Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-26 / 98. szám
1986. ÁPRILIS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 flz érdemi képviselet alapja a kellő tájékozottság Az ój vállalatirányítás tapasztalatai a Héki állami Gazdaságban Országosan is, megyénkben is az állami gazdaságokban került sor legelébb a vállalatirányítási rendszer korszerűsítésére, egy éve ilyenkor. A hét megyei állami mezőgazda- sági nagyüzem közül egyben küldöttgyűlés, a többiben pedig vállalati tanács tölti be az irányító testület szerepét. Az utóbbiakhoz tartozó Héki Állami Cazdaságban négy mező- gazdasági kerület és négy önelszámoló egység ezerhárom- százötven dolgozóját képviseli a tavaly áprilisban megválasztott 24 tagú tanács. Az újszerű irányítás tapasztalatairól beszélgettünk a kerületek és önelszámoló egységek dolgozói által választott tanácstagokkal. Ha többen gondoskodnak együtt A kollektíva választása a tanács elnöki tisztére az igazgató által delegált három személy egyikére, Gyuricza Béla igazgatóhelyettesre esett. Az eddig tartott tanácsülések tapasztalatai alapján így értékeli a testület működését: — Egy esztendő és három testületi ülés van mögöttünk. Működésürk úgymond tanuló évének és a korábbi vállalatvezetési formával való összehasonlításnak a tapasztalatai kedvezőek (gazdaságunkban, jól segítik a testületi munka fejlesztését, finomítását. A nem csupán a mi nagyüzemünkre jellemző szűkösebb fejlesztési lehetőségek közepette, az eltelt egy év során nem kellett stratégiális döntést előkészíteni. megvitatni és elfogadnia tanácsunknak. Divatosan szólva: az alulról jövő és a testület tagjainak közvetítésével a szakvezetéshez idejében eljutó észrevételek, kedvezményezések segítették a gazdálkodást. Syuricza Béla a tanács elnökeként és igazgatóhelyettesként is vallja és Mészáros Mátyás igazgató, a gazdálkodás eredményességéért felelős első számú vezetőként megerősíti: a héki tavalyi munkasikereiben része van a vállalati demokratizmus korszerűsítésének. ' — A több szem többet lát, a több gondolkodó fejben több jó elképzelés születik elv igazsága érvényesül a gazdálkodásunk hatékonyságát javító, a költség- és energiatakarékosabb munkát segítő intézkedésekben. Az eredménye? A gazdaság életében mélypontnak számító nyolcvanhármas, és a mindössze hétmilliós eredménynyel zárt nyolcvannégyes esztendő után tavaly 24 és és félmilliós vállalati nyereséget értünk el. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy a két éven át veszteséges, a volt Szolnoki Állami Gazdaság területén lévő kerületünk dolgozói is túlteljesítették 1985-ös terveiket. Iliiről is nagyobb rálátás Két önelszámoló egység — a sörpalackozó és -szállító részleg valamint a szakszolgálati állomás — mintegy százhúsz dolgozójának bizalmát élvezi a tanács tagjaként Bíró Antal karbantartó műszerész. A testületi munkában szerzett tapasztalatai alapján arról beszélgetünk, melyek a feltételei annak, hogy a dolgozók által választott tanácstagok megfelelően képviselhessék kollektívájukat és érdemben segítsék a gazdaság szakvezetését is. — Az. hogy kellő határozottsággal, megfelelően képviseljük a munkahelyeken dolgozók érdekeit — nem fölvállalva vagy sértve természetesen a szakszervezet szerepét —. elsősorban a rátermettségen, a meggyőzőkészségen múlik. Lényeges, hogy a vállalat egészét érintő döntésekben érdemben partnerei lehessünk a gazdaság vezetésének, s ehhez nagyon fontos feltétel a kellő tájékozottság. Nem elég szűkebb környezetünk műszaki fejlesztéssel, szociális körülmények javításával vagy éppen a bérfejlesztéssel kapcsolatos problémáinak ismerete. Át kell látnunk az egész gazdaság lehetőségeit. — A gazdaságvezetés, jóllehet érdeke is, igyekszik gondoskodni a kellő tájékozottságunkról — bizonygatja Kovács Ferenc gépszerelő, a Piroskai kerület gépesítési ágazatában dolgozók küldötte. — Jóval a tanácsülés előtt kézhez kapunk minden értékelést, beszámolót, tervet. Egyrészt, hogy tisztábban lássunk mi magunk is a vállalati kérdésekben, másrészt azért, hogy szűkebb kollektívánkban megbeszélhessük azokat. Az egymástól nagy távolságra — Héken, Kunszentmártonban, Alcsi- szigeten és Piroskán — lévő munkahelyek közötti információcserét is jól segíti, hogy a kerületek, az önelszámoló egységek beszámoltatására meghívják a tanács tagjait is. Korábban, a termelési tanácskozásokon nem biztos, hogy szívesen fölszólalt egy traktoros vagy egy műhelybeli dolgozó. Nekünk, a választott képviselőiknek, a tanács tagjainak bátrabban elmondják a segítő szándékú vagy éppen bíráló észrevételeiket. Zsebbe vagy az egyszámlára? — Amiknek a továbbítása a tanácsülésre a megbízatásunkból adódó megtisztelő kötelességünk — veszi visz- sza a szót Bíró Antal. — Az viszont már a népszerűtlen jelzővel illethető feladat, amikor az egyéni és a vállalati érdekek ütközését kell tompítanunk. Legutóbb például azzal bíztak meg a sörpalackozóban és a szak- szolgálati állomáson dolgozók, hogy tolmácsoljam a vállalati tanács üésén a bérezéssel kapcsolatos gondjukat Jogos a fölvetésük: nyereségtermelő képességük meghaladja a vállalati átlagot. az átlagkeresetük viszont alatta marad annak, így nem vonzó számukra a három műszakos munkahely, és a gazdaság sem versenyképes a nasvobb kereset- szinttel rendelkező környékbeli ipari üzemekkel. A kérdésre, hogy a vállalati tanács az eltelt egy év során a tizenegy ezer hektáros nagyüzem szakmai irá- nyíltásában megfelelő partnernek bizonyult-e, egyértelmű Mészáros Mátyás igazgató válasza: — A vezetésben, az intézkedések foganatosításában egyfajta biztonságot jelent, hogy a tanács tagjainak egyetértő vagy bíráló észrevételei az egész vállalat véleményét, hangulatát tükrözik. Éppen ezért a tanácsülésen elhangzott fölvetések jelentősége más, és nagyobb mint egy-egy termelési tanácskozáson hallott fölszóla- lásé. El kell azonban mondani azt is, hogy az eddigi három tanácskozás tapasztalatai szerint javítani kell még — és ebben meg van a maga feladata a pártszervezetünknek és a gazdaságvezetésnek egyaránt — a dolgozók által választott küldöttek aktivitását. T. F. Szolnokon, a Liget utcában lévő Tanácsi Költségelszámolás! Hivatal irodaházának bővítését végzi a Szolnok Megyei Tanács Építőipari Vállalata. Nyár végére végeznek a munkálatokkal (Fotó; Mészáros) Kérdések a gyártóhoz és a forgalmazóhoz 1984 végétől a Szlovákiából importált sör palackozása után közel egy éve kezdődött meg a sörfőzés Martfűn az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyárban. A gyár vezetőjétől, Bajka Zoltán igazgatótól, illetve a martfűi termelés 90 százalékát forgalmazó nagykereskedelmi vállalat, a Kunság Fü- szért igazgatójától, Csikós Sándortól az első esztendő tapiasztalatairól érdeklődtünk. — A sörfőzés megkezdése után a Néplapban megjelent cikkben néhány nehézségünkről is beszámoltunk. önmaguk sem voltak elégedettek első termékeik minőségéveH, egy-két technológiai probléma is szóba került. Történt-e változás az eltelt hónapok alatt? Megszerzett tapasztalat — Bár a sörfőzés valóban megkezdődött májusban — kezdte válaszát Bajka Zoltán — az elmúlt év végéig azonban gyakorlatilag a próbaüzem tartott. Decemberre jutottunk oda, hogy a gyárból technikailag, technológiailag elvárható maximumot ki tudjuk hozni. Nem túl hosszú idő ez, hiszen a 80 műszaki szakemberünk közül csak tíznek volt sörgyártási tapasztalata, a többieknek az alapvető technológiai ismereteket is termelés közben kellett elsajátítaniuk. Ma már kellő tapasztalatot szereztek dolgozóink, mint ahogy a kezdeti technológiai problémák jó része is megoldódott. Ma már az üzem „lelke” a hűtési rendszer is kifogástalanul működik; a kezdeti hibák megszüntetéséhez, a beszabályozáshoz sok segítséget kaptunk a Hűtőgépgyártól. Végül is a hasonló változásoknak köszönhető, hogy a martfűi sörök — az Aranyhordó és az itt készülő Gold Fassl — minősége igen sökat javult, termékeink igen kedveltté váltak. Szeretnénk azonban tovább javítani a minőséget, ennek érdekében igyekszünk jobb minőségű alapanyagokat — malátát és komlót — vásárolni ... Egy, még ma is gondot okozó, bár a termékek minőségét nem befolyásoló problémáról azonban beszélnünk kell az üzem biológiai szennyvíztisztító rendszere nem mindig képes a tervező és a gyártó garantálta teljesítményre. — Szezonban a sörgyár előtt hosszú kocsisorok várakoznak, a forgalmazók a rakodás lassúságára panaszkodnak, szóvá teszik, hogy a gyár nem mindig tudja biztosítani a teljes termék- választékot. — Tagadhatatlanul vannak vitáink a forgalmazókkal, így a legnagyobbal, a Kunság Füszérttel is." Én azonban ezt nem tartom természetellenesnek, együttműködésünk még nem régi, valóban van mit javítanunk rajta — mindkét félnek. A várakozás p>éldául rövidíthető lenne, ha a szállító járművek az előre egyeztetett időpontban érkeznének. A választókról mondottakban is van igazság. Eddig nem volt megfelelő nagyságú raktárunk, ahol több napi termelést tárolhattunk volna, sokszor csak az aznapi, épp>en palackozott sört adhattuk a vevőnek. Ez a gond azonban rövidesen megoldódik, hiszen már épül késztermék-raktárunk, ahol minden sör félénkből 4—5 napra tarthatunk készletet. — Az első, nem teljes évet milyen gazdálkodási eredményekkel zárta a martfűi sörgyár, a gazdasági társaság tagjai mit kaptak a nyereségből vagyoni hozzájárulásuk fejében? Pilseni, üdítő, ásványvíz A tavalyi nyereségből a tagoknak fizetett visszatérítés az általuk felvett és a sörgyár építésére fordított hitelek kamatát sem fedezte. Ennek egyiik oka, hogy az üzem nem dolgozott egész évben. Az idén már kedvezőbb lesz a helyzet, hiszen egy teljes évet zárunk majd. De nemlcsak ettől várjuk — és várják teljes joggal a társaság tagjai, — hogy 1986-ban a kamatnál több visszatérítést kapjanak: a termelési költségek csökkentésére tervet dolgoztunk ki. Például a sörfelhasználás ésszerűsítésével, a palackozó üzem teljesítményének növelésével kívánjuk javítani a nyereséget. Ügy látjuk, hogy a Mezőhéki Táncsics Tsz-től vásárolt maláta elég jó minőségű ahhoz, hogy belőle — kevesebbet felhasználva is — kitűnő sört főzzünk, és így mérsékeljük az anyagköltségeket... De vannak más terveink is a jövedelmezőség javítására. Szakembereink kidolgozták az új, komlózottabb, pilseni típusú sörünk gyártási eljárását, az Aranyhordó Pils rövidesen a boltokba kerül. Az új, 11 százalékos, a világosnál drágább, a speciálisnál viszont olcsóbb ital — a szinte veszteséges Aranyhordó világosnál — nyereségesebben gyártható. De nemcsak az új sörrel bővítjük termékskálánkat: új palackozó gépsor megvásárlása után az év közepén az üdítők gyártását is megt- kezdjük; sőt, nem sokkal utána a kútjainkból nyert kitűnő ásványvíz p>alaoko- zásához is nekilátunk. Ezeknek a feladatoknak a megoldására a több nyereség reményében vállalkozunk, hiszen a gyár infrastruktúrája a költségek jelentős növekedése nélkül szolgálja ki az új termékek készítésére kialakított kapacitásokat. Csikós Sándortól, a gazdasági társaság 8,8 százalékos tőkerészesedésével második legnagyobb tagjának, a Kunság Füszértnek az igazgatójától először azt kérdeztük, az első évben mennyire érte meg a martfűi sörgyár résztulajdonosának lenni? — Több mint 83 millió forint hitelünkért tavaly 3,3 millió forint kamatot fizettünk nyerésé gvisszaítérítést azonban 1,6 millió forintot kaptunk. Mégis csak látszólag fizetünk rá a tagságra, mert a veszteséget pyótolta a martfűi sör forgalmazása során szerzett nyereség. Az idén várhatóan jobban járunk, hiszen ha a gyár nyereségtervét teljesíti, a nekünk jutó nyereségrész fedezi esedékes kamatainkat. Persze, másabb a helyzete azoknak a társasági tagoknak, akik nem forgalmaznak martfűi sört: ők a kereskedelmi haszontól elesnek. — Mennyire volt nehéz megkedvelteim az Aranyhordó márkát, \ milyen a kapcsolatuk a gyárral? Mennyi olcsó sör kell ? A martfűi sör minősége fokozatosan javult, és ma már igen közkedvelt a vevők körében. Ennek ellenére én komoly szakmai sikernek tartom, hogy vállalatunknak sikerült „bevezetni” a piacon. Fő működési területünkön, Szolnok és Békés megyéiben a Kőbányai Sörgyár egy éve kiemelt figyelmet fordít akiskereskedelmi igények maradéktalan kielégítésére. így — ha a martfűi termelés 90 százalékát tényleg el akartuk adni — az egész országban kellett partnereket keresnünk. Ezt sikerült megoldani: az ország minden megyéjébe és Budap>estre is szállítunk sört, mégpedig a gyárból egyenesen a boltba ... A martfűiekkel jó a kapcsolatunk, bár időnként vitázunk. Véleményünk szerint még mindig kevés göngyölege (palackja) van a gyárnak, így ránk nagyon szigorú göngyöleg visszagyűjtési kötelezettséget rótt. Szeretnénk ha ezen közösen változtatnánk. A készülő raktár remléhető- leg lehetővé teszi, hogy egy- egy fuvarral a teljes martfűi választékot vigyük az üzletekbe és ez megkönnyíti a terítést. Mert nem minden üzlet vesz át korlátlan mennyiségben p>éldául minőségi sört, olcsót is várnak. — Mi a véleménye a gyár vezetőinek jövedelmezőségjavító, választékbővítő törekvéseiről? — Törekvéseik tiszteletre méltóak, a választott utat is helyesnek tartom. Ezt ml sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Kunság pénzzel is hozzájárul az új palackozó gépisor megvételéhez, hiszen a martfűi üdítő és ásványvíz vállalatunk forgalmának növelését segíti. Jő ötlet a sörválaszték bővítése is, ám ebben az esetben van egy igen alaposan megfontolandó kérdés: a kereskedői tapiasztalat azt mondatja velem, hogy nem szabad túlságosan csökkenteni az olcsó Aranyhordó világos arányát. Ezt a problémát feltétlenül meg kell beszélnünk a gyár vezetőségével. V. Seáss József flz első esztendő után1 a martfűi sörgyárban
