Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-27 / 73. szám

I m SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. MÁRCIUS 27. IA tudomány világa I Hogyan épül fo! a csont? Csontfejlesztő fehérjét fedeztek fel A közelmúltban adtak hirt olyan emberi fehérjének a felfedezéséről, amely osztó­dásra kényszeríti" a csont­képző sejteket. Ügy látszik, ezzel olyan természetes anyag jutott birtokunkba, amely majd fordulatot hoz­hat a csontritkulás — sőt talán más betegségek — gyógykezelésében is. A 120 centiméteméli ala­csonyabb felnőttek ugyanúgy ámulatba ejtik a szeműélő- dőket, mint akik két mé­ternél jóval magasabbra nőttek. Hajdanán a törpék kedvelt személyiségei voltak a főúri udvartartásnak. De a törpék napjainkban, sem veszítettek népszerűségük­ből: sokak közülük ünnepelt sztárjai a cirkuszoknak Az óriási növésűek egy része szintén vonzódott a mutatvá­nyost élethez. A növekedési hormon Abban, hogy felnőttko­runkra mekkorára növünk, örökletes, hormonális és kör­nyezeti (elsősorban táplálko­zási) hatások egyaránt köz­rejátszanak. Nemzedékről nemzedékre öröklődik az afrikai másszáik és ddnkák tulajdonsága, hogy szálas termetűek, ugyanakkor az új-guineai pigmeusok köré­ben az 1,5 méteres testma­gasságú ember már langalé- tának számít. Örökletes törpenövés a mi éghajlatunkon, is előfor­dul. Az jellemző, rá, hogy a szülők alacsonyabbak az átlagosnál, s gyerekük is visszamarad a növekedés­iben — noha nem okvetlenül születnek kisebb testhosz- szal, mint a többi gyermek. Példa erre az angolok Hü­velyk Matyija, aki a rendes­nél nagyobb testsúllyal szü­letett, de mert a növekedése öthónapos korában megállt, végül is pöttöm kis ember lett belőle. Egészséges volt, s egy törpe nővel kötött há­zasságból gyermeke szüle­tett. Sokkal gyakrabban az idézi elő a rendesnél kisebb vagy nagyobb mértékű csontnövekedést, hogy az agyalapi mirigy első lebe­nyében termelődő növekedé­si hormon mennyisége meg­csappan vagy éppenséggel megszaporodik. Az agyalapi mirigy szerepére elsőként egy francia ideggyógyász fi­gyelt fel 1866-ban, de ő még nem tudta, hogy e belső el- választású szervben olyan hormon képződik, amely a csontok sokáig porcos álla­potban maradó részeire (az úgynevezett epifízis fúgákra) hatva a csont hosszúságbeli növekedését teszi lehetővé. Ezt egy amerikai profesz- szor figyelte meg 1921-ben, de csak 1944-ben sikerült a növekedési hormont az agy­alapi mirigy kivonatából tisztán létrehoznia. Azóta tisztázták, hoigy az epifízis fúgák porcsejtjeit osztódásra késztető, a sejtek szőlőcukor-felvételét és-hasznosítását serkentő, az izomzat és a kötőszövet mennyiségét növelő, meg a zsírszöveti raktárakat apasz­tó növekedési hormon egy 191 aminósavból álló fehér­je. Ennek szerkezete eltér az állati növekedési hormontól, ám meglepően hasonlít a méhlepény egyik hormonjá­nak (ezt nemzetközi rövidí­téssel HCS-nek nevezik) az összetételére. Azt azonban, hogy e két hormonnak mi köze van egymáshoz, még nem tudjuk pontosan. A növekedési hormon megismerésének köszönhe­tő, hogy a törpe növésnek ebben a válfajában szenve­dők élvezhetik a hormonnal való kezelés áldásait. Ne­gyedszázaddal ezelőtt szá­moltak be az orvosok • elő­ször arról, hogy emberi nö­vekedési hormonnál sikerült törpe növésű gyermeket megnöveszteni. Addig évente csupán fél cm-t növő két gyermek közül az egyik 6, a másik 8 cm-rel lett magasabb egy év alatt. Amikor pedig fel­ismerték, hogy a szervezet fehérjeszintézisét serkentő ún. fehérjeanabolikus hor­monok is meggyorsítják a növekedésben elmaradt gyermekek megnyúlását. a kétfajta kezelés körültekin­tő kombinálásával a vártnál jobb eredményt könyvelhet­tek el. Életkor és testhossz De a gyermekek testma­gassága csak akkor növel­hető sikerrel, ha egyidejű­leg több tényező (az élet­kor, a csontkor a testhossz, a hormon adagja stb.) is szerencsésen összejátszik. Egy közelmúltban végzett párizsi felmérés sze­rint minél fiatalobb élet- és csontkorban kezdik el a hor­mones kezelést, s minél ha­tározottabb a csont növeke­dési képessége, annál szá­mottevőbb a testmagasság­beli gyarapodás. Az első évben általában számottevő a növekedés, a rákövetkező években azonban a csontozat egyre kevésbé érzékeny a kívülről bevitt növekedési hormonra. A rendes növekedéshez persze a növekedési hormo­non kívül egyéb anyagokra is szükség van. Közülük csak a pajzsmirigy, a mellékvese, a nemi mirigyek hormonjait, a vitaminok csoportjából el­sősorban a D-vitamint, az ásványi anyagokból a csont anyagának a felépüléséhez nélkülözhetetlen kalciumot, és a pajzsmirigyhormonok szerkezetébe beépülő jódöt említhetjük meg. A közelmúltban számoltak be amerikai kutatók arról, hogy, az ember csontozata termel csontnövesztő, ponto­sabban csontot regeneráló fehérjét. A felfedezés nem érte váratlanul a kutatókat, hiszen a csirkék és a pat­kányok csontjából előzőleg már kimutattak hozzá ha­sonló anyagokat. A vizsgá­latok feltárták. hogy a hSGF-nek nevezett emberi fehérje igen élénk osztódás­ra készteti a csontképző sej­teket. Milliméterenként 0,3 mikrogrammnyi adagja 230 százalékkal növeli a sejtté nyészetben nevelt emberi csontsejtek örökítő anyagá­nak a szintézisét, s 1090 szá­zalékkal fokozza a sejtek osztódását. A csontritkulás ellen Miért hozta lázba a hSGF kimutatása a csontbetegsé­gek kutatóit? Ügy tűnik, birtokunkba jutott az a természetes anyag, amellyel talán gyógyítható, de leg­alábbis enyhíthető 'lesz majd az időskorúakat sújtó egyik veszedelmes betegség, a csontritkulás. Emiatt ugyan­is minden évben millióknak törik el a combcsontja (combnyáka), a csuklója, s az sem megy ritkaságszám­ba, hogy a testsúly terhe alatt valósággal összeroppan a csigolyájuk. Ennek az az oka, hogy a 40. életév betöl­tése után megbomlik a csontképződés és a csontle­bomlás egyensúlya, a ren­desnél több csontanyag szí­vódik fel. Habár sok kalciumot tar­talmazó ételekkel ösztrogén hormonokkal a pajzsmirigy termelte kalcitronnal és a D-vitamin egyik származé­kával több-kevesebb sikert értek el a csontritkulás gyó­gyításában, e betegségeknek a megelőzése és leküzdése még odébb van. A kutatók épp azt várják a hSGF-től, hogy minden eddigi anyag­nál hatásosabban vesz részt a csontképződés és -lebom­lás felnőttkori egyensúlyá­nak a helyreállításában. Minthogy a csontanvag csökkenésekor minden eset­ben megszaporodik a csont­képzést serkentő hSGF-nek a mennyisége, ha kívülről juttatjuk majd be a szerve­zetbe a csontfejlesztő fehér­jét. vagy valamiképpen elő tudjuk mozdítani a szerve­zetben való fokozottabb képződését, az bizonyára nemcsak a csontképző sejtek számát növeli meg. hanem az eddiginél serénvebbmun­kára is ösztönzi őket, M. I. Hazai antropometriai atlasz Számítógépes népességtervezés Képünkön a Számrend Vállalat által forgalmazott számitógépes elrendezés látható (KS fotó: Hauer Lajos) Az általános emberi kör­nyezet, a tárgykultúra, ezen belül az ipari termékek mi­nőségének egyik nélkülözhe­tetlen összetevője a termé­kek emberhez, az emberi fi­zikumhoz való illeszkedése. Ez alapvető követelmény, amihez azonban megfelelő adatbázis és tervezési segéd­let szükséges. Ám mind a mai napig nem rendelke­zünk a hazai népesség ada­tait reprezentáló egységes szemléletű antropometriai adatgyűjteménnyel. Szük­ségessé vált tehát a hazai antropometriai atlasz elké­szítése, legalábbis az alap­jainak a lerakása. A hazai populációra vo­natkozó — szakaszosan to­vábbfejleszthető — tervezési segédlet kidolgozásával kez­dődött a munka. A kutatási és adatgyűjtési program alapján sor került az antro­pometriai mérőpontok ki­alakítására, Létrehozták az úgynevezett unisex human fantom-ot (UHP), amelyet Oscar-nak neveztek el. Az Oscar a hazai és nemzetkö­zi eltérések viszonyítását, a különböző forrású adatok használhatóvá tételét segíti elő. Kidolgozták áz adatok képzéséhez szükséges mate­matikai képleteket és eljá­rásokat is. Ez utóbbi egy multivarí'ációs matematikai statisztikai módszer, amely­nek az alkalmazásával nyert adatok alapján ján, számítógép segítségével megrajzolhatók az UHP­ábrák. A számítógép kezeli az adatbázist is. elvégzi a szükséges számításokat, ki­írja a számításokkal nyert értéktáblázatokat. A terve­zési segédlet tartalmazza és a számítógép kirajzolja az egyes testrészek elmozdulá­si határait, a munkavégzés­re vonatkozó mérettartomá­nyokat. Az Oscar megjelenítéséhez egy minimum 128 Kbyte operatív memóriával rendel­kező személyi számítógép szükséges. Ehhez a követke­ző perifériák kapcsolhatók: normál vagy hajlékony le­mezes egység, rajzgép, gra­fikus és (vagy) alfanumeri­kus megjelenti«, sornyomta­tó. Intelligens lélegeztető készülék Technikatörténeti érdekességek Vitorlázó repülőgép A mesterséges intelligen­ciájú készülékek betörtek az orvostechnikába is. A legújabb nyugatnémet léle­geztető készülék önállóan ellenőrzi a mesterséges lé­legeztetést, és fénnyel, hangjelzéssel riaszt, ha a beteg levegővel való ellá­tása többé nem optimális, például a csőrendszerben lévő nyomás csökken, a per­cenként belélegzett levegő térfogata az előírtnál több vagy kevesebb, vagy egyéb zavar jelentkezik a készü­lék működésében. A mes­terséges intelligencia növe­li a beteg biztonságát, és ugyanakkor tehermentesíti az ápolószemélyzetet. Swedenborg vitorlázó repülőgépe. Fotó: Tekniska Museet, Stockholm Megnövekedett feladataink ellátására várjuk targoncavezetői jogosítvánnyal is rendelkező gépkocsivezetők jelentkezését ADK 70-es autódarura! Bérezés’.megegyezés szerint ! FÉSZEK ÁRUHÁZ SZOLNOK Helikopteres nyersanyagkutatás Ausztriában geofizikai méréseket végző műszereket építenek helikopterekbe. S általuk új alapokra helye­zik az ország nyersanyag- előfordulásának felkutatá­sát. A módszert először Ti­rolban és Salzburgban pró­bálták ki, s azt tervezik, hogy a következő években az ország területének 30— 40 százalékát ilyen módon térképezik fel. Ez a prog­ram Ausztriában azért fon­tos különösen, mert az or­szág területének nagy ré­sze nehezen megközelíthető hegyvidék. Az Alacsony-Tauern hegy­ség területén végzendő ku­tatások helikoptere egy 10 méter hosszú mérőszondát vontat majd, mintegy 80 méterre a talajfelszín fölött, A szonda váltakozó elektro­mágneses mezőt, az pedig a Föld mélyében örvényára­mot kelt. Az örvényáramok terét ugyancsak mérik e szondával. Így kimutatha- tóvá válnak a nagyobb ve­zetőképességű, ércesedett övezetek. A tervezett 200 wattos adóenergiával a földfelszín körülbelül 150 méteres mélységig szondáz­ható. Mintegy 100 négyzet- kilométer terület átkutatá­sához a helikopternek 10— 15 órát kell a levegőben töltenie. A helikopteres szondázás alapkutatás, ám lehetővé teszi, hogy az általa re­ménykeltőnek talált terüle­teket utóbb a hagyományos módszerekkel alaposan át­kutassák. Az első vitorlázó repülő­gépet 230 évvel ezelőtt, 1756-ban Emanuel Sweden­borg svéd természettudós, filozófus, feltaláló (1688— 1772) szerkesztette meg. Re­pülő szerkezete a levegő felhajtására, annak emelő Düsseldorfban átadták a forgalomnak az első olyan hidat, amelynek betonjába az előfeszített acélszálakat nem korrodáló műanyagszá­lakkal helyettesítik. Az üvegszálvázas műanyag hú­zószilárdsága eléri a nagy szilárdságú acélét, de tö­mege az acélszálénak csak a negyede. A nagy szilárd­ságot azzal érték el, hogy az üvegszálak a későbbi terhelés irányában helyez­kednek el, szigorúan pár­huzamosan, s minden rostot hatására volt alapozva, an­nak fából készült merev szárnyrészeit vászonnal vonta be és alá az egyen­súlyozás céljára ingaszerke­zetet szerelt. K. A. légmentesen műanyag bur­kolat vesz körül. A műanyag 7,5 mm át­mérőjű keresztmetszetében mintegy 65 000 rost van. Az előfeszítés azonban itt nem olyan egyszerű, mint az acélszálban. Amikor a hi­dat építették, a feszítőerő létrehozásának többféle módját dolgozták ki. A düs­seldorfi hídon tapasztalato­kat kívánnak szerezni arról, hogy miként viselik el a műanyag szálak a tartós igénybevételt. Betonvas helyett műanyag

Next

/
Thumbnails
Contents