Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-17 / 90. szám

1986. ÁPRILIS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Környezet- és természetvédelem Tájvédelem, szennyvizek, környezetvédelmi beruházások, különleges kezelést igénylő hulladékok elhelyezése Az OKTH és a megye vezetőinek megbeszélése Mintaszerűen tárják fel Szolnok megye természeti érté­keit — állapította meg Keszthelyi István, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal főosztályvezető-helyet­tese tegnap az OKTH és a megye vezetőinek feladategyez­tető megbeszélésén, a megyei tanács székházában. A tárgya­láson részt vett és felszólalt Simon József, a megyei pártbi­zottság titkára és Rakonczay Zoltán, az OKTH elnökhelyet­tese is. Az OKTH képviselőit fogadta Mohácsi Ottó> a megyei tanács elnöke. A feltárt értékek megyei és országos védettsége hozhat további eredményt a termé­szetvédelemben — hangoz­tatták az illetékesek. így pél­dául Szolnok és Tószeg kö­zött tájvédelmi körzethez illő védelmet kap a Közép­tiszai Tájvédelmi Körzet sza­kasza; védetté válik a nagy­kunsági puszta 3600 hektár­ja — a Kecskeri tározó kör­nyékén (Karcag—Kisújszál­lás—Kunhegyes háromszögé­ben); Békés és Szolnok me­gye összefogásával előkészü­leteket tesznek Körösök vi­dékén (Ecsegpuszta, Dévavá- nya) újabb nemzeti park lét­rehozására. Megyénk környezetvédel­mi helyzetéről Bereczki La­jos, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese szólt. Folyóvizeink közül a Zagy­va és a Berettyó szennyezett, a Kiskörei tározótó tisztul, a Nagykunsági és a Jászsági főcsatorna vize első osztályú. Különleges gondot okoz, hogy Szolnok szennyvize mecha­nikus tisztítás — szűrés — után közvetlenül kerül a Ti­szába. Sajnos a közeljövő­ben a közműolló tovább nyí­lik a megyében, hiszen a 80— 90 százalékos ivóvízellátás mellé mindössze 30—35 szá­zalékos csatornázás társul. A helyzet a lakosság anyagi erejének bevonásával javul­hat. Megnyugtatóan meg kell oldani mezőgazdasági nagy­üzemeinkben a hígtrágya biztonságos kezelését, hogy a hizlalótelepek ne szennyez­zék a környezetet. Az OKTH tavaly a szász­berek! akkumulátorüzem, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szolnoki vágóhídja és a Tiszamenti Vegyiművek környezetvédelmi beruházá­sait támogatta. Szászberken a beruházás befejeződött, a vá­góhíd szennyvíztisztítója eb­ben az évben üzembe lép, ugyancsak az idén fejező­dik be a TVM környezetvé­delmi beruházása. A VII. ötéves terv második felében várható a szolnoki Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat rekonstruk­ciója, amellyel csökkenne az üzem levegőszennyezése; folytatódnak a vegyiművek és a húsipari vállalat kör­nyezetvédelmet szolgáló be­ruházásai — hangzott el a megbeszélésen. Különleges kezelést igény­lő hulladékok — például fes­tékmaradványok. • galván- iszapok — elhelyezésére szol­gáló bázist hoznak létre Kun­csorbán. Jelenleg az előké­szítő munka folyik, a föld­tani viszonyokat vizsgálják. Fontos megjegyzés: e hulla­dékok akkor válnak veszé­lyessé a környezetükre, ha nem kapják meg a különle­ges kezelést. Amennyiben különleges kezelésük mara­déktalanul megtörténik, el­helyezésük biztonságosan megoldható, a környezetet, a természetet nem károsítják. Szó esett a Közép-tiszavi- déki üdülőkörzetben a tisza­füredi madárrezervátum gondjáról. Az OKTH javas­lata; a tározótó poroszlói ol­dalán csak a partról enged­jék meg a horgászatot, tilt­sák meg stégek építését, a táborozást, a csónakból való horgászást. Mezőtúr§ tanulságok Hová vezet a csatorna? Nem jő, ha az emberek nem tudják, mi történik az utcájukban Politikai tanfolyam szem­léltető példája lehetne a mezőtúriak problémája. Ah­hoz a fejezethez tenném, il­lusztrációnak, amelyik a kö­zösségi érdek és az egyéni érdek viszonyát taglalja. Nézzük először a kérdést a Munkácsy utcából! A konszolidált, rendben tartott, gondosan ápolt utca népe egy napon szórólapot kapott kézhez, melyben ez állt: „Tisztelt állampolgár! Érte­sítem, hogy 1985. november 28-án megtartott alakuló közgyűlés határozatban ki­mondta Mezőtúron a ,belte­rületi vízelvezető társulat megalakulását. A társulat feladata az ön lakóhelyét is érintő belterületi vízelveze­tő rendszer építése. Ez a beruházás az ingatlanok for­galmi értékét növeli. Az ön részére megállapított érde­keltségi hozzájárulás össze­ge 10 ezer forint, mely össze­get ÍI986.' január 1-től 10 éven át évi egyenlő részle­tekben kell |fizetni." Aztán elkezdődtek a mun­kák: ástak, csövet fektettek és az utca népe értetlenül állt, hiszen eleddig jószeré­vel azt sem tudta, mi az a talajvíz, eső után pedig pil­lanatok alatt száraz lett az utca. Nem véletlenül, hiszen korábban ezért töltötték fel mindenféle építési törmelék­kel. Ügy érzik, a 10 ezer fo­rint kidobott pénz, hiszen semmi sem változik: eddig sem volt felesleges víz a környéken — ezután sem lesz. Zúgolódtak tehát, rek­lamáltak az emberek, s pa­naszuk lapunkhoz is elju­tott. Pedig közel sem „skó­tok” laknak az utcában, hi­szen a gáz bevezetését ők maguk kérték, és szemreb­benés nélkül legombolnak a vezetés kiépítéséért 17 ezer forintot. Hát akkor mi a baj? A tisztánlátáshoz nézzük meg a dolgot — jelképesen — a városi tanács ablakából. Amint Kocsis József, a ta­nács városfejlesztési és gaz­dálkodási osztályának cso­portvezetője elmondta, Me­zőtúr alighanem Szolnok megye legmélyebben fekvő pontja, így közismert „sors­csapás” a városban a belvíz és a csapadékvíz felgyülem­lése. Dicséretes nekibuzdu­lással tehát programot ké­szítettek — jelentős állami támogatás igénybevételével — a teljes víztelenítésre. Az akció az ezredfordulóig tart, és ezalatt négy körzetben csatornázzák az utcákat. Je­lenleg mintegy 60 utca ki­szárításán dolgoznak, ezek között van a Munkácsy ut­ca is. A munkálatokat az is indokolja, hogy a családi házak egyre komfortosabbak lesznek, mind több a fürdő­szoba, a vízöblítéses WC. a szennyvízhálózat azonban nincs kiépítve, így az emésztők és derítők tartalma a talajvízbe jutva közegész­ségügyi veszéllyel is fenye­get. Valóban vannak szára­zabb utcák, magasabb pont­ra épült házak, de vannak olyanok is, ahol a magas talajvíz miatt a pincében békák kuruttyolnak, a fal omlani kezdett, és a szobák­ban az ágyak megsüllyed­tek. Csatornázni azonban nem lehet csupán egy-egy utcában, egy-egy szakaszon, az egyetlen járható út a vá­ros egységes csatornahálóza­tának kiépítése. Az első 60 utcában megalakult tehát a társulat, melynek szervezése körültekintően zajlott. A szó­rólapok közleménye után megjelent valamennyi ház­ban egy tanácsi dolgozó, aki aláíratta az egyetértő nyilatkozatokat». A megala­kuláshoz 50+1 százalékos többségre volt szükség, melynek meglétéről a ta­nács illetékesei meggyőződ­tek. Elkezdődtek tehát a munkák. Mi váltotta hát ki az el­lenállást? Minden bizonnyal az, hogy az érintettek nem ismerik a program egészét. Amint az egyik levélírónk megjegyezte: „A munka je­lenleg folyik, az utcák lakói nem értik. Márpedig nem jó az, amit nem értenek’’. Az utca tanácstagjával, K. Nagy Lajossal beszélget­ve megtudtam, hogy őt a kö» zelmúltban tájékoztatták az építés valamennyi fázisáról., így a kérdésekre kimerítő választ tud adni. Ám leg­alább ilyen informáltságot igényelnének azok is, akik a nem csekély összeget befi­zetik, jóllehet a csatornázás jótékony haszna őket nem érinti közvetlenül. A városnak szüksége van arra, hogy a Holt-Berettyóba vezesse a csapadék- és bel­vizet. Ehhez kell a lakosság áldozatvállalása is, ami első hallásra soknak tűnik, ám ha azt vesszük, hogy a tár­sulás tagjai ezzel letudják a területfejlesztési hozzájáru­lás összegét is, nem elvisel­hetetlen. — Szerencsés lett volna összehívni az embereket és mindent megbeszélni velük — mondta a Munkácsy utca tanácstagja. Igaza van; a Me­zőtúrra kiterjedő program­nak egy közös beszélgetéssel ellenvetés nélkül meg lehe­tett volna nyerni a városu­kat szerető lakókat, és egyet­len pillanatra sem került volna szembe egymással ö köz- és az egyéni érdek. Az urbanizációs feladat nagyobb része még hátra van; biztos, hogy az első körzetben szerzett tapaszta­latokat hasznosítják majd a további társulások szerve­zői. — pb — II legfőbb ügyész látogatása Tegnap délelőtt Szolnokra látogatott dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész. A megyei pártbizottság székházában megbeszélést folytatott Szűcs Jánossal, a megyei pártbi­zottság titkárával időszerű jogpolitikai kérdésekről. A találkozón jelen volt dr. Zsmurin Lajos, a megyei fő­ügyészség vezetője. A legfőbb ügyész délután Jászberénybe, a Hűtőgép­gyárba látogatott. Ifjú újítók ötlettára Fiatal újítók népgazdasági hasznosításra ajánlott ötle­teinek, pályamunkáinak gyűjteményét bocsátotta köz­re az ifjúsági szövetség kö­zelgő XI. kongresszusa tisz­teletére a KISZ Baranya Megyei Bizottsága. A félezer példányban megjelent kö­tetben a megyei KlSZ-bizott- ság kezdeményezése nyo­mán meghirdetett országos körű ifjúsági újító- és ötlet- pályázat anyagából azt a ki­emelkedőnek ítélt félszáz javaslatot ismertetik, ame­lyeknek alkalmazása a leg­több gazdasági hasznot ígéri. A Magyar Kereskedelmi Kamara Ipari Formatervezési Tájé­koztató Központja (Design Center) április 11. és június 13. között kiállításon mutatja be az 1986-os formatervezési nívó­díjjal kitüntetett alkotók munkáit. Képünk előterében az ER 371 háromcsatornás elektrokardiográf, az egyik díjazott munka. Tervezői: Simon Károly ipari formatervező, Pásztor Iván és Jó járt István villamosmérnökök (Fotó: Hauer) Kőbányai Gyógyszarárugyár Folytatódik a tiszafüredi építkezés Amikor legutóbb írtunk a Kőbányai Gyógyszerárugyár akkor építeni kezdett tisza­füredi üzeméről, a vállalat beruházási főosztályvezetője, Koligyári Attila akkor azt nyilatkozta, hogy az új gyár — Az építkezés a terve­zett ütemben haladt, a kivi­telező, a SZOTÉV, 1985 kö­zepére minden addig tőle megrendelt feladatot megol­dott, a munkát folytatni azonban nem volt értelme — kezdte válaszát Kolgyári At­tila. — Mint ismeretes. Ti­szafüredre egy kapszulagyá­rat akartunk telepíteni, csak- hát a beruházás megkezdé­séről született döntés óta, az elmúlt esztendő közepére annyit vá'to zott a piac, hogy az elképzeléseket óit kellett értékelni. A kapszula világ­piaci ára ma egyharmada az 1984 évinek, ilyen árak mel­lett padiig az eredetileg 380 —400 nTUiió fcr;ntos beruhá­zás gazdaságtalan. A tisza­— Amikor a beruiházíás gazdaságossága a múlt év közepén kérdésessé vált, még tárgyalnunk kellett a kana­dai féllel, az új feltételek kö­zött hajlandó-e a közös vál­lalat állapítására. a kedve­zőtlen változásokat tud- nánlk-e ellensúlyozná. Közben persze kerestük azokat a megoldásokat is, amelyikkel egyedüli hasznosíthatnánk a már kész épületeket. Meg kellett vizsgálnunk például hogy Tiszafüredre érdemes-e 1986 elején már termel. A beruházási munkálatok azon­ban a múlt év közepén meg­álltak, az építkezés máig sem folytatódott. A félig kész üzem sorsáról a napák­ban érdeklődtünk ismét. füredi gyár egy magyar­kanadai közös válilalllat tulaj­dona lett volna, az új hely­zetiben azonban a beruházás folytatására egyik fél sem vállalkozott, így a közös vál­lalat meg sem alakult. — Kinek mennyibe került eddig a tiszafüredi építke­zés? — Eddig mintegy 100 mil­lió forintot „építettünk be” és a beruházást tulajdonikép­pen a mn vállalatunk finan­szírozta, hiszen az eredetileg tervezett beruházásira felvett hitelt visszafizettük a 'bank­nak. — Ez meglehetősen nagy összeg ahhoz, hogy hónapok­ig semmi hasznot ne hoz­zon... állatgyógyászati, készítmé­nyeket vagy .kozmetikai cik­keket gyártó üzemet telepí­tenünk. Természetesen azt is fel kellett mérnünk, hogy mennyi pénzt tudunk egye­dül a kiválasztott cél eléré­sére költeni... Végül is egy igen 'korszerű kiszerelő üzem melC'ett döntöttünk. Ezt vala­hol mindenképpen fel kellett volna építenie a Kőbányai Gyógyszeráinuigv árnak. Hogy mennyire szükségünk van rá, ezt bizonyítja, hogy a jövendő tiszafüredi üzemből évente 80 miMié doboz tab- fetta ikerül ki (ez a vállalat termelésének 40 százaléka), ennek 80 százalékát expor­táljuk. — Tiszafüreden már van egy. főként kézi munkára alapozott kiszerelő üze­münk... — Az új üzem más lesz, a legkorszerűbb gépekkel sze­reljük fel, a technológia a legszigorúbb nemzetközi egészségügyi előírások kö­vetelményeit is kielégíti. Nem mondunk azonban le a kézi munkáról sem, a kis mennyiségben készülő gyárt­mányokat az új helyen is kézzel csomagolják. Egy év múlva termei a gyár — Mennyit keld még köl­teni az üzemre? Hágy embert foglalkoztat, majd a gyár? — A még megoldandó épí­tészeti feladatok, a technoló­gia szerelése, a gépek 40 millió forintba kerülnék. Az (üzemben kétszáznál többen dolgoznak. — Hol tart most és mikor­ra fejeződik be a beruházás? — A technológiái tervezés megkezdődött, rövidesen folytathatja a munkáját Ti­szafüreden a kivitelező. A jövő év első felében már fel­tétlenül termel az üzem. Erre egyik legfontosabb biz­tosítékunk a kivitelező: a SZOTÉV eddig minden bu­dapesti vagy tiszafüredi meg­bízásúinkat pontosan teljesí­tette. V. Szász József Nem alakult közős vállalat Még 40 millió forint Tenyészjuhok Új-Zélandból A j,uhászutok teljesítmé­nyének javítására nagy ge­netikai értékű tenyészállato­kat hoznak be külföldről. Az import, amelynek lebonyolí­tásában az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet működik közre, egy­felől a gyapjú termelés foko­zását teszi lehetővé, másfe­lől javítja az állomány hús- Óamriílő kénességét. A világhírű Üj-Zéiand-i te­nyészetekből ezer juhot vá­sárolnak egy kooperációs ímeigáílaipodás keretében.. Föl­dig 500 állat érkezett a foig"i­dógazdiaságnkba. ia Mezclfnlvi Mezőgazdasági K amb; nátha és a Lajtalhansá'gi Állaim i Gazdaságiba. Az itteni szak­emberek vállalkoztak a Kent és a Coridallé fajtájú juhok továbbtenyésztésére. Az el­múlt évben az NDK-bál ér­kezett 50 Kelet-fiz fajtájú te­nyészállat, az Egyesült Álla­mokból pedig ötven Suffolk fajtájú kos és jerke; ezekkel keresztezéseket folytatnak majd a nálunk honos magyar fésűs Merinó hústermelő ké­pességének fokozására. Az NSZK-ból vásárolt kosok­nak szán tén a hús termelésiben lesz majd haszna, eddig hat­van állatot helyezték el a magyar étkén. A világ­hírű a" áj juhászatolktól tavaly .záz juh-embriót hozta1'; — mélyhűtött ál­lap üb*#* —, ezeket itthon üi- tefcté. be az anyaállatokba, s 90 bárány már meg is szü­letett az üllői állomáson. Agrober NEMZETKÖZI ELISMERÉSE Az Editoria Office álltai alapított iszlám kereskedel­mi nagydíjat a Trade Lea­ders Clubbal egyetértésben ebben az évben az Agrober vállalat nyerte el. A díjat minden évben azon európai cégeknek ítélik meg, melyek kiemelkedő teljesít­ményt nyújtottak a közel- keleti, illetve afrikai orszá­gok élelmiszeriparának fej­lesztése érdekében. Az Agro­ber a térségben kifejtett kül­kereskedelmi tevékenységé­ért nyerte a megtisztelő dí­jat, melyet április 17-én ün­nepélyes keretek között vesz át Matus András, az Agro­ber műszaki igazgatója Gra­nadában.

Next

/
Thumbnails
Contents