Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-06 / 80. szám

1986. ÁPRILIS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gyermektriaikllk, szerszámosládák, pénzkazetták a jászapáti Femiszből Csökkenő árbevétel, v növekvő nyereség Manapság elsőrendű fel­adat a termelés költségeinek csökkentése a vállalatoknál, szövetkezeteknél. így van ez a jászapáti Fém-, Elektro­mos-, Műanyag Ipari Szö­vetkezetnél. közismertebb nevén a Femisznél is. Tava­lyi árbevétele 88 millió 280 ezer forint volt. és 9 milió 554 ezer forintos nyereséget ért el. Az előző évben — 1984-ben — pedig 93 milliós árbevétel mellett mindössze 8 milliós nyereség jött ösz- sze. Csökkent tehát az árbe­vétel, s a létszám is, ám 18 százalékkal nőtt a nyereség. Ezt az eredményt takarékos­sággal, a termelés költségei­nek csökkentésével, éssze­rűbb . anyagfelhasználással és jobb munkaszervezéssel érték el. S ez nem volt könnyű fel­adat, ha figyelembe vesz- szük, hogy a szövetkezet ka­pacitásának 51 százalékát a kooperációs munkák kötöt­ték le. Ez pedig kiszolgálta­tottsággal is jár, hiszen a megrendelő vállalatok ha­mar visszavonják a megbí­zást, ha jobb partnert talál­nak. Ezért fokozottan kell törekedni a minőségre, a versenyképességre, aminek az árban is tükröződnie kell. Hogy ez a Femisznél így van, bizonyítják a több éves kooperációs kapcsolatok. Például a Jászberényi Hűtő­gépgyárnak gépkocsik vízhű­tőkereteit készítik a jászapá­tiak, és ez a tevékenység évente 18 millió forintos ár­bevételt hoz a szövetkezet­nek. Vagy említhetnénk az Alumíniumárugyárra! kiala­kított több éves kapcsolatot: alumíniumedényeket, sze­letsütőket formáznak, éven­te 20 millió forint értékben. Ezek mellett természete­sen saját termékeik fejlesz­tésére, gyártására is nagy fi­gyelmet fordítanak. Három típusban készítik például a közkedvelt gyermektricikli­ket, amelyekből tavaly 21 ezret gyártottak. Az idén ezek iránt csökkent a ke­reslet, az első negyedévben csak kétezres megrendelé­sük volt. Még szerencse, hogy az új termékeik iránt egyre nagyobb az érdeklődés a tő­kés piacokon. Többek kö­zött szerszámosládákat, grillsütőket készítenek oszt­rák, NSZK, holland és fran­cia megrendelésre. Ez akkor értékelhető igazán, ha tud­juk, hogy például a szerszá­mosládákat hulladék­anyagból gyártják. Egyre nő iránta a kereslet: tavaly egész évben 4 millió forint értékben készítettek szerszá­mosládákat, az idén viszont csak az első félévre 5 milliós megrendelésük van. Belföldre pénzkazettákat is gyártanak, három típus­ban. Ezekből évente 60 ezer készül, de egyre növekszik irántuk a kereslet. Ebben az évben 89 milliós termelési érték mellett 11,5 milliós nyereséget terveztek a Femisznél, s hogy ez elér­hető, bizonyítja az is, hogy 86 milliós megrendelés már a tarsolyukban van. Így le­hetővé válik, hogy a két­száznegyvenhét dolgozót foglalkoztató szövetkezet­ben az idei évre tervezett, több mint 4,5 százalékos bér- fejlesztés is valóra váljon. Környezetvédelemre Öt év alatt 24 milliárd Május első napjaiban je­lenik meg a Központi Sta­tisztikai Hivatal új kiadvá­nya, amely a környezet álla­potára és védelmére vonat­kozó adatokat teszi közzé, bemutatja a környezet vé­dett elemei, a föld. a víz. a levegő és az élővilág álla­potát, a hulladékok keletke­zésével és elhelyezésével, valamint a környezeti zajjal kapcsolatos gondokat. és részletes pénzügyi adatokat közöl a környezetvédelmi beruházások alakulásáról. A kötet adataiból meg­állapítható, hogy a 80-as évek ^lsö felében tovább csökkent az ország mezőgaz­dasági földterülete. A me­zőgazdasági művelésből ki­vont földek egy részén erdőt telepítettek, jelentős hánya­dukat azonban infrastruktu­rális, ipari és városfejlesz­tési, valamint vízgazdálko­dási célokra hasznosították. A statisztikai adatokból az is kitűnik, hogy a népgaz­daság vízfelhasználása las­súbb ütemben, de tovább nőtt, és 1984-ben meghalad­ta a 6 milliárd köbmétert. A legszámottevőbb vízhaszná­ló és egyben vízszennyező az ipar volt. A csaknem 4000 szennyvíz-kibocsátó 3,7 mil­liárd köbméter szenny-, il­letve használt vizet bocsá­tott közvetlenül vagy köz­vetve a felszíni vizekbe. A kibocsátott szenny- és hasz­nált víz 40—45 százaléka tisztítást igényelne, azonban ennek alig egyötödét tisztít­ják megfelelően, 60 százalé­Külföldi cserével is válto­zatosabbá teszi a kínálatot a tejipar. A Tejipari Válla­latok Trösztje az idén mint­egy 30—32 millió forint ér­tékű tejterméket, elsősorban sajtféléket hoz be Bulgáriá­ból és Csehszlovákiából; ugyanennyit ad is cserébe. Csehszlovákiából Brinza- típusú juhtúrót és hétféle ömlesztett sajtot importál­nak, mintegy 850 tonnát. En­nek nyomán hamarosan új­ra kapható lesz a nálunk kát részlegesen, a többi pe­dig minden tisztítás nélkül 9zennyezi a vízkészleteket. Kedvező, hogy a felszíni vi­zek minősége 1980 és 1984 között nem változott számot­tevően, a felszín alatti víz­készletek szennyeződése azonban fokozódott elsősor­ban a folyékony települési hulladék nem megfelelő el­helyezése miatt. Tovább nőtt a csatornahálózat lemaradá­sa a vízvezeték-hálózat mö­gött. A községekben 100 km vízvezetékhálózatra mind­össze 8,3 km, a városokban is csak 54 km 'közcsatorna­hálózat jut. 1984-ben több mint 640 olyan települést tartottak nyilván, ahová pa­lackban, tasakban vagy lajt- kocsival kellett az ivóvizet szállítani. A levegő állapota sem ja­vult a vizsgált időszakban. Az úgynevezett filterprog­ram eredményeként az erő­művekből kevesebb por és pernye kerül ugyan ki, de a kéndioxid és más gázalakú szennyező anyagok kibocsá­tása nem csökkent. A levegő- szennyezés szempontjából kedvezőtlen volt az is. hogy az elmúlt időszakban a fű­tésre használt energiahordo­zókon belül megnövekedett a szén aránya. Fokozott ve­szélyt jelent a közlekedési eredetű levegőszennyezés is. s már Magyarországon is ta­pasztalható a savasodás. A mérőhálózat adatai szerint a vizsgált csapadékminták mintegy 60 százaléka savas­nak tekinthető. Felmérték a hazai növény­is sokak által kedvelt Kvargli pogácsasajt. A Tej­ipari Tröszt vállalatainak termékéből egyebek között a trappista és az - ementáli típusú Pannónia sajtot adja cserébe. Bulgáriából egy év alatt 200 tonna sajtot hoznak be. Az itthoni választékot a Cseder és egy ömlesztett fe­hér sajtfélével bővítik. A határainkon túlról érkező tejtermékeket a tejipar tú­rajárataival a nagyobb vi­déki üzletekbe is eljuttatják. és állatvilág veszélyeztetett- ségi állapotát is: a vizsgála­tok szerint 36 növényfaj, 6 emlős- és 14 madárfaj ki­pusztult, vagy eltűnt az or­szág területéről. 600 növény- és csaknem 400 állatfaj te­kinthető Valamilyen mér­tékben veszélyeztetettnek, s mintegy 150 ezer hektárnyi erdőterület szenvedett már károsodást. Tovább nőtt a termelés és a fogyasztás során keletke­zett hulladék mennyisége. Évente 14 millió köbméter hulladék származik a ház­tartásokból, s az ipari hul­ladék éves mennyisége be­csült adatok szerint 22 millió tonnára tehető. Ez utóbbiból több mint 1 millió tonna ve­szélyesnek minősül. A zajfelmérések szerint az országban a lakások egy­negyede, a fővárosban pedig 35 százaléka tekinthető za­josnak. Ezek lakói az esetek több mint 60 százalékában a közúti közlekedést jelölték meg a zaj forrásaként. Az ipari üzemek környékén végzett mérések szerint a vizsgált üzemek 45 százaléka lépte túl a megengedett zaj­szintet. A környezetvédelem érde­kében 1980 és 1984 között összesen 24 milliárd forintot fordítottak beruházásra és ennek közel 70 százaléka a víz minőségének védelmét szolgálta. 1984-ben a kör­nyezetvédelmi beruházásoka népgazdaság összes beruhá­zásainak 3.4 százalékát tet­ték ki. Elekthermax Új termékek Pápáról Több új termék gyártását kezdik meg az idén a pápai Elekthermax gyárban. Az egyik újdonság — a Panel nevű fűtőkészülék — első példányai már készen is vannak. A könnyű, falra sze­relhető elektromos fűtőalkal­matosságokat főként nyara­lók fűtésére ajánlják. Fipn cégtől vásárolt licenc alap­ján óránként ezer tányér tisztítására, szárítására al­kalmas nagykonyhai moso­gatógépek gyártása mellett háztartási mosogatók kifej­lesztését is megkezdték a gyár szakemberei. Bulgáriával és Csehszlovákiával Csere a kínálat javításáért Emlékezés a felszabadulásra (Folytatás az 1. oldalról) megszüntetésüket, azaz ten­nivalóinkat illeti, csak le­hetőségeink reális felméré­sével, közösségépítő szán­dékkal, környezetünk alapos ismeretében válthatjuk való­ra terveinket, elképzelése­inket. Szólott az előadó a békéről is, és többek között aláhúzta, hogy még egy olyan kicsiny ország is, mint a miénk, tevékeny szerepet játszhat a béke megőrzésé­ben. Beszélt a nemzedékek együttműködéséről, hangoz­tatva, hogy egyetlen nemze­dék sem fogadja el szívesen a készet, bármilyen szép le­gyen is az. Nem nélkülözhe­tő tehát az ifjúság tevé­keny, cselekvő részvétele feladataink megoldásában; kell, hogy megfelelő részt kapjanak fiataljaink a cél­jaink eléréséért vívott küz­delemben. Csakis ez a rész­vétel, ez a cselekvés adhat­ja meg számukra az al­kotói öröm érzését. Befejezé­sül arról beszélt Pozsgai Im­re, hogy Szolnok megye jog­gal lehet büszke eredményei­re, amelyek az itt élő em­berek szorgalmát, kezenyo- mát tanúsítják, és arra kér­te a békenagygyűlés részt­vevőit, hogy dolgozzanak továbbra is ösztönző politi­kánk szellemében a szocia­lizmus jegyében épülő, * fel- emelkedő Magyarországért. A békenagygyűlés Iván- csik Imre zárszavát követő­en az Internacionáléval ért véget. Majd a résztvevők több száz főnyi tömege zászlóerdőt lobogtatva béke­menetben vonult a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­ponthoz. A békemenet résztvevőit a Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központban, ahová a Tiszaligetből vonultak, Tálas László megyei múzeumigaz­gató köszöntötte. A művelő­dési központ első emeleti ga­lériáján Pozsgai Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Majo­ros Károly, a megyei párt- bizottság első titkára, Mo­hácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, valamint a társadal­mi és tömegszervezetek kép­viselőinek jelenlétében dr. Szikossy Ferenc, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum megbízott főigazgatója nyi­totta meg az elmúlt év poli­tikai plakátjait és a Szov­jetunió mai életét bemutató fotókiállítást. A közönség nagy érdeklődéssel tekintette meg az elmúlt négy évtized politikai plakátjaiból rendezett kiállítást cag, Szolnok és Jászberény KISZ-es és úttörő fiataljai, akik örömmel vették át az első három helyezettnek já­ró díjakat. Közben a művelődési köz­pont aulájában a középisko­lás alkotótábor tagjai politi­kai és békeplakátokat ké­szítettek; a Tisza tánc- együttes zenekarának tánc­háza és politikai kaszinó várta a játszani, kikapcso­lódni vágyó fiatalokat. Az előadóteremben a magyar filmgyártás legújabb termé­séből láthattak néhányat az érdeklődők. Az ifjúsági békenap me­gyénk fiataljainak hazánk felszabadulása tiszteletére rendezett első nagyszabású békefesztiválja — a Varga Miklós Band látványos kon­certjével zárult. Jól szórakoztak a fiatalok a táncházban Délután a Technika Házá­ban értelmiségi fiatalokkal találkozott a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára. A fórum központi témája az értelmiség szerepe volt a mai magyar társada­lomban. Pozsgai Imre el­mondta, hogy az MSZMP XIII. kongresszusának és a népfront legutóbbi kongresz- szusának állásfoglalása ér­telmében cselekvési lehető­ségeket kell biztosítani a fiatal értelmiség számára. A legnagyobb baj az, hogy — a tévhittel ellentétben — alacsony ma hazánkban az értelmiségiek aránya, a tár­sadalomnak mindössze hét százalékát alkotják. Ezzel az aránnyal az európai közép­mezőny alsó szélén helyez­kedünk el, az egyetemi és főiskolai hallgatók számát tekintve pedig még kedve­zőtlenebb a kép: kontinen­sünkön mindössze Romániát előzzük meg. Ugyanakkor például a Szovjetunióban a fiatalok 22 százaléka tanul tovább. Nem lehetünk tehát elégedettek az értelmiség utánpótlásával! Az értelmi­ség társadalmi presztízsének csökkenése azt is magával hozta, hogy a fiatalok szá­mára lassanként vonzerejü­ket vesztik az értelmiségi pályák, az érettségizetteknek mindössze 9 százaléka foly­tat felsőfokú tanulmányokat. Javul-e az értelmiség anyagi megbecsülése a kö­Pozsgai Imre beszélget fiatal értelmiségiekkel Találkozó értelmiségi fiatalokkal zeljövőben, elképzelhető-e a társadalmi cselekvés lehető­ségeinek bővülése e réteg számára? — kérdezték a fó­rumon a fiatalok. — Az értelmiség — a tár­sadalom más csoportjaihoz mérten — valóban „lema­radt” a társadalmi érték­rendben, az anyagi megbe­csülésben. Gyors megoldást kínáló ígéretnek azonban nincs alapja — válaszolta a kérdés első felére a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára. — Nincs más eszközünk, más lehetősé­günk, mint a radikális struk­túraváltás a társadalmi ter­melés megszervezésében a magasabb nemzeti jövedelem elérése céljából. Ezt a folya­matot szolgálhatják a széles nyilvánosság bevonásával előkészített döntések, a nyílt beszéd, a konstruktív politi­kai légkör, amelynek állandó eleme a kritika, hiszen a társadalmi aktivitás a társa­dalmat stabilizáló tényező a viták éles kritikai tartalma ellenére is. Ám csak a való­di aktivitásnak van értelme, az üres fecsegés nem érdek­li az embereket! — figyel­meztetett Pozsgai Imre. A cselekvés lehetőségeiről szólva elmondta, hogy a nép- frontnfunka valódi cselek­vési lehetőséghez juttathat­ja az értelmiségieket is. Színes, gazdag délután Az ifjúsági békenap szí­nes délutáni programja több helyszínen kínált a fiatalok­nak izgalmas és tanulságos beszélgetéseket, szórakozta­tó kikapcsolódási lehetősége­ket. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ zenetermé­ben a Századunk című nagy sikerű televíziós filmsorozat rendezője, Bokor Péter film­rendező volt a fiatalok ven­dége, aki a találkozón Ma­gyarország közelmúlt törté­nelmének kutatására, feldol­gozására vonatkozó kérdé­sekre válaszolt. A klubte­remben dr. Szikossy Ferénc tartott előadást hazánk tör­ténelmének sorsfordító idő­szakáról, az 1944—45-ös esz­tendő eseményeiről. A színházteremben politi­kai vetélkedőn mérték ösz- sze tudásukat, leleményessé­güket a megye tíz városából érkezett csapatok. A ha­zánk felszabadulásának 41. évfordulója tiszteletére ren­dezett játékban a népi de­mokrácia és a szocialista Magyarország történelmének alapos és sokrétű ismeretéről tettek tanúbizonyságot Kar-

Next

/
Thumbnails
Contents