Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-17 / 90. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS 17. IA tudomány világa ) Passzív és aktív védőoltás A tetanusz természete A tetanuszt — más nevén a merevgörcsöt — már jó ideje olyan betegségnek tartják, amely ha előfordul olykor, az az egészségügy szégyene. Ugyanis meg le­het előzni védőoltással. Ha­zánkban a 45 évesnél fia- taltahb korosztályok tagja* kivétel nélkül meg is kap­ták a védőoltást, amely 1953 óta kötelező. Akkor az 1941. január után születetteket beoltották, következéskép­pen a tetanusz egyértelműen az időskorúak betegségévé vált, mert — sem korábban, sem azóta — az ő védettsé­gükről nem gondoskodtak. Ebbe persze nem szabad be­lenyugodni. Ezért is hatá­között mozog: a halálozási valószínűség 40—50 százalé­kos. Mély, szúrt, roncsolt, idegen anyagokkal (főleg trágyával) szennyezett sérü­lés esetén a sérültet tetanusz antitoxinnal passzív védőol­tásban kell részesíteni. Az antitoxint a tetanusz toxin- nal kezelt lovak vérsavójából készítik. A passzív védőoltás csak kb. 10 napig véd, ha­tását egyidejűleg aktív védő­oltással is ki kell egészíteni. A sérüléskor adott antito­xin helyett nagyobb bizton­ságot nyújt a megelőző ak­tív védőoltás. A tetanusz el­len — gyermekkorban — négyszer oltanak: az első, a második, a hatodik és a ti­te oltóanyagot kapnak a gyerekek, mivel ebben az éleitikarbain a szamárktíliö-, gés már nem jelent valószí­nű veszélyt. Az időskorúak közül kez­detként az 1916. január 1. és 1925. december 31. között születettek kapnak védőol­tást. Védettségük megalapo­zásához ebben az évben két oltásra kerül sor, s ezt köve­ti a harmadik, úgynevezett emlékeztető oltás 1987 tava­szán. Az első ütemben hoz­závetőleg egymillió lakos kap majd idézést a területi­leg illetékes körzeti orvos­tól. Ami a továbbiakat illeti: jövőre sorra kerülnek fo­Egy 1832-ből származó angol orvosi tankönyv ekként ábrázolja a merevgörcsben iszonyú kínokat szenvedő személyt rozta el az egészségiügyi kor­mányzat, hogy — több lép­csőben — védőoltásban ré­szesíti iaz ország időskorú lakosait, ezzel intézménye­sen megelőzvén a tetanu- szos megbetegedéseket. A kórokozó mérge A tetanusz a központi idegrendszer súlyos, görcsök­kel járó, fertőzőbetegsége, amelyet a tetanusz-kóroko­zó (Clostridium tetani) to- xinja — mérgező anyaga idéz elő. A tetanusz termé­szetét Pasteur veszettség elleni kutatásai alapján is­merték fel, a bacilusnak Nicolaire adott nevet. A kór­okozót a japán Kitaszatónak sikerült elkülönítenie. Dob- verő alakú, karcsú, spórás baktérium, mely a növény­evő állatok — ló, marha, juh — belében él anélkül, hogy ott tüneteket okozna, vagy az állatot tetanuszos fertőzéssel szemben védetté tenné. A trágyával a talaj­ba került bacilus vagy annak spórája csak a levegő oxi­génjének kizárásával tud a szervezetben elszaporodntés toxint termelni. Ezért főleg a mély, szúrt, roncsolt, ide­gen anyagokkal (föld, szálka, ruhafoszlány stb.) szennye­zett sérülések a tetanuszve­szélyesek. A kórokozó em­berről emberre nem terjed. A szervezetbe jutott kór­okozó a sérülés helyén ma­rad, és ott termelt toxinjá- val a központi idegrendszer mozgatósejtjeit megtámad­va súlyos görcsöket okoz. Ha a toxin az idegpályák mentén szívódik fel, akkor a görcsök leggyakrabban a lábon elszenvedett sérülés­hez közel fekvő lábizmokban kezdődnek, és felszálló jel­leggel terjednek a test töb­bi izmára. Amennyiben a toxin a véráram, útján jut el a gerincvelő és nyúltvelő meftgatós estjeihez, akkor először az arc-, a rágó-, és a nyelőizmok görcse jelent­kezik, s azok leszálló jelleg­gel terjednek rá a többi iz­mokra. Végső soron a teta­nusz fulladásos halált okoz, miután fokozatosan megbé­nulnak a légzőszervek. Passzív és aktív védőoltás A merevgörcs lappangási ideje — a sérülés helyétől függően — 3 nap — 3 hét zenegyedik életévben. Az első három alkalommal kombinált, úgynevezett „di- te-pert” oltást kap a kis­gyermek (e rövidítésben az első szótag a diftériára, a második a tetanuszra, a har­madik pedig a pertusziszra — szamárköhögésre — utal). Negyedikként már csak di­Aktív védőoltást volta­képpen akárhányszor lehet adni valakinek, ellentétben az állati savóból készült an- titoxfnnal, amelynek .nem­csak rövid a hatása, hanem 'szérumbetegséget, sőt ismé­telten adott, azonos állatból származó szérum, úgyneve­zett anafilaxiás sokkot okoz­hat. Történeti érdekesség, hogy 1956-ban majdnem meg­szüntették a tetanusz élleni védőoltást, mert esetenként súlyos szövődménnyel járt, csúnya, fájdalmas tályog tá­madt az oltás helyén. A tá­lyogszövődmény azonban időközben megszűnt, miután felére csökkentették az ol­lyamatosan a 45 és 60 év közöttiek is, s a hatóságok az addigra már leszűrt ta­pasztalatok alapján dönte­nek, hogy kiterjesszék-e a kötelező védőoltást a hetven éven felüliekre is. (önkén­tesen persze addig is bárki jelentkezhet védőoltásért a körzeti orvosánál.) tóanyag mennyiségét és azt többé nem az izomba, ha­nem a bőr alá fecskendezik. A tetanusz adatainak több évtizedes vizsgálata azt mu­tatja, hogy a súlyos fertő­zést nemegyszer olyan je­lentéktelen sérülés — rózsa- tövisszúrás, növénytermesz­tésnél ejtett seb, fagyás, körömvágás kapcsán kelet­kezett bevágás stb — okoz­za, amellyel általában nem fordulunk orvoshoz. Nem árt tudni, hogy a tetanusz gya­kori kezdeti tünete a rágóiz­mok görcse okozta szájzár: ezt követi a tarkómerevség, az arc mimikái izmainak görcse, majd a törzsizmok görcse. (KS) Vonzás és taszítás A mágnesség titka A régi Kínában már tud­ták, hogy bizonyos fajba vas­érc keskeny darabja zsineg­re függesztve meghatározott irányban helyezkedik el, mégpedig egyik vége nagy­jából északra, a másik dél­re mutat. A mágneses irány­tűnek a viselkedéséből az derül ki, hogy a Föld mág­neses térrel van körülvéve, ami a mágnesvasdarab és más természetes, vagy mes­terséges mágnes észak—déli beállását eredményezi. Az iránytű viselkedésében meg- mutatokzó mágneses tér más módon is jelentkezik, így például a Napból érkező- elektromosán töltött részecs­kék nyalábját az egyenes irányból eltéríti és ezzel a sarkvidékek színpompás lát­ványát, az északi fényt idé­zi elő. A Föld mágneses terét acélrudak mágnesezésére is fel lehet használni: a rudat a tér irányába állítjuk be és kalapáccsal ismételten ütögetjük. Ezek a heves üt­közések megrázzák a rúd parányi részecskéit, amelyek — legalábbis részben — a mágneses tér irányába áll­nak be. Valójában minden vas- és acéltárgy a Föld mágneses tere indukciós ha­tásának a következtében bi­zonyos fokú. mágnesességgel rendelkezik. A második vi­lágháború alatt például na­gyon komoly erőfeszítése­ket tettek a hadihajók és csapatszállító hajók „de- mágnesezésére”, mágnestele- nítésére, hogy így az ellen­ség által elhelyezett mágne­ses aknák begyújtását elke­rüljék. Ha két mágnesezett acél- rudat közelítünk egymáshoz, azt tapasztaljuk, hogy a ru­dak „azonos” végei — vagy­is azok a végek, amelyek a mágnesezéskor egy irány­ba mutattak — taszítják egymást, ha viszont az egyik rudat megfordítjuk, akkor a rúdvégek között vonzás je­lentkezik Ez a viselkedés arról tanúskodik, hogy egy hosszabb mágnesezett anyagdarab — magnetitérc, Védőoltás — akárhányszor „Savas” eső I vulkánok gázkitörése A tűzhányó a földkéreg olyan pontja, ahol a szilárd részek folytonossága meg­szakad, és a mélyből olvadt kőzetek és gázok jutnak a felszínre. A kitörés szilárd termékei a nyílás körül fel­halmozódnak hegyet alkot­va, ezt nevezzük később vul­kánnak vagy tűzhányónak- Az olvadt kőzetek gáztar­talma szélsőségesen változó lehet, s ez megszabja mind a kitörés módját és lezajlá­sát, mind a kitörés „termé­két”. Számos olyan tűzhányó ismert, amely a kitörések között, vagy anélkül, hogy kitörne, gázokat bocsát ki magából. A vízgőz mellett rendszerint széndioxid és szénmonoxid, kéndioxid és kéntrioxid, kénhidrogén, só­sav és hidrogénfluorid for­dul elő a vulkáni gázok­ban. Ezek mindegyike mér­gező és koirózív; ha a csa­padékvízben oldódnak, az eső „savas” lesz- A gázok által rendszeresen érintett területeken elpusztul a nö­vényzet és az állatvilág: „holt” foltok keletkeznek a tájon. Gyakran előfordul, hogy a gázok kitöltik a te­rep mélyedéseit (nehezeb­bek a levegőnél), és az ilyen helyekre tévedő álla­tok áldozatul esnek. Gázkitöréseiről hírhedt néhány közép-amerikai vul­kán Nicaraguában és Salva­dorban. Ezek számos kráte­réből rendszerint váratlanul tör élő a vízigőz és kénes gázok elegye- A nicaraguai Mayasa-Nindisi vulkánról az uralkodó szél a gázfel­hőt az óceán felé sodorja, közben azonban egy 5—8 kilométeres sávban mintegy 150 négyzetkilométernyi művelt terület van, amelyen minden gőzfelhő nagy pusz­títást végez. A kávéültetvé­nyek kára esetenként pár­szor tízmillió dollár, de oly­kor a felhő annyira savas, hogy az ültetvények gélje­it, a telefon- és villanyve­zetékeket is elpusztítja a korrózió. Mintegy ötven év­vel ezelőtt mérnökök ter­vet készítettek, amely sze­rint egy fordított tölcsért borítottak volna a gázokat ontó legnagyobb nyílásra, majd egy kb. egy kilométer hosszú, egy méter átmérőjű csövön levezették volna a gázokat a síkságra, ahol kénsavvá dolgozták volna fel azokat. Megépült a cső és az üzem, a tölcsér is el­készült a sziklahasadék azonban hosszúkás volt; hogy a tölcsért föléje borít­hassák, alakját robbantás­sal akarták módosítani. A robbantás azonban túl jól sikerült; a kráter flala le­omlott, és tönkretette az egész vezetéket, a nyílást pedig úgy eltömte, hogy a gázkibocsátás a negyedére csökkent. 20 évvel később a kráter újra megnyílt, és még bőségesebben ontotta a gázokat, és a gáz ma is öm­lik tovább- Ez a példa is mutatja, hogy a természet erői sokkal nagyobbak, mint amilyeneket az ember meg tudna fékezni. Képünkön az egyik kö­zép-amerikai vulkán gázki­törése látható Salvadorban. (KS). Melyik a világ legnagyobb hegye? Általában a Csomolung- mát (Mont Everest) tartják a világ legmagasabb hegyé­nek: a homokkőből, dolomit­ból, mészkőből és más kőze­tekből felépülő hegycsúcs a tengerszint feletti 8848 méte­res magasságba emelkedik. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a Föld nem pontosan gömb alakú, ha­nem inkább forgási ellip­szoid, s emiatt a földközép­pont és a tengerszint közötti távolság az egyenlítőn 22,3 kilométerrel nagyobb mint a sarkokon, akkor a Csim- borasszót kell tartanunk a világ legmagasabb hegycsú­csának. A nyugati Kordil- lerák kialudt vulkánja ugyancsak 6267 méter ma­gas, de mert az egyenlítő közelében van, csúcsa 3.2 acélrúd, az iránytű — mág­neses sajátossága legerősebb a végek, a mágnes pólusai közelében. A lágyvas gyorsabban mágneseződik, de gyorsan el is veszíti a mágnesességét. Ha elvisszük a mágneses térből, az elemi mágnesek ismét a hőmozgás következ­tében kialakuló rendezetlen­ségben helyezkednek el. A kemény acélban és még in­kilométerrel magasabbra szökik, mint az egyenlítőtől 28 fokkal északabbra elhe­lyezkedő Csomolungma. Ha viszont a hegymasszí­vum magasságát a környe­zetéhez viszonyítva mérjük, akkor a Mauna Loa vulkánt kell a világ legnagyobb he­gyének tekintenünk Hawaii szigetén. A sziget öt óriási lávadombból áll. A Csendes­óceán mélyéről, több mint ötezer méteres mélységből indulnak és a Mauna Loa 4170 méteres magasságba emelkedik a tengerszint fö­lé, tehát több mint 9000 mé­ter magas a mélytenger ta­lajához viszonyítva. 90 kilo­méteres hosszúságával és 50 kilométeres szélességével mind méreteiben, mind ma­gasságában túlszárnyalja a Csomolungmát. kább bizonyos speciális öt­vözetekben a már rendezett állapotba került elemi mág­nesek megmaradnak ebben a rendezettségben mindad­dig, amíg az anyagot ma­gas hőmérsékletre fel nem hevítjük- Ezért az állandó (permanens) mágnesek ilyen anyagokból készülnek. Ugyanakkor ezeket az anya­gokat csak erős mágneses térrel lehet felmágnesezni. Technika­történeti érdekességek Litográfia Százkilencven esztendeje), 1796-ban találta fel Alois Senefelder prágai születésű osztrák színész a kőnyom­tatás (litográfia) eljárását, amelyre a kottanyomás mód­szerét kutatva jött rá. Talál­mánya képek és rajzok sok­szorosítását tette lehetővé. Eljárásának lényege a víz és a zsír vegyíthetetlenségén alapszik: a sokszorosítandó ábrát mészkőre rajzolták, majd ezt átitatták salétrom­sav és gumi keverékének vizes oldatával. A kőre hen­gerelt festék nem tapadt rá a nedves részekre, a zsíros nyomóelemekről viszont át­került a lenyomatra. Senefelder találmányát annak idején egy zenemű­kereskedőnek adta el, ő ma­ga csak 10 év múlva tudott kőnyomdát alapítani. Eljá­rását később térképnyomta­tás céljára is kifejlesztette és így a nyomdászaton belül teljesen új foglalkozási ágat teremtett meg. Művészi al­kalmazását Daumier, öéri- cault, Delacroix, Kenoir, Toulouse-Lautrec, a magyar művészek közül pedig Bara­bás Miklós és Szeremlei Miklós vezették be. Magyar- országon már 1799-ben Bu­dán kőnyomda létesült. Senefelder litográfia­nyomó gépe Képflnkön egy kísérleti berendezés látható a mágnesség tanulmányozására (KS)

Next

/
Thumbnails
Contents