Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-12 / 86. szám
6 Nemzetközi körkép 1986. ÁPRILIS 12. Európa egyik rangos kereskedelmi seregszemléjének számít a tavaszi Lipcsei Nemzetközi Vásár. A képen: az idei márciusi kiállítás egyik darabját készítik elő Berlinben immár hagyományosan évente politikai dalfesztivált rendeznek. A képen: az idei XVI. fesztiválon a magyar színeket Berki Tamás (jobbról) képviselte Fennállásának 30. évfordulóját ünnepli az idén a Rossendorf- ban működő nukleáris kutató intézet. A képen: az intézet szakemberei által felfedezett új. szivlzombántalmak kezelésére szolgáló, radioaktiv gyógyászati anyagot sterilizálják és csomagolják Népességrobbanás Afrikában Az utódok jelentik az egyetlen öregkori támaszt A gazdasági fejlődést felfaló népességrobbanás gyötrő gondja nehezedik az afrikai országokra, amelyek amúgy is a gyarmati múltból örökölt elmaradottsággal, s a törzsi megosztottság. a helyi konfliktusok, a korrupció és természeti csapások következményeivel küszködnek. Afrika népessége ugyanis gyorsabban növekszik, mint bármely más kontinensé. A születésszabályozás technikai eszközei csődöt mondottak ott, ahol a nagy gyerekáldásért a társadalmi viszonyok a felelősek: a legtöbb afrikai családnak a saját utódok jelentik az egyetlen öregkori támaszt. A népesedési lavinának a szakértők szerint csak egy gyorsuló gazdasági fejlődés vethetne gátat. A gazdasági fejlődés eredményeit azonban mindeddig éppen a népességnövekedés emésztette fel. A társadalmi össztermék százalékos növekedését a népesség gyarapodása eddig mindig utolérte és elhagyta. Az ENSZ afrikai gazdasági bizottsága két-há- rom százalékos gazdasági növekedéssel számol az elkövetkező esztendőkben, a földrész népessége azonban továbbra is átlag évi 2,9 százalékkal növekszik majd. A kontinens lakóit így legalábbis a közeljövő nem sok jóval kecsegteti. Sőt, a Világbank számítása szerint Fe- kete-Afrikában az egy főre jutó jövedelem 1995-ig csökkenni fog és a szegénységi küszöb alatt élő aránya itt 60 százalékról 80 százalékra emelkedhet. A századfordulón a földrész népessége mindössze 133 millió volt. ötven évvel később már 217 millió és az előrejelzések szerint az ezredfordulón meghaladja majd a 850 milliót. A legnépesebb kontinensen, Ázsiában (2.8 milliárd) jelenleg ugyan több mint ötször annyi ember él, mint Afrikában (550 millió). Ázsiában azonban a növekedés üteme 1,8 százalékra esett vissza Európában ez csak 0,3 százalék, ami több országban tényleges népes - ségfogyást jelent. A legnagyobb népességszaporulatot felmutató afrikai ország Kenya, amelynek lakossága húsz év óta gyorsuló ütemben növekszik, s ez jelenleg 3,8 százalék. Bost- wanában a népesség növekedésének évi üteme 3,5, Zimbabwében, 3,4 Algériában és Líbiában 3,3. Ghánában Zambiában, Tanzániában és Malawiban 3,2 százalék. A listát Gabon zárja a maga „pusztán” 1.5 százalékos évi népies ség-szapiorulatával. Statisztikailag minden afrikai nő 6,4 gyermeket szül életében. Minél nagyobb a csecsemő- és gyermekhalandóság, a szülők annál több gyereket akarnak, hogy legyen. aki gondoskodik róluk öregkorukban. Márpedig a csecsemő-halandósáe Afrikában a legmagasabb: 1000 csecsemőből 119 hal meg. mielőtt elérné az egyéves kort. Ázsiában ez az arány 89, Latin-Amerikában 65. A szakértők szerint a legjobb születésszabályozás a kielégítő táplálkozás és megfelelő egészségügyi ellátás, ami csökkenti a gyermekhalandóságot és a szülőket felszabadítja attól a gyerekvállalási kényszertől, hogy öregkori gondozásuk biztosítására legalább hat gyermeket kell világra hozniuk. Számos szakértő ezt az egyenletet tovább egyszerűsíti: a legjobb születésszabályozás a gazdasági fejlődés, mint ezt Európa p>éldája mutatja. Ami ez eddigi erőfeszítéseket illeti a családtervezés meghonosítására, azok túlságosan is a „technikai módszerek” elterjesztésére összpontosultak — ismerte el egy önkritikus szakértő. Legyen az ingyen kapható fogamzásgátló tabletta vagy egvéb eszköz, felvilágosítás a természetes fogamzásgátlásról, vagy akár korlátozatlan terhességmegszakítás, a siker minden esetben elmaradt. Kenyában egy tanulmány meglepő eredményre jutott: a megkérdezett nők 68 százaléka akart még egy gyereket és csak azok a családanyák nyilatkoztak nemlegesen akik már legalább kilenc gyermeket hoztak már a világra. Kenyában pedig húsz éve népszerűsítik a fogamzásgátló szerek használatát, de a felmérések szerint azokat a nőknek mindössze 5,8 százaléka veszi igénybe. Az alapvető kérdésre még keresik a választ: miként nyerheti meg a gazdaság a versenyfutást a népességnövekedéssel ? Ausztria Szavak háborúja ön változatlanul válság- JcanceLlár — hangzott a Si- nowatz osztrák kormányfővel interjút készítő újságírónak inkább állítása, mintsem kérdése. Mire a ripjort alanya tüstént közbevágott: „... mindenesetre sikeres válság-kancellár!” Valóban, meglehetősen feszült a belpolitikái hangulat Ausztriában. Nem holmi kormányválság erejéig, ilyesmi aligha fenyegeti a szocialista sza- badságpjárti együttest, inkább a „szavak háborúja” jelző illik a helyzetre. S ha a (többségükben jobboldali) lapók kiáltó címeit nézzük, immár hónapok óta meglehetősen riasztó kép bontakozik ki. Maga Fred Sino- watz hányta nemrég az említett sajtó szemére: őket olvasván az a benyomása támad az embernek, hogy az országban lépten-nyomon törvénytelenségek mennek végbe virágzik a korrupció, a munkanélküliség soha nem látott méreteket öltött, az embereket az állam mindjobban kizsákmányolja, tehát szinte rendkívüli állapotok uralkodnak. De ha a főcímek mögé, tehát a valós helyzetre nézünk, kiderül, hosszú idő óta a legjobb gazdasági évet tudhatják maguk mögött. S az előrejelzések szerint 1986-ban tovább javul a helyzet: a növekedés három százalékos, a piénzügyi mérleg pozitív, az áremelkedés mindössze két százalékos lesz, és ha a munkanélküliek száma — náluk szokatlan mértékben — meg is haladja a négy százalékot, a munkahelyek száma nő, és a reálbérek magas szintet érnek el. De hát akkor miért olyan rossz a politikai légkör, legalább is ami a pjártok viszonyát illeti? Egy újság kissé körülményesen fogalmazva „a pjártok párbeszédhajlandóságának drámai csökkenéséről” írt; s a hangnem, amelyet egyik-másik politikus használ, enyhén szólva érdes. Az ellenzéki Néppárt emberei „tékozlónak”, a „a keleti tömb felé hajlónak” nevezik az ellenfeleket, míg a koalíció kisebbik tagjának egyik vezetője a Néppárt titkárát „kútmérgező- nek” titulálta. A szocialisták azt mondják, hogy az ellenzék rágalomhadjáratot folytat ellenük. Vajon miért, s éppjen most? Kétségtelen, a múlt esztendő (s az idei éppen úgy) nem nélkülözte a bajokat, sőt a botrányokat. Az államosított acélipar, az osztrák gazdaság fellegvára, súlyos pénzügyi és politikai válságba került, s a kormánynak meglehetős mély önbírálat közepette meg kellett ígérnie hogy átValóban „válság-kancellár” Fred Sinowata? A szocialisták jelöltje Kurt Steyrer, míg a jobboldalié Kurt Waldheim, aki egyébként KNSZ-főtitkár korában nemzetközi tiszteletet vívott ki magának. A New York Times azonban nemrég azt írta róla, hogy a náci rohamosztag SA tagja volt. Ez az állítás — hogy diákkorában esetleg hová sodródhatott — máig sem teljesen tisztázott, de nem is ez a lényeg. A különös módon először Amerikában kiszivárogtatott feltevésnek, és bizonyos tényeknek rendkívüli volt a hatása, és igen feszültté tette az osztrák választási kampányt. A Néppárt egyenesen azzal vádolja a szocialistákat, hogy ők vették elő célzatosan e régi t c> ^ /A Akik az elnöki székre pályáznak: Kurt Waldheim, Kort Steyrer (felső sor balról jobbra), Freda Meissner-Blaa, Otto Scrlnzi (alsó sor balról jobbra) fogó reformot hajt végre e területen., Fel-felütötték a fejüket korrupciós jelenségek; fölmelegítették a volt alkancellárnak és a pénzügyminiszternek, jelenleg az állami bank vezérigazgatójának állítólagos adóelhallga- tási és kétes tanúvallomási ügyeit. A szenvedélyek azonban most a Waldheim ügy körül sűrűsödnek. Ausztria május 4-én új köztársasági elnököt választ. és soha közszájon nem forgott, ügyet, hogy ezzel is saját jelöltjük esélyeit növeljék. Egy hónap és ez a vihar élül. Akit megválasztanak, a köztársaság első közjogi méltóságát viseli majd és e címnek kijáró tisztelet fogja övezni. Ettől eltekintve és remélhetően a „sikeres válság-kancellár” megnevezésből a középső szó végül is kimarad szomszédunknál. Börfejűek Csak a bunyó a fontos A színhely; Milano. A karnevál utolsó napjai. Egy bár mellett több kopjaszra nyírt fiatalember ődöng. Egy járókelő véletlenül hozzáér egyikükhöz. A kopaszok belekötnek és ájultra verik. Néhány héttel később Genovában hasonló eset. Az áldozatok nem voltak hajlandók cigarettát adni nekik. A „Börfejűek” — eredeti angol nevükön a Skinhead-ek — először a 60-as évek legvégén hallattak magukról s már akkor is durvaságuk miatt váltak hírhedtté. Később a „mozgalom” eltűnt a rockerek, a punkok, a különböző nosztalgia-irányzatok mögött. A nadrágtartót, acél- hegyű bányászbakancsot, keményített farmert és számtalan tetoválást viselő kopaszok azonban ma újra feltűntek Nyugat-Európa nagyvárosaiban. természetesen minden országban más közösségei alkotnak, más a környezetük de sokszor szélsőjobboldali erők manipulálják őket. Az olasz börfejűek többsége kispolgári családból származik. Általában dolgoznak is, éjszaka otthon alszanak. Számukra az erőszak „sport- (jellegű” a mindennapok unalmát elűzendő. Bár kijelentik. hogy marxizmus-ellenesek, vallásellenesek és mindenellenesek, ezt mégsem lehet náluk politikai állás- foglalásnak nevezni. Nem kábítószereznek, ellenben ön- tik a sört magukba és ilyenkor, ahová lépnek, ott fű nem nő a nyomukban. Néha „balhéból” csatlakoznak egyes tüntetésekhez, amelyek oka és „színe” számukra érdektelen. Anglia kopjaszainak hovatartozása sokkal egyértelműbb: többségükben a lum- penproletáriátusból jöttek, munkanélküliek, akiket gátlástalanul felhasználnak a szigetország szélsőjobboldali fasiszta csoportjai. Elsősorban a színesbőrű bevándorlók vandál akcióik cél-' pontjai, különösen gyakran bántalmazzák a pakisztániakat, beleértve gyermekeiket is. A terrorcselekményeket a börfejűek Ku-Klux-Klan szerű szertartásokkal vezetik be. Ha ilyen alkalmak nem adódnak, szívesen belekötnek béketüntetőkbe, punkokba, utcai zenészekbe, sőt katonákba is. Néha egyedül is támadnak. Meglepő módon külön reklámügynökségük van, amely nemcsak a bőrfejet és a tetoválásokat hirdeti, hanem kiadja a kopaszok irodalmi és zenei „műveit” is. A francia börfejűek a „dekadens demokráciákat” támadják. Dicsőítik Hitlert s minden alkalmat megragadnak, hogy nekiessenek a magányos rendőröknek és az araboknak. Korábban a pjárizsi Les Halles környéke volt a főhadiszállásuk, de mióta Jacques Chirac polgármester kizavartatta őket, a külvárosokban és főleg" a stadionokban — a Paris—Saint- Germain „szurkolóiként” — tűnnek fel. Ma is emlegetik a tavalyi Paris—Saint-Garmain —Monaco rangadó utáni tömeg- verekedést. A börfejűek egyre gyakrabban már a mérkőzések előtti napxm randalíroznak. A párizsiaknak ma már nincs szükségük a Li- verpool szurkolóira, hogy a mérkőzéseken „angol” hangulatban részesüljenek... A nyugatnémet börfejűek a hajdani nácik egyenes leszármazottjainak vallják magukat. Karlendítéssel üdvöz- lik egymást, SS-jelszavakat tetoválnak magukra, horogkereszteket hordanak, „Sieg Heil”-lel vonulnak fel a nagyvárosokban. Újságokat is adnak ki a beszédes „Offenzíva” „Új Erő” „Egészséges Fejbőr” „Mechanikus Narancs” címmel. Számuk — hivatalos adatok szerint — kétezerre tehető. Állítólag semmi közűk a NSZK-ban működő neonáci szervezethez, módszereik azonban kísértetiesen hasonlítanak: rettegésben tartják a „piszkos idegeneket” főleg a törököket, mint minden baj okozóit, szöges haseball-ütő a fő fegyverük. Józanul ők sem nagylegények. de a részeg garázdái Modást könnyűszerrel meg: deologi zál j ák: a nagymértékű sörfogyasztással segítik — úgymond a nyugatnémet gazdaság fellendülését ... Összeállította: Majnár Jósáét
