Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-29 / 100. szám

Köszöntjük a szocialista brigádokat, a munkában élenjáró dolgozókat! Izrael—Jordánia Titkos tárgyalások Kommentár Nem telitalálat... Hála a televíziónak, az ember ma már „szabad szem­mel” is jól láthatja, ami tőle sokezer kilométerre történik. E szemtanústátusnak azon­ban — valljuk meg — ára van. Igencsak gyakran meg­esik, hogy nem örülünk an­nak, amit látunk és néha csak „a célfotó” dönti el, mi nagyobb, a kíváncsiságunk, vagy a szomorúságunk. Mindez, sajnos, nemcsak a céltalan-esztelen merény­letekre vonatkozik, hanem bizonyos kormányszintű megnyilatkozásokra — meg­nyilvánulásokra is. Amikor hétfőn megkaptuk a hírt, hogy Madridban tizenkét nyugat-európai ország had­ügyminisztere a NATO úgy­nevezett eurocsoportja kere­tében áttekinti az új fegyve­rek listáját, majd megérke­zett japán tudósok látványos tiltakozása az országnak az amerikai világűr-fegyverke­zésben való részvétele ellen, lehetetlen volt nem gondolni egy minapi televíziós közve­títésre. Ezt a közvetítést a magyar nézők százezrei is látták. Egy amerikai kísérleti telepről elindult egy rakéta, amely öt kilométer magas- ban(!) a szemünk láttára te­libe talált egy mindössze egy méter átmérőjű alumínium­tárgyat. Weinberger hadügy­miniszter a katonai műszaki főiskolán mondott beszédé­ben büszkén közölte: újfajta rakétáról van szó, amelynek nincs (nukleáris) robbanófe­je, ez a fegyver pusztán se­bességi energiájával pusztít. A tekintélyes Christian Sci­ence Monitor című amerikai lapot nem akármilyen lelep­lezésre inspirálta az új kísér­let: közli nyájas olvasóival, hogy az USA-ban jelenleg ki­lenc!!) fajta nukleáris fegy­ver gyártása folyik, és nem egynek közülük már köze le­het az űrfegyverkezéshez. Az amerikai magatartás riasztó következetességének tanúja a világ: rendszeres „nem” a sűrűn érkező moszkvai ja­vaslatokra, és ugyanennek az éremnek a másik oldalaként példátlan intenzitású fegy­verkezés. Erre a trendre ér­kezett csak a legutóbbi órák­ban két figyelemreméltó vészjelzés. Az egyik az a há­romezer vezető japán tudós aláírásával ellátott okmány, amely azoknak a tiltakozását fejezi ki, akik nemcsak el­képzelik, hanem tudják is, mi lehet a Földből egy koz­mikus háború esetén. A má­sik jelzés Mitterrandnak egy hétfői japán lapban megje­lent nyilatkozata. A francia elnök a tokiói tőkés csúcs előtt emlékeztette nyugati kollégáit, hogv a fő cél to­vábbra is a fegyverzetellen­őrzés és a leszerelés. A nyi­latkozó persze nem mondta ki. „csak” érzékeltette, hogy egyesek mintha elfelednék ezt... ... ül a néző a képernyő előtt és látja, amint az új amerikai rakéta telibe talál­ja a távoli célpontot. És va­lahogy — az elemi önvéde­lem logikája jegyében — mindennek inkább érzi azt, amit lát, mint telitalálatnak. Simon Peresz izraeli mi • niszterelnök vasárnapi tele­víziós nyilatkozatában azt mondotta, hogy kormánya titkos tárgyalásokat folytat Jordániával egy esetleges közel-keleti rendezés érde­kében. A jordán—izraeli kapcso­latfelvételről a múlt héten röppent fel a hír, de peresz az interjúban nem részletez­te, hogy a kontaktus milyen szintű. Az egyik izraeli na­pilap, a Hadsot szerint a kormányfő egy hete Párizs­ban találkozott Husszein jor- dániai uralkodóval. A munkapárti miniszterel­nök az interjúban üdvözölte, hogy a jordán király szakí­tott a Palesztinái Felszabadj - tási Szervezettel. Mint mon­dotta, előszói tóitént meg, hogy „egy arab vezető kije­lentette: Jaszer Arafat nem partner”. Husszein február­ban mondta fel az egy évvel ezelőtt a PFSZ-szel egy kö­zös tárgyalási stratégia Kia­lakítása érdekében megkötött egyezséget. Moszkváitól hazaérkezett a KISZ KB küldöttsége A KISZ Központi Bizott­ságának küldöttsége, amely Hámori Csaba első titkár ve­zetésével Moszkvában részt vett a szocialista országok ifjúsági szövetségei vezetői­nek tanácskozásán, tegnap a késő esti órákban hazaérke­zett Budapestre. Az eszme­csere napirendjén a testvéri ifjúsági szervezetek közötti együttműködés továbbfej­lesztésének kérdései szere­peltek. A KGST-tagállamok ifjúsági szervezeteinek veze­tői aláírták a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa hosszú távú programjainak megvalósításában való rész­vételükről szóló együttmű­ködési megállapodást. Moszk­vai tartózkodása során Há­mori Csaba a magyar nagy- követségen rendezett ünnep­ségen kitüntetéseket adott át a XII. VIT előkészítésében és lebonyolításában, a ma­gyar delegáció munkájának segítésében kiemelkedő mun­kát végzett szovjet közéleti személyiségeknek, ifjúsági vezetőknek. Az ünnepségen jelen volt Rajnai Sándor, ha­zánk moszkvai nagykövete. Szerencsétlenség a csernobili m __ M ÍM K ohl indiai A gazdasági együttműkö­dés bővítése áll Helmut Kohl indiai tárgyalásainak hom­lokterében. Az NSZK kancel­lárja tegnap érkezett hivata­los látogatásra az indiai fő­városba. Másodszor jár a földrésznyi országban, most Hadzsiv Gandhi kormányfő meghívásának tett eleget Kormányának több tagján kívül a nyugatnémet üzleti élet népes küldöttsége is a kancellárral utazott. A két ország gazdasági-kereskedel­mi kapcsolatai az utóbbi években rohamosan bővül­tek. India legfontosabb öt kereskedelmi partnere közé tartozik az NSZK. Tavaly a forgalom értéke húsz száza­lékkal növekedett és elérte a huszonöt milliárd rúpiát (3,3 milliárd márkát). A tő­kebefektetések terén az Az NSZK-ban működő, az amerikai titkosszolgálatok ál­tal fenntartott Szabadság Rá­dió szovjetellenes felforgató tevékenységéről számolt be hétfőn Moszkvában megtar­tott sajtóértekezletén Oleg Tumanov, a rádióállomás orosz adásának egykori fő- szerkesztője. A negyvenhárom éves fér­fi huszonegy év után nem­rég tért vissza hazájába. 1965-ben matrózként szökött látogatása NSZK a harmadik az indiai rangsorban. Technológia-át­adásról az évek során több száz megállapodást kötöttek a két ország vállalatai. Az együttműködés alaku­lása azonban bizonyos egyen­lőtlenségeket jelez. A keres­kedelem tizmilliárd rupiás többletet eredményezett ta­valy az NSZK javára. Bár a nyugatnémet fejlesztési se­gélyprogramból a legnagyobb részt (évi 360 millió márkát) India kapja, ám szeretné, ha a segélyösszeget megemelné a bonni kormány. Tegnap délután megkez­dődtek az indiai—nyugatné­met tárgyalások. Helmaii Kohl kétórás négyszemköz­ti megbeszélést tartott Rad- zsiv Gandi kormányfő/el. A kancellárt fogadta Zail Szingh államelnök is. ezelőtt a Szovjetunió egyik nagykövetségéhez fordult, kérve a hazatérési engedélyt, amit meg is kapott. Tumanov beszámolója sze­rint a Szabadság Rádió te­vékenységének nagyobb ré­szét hírszerzői adatok gyűj­tése, továbbítása teszi ki. Ma­gát a rádióadót, s annak egyes szerkesztőségeit a CIA és más amerikai titkosszol­gálatok munkatársai irá­Harmat Endre Egy nagy robbanó erejű bombát hatástalanítanak a szak­emberek az észak-írországi fővárosban egy gépkocsiban (Telefotó — KS) ahol vendéglátójával. Rado­van Vlajkoviccsal, a JSZSZK Elnökségének elnökével és más jugoszláv politikusokkal a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet idősze­rű témáiról tárgyal. PEKING Az Európai Gazdasági Kö­zösség nyilvánítsa fejlődő or­szágnak Kínát és tárja tá- gabbra a piacát a kínai ex­porttermékek előtt — ezt sürgeti a Beijing Review cí­mű kínai folyóirat. A cikk szerint Kína csak akkor nö­velheti vásárlásait a nyugat­európai országokból, ha azok is fokozzák a kínai termékek vásárlását. BRÜSSZEL A közös piaci országok me­zőgazdasági minisztereinek döntése a garantált felvásár­lási árak befagyasztásáról sú­lyos következményekkel jár a parasztságra és a mező- gazdasági körzetekre — je­lentette ki a közösség tagor­szágai két mezőgazdasági ér­dekvédelmi tömörülése, a COPA és a COGECA. NEW YORK Az ENSZ pénzügyi válsá­gának megtárgyalására, a vi­lágszervezet főtitkárának ké­résére tegnap felújította munkáját a közgyűlés 40. ülésszaka. Beszámolójában Pérez de Cuellar arra hívta fel a figyelmet, hogy az ENSZ fennállásának eddigi legsú­lyosabb pénzügyi válságát éli. Ennek következtében ve­szély fenyegeti az alapok­mányban foglalt kötelezett­ségeinek teljesítését, minde­nekelőtt a béke és a fejlődés szilárd alapjainak megtt - remtésére irányuló törekvé­seit. Ez a válság elsősorban politikai jellegű — mondotta a főtitkár. WASHINGTON Robert Dole, a szenátus re­publikánus párti csoportjá­nak vezetője javasolja: füg­gesszék fel az úgynevezett Jackson—Vanik törvény al­kalmazását a Szovjetunióval szemben. Ez a törvény poli­tikai feltételektől, elsősor­ban a kivándorlás alakulásá­tól teszi függővé, érvényesí­tik-e a Szovjetunióval és más országokkal kapcsolatos amerikai kereskedelemben a nemzetközi kereskedelem ál­talános elveit, így a leg­nagyobb kedvezmény elvét, valamint: biztosítanak-e hi­telgaranciákat a velük foly­tatott kereskedelemben. BELGRAD Háfez Asszad Szíriái köz- társasági elnök hétfőn a ko­ra délutáni órákban három­napos hivatalos baráti láto­gatásra Belgrádba érkezett. Szerencsétlenség történt a Szovjetunióban, a csernobili atomerőműben: megsérült az egyik atomreaktor. A Szovjetunió minisztertaná­csának Moszkvában hétfő este kiadott közleménye be­számol arról, hogy intézke­déseket foganatosítanak a baleset következményeinek elhárítása érdekében. A sé­rülteket orvosi ellátásban részesítik. Kormánybizottsá­got hoztak létre. Csernobil Ukrajna terüle­tén, található, Kijevtől északra, a Pripjaty és az Uzs összefolyásánál. Itt kez­dődik a Dnyeperen létreho­zott kijevi víztározó. Az eseményről kiadott közlemény elhangzott a szovjet televízió esti híradó­jában, a iVremíjában is. A szerencsétlenség okáról, á reaktor sérülésének jellegé­ről, az áldozatok számáról és a károk mértékéről nem ismeretesek részletek. meg a Földközi-tengeren tar­tózkodó egyik szovjet hadi­hajóról. Tumanov több fon­tos tisztséget töltött be a Szabadság Rádiónál. 1985 májusától, az orosz nyelvű adások főszerkesztőjeként dolgozott. Néhány hónappal nyitják. Munkájukban tel­használják az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövetsé­gének, elsősorban a konzulá­tusnak s a szovjet főváros­ban dolgozó amerikai újság­íróknak a szolgálatait is — jelentette ki Oleg Tumanov. A dél-koreai Cmndnaban rendőrök támadnak azokra az egyetemista tüntetőkre, akik a választási rendszer reform­ját követelték (Telefotó — KS) Kit választ Ausztria? Május 4-én államelnököt választ Ausztria. Az osztrák szövetségi elnö­köt — akárcsak a világ legtöbb orszá­gában — elsősorban reprezentációs funkcióiról ismerik, jóllehet az alkot­mány széles körű jogokkal ruházza fel: ő nevezi ki, illetve felmenti a kancel­lárt, a kormány elnökét, a minisztere­ket, az államtitkárokat, ő a hadsereg főparancsnoka, stb. A napi politikába való beavatkozás jogával mindenesetre az osztrák ál­lamfők a háború óta — kisebb jelen­tőségű esetektől eltekintve — nem él­tek, ám az elnökválasztás az ország jellegzetes belpolitikai helyzetében tá­volról sem formális. 1945. óta a két nagy párt: a polgári-paraszti tömegeket tömörítő Osztrák Néppárt (ÖVP) és a munkásokra, az alkalmazottakra, a kis­polgárságra támaszkodó Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) kapja a szava­zatok túlnyomó többségét. Sokáig együtt kormányoztak, később váltot­ták egymást a hatalomban, 1970 után abszolút, 1983 óta — a Néppárthoz mért — viszonylagos szocialista több­ség jellemzi a parlamenti erőviszonyo­kat. Az államfő viszont, akit a lakos­ság közvetlenül, országos szavazáson választ, 1945 óta mindig a szocialisták jelöltje volt, a veterán politikus Kari Rennertől Rudolf Kirchschlagerig, aki­nek most jár le második hatéves cik­lusa. Az elnök harmadszor nem választ­ható újjá. A nagy személyes tekin­télynek örvendő Rudolf Kirchschläger helyébe az SPÖ Kurt Steyert jelölte. A 66 éves, szerény környezetből szár­mazó politikus a háborúban az egész­ségügyieknél szolgált, majd 1945-ben doktorálván évtizedeken át bőrgyó­gyászként dolgozott. Utóbb parlamenti képviselő, majd 5 éven át egészségügyi és környezetvédelmi miniszter volt. A szívélyes, jó megjelenésű orvos-politi­kus a televíziós választási kampány szempontjából is megfelel a kor szük­ségleteinek. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ellen­fele, Kurt Waldheim az országosan és és külföldön jóval ismertebb szemé­lyiség. Az ÖVP-nek formálisan nem tagja, a polgári-katolikus-konzervatív tábor egyfajta pártok feletti jelöltként állította a porondra, de a választók — joggal — az ÖVP képviselőjének te­kintik. Mivel már hatezer aláírás elegendő a jelöléshez, a választáson, két másik induló is van. Otto Scrinzi szélsőjobb- oldali múltjáról és nézeteiről ismert egykori szabadságpárti képviselő; a személyét, nézeteit a liberalizmus irá­nyába tolódó, jelenleg a szocialisták­kal koalícióban kormányzó pártja is elutasítja. Freda Messner-Blau, koráb­bi szocialista „zöld” programmal je­lentkezik, s elsősorban a parlamenti pártokkal elégedetlen, „tiltakozó” sza­vazókra számít. A választás a vártnál sokkal nagyobb hazai, és példátlan nemzetközi figyel­met kelt. Az ok: az Egyesült Államok politikai köreiben, elsőnek zsidó szer­vezetekben, továbbá a jugoszláv, majd az osztrák és nemzetközi sajtóban he­ves vita bontakozott ki Waldheim múltjáról, s ezzel kapcsolatban az osztrák nép szerepéről a háborúban s e múlt ausztráliai és külföldi megíté­léséről. Az ÖVP jelöltje a vádakra, bizonyos, előkerült iratokat adott válaszaiban elismerte, hogy diákkorában (jelenték­telen) nemzeti szocialista szervezet tagja volt, majd a háború utolsó évei-, ben a német hadsereg tisztjeként Gö­rögországban és Jugoszláviában szol­gált, de határozottan cáfolta, hogy háborús bűnök részese lett volna, vagy akárcsak tudott volna ilyenekről. Szocialista párti ellenfelei sem állít­ják, hogy Waldheim náci, vagy hábo­rús bűnös lett volna, de felróják neki, hogy hivatalos életrajzaiban eddig bi­zonyos adatokról, katonai pályafutá­sának, több évéről nem tett említést. Az ÖVP az éleshangú választási harc­ban az SPÖ-t vádolta a Waldheim el­leni „rágalmazó kampány” elindításá­val, míg az utóbbiak szerint az ÖVP ellenpropagandája az antiszemitizmus újjáélesztését segíti s az ügy (ami tény) nagy károkat okoz Ausztria nemzetkö­zi tekintélyének, sőt, gazdasági érde­keinek. Amennyiben május 4-én egyik jelölt sem kap abszolút többséget, a két leg­több szavazatot kapott jelölt, (tehát bizonyára Steyer és Waldheim) között a június 8-i második forduló dönt. A mostani bizonytalanságban egy dolog­ban nincs kétség: mindkét esélyes je­lölt elkötelezett híve a jószomszédi kapcsolatok fenntartásának és fejlesz­tésének, elsősorban Ausztria' szomszé­daival, köztük hazánkkal — ezt mind­ketten hangsúlyozták választási kam­pányukban. Heltai Andris Szabadság Rádió Tumanov beszámolója

Next

/
Thumbnails
Contents