Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-27 / 73. szám
1986. MÁRCIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tiszafüredi I. számú Napköziotthonos Óvodába ötvennyolc kisgyermek jár. Négy óvónő foglalkozik a kicsinyekkel T. Z. Változott a divat Városlődi kerámiák exportra Mszberénfi Bizományi áruház II céltalanul szemlélődő sem távozik üres kézzel Nem a szegények boltja — Máris kinőtte a helyét Három éve nyílt meg Jászberényben a Bizományi Áruház. Különösebb piackutatás nem előzte meg a nyitást, a vállalat azonban nem kezdett kétes vállalkozásba. Korábban évenként többször is rendszeresen kitelepült Szolnokról, és az érdeklődés, a nagy forgalom adta az ötletet egy herényi bolt és felvevőhely létesítésére. A 40 négyzetméter alapterületű eladótér és a 8 négyzetméteres raktár hamarosan szűknek bizonyult, mert a forgalom rohamosan nőtt. Az első évben, képzett becsüs híján a felvételt részleges nyitvatartással, szolnoki segítséggel oldották meg, azóta naponként délelőtt, délután hozhat használt cikket a lakosság. A múlt évi 6 milliós értékesítési tervüket 800 ezer forinttal teljesítették túl, ami 21 százalékkal meghaladja a ’84 évi forgalmukat. Változatlanul nagy volt az érdeklődés a ruházati cikkek iránt, melyekből 3 millió forintos forgalmat bonyolítottak. Az üzletben tetőtől-tal- pig felöltözhet az ember, természetesen nemcsak a köznapi értelemben vett használt cikkek vásárolhatók. Apróbb szálhibák, esetleg csak az igényes szakmabeliek által felfedezhető eltérések miatt jelentős árengedményhez jutnak a vásárlók. Szezonális ruházati cikkekből az igényeket nem is tudják teljesen kielégíteni. Lakásberendezési tárgyakból aránylag keveset, 120 ezer forint értéket árusítottak, annál nagyobb érdeklődés kísérte a műszaki cikkeket, melyek a 3.7 milliós forgalommal átvették az elsőséget a ruházati termékektől. Híradástechnikai berendezések, számoló- és kis számítógépek, videokészülé- kek, háztartási kisgépek voltak a legkeresettebbek, de az üzlet vállalkozott közületi igények gyors kielégítésére is. A pulton látható termékek több mint 80 százalékához lakossági, illetve közületi felvásárlás útján jutottak, emellett nagykereskedelmi vállalatoktól és a budapesti BÁV-raktárakból érkezett áru. A 6 millió forintos felvételi tervüket 7 millióra teljesítették. Ebből az értékesítésnek megfelelően 3 millió volt a ruházati és 3,8 millió a műszaki cikkek felvétele. Ruhákat csak a szezonnak megfelelően fogadtak, a másik árucsoportnál nem volt ilyen megkötés, sót a turistautak megindulásával a kínálatuk észrevehetően gazdagodott. A megye második Bizományi Áruháza az olcsó áruk ellenére nem a szegények boltja. Vevőcsalogatásként téli, nyári vásárokat is rendeznek, amelyeken a ruházati cikkeket, cipőket kedvezményesen kínálják. Már nemcsak az alacsony keresetűek nyitnak be hozzájuk, mert sokan felfedezték, hogy érdemes sűrűn betérni az üzletbe. Naponta kétszer érkezik áru, ezért gyakran a céltalanul szemlélődő se távozik üres kézzel. L. P. Hét nyugat-európai ország kereskedői vásárolták meg a Városlődi Majoükagyámak az idei első félévben exportálandó termékeit. A vevők árukiválasztása az Európában az utóbbi években megváltozott kerámiadivathoz igazodott, mert korábban a barna háztartási edényeket keresték, most viszont a világos kerámia volt a kelendőbb. Az új igényekhez való igazodás nem kis gondot okoz a majolikagyámak, mivel a tányérok, tálak és dísztárgyak általában barna cserépből készülnek, amelyet nehezen fed el tökéletesen a pasztellszínű máz. A megváltozott divatot azonban követeli kelll, ha meg akarják tartani piacaikat. Ezért szigorúbb minőségi ellenőrzések közepette rendszeresen új és pasztellszínekkel bővítik a választékot. A Városlődi Majolikagyárban készül már sárga, rózsaszín, több árnyalatú zöld és kék, szürke, valamint hófehér kerámia étkészlet. Ezeket a svéd, finn és francia vásárlók kedvelik, de szállítanak belőlük Dániába, Svájcba és NSZK-ba is. A sütőedényeket is hófehér színben rendelték meg a svéd vásárlók. Valamennyi, Európában értékesített exportárujuk egyszínű. A Városlődi Majolikagyár az idén több újdonsággal jelenik meg a hazai üzletekben is. Kaphatók lesznek a fehér és drapp színű sütőedények, amelyek nemcsak a hagyományosan gáz- és villanysütőkben használhatók, hanem jól állják a mikrohul- lámos készülékek erősebb igénybevételét is. Találkozás az üstökössel Ismeretterjesztő film a Vega űrprogramról „Találkozás az üstökössel” címmel huszonöt perces színes dokumentumfilmet készített a Haliley-üstökös tanulmányozására szolgáló Vega nemzetközi űrprogramról a MAFILM Népszerű Tudományos és Oktatófilm Stúdiója. A bevezető kultúrhistóriái részben az alkotók — Kab- debó György rendező és Rák József operatőr — érzékeltetik, hogy már a régi korok emberei is megfigyelték a leglátványosabb égitesteket, az üstökösöket. A Halleyt először egy kínai csillagász fedezte flel és írta le i. e. 240-ben. A filmben több képzőművészeti alkotást is bemutatnak, amelyeken festők és hímzők jelenítik meg az égi vándort. A legismertebb közülük Giotto di Bondóne firenzei festő Bethlehemi királyok című festménye; azon is ott tündököl a fénylő üstökös. Giottóról nevezték el egyébként a közös nyugat-európai űrszondát. A nézők megismerhetik Edmund Halley angol csillagász munkásságát, akiről a 76 évenként visszatérő üstököst elnevezték. A produkció feleleveníti Fred Whipple, amerikai csillagász budapesti látogatását. Whipple a nyolcvanas évek elején előadást tartott hazánkban az üstökösökről, és ő dolgozta ki azt a modellt, amely szerint az üstökös magja — egy hatalmas piszkos hógolyóhoz hasonló — különböző fagyott állapotú anyagok laza halmaza. Az ismeretterjesztő film nyomon követi a Vega-prog- ramban részt vevő magyar mérnökök, fizikusok és kutatók munkáját. Bemutatja, hogyan készültek az űrszondákon elhelyezett, magyar közreműködéssel tervezett és gyártott műszerek. Az alkotók elmondják, milyen bonyolult műszaki problémákat kellett rövid idő alatt megoldaniuk. A produkció elkészítését segítették a moszkvai Központi Tudományos Filmstúdió munkatársai, elküldték a MAFILM-nek a szondák ösz- szeszereléséről készített felvételeket. Láthatók azok a fényképek is, amelyeket a két Vega űrszonda készített a Halleyről. A dokumentumfilmet várhatóan április végén vetítik a mozikban. A magyar nyelvű példány mellett már készül az orosz és az angol nyelvű videováltozat is. Ezeket a filmeket a külföldön megrendezett magyar tudományos és kulturális rendezvényeken mutatják be. Koszta József emlékezete Egy és negyedszázada, 1861. március 27-én született Koszta József festőművész. Némi meglepetéssel szolgálhat, hogy művei nagy részében és egyben életműve legértékesebb alkotásaiban az alföldi tájat és a benne élő embert megjelenítő művész nem az Alföldön, hanem attól bizony elég távol és jellegében is eltérő tájon, a Déli-Kárpátok tövében, Brassó városában indult életútra. Az Alfölddel csak élete ötödik tizedében került kapcsolatba, de ez a találkozás olyan erőteljes volt, olyan mély vonzalmat alakított ki benne, hogy nem is vált meg tőle 1949. július 29-én bekövetkezett haláláig. Az iparoscsalád gyermeke maga is festő és mázolómesterséget tanult. Később, 1885 és 1888 között a Min- tarajziskolán végezte tanulmányait Székely Bertalan, Lotz Károly és Greguss Imre növendékeként. Művész- szé válásának további útja, annyi más festő honfitársához hasonlóan Münchenbe vezette el. Itt a művészet mesterségbeli részére megtanították ugyan, de az Akadémia szemlélete nem felelt meg dinamikus egyéniségének, nem segítette elő alkotói fejlődését. Ezért is önarckép ment el Európa számos városába tanulmányútra. Megismerkedett az európai festészet forrásával Itáliában, és megfordult az akkor művészeti forradalmát élő Párizsban is. Érdeklődése elvitte Belgium és Hollandia nagy gyűjteményeihez. Átmenetileg megfordult Nagybányán is, de ott is elkülönülten dolgozott, és nem ragadták meg igazán a plein-air festői problémái. Már ekkor is erősen foglalkoztatták a társadalmi igazságtalanságok. Rövid tartózkodás után Nagybányát otthagyva alföldi vándorlásának főbb állomásai Abony, Cibakháza és Szolnok voltak. Majd állandó és végleges lakóhelyéül Szentest választotta. Ott tanyát vásárolt, és életvitelében. nemegyszer munkafeladataiban is következetesen vállalta új környezete paraszti világát. (Festőtársával, barátjával, Rudnay Gyulával váltott leveleinek tartalma sokkal inkább a gazdálkodás, az időjárás és a termés, mintsem a festői, alkotói problémák körül forog.) Koloritjának erőteljessége és festésmódjának expreszi- vitása a tízes években bontakozott ki. (Mezei munkások, Vihar előtt, Szélmalom.) Az életmódbeli, emberi azonosulás tette lehetővé, hogy kifejezze ennek a természeti, emberi környezetnek a lényegét, s benne az egész korabeli magyar társadalom súlyos problémáit, szociális feszültségét. A gazdag festői- ség, a színek élénk foltjai ellenére a Ruhaszárítás az emberi kiszolgáltatottságot, az emberi szegénységet tolmácsolja megrázó erővel Az ember és természet kapcsolata, s benne az Alföld izzó nyarai és kemény, hideg telei, továbbá a mezei munka izomnyűvő nehézsége nyert expresszív megfogalmazást a Kukoricatörésben. Megjelenítettjeit általában nyugalmas mozdulatlanságban láttatja. Ennek ellenére — éppen, mert modelljeit nagyon jól ismerte —, sikerült általuk életútról, sorsról hiteleset mondania. Parasztasszonyainak megformálásánál érződik rokonszenve, együttérzése. Az egyszerű öltözet ellenére is emberi méltósággal ruházta fel őket (Olvasó nő, Ablaknál, Női arckép). Riadtság és méltóság, csodálkozás és biztonság egyként értéke legismertebb gyermekportréjának, a Muskátlis kislánynak. Oldott festőiség és lendület jellemzi a Kislány babával című művét. Alkotó ereje, szenvedélyessége és melegsége virágcsendéleteiben is érvényesül. Munkásságát 1948-ban a legelsők között ismerték el a legmagasabb művészeti kitüntetéssel, a Kossuth-díj- jal. Választott városában, Szentesen utca, múzeum, szocialista brigád viseli nevét, köztéri szobor (Borsos Miklós alkotása) és márványtábla őrzi, hirdeti emlékét. D. J. Kukoricatörés Huszonöt év alatt háromszoros emelkedés Statisztikai felmérés az alkoholforgalomról A Központi Statisztikai Hivatal felmérést készített arról, hogy 1960 és 1984 között hogyan alakult hazánkban az alkohol tartalmú italok kiskereskedelmi forgalma. A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent kiadvány a kiskereskedelmi forgalom alakulásán kívül tartalmazza azt is, hogyan változott az árusított italmennyiség fajták szerinti összetétele, továbbá nemzetközi áttekintést is ad a szeszesital-fogyasztásról. Az adatok azt mutatják, hogy hazánkban 1984-ben a szeszes italok forgalma 2,8- szerese volt az 1960. évinek. Bán- a forgalomnövekedés üteme az utóbbi években csökkent, a lakosság évente még mindig jövedelmének egyhavi összegét költi szeszes italok vásárlására, ami túlságosan magas arány. Az alkohol tartalmú italok forgalmának a kiskereskedelem összességéből való részesedése alig változott, jelenleg csakúgy, mint 25 évvel ezelőtt, mintegy 11 százalék. Változott viszont a forgalom struktúrája: erőteljesen megnőtt a boltok szerepe az értékesítésben a vendéglátás rovására, másrészt csökkent a borértékesítés, s számottevően növekedett az égetett szeszes italok részesedése. Ezt a folyamatot az árarány-változások is elősegítették. Az egy főre jutó évi fogyasztás — 100 százalékos szeszfokra átszámítva — megközelítőleg a 12 litert, mintegy kétszerese az 1960. évi mennyiségnek. Magyar- ország az európai országok sorában e téren az ötödik helyen áll. Ezen belül borfogyasztásban a nyolcadik, sörfogyasztásban a kilencedik, az égetett szeszesitalfogyasztásban az első helyre került. A szeszesital-fogyasztás mérséklésére irányuló törekvések, amislyek elsősoriban forgalomkorlátozó intézkedésekből adódnak, eddig nem vezettek a fogyasztás csökkentéséhez, mindössze a szinten maradást sikerült elérni. Jelentősebb eredmény a szakemberek szerint csak az életmód és a fogyasztási szokások megváltoztatása útján érhető el. Figyelmeztető adat, hogy az alkohol tartalmú italok vásárlására az utóbbi években körülbelül annyit költöttünk, mint a húsfélék, a tej- és tejtermékek megvételére együttesen. Ugyancsak nem sokkal többet fordítunk ruházati cikkek beszerzésére sem. mint a szeszes italok vásárlására. A vizsgált 25 év alatt a tartós fogyasztási cikkekre egyik esztendőben sem áldoztunk annyit — noha forgalmuk dinamikusan növekedett — mint borra, sörre, pálinkára és egyéb szeszfélékre. S végül: könyvre, újságra, papírárukra, író- és rajzszerekre, fotó- és optikai cikkekre, órákra, ékszerekre, sportszerekre alig fele annyi pénz jult, mint az italra.
