Street Journal. Az újabb amerikai táma­dások célpontjai Líbia gaz­dasági és katonai létesítmé­nyei lesznek — közölte a lap anélkül, hogy értesüléseinek forrását megnevezte volna. Végéhez közeledik a Szal- jub—7 űrállomás négy éve •kezdődött útja. Néhány héten belül a feladatát betöltött űr­állomást visszavezetik a Földre, s egy előre megha­tározott térségben a Csendes- óceán vizébe süllyesztik — közölte pénteken Csillagvá­rosban az odalátogató újság­írókkal Vlagyimir Dzsanibe- kov vezérőrnagy, a szovjet űrhajósok kiképzésének egyik irányítója. Dzsanibekov elmondta azt is hogy az új szovjet űrál­lomáson, a Miren tartózko­dó Leonyid Kizim és Vlagyi­mir Szolovjov még utoljára washingtoni kormányzat­nak azt a „jogát” is, hogy ka­tonai erőt alkalmazzon „az Egyesült Államok létfontos­ságú érdekeinek védelmé­ben”, s „érdekszférájának” tekintse a világ bármelyik térségét. „A világ folyama­tosan keletkező forró gócok­ból áll, amelyekben az Egyesült Államok fegyveres erői hasznos szerepet játsz­hatnak”, ehhez pedig az kell, hogy „a kormányzat kész legyen növelni a ha­gyományos fegyverek és fegyveres erők potenciálját” — írja a Pentagon vezetője. Ami „a fegyverzet csök­kentését és az ellenőrzés stratégiáját” s ezzel kapcso­latban a szovjet—amerikai tárgyalásokat illeti, Wein­berger azt állítja, Rogy a Szovjetunió növeli nukleáris fegyvertárát, miközben az Egyesült Államok csökkenti azt. Kénytelen azonban ugyanitt elismerni, hogy „a stratégiai nukleáris robba­nófejek össz-számát tekintve az Egyesült Államok meg­őrizte fölényét”. Jellemző módon — mutat rá a TASZSZ tudósítója — az amerikai hadügyminiszter cikkében egy szóval sem említi azt a szovjet programot, amely az atomfegyverek teljes meg­semmisítését irányozza elő 2000-re. Az amerikai 'külügyminisz­térium szóvivője legutóbbi sajtóértekezletén teljesen ki­zárta, hogy az amerikai—lí­biai kapcsolatok a jelenlegi helyzetben rendeződjenek. Bemard Kalb elfogadhatat­lannak nevezte a líbiai veze­tés politikáját és eleve el­utasított minden olyan kez­deményezést, amelv — egy harmadik ország közvetíté­sével — a két ország közötti kapcsolatok javítását céloz­za. felkeresi a Szaljut—7 űrál­lomást. s valószínűleg elhoz a fedélzetről néhány, a to­vábbi kutatásokhoz szüksé­ges berendezést. Ütjukra elő­reláthatólag egy hónap múl­va. május első felében kerül sor. A Szaljut—7 1982. április 19. óta kerinc a Föld körül. Működése során eddig 11 Szojuz—T személyszállító űr­hajót. s 12 Progiressz típusú teherszállító űrhajót foga­dott. Húsz szovjet űrhajós, valamint Jeam-Loup Chré­tien, Franciaország és Rakes Sarma, India első kozmonau­tája tett rajta látogatást. Hazánkba érkezik az ír külügyminiszter Peter Barry, Írország kül­ügyminisztere, Várkonyi Péter külügyminiszter meg­hívására, ma hivatalos láto­gatásra hazánkba érkezik. Fülöp-szigetek Tárgyalás a felkelőkkel A Fülöp-szigetek kormá­nya nem hajlandó az ame­rikai támaszpontok bezárá­sáról tárgyalni a baloldali felkelőkkel. Ezt az előfelté­telt Rene Saguisag elnöki szó­vivő közölte, miután kijelen­tette, hogy egyébként elfo­gadják a Nemzeti Demokra­tikus Front tárgyalási fel­hívását. A front, amelynek a Fü- löp-szigeteki Kommunista Párt és annak fegyveres osz­taga, az Űj Népi Hadsereg is tagja, előzőleg csütörtökön hivatalosan is eljuttatta a kormányhoz ä feltétel nélkü­li tárgyalásokra felhívó nyi­latkozatát, amely a sajtóban már ismertté vált. • * * A manilai kormány illeté­kese szerint az amerikai kül­ügyminisztérium fontos dokumentumokat vissza­tart Marcos volt elnökkel kapcsolatban. Jovito Salon- ga, aki az új kormány meg­bízásából járt Washington­ban, 2300 oldalnyi iratot ka­pott a volt elnök pénzügyei­ről és politikai kapcsolatai­ról. A kormány tudomása szerint azonban több olyan fontos anyag is van, ame­lyet az Egyesült Államok nem tesz hozzáférhetővé. Kínai—jugoszláv - tárgyalások Pénteken fogadta Radovan Vlajkovics jugoszláv elnököt Teng Ksziao-ping a Kínai Kommunista Párt Központi Tanácsadói Bizottságának elnöke és Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtit­kára. Teng Hsziao-ping a talál­kozón kiejtette, hogy a Kí­nai Kommunista Párt 1978 óta követett politikájának két alapvető célja van: az egyik a kitartás a szocialis­ta út mellett, a másik a he­gemon izmus ellenzése és a világbéke megvédése. Kína számára — tette hozzá — lét- fontosságú kérdés a szocia­lizmus és a béke. Hu Jao-pang. a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára Ra­dovan Vlajkoviccsal folyta­tott beszélgetésében hangsú­lyozta, hogy véleménye sze­rint a jelenlegi nemzetközi irányzatok közül a két leg­fontosabb: a párbeszéd és a szocialista országokban vég­bemenő reform. Nyugat-berlini robbanás Rendkívül nagyerejű rob­banás történt szombaton hajnalban egy zsúfolt nyu­gat-berlini diszkóban. A robbanás következté­ben két, eddig ismeretlen személy életét vesztette, több mint 140-en — igen so­kan súlyosan — megsérültek. A főleg amerikai katonák által látogatott diszkóban rö­viddel hajnali két óra előtt bekövetkezett szerencsét­lenség idején legalább öt­százan tartózkodtak. A ha­talmas robbanás a diszkó falait kidöntötte és a meny- nyezet jelentős része is le­szakadt. Az 1945. óta amerikai, francia és angol megszállás alatt lévő város amerikai ka­tonai parancsnoksága le­zárta a környéket. Minden bizonnyal amerikaiak ellen irányuló merénylet történt. Rendőrök rohamozták meg a Kalifornia egyetem kertjében az apartheid-ellenes tüntetők emelte barikádot (Telefo- tó — KS) Egyesült Államok-Líbia Újabb támadási terv Szaljut—7 Visszavezetik a Földre az űrállomást Befejeződött a Bolgár Kommunista Párt kongresszusa ismét Todor Zsivkov a BKP KB főtitkára A Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa pénteken reggel újra plenáris ülésre ült össze. Ezen összegezték azt a munkát, amelyet a kongresszus csütörtökön dél­után szekciókban végzett. A szekcióülések első fel­szólalói egyhangúan támo­gatták a BKP immár har­minc éve folytatott politikai irányvonalát, amelyet itt „áprilisi politikának" nevez­nek. A felszólalók mind az öt témában: — pártszervezé­si és ideológiai munka; gaz­dasági és tudományos-mű- * szaki politika; tudomány, kultúra, oktatás; irányítás és szocialista demokráciny kül­politikai és nemzetközi kap­csolatok — hangsúlyozták azt is, hogy Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az Államtanács elnöke megha­tározó, olykor történelminek nevezett szerepet játszott az elmúlt három évtizedben az adott terület elméleti kérdé­seinek kidolgozásában és gyakorlati végrehajtásában. Pénteken délben visszaér- * kezett Szófiába vidéki útjá­ról a BKP XIII. kongresszu­sán részt vevő magyar kül­döttség. A delegáció Maróthy Lászlónak, az MSZMP PB tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésé­vel Gabrovóba látogatott. Megtekintette egyebek közptt az etari skanzent, látogatást tett a gabrovói Humor és Szatíra Házában, valamint a „Bolsevik” fémmegmunkáló gépeket gyártó üzemben. Maróthy László beszéde Maróthy László, a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség veze­tője, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, minisz­terelnök-helyettes pénteken köszöntötte a bolgár kom­munisták tanácskozását. Be­szédében a következőket mondotta: A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, pártunk valamennyi tagja, a magyar nép nevében tiszte­lettel köszöntőm a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusát. Átadom önök­nek Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára szívélyes, elv­társi üdvözletét és jókíván­ságait. Küldöttségünk nagy figye­lemmel, testvérpártunk ta­pasztalatai iránti őszinte ér­deklődéssel olvasta a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának beszá­molóját és hallgatta meg Todor Zsivkov elvtárs szó­beli kiegészítését. Nagyra értékeljük azokat az eredmé­nyeket, amelyekről számot adtak kongresszusukon. Ezek a Bolgár Kommunista Párt erejéről, a bolgár nép szor­galmáról, munkaszeretetéről és tehetségéről tanúskodnak. A magyar—bolgár kapcso­latok pártjaink, törekvései­nek, a kormányzati szervek munkájának, a vállalatok, intézmények együttműködé­sének, népeink egymás irán­ti kölcsönös érdeklődésének köszönhetően az elmúlt idő­szakban tovább bővültek, gyarapodtak és az egyes em­ber számára is még inkább érzékelhetővé váltak. Jöven­dő programunknak is politi­kai együttműködésünk erő­sítését, a gazdasági, a mű­szaki-tudományos és a kul­turális kapcsolatok tovább­fejlesztését, a turizmus köl­csönös szélesítését tartjuk. Meggyőződésünk, hogy ez a magyar és a bolgár nép iga­zi érdeke. A Magyar Szocialista Mun­káspárt egy esztendővel ez­előtt tartotta meg XIII. kongresszusát. Megerősítet- * tűk pártunk bevált, a nép támogatását élvező politikai irányvonalát. A kongresszus a fejlett szocialista társadalom épí­tésében nagy feladatokat ha­tározott meg, amelyek a ma­gyar kommunisták, a magyar nép számára is komoly erő­próbát jelentenek. Fontos érdekünk, hogy or­szágunkban még szélesebbre tárjuk a kapukat a nép al­kotó energiájának mozgósí­tása előtt. Ebben a törekvé­sünkben kitüntetett hely il­leti meg a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztését. Társadalomépítő munkánk­hoz felhasználjuk a testvéri szocialista országok tapasz­talatait. Ösztönző példaként tekin­tünk a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXVII. kong­resszusára, amely az új je­A Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusán szombaton délelőtt teljes ülésen befejeződött a vita az előterjesztett tervezetekről. Az ülés elnökének közlése szerint a négynapos tanács­kozáson összesen 132 felszó­lalás hangzott el: 40 küldött a teljes üléseken fejtette ki véleményét, 92 a munkabi­zottságokban kapott szót. A vita lezárása után Geor- gi Atanaszov, a BKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke határozathozatalra terjesz­tette elő a KB beszámolóját, Todor Zsivkov ahhoz fűzött szóbeli kiegészítésével, vala­mint a Bolgár Népköztársa­ság öt évre (1986—1990), va­lamint 2000-ig szóló társa­dalmi, gazdasági és kulturá­A BKP XIII. kongresszu­sának utolsó munkanapján a küldöttek zárt ülésen újjává­lasztották a párt Központi Bizottságának tagjait és pót­tagjait. Ismét Todor Zsivkovot vá­lasztották meg a Bolgár Kommunista Párt Központi í Bizottságának főtitkárává. Az újjáválasztott Központi Bizottság szombaton meg­tartotta első ülését, amelyen megválasztották a Politikai Bizottság tagjait és póttag­jait, a KB titkárait. A testü­let ugyanazoknak a szemé­lyeknek szavazott bizalmat, akik már a kongresszus előtt is betöltötték e tisztségeket. lenségek iránti nagy fogé­konysággal — lenini módon — elvi következetességgel és a gyakorlati megoldások irá­nyában nyitottan foglalt ál­lást a szocialista építés kor­szakos kérdéseiben. Munkánkhoz nagy bizton­ságot jelent a Varsói Szer­ződés nyújtotta oltalom, gaz­dasági terveink megalapo­zottságát a KGST-ben foly­tatott együttműködés biz­tosítja. A Magyar Népköztársaság a jövőben is aktívan mun­kálkodik azon, hogy tovább erősödjék és tartalmában gaz­dagodjék a szocialista or­szágok egysége és összefor- rottága. Üdvözöljük a Szovjeunió január 15-én Mihail Gorba­csov elvtárs által előterjesz­tett javaslatát, amely reális és ésszerű alternatívaként a nukláris fegyverek teljes megsemmisítését ajánlja. A Szovjetunió és a szocialista országok aktív külpolitikája, a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti pár­beszéd szélesítésére irányuló tevékenysége is a nemzetkö­zi viszonyok javulását kí­vánja elősegíteni. A Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusának további alkotó munkát, gyü­mölcsöző eszmecserét, hatá­rozatuk megvalósításához pártunk és népünk nevében sok sikert kívánunk. lis fejlesztési terve kong­resszusi irányelveit. A küldöttek mindkét ja­vaslatot egyhangú igenlő szavazattal kongresszusi ha­tározattá emelték. E hatá­rozatok felhívással fordul­nak minden bolgár kommu­nistához, az ország egész népéhez, hogy a párt bevált áprilisi irányvonalát követ­ve tegyenek meg mindent a kitűzött célok megvalósítá­sáért. Egy további előterjesztés­ben elhangzott javaslatot el­fogadva a kongresszus ki­sebb módosításokat és kiegé­szítéseket határozott el a BKP szervezeti szabályzatá­ban. Ezzel a bolgár kommunis­ták fóruma befejezte nyil­vános tanácskozását. így a 11 tagú Politikai Bi­zottság tagja: Todor Zsiv­kov, Grisa Filipov, Dobri Dzsurov, Jordan Jotov, Milko Balev, Ognyan Dojnov, Pen- cso Kubadinszki, Petar Mla- denov, Sztanko Todorov, Csudomir Aiekszandrov, Georgi Atanaszov. A PB póttagja: Andrej Lukanov, Georgi Jordanov, Grigor Sztoicskov, Sztojan Markov, Dimitar Sztojanov, Petar Djulgerov. A Központi Bizottság tit­kárai: Milko Balev, Dimitar Sztanisev, Grisa Filipov, Jordan Jotov, Sztojan Mi- hajlov, Vaszil Canov, Kiril Zarev, Emil Hrisztov, Csudo­mir Aiekszandrov. Elfogadták a beszámolét és az irányelveket Megválasztották a párt vezető szerveit MOSZKVA Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja. a Szovjetunió külügym;in i s ztere csütörtökön kérésére fogadta Arthur Hartmant, az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövetét. Megvitatták a szovjet—ame­rikai kapcsolatok néhány kérdését. WASHINGTON Négy arab országot érintő körútra indult George Bush amerikai alelnök, de Kuvait­ba nem megy el, mivel otta­ni vélemény szerint, .nem időszerű” egy ilyen .magas rangú amerikai politikus lá­togatása. Washingtoni tiszt­ségviselők tájékoztatása sze­rint az alelnök tárgyalásain az olajárakról, a szidrai in­cidensről és az öböl-menti háborúról lesz szó. LA VALETTA Sadli Klibi, az Arab Liga főtitkára csütörtökön Máltá­ra érkezett, hogy a szigetor­szág vezetőivel megvitassa a FÖldiközi-tengeren kialakult helyzetet a líbiai—amerikai konfliktust követően —- kö­zölték a máltai kormányhoz közelálló források. Klibi nagyra értékelte Málta sze­repét az agresszió sújtotta arab országoknak nyújtott nemzetközi támogatásban.

Next

/
Thumbnails
Contents