Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-22 / 69. szám
1986. MÁRCIUS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Több éve feyárt jszalmarázó ládákat Forschrift típusú kombájnokra a Kőtelki Ady Tsz ipari üzeme. Az Idén 840 darabot szállítanak jaz Agrokernek (TKL) Hűtőszekrény, elemes bútor Javult a kínálat A Szolnok Megyei Tanács kereskedelmi osztálya februári gyorsjelentése szerint valamelyest növekedett a kiskereskedelmi forgalom. A bolti élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma februárban 5,9 százalékkal emelkedett, ezen belül g tanácsi kiskereskedelemben vásároltunk többet. Ruházatból az áfészek árultak sokat, a nagyáruházak forgalma elmaradt a tavalyi év azonos időszakától. örvendetes, hogy ^valamelyest javult a vegyesipar- cikk-kínálat. Így például a tartós fogyasztási cikkek közül hűtőszekrényekből és hűtőládákból jobban ki tudták elégíteni a vásárlók igényeit. Ennek ellenkezője a híradástechnikai cikkek kínálata. A megyei tanács kereskedelmi osztályát februárban a szokásosnál több vásárló kereste fel reklamációs ügyekben. Ezek döntő többsége cipőkre, lábbelikre vonatkozott. A kereskedelmi osztály gyorsjelentése figyelemfelkeltő előterjesztéssel zárul. A tavasz közeledtével várható, hogy megélénkül az építőanyagok iránti kereslet. Ezért javasolják, hogy minél több Tüzép-telepen éljenek az építőanyag-biztosítási szerződéskötések lehetőségével. Áprilisban egyeztetnek a vállalatokkal Miért van sok panasz az autóbusz-közlekedésre? A munkahelyek szakszervezeti bizottságainak februári jelzéseiben sok panasz olvasható a helyi és a helyközi autóbuszok közlekedésére. Többségük olyan, amelyet minden, autóbusszal munkába járó ember ismerősnek talál. Az észrevételekről, a panaszok hátteréről és a megoldásról beszélgettem Márton Ágostonnal, a Volán 7. sz. Vállalat forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettesével és Hagyák Lászlóval, a személyforgalmi üzemegység igazgatójával. — Milyennek tartják a megye autóbusz-közlekedését, különös tekintettel Szolnokra? Márton Ágoston: — Szolnokon az egy személyre jutó utazási igény a legnagyobbak közé tartozik az országban. Egy lakos egy évben 530-szor, 540-szer utazik. míg a hasonló lélekszámú városokban általában százzal kevesebb az utazások száma. — Mi ennek az oka? — A város egyik részén vannak a lakótelepek (a Széchenyi és a Vosztok), a másik végén az ipartelep. Ez a lakosságnak jó, és így helyes, de a közlekedésben az említett módon csapódik le. A különböző mutatók — járatkimaradás, zsúfoltság, utazási sebesség — általában jobbak, de semmiképp se rosszabbak az átlagnál. A járatok kimaradását nézve például: ha a napi ezernégyszázból kiesik 3—4, ennyi a mi „selejtünk”, vagyis három-négy ezrelék. Ez az arány nem rossz. Hagyák László: — Igaz, hogy annak a száz embernek, aki emiatt késett, rossz lesz a közérzete, és érkezik a reklamáció, a telefon a Volánhoz. — Legtöbben a szolnoki közlekedésre panaszkodnak. Márton Ágoston: — A megyében naponta százötvenezren utaznak autóbusszal, ebből százharmincezren Szolnokon. Mi egyetlen pillanatra se feledkezünk meg arról, hogv mi vagyunk az utasokért és nem fordítva. — Mégis, visszatérve a szakszervezeti bizottságok februári jelzéseire, sok a panasz. És úgy tűnik, jogosak is. — A városban nagy az átlagos forduló idő (25—30 perc). — A városban nagy az átlag szállítási távolság: 6— 7 km, de van úgy is, hogy 10 km. Vannak hidak, felülés aluljárók, sorompók, amelyeket egyszerűen nem lehet kikerülni. — A busszal járók többsége szóvá teszi a zsúfoltságot, a járatok kimaradását, késését — elsősorban a 24-es és az 1-es vonalán. — Négy évvel ezelőtt. az ötnapos munkahét bevezetésekor egyeztettük a vállalatokkal az igényeket. Sikerült elérni, hogy lépcsőzetesen kezdjék a munkát, tehát a csúcsforgalmat „szét tudják húzni” időben. Akkoriban kevesebb is volt a panasz a közlekedésre. Aztán a 40 órás munkahét elterjedésével a vállalatok többsége mellőzte a lépcsőzetes munkakezdést — anélkül, hogy velünk egyeztettek volna. Hagyák László: — Ráadásul az iskolákban most már nulladik óra is van, tehát hét órára is járnak a diákok. Erről persze, megint utólag értesültünk, pontosabban észrevettük. hogy a reggeli csúcs az iskolásokkal is szaporodott. A helyzetet bonyolítja, hogy nem mindennap van nulladik óra, tehát, aki az egyik nap zavartalanul fölszáll a Várkonyi téren az 1-es járatra, másnap azt látja, hogy tele van diákokkal, harmadnap megint nincs akkora zsúfoltság... Természetes, hogy az az anya például, aki fölszáll a két gyerekkel a zsúfolt buszra, mindenhol bepanaszolja, ahol csak lehet. A szervezésnél mi is melléfogtunk egy kicsit, azt hittük, hogy tizenöt perces „lépcsővel” megoldható a csúcs széthúzása, de kiderült, hogy félórás különbségekre van szükség a munkakezdések között... Márton Ágoston: — Visszatérve az 1-es, a 24-es. 24/A-s problémáira... A Cukorgyár, a kórház felé vezető út is szűk... Hét méter széles úton közlekedni világszínvonalú autóbuszokkal? Mert az Ikarus, márka ma már, világszínvonalat képvisel. Megy az autóbusz, és előtte ballag a lovas kocsi? Az 1-es járat menetidejét a Zagyva-híd lezárása miatti kerülő is növeli. A Pólya Tibor útról a kifordulás a Zagyva-hidra sok időt vesz igénybe, torlódás van. A Széchenyi lakótelepről nagyon soikan járnak el. Sajnos a kevés bölcsőde, óvoda miatt a gyermekek is növelik az utaslétszámot. Ha csúcsidőben késik vagy netán kimarad egy 24-es vagy 24/A-s... Egyébként éppen ezt akarjuk elérni, hogy biztosítani tudjuk a csúcsidőben az öt- percenként induló járatokat. — Hogyan? — Lehetőségünk nyílt, hogy az elkövetkező években évente ne 25, hanem mintegy 35 új autóbuszt vásároljunk. Elsősorban régiek helyett állítjuk be őket, de a meglévő állományt — 301 autóbusz a megyében, ebből 67 Szolnokon — is gyarapítjuk. — Mit tettek azért, hogy enyhítsék, megszüntessék az említett panaszokat? Hagyák László: — Kunszentmártonban például — ahol a BVM és a Pannónia dolgozói panaszkodtak elsősorban — helyszíni egyeztetést tervezünk. Szolnokon, a Május 1 Ruhagyárhoz reggelenként és péntek délután rásegítő kisbuszokat indítottunk. Volt, ahol úgy oldottuk meg a problémát, hogy a vidékről jött busz fölveszi az utasokat a szolnoki megállókban. — Várható-e lényeges változás az autóbuszok zsúfoltságában? — Áprilisban ismét egyeztetünk a munkahelyekkel. Megnróbáliuk koordinálni a munkaidő-kezdéseket, és a osúc'forealom idejét széthúzni. Ha sikerül megeavez- ní>nk érezhető lesz a javulás. — pé — A cél: újra az élre törni Tíz ember helyett egy gép dolgozik Műszaki fejlesztési tervek a Tisza Cipőgyárban A hetvenes évek végén a Martfűi Tisza Cipőgyár az iparág legkorszerűbb üzemei közé tartozott, szinte valamennyi, az akkori világszínvonalat jelentő technikai, technológiai eszközzel rendelkezett. Az egykor modernek számító gépek és berendezések mára természetesen elavultak, sőt jó részük fizikailag is elhasználódott, hiszen a vállalatnak az elmúlt években a szükségesnél lényegesen kevesebb pénze jutott beruházásokra, műszaki fejlesztésre. De nemcsak a technika korszerűsödése rontotta a martfűiek helyzetét. Az elmúlt öt-tíz évben a szakmában mind nagyobb teret hódítottak a fejlődő országokban, például a Távol-Kelet államaiban működő cégek. Olcsó termékeikkel elárasztották az európai piacot, és ma már sokuk a legigényesebb, drága termékek elkészítésére is képes. Az új versenytársak kihívását elfogadni akaró európai üzem csak akkor reménykedhet a győzelemben, ha az igen drága élőmunkát (a fejlődő országokban fizetetthez viszonyítva a magyar bérek is igen magasak, a külföldi bérmunkára megbízást adó világcégek ezért inkább a távoli Ázsiában igyekeznek partnert találni) gépekkel tudja helyettesíteni. Az elektronika, a robottechnika legújabb vívmányait hasznosító varrógépek például 10—12 ember munkáját is képesek elvégezni. A piaci helytálláshoz persze nem elegendő a munkáskezek egy részét fölöslegessé tevő gépesítés. Jó árat kiharcolni egyre inkább csak az igényesebb termékekkel lehet, ezek*» jelentős része azonban el sem készíthető a legkorszerűbb technikai eszközök nélkül. A Tisza Cipőgyárban szinte minden, a szakmában újnak számító berendezésből dolgozik néhány, a vállalat szakembereinek tehát ma már nem a korszerű műszaki megoldások megismerése a feladata, a gyár vezetői azt is pontosan tudják, hogy Martfűn milyen előnyöket hozhat egy-egy modem gép megvásárlása. Ahhoz azonban, hogy a gyár újra felzárkózzon a világ élenjáró üzemei közé, az új berendezéseket tömegesen kellene alkalmazni. Az ehhez szükséges pénzt egyszerre előteremteni azonban szinte képtelenség, hiszen a legfontosabb fejlesztési feladatok megoldásához mintegy 500 millió forintra lenne szükség. Martfűn ezért a VII. ötéves terv során megvalósítandó beruházási programot két, egymástól jól elkülöníthető szakaszra bontották. A legfontosabb berendezéseket, például az automata tűzőgépeket, félautomata műanyag- talp-gyártó és precíziós gumivulkanizáló eszközöket körülbelül 120 millió forintért, még az idén megvásárolják. A szükséges pénzre viszonylag könnyen kapott hitelt a vállalat, hiszen a gépek munkába állása után áruk a tőkés export 25 százalékos növekedéséből 1987-ben, egy év alatt megtérül. A program második szakaszát 1988 —1990 között fokozatosan valósítják meg: ekkor cserélik tömegesen újra és korszerűre a hetvenes évek vége óta elavult, elhasználódott gépieket. A legújabb teöhríika martfűi meghonosítása, illetve az elhasználódott gépek cseréje után is csak a termelés minimális növelését tervezi a vállalat. Pontosabban — bár a mainál nem készül sokkal több lábbeli — bevételeik jelentős növekedésére számítanak a martfűiek. A technikai korszerűsítéssel párhuzamosan ugyanis átalakítják a nagyüzem termékszerkezetét is: az olcsó és közepes árú lábbelik helyett mind több igényes cipőt gyártanak majd. így ugyanis az igen tapasztalt szakembergárda és a legújabb technika előnyei jobban hasznosíthatók, az igényes termékek nagyobb haszonnal értékesíthetők, hiszen elkészítésükre csak viszonylag kevés gyár vállalkozhat. v. s*. a. Rákócziújfaluban Vita a gazdasági fejlődésről Megjeleni a Pártélet márciusi száma Szíinüben a por és a sár Rákócziújfalu ezerkilenc- százhetvenhát lakosának régi panasza, hogy akadnak utcák, ahová a tengelyig érő sár és kátyúk miatt a nemszeretem hetekben egyetlen kocsis sem szívesen szállít. Ez nem véletlen, hiszen eddig a belterületi utak mintegy 10 százaléka, 1,7 kilométer volt csak portalanított. Ez a szám az idén kevés híján megháromszorozódik, mivel a település északi, északkeleti részén fekvő, ma még sáros Táncsics és Petőfi utca 'teljesen, a Kossuth út pedig jókora szakaszon zúzottkő-alapot kap. Az új utakat a tanács készíti, de természetesen számít a lakosság segítségére is. A munkát a hónap végén kezdik, és az elképzelések szerint még ebben az évben be is fejezik. A folyóirat közli Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának az SZKP XXVII. kongresszusán elhangzott felszólalását. Grósz Károly, a Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára elemzi a pártegység próbáját politikai gyakorlatunkban. Rámutat, hogy a párttagok méltányolják a gazdasági erőfeszítések eredményeit, de nem kevés a vita körükben arról, hogy a fejlődés jelenlegi üteme összhangban van-e a lehetőségekkel. A politikai munka fontos feladata, hogy a reális szemléletet erősítsük a párttagokban, s általuk az egész közvéleményben. Hoós János áttekinti a tervezés demokratizmusának fejlesztésében elért eredményeket. A Komárom megyei párt- végrehajtóbizotság a közelmúltban tárgyalta a járás nélküli irányítás, valamint a nagyüzemi pártbizottságok munkájának tapasztalatait. Antalóczy Albert, a megyei pántbizottság első titkára ismerteti a testület fontosabb megállapításait. A fiatalok körében kevésbé ismeretesek a munkásőrség létrejöttének okai, fejlődésének történelmi-politikai körülményei, és talán ezért sem értik eléggé a munkásőrség mai létének, szerepének szükségességét. Gáti József áttekinti a munkásőrség megalakulásának körülményeit, társadalmunk e sajátos intézményének hivatását, jellegét. A vállalatok többségénél a közelmúltban megalakultak, illetve hamarosan létrejönnek a vállalati tanácsok. A tapasztalatokról kerekasz- tal-beszélgetést rendezett" a szerkesztőség. Két éve folyó kísérletek tapasztalataira építve 1985- től három új keresetszabályozási rendszert alkalmaznak a mezőgazdaságban. Mészáros Gyula áttekintést ad a mezőgazdasági üzemek anyagi érdekeltségi rendszeréről. (KS) Ötszáz darab fotelvázat készít a Bubiv részére az első negyedévben a szolnoki fipszBv nagykörűi asztalos részlege. Az öt éve folya matosan gyártott termékből ez volt az utolsó tétel, a részleg rövidesen más termékek gyártására áll át (TKL)
