Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-22 / 69. szám
I A tavaszi ülésszak második napján Önműködően összekapcsolódott a Progressz-25 és a Mir űrállomás (Folytatás az 1. oldalról) pet vetette össze Zala megye építőiparának helyzetévél. Bodonyi Csaba, az Északmagyarországi Tervéző Vállalat vállalati főépítésze javasolta, hogy a kormány mellett alakuljon egy a minisztériumi funkcióktól független szerv, amely tanácsadó szakmai testület lenne, e amelyet — a városszépítő egyesületek mintájára — mondjuk országszépítő egyesületnek is nevezhetnének. Juhász Ferenc, az Építőipari Gépesítő Vállalat párt- bizottságának titkára rámutatott: a számok tanúsága szerint az utóbbi esztendőkben az építőipari cégek termelékenysége növekedett, jövedelmezőségük viszont csökkent. Polgári István, a Kemikál Építőipari Vállalat Építési Műgyantagyárának üzemvezetője kifejtette: a nagyipar mellett számos szervezet végez építést szövetkezeti, kisipari és munkaközösségi formában, és sok lakás épül magánerőből is. Az egészséges vállalkozói szemlélet és magatartás kialakulása akkor várható, ha ezek az építők azonos értékrend szerint közelíthetnek a piachoz. Szűcs Gyula, a KISZ Vá- sárosnaményi Városi Bizottságának titkára többek között megállapította, hogy feltűnően alacsony az építőiparban a fiatal munkások száma, s ez kétségtelenül összefügg azzal, hogy az ágazatban csökkent a jövedelmezőség. Dr. Mezei Károly, a kis- várdai városi tanács kórházának osztályvezető főorvosa a miniszteri beszámolóban és a felszólalásokban az iparág teljesítményével kapcsolatos gondokról elhangzottak nyomán kért szót. Mint mondotta, az építőiparnak és általában a gazdaság egészének teliesítőképessése összefüggésben van a lakos- sáe egészségi állapotával is. A kénviselő indítvánvozta: a kormány fontolja meg egy alkoholizmus-ellenes törvénytervezet megalkotásának lehetőségét. egységek túlnyomó többségének jelenleg is magyar neve van. Ugyanakkor a vendéglátásban használatos néhány olyan megnevezés — büfé, bisztró, eszpresszó —, amely már a köznyelv részévé vált. Az idegenforgalomban is kívánatos, hogy a nemzetközi szállodákban, éttermi láncokban, idegenforgalmi központokban legyen néhány nemzetközi jelzésű felirat. Az interpelláció jogosságát a miniszter a tekintetben nem vitatta, hogy a magánkereskedelemben és az úgynevezett szerződéses üzletekben elszaporodott a nem magyar elnevezések használata. Elmondta, hogy tervezik a belkereskedelmi törvény, valamint a magánkereskedelemmel foglalkozó törvény- erejű rendelet módosítását. Ennek kapcsán lehetőség van arra, hogy rendeletileg is megteremtsék az alapot ahhoz: a szakmai elnevezés és a nyelvi helyesség se szenvedjen csorbát. Az interpelláló és az Országgyűlés Juhár Zoltán válaszát tudomásul vette. Farkas Lajos, az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat karbantartó-asztalosa az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez interpellált két munkaszüneti nap, április 6-a és december 28-a munkanappá nyilvánításával kapcsolatban. Mint mondotta: választókörzetében azt tapasztalta, hogy a lakosság nagy része nem érti meg az intézkedés szükségességét. Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke elmondta: visszatérő tapasztalat, hogy az évi nyolc fizetett munkaszüneti nap gyakori torlódása megnehezíti a termelés szervezését, esetenként zavarokat okoz a szolgáltatásban és a lakosság ellátásában. Ezért alakult ki a munkanapáthelyezések eddig is alkalmazott gyakorlata. Idén azonban a hagyományos megoldás nem lenne kielégítő, mert a nyolc fizetett munkaszüneti nap mindegyike munkanapra esik. Így néhány hónapban jelentősen összetorlódnának a munkaszüneti napok, s ez a már említett feszültségekhez vezetne. Ezért — más országok gyakorlatához hasonlóan — munkanappá nyilvánították április 6-át és december 28-át. Ez a megoldás két nappal megnöveli a társadalmi munkaidőalapot — tehát végső sorban hozzájárul a nemzeti jövedelem növeléséhez —, erre pedig jelenlegi helyzetünkben nagy szükség van. Ugyanakkor a dolgozók jogait tiszteletben tartja, mivel két szabadnap kötelező kiadásával jár együtt. Rácz Albert államtitkár válaszát az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Szalai Istvánné, a LATEX Fonó- és Szövőgyár művezetője az Országos Anyag- és Árhivatal elnökéhez interpellált a magyar ipar védelme ügyében az importtermékek belföldi forgalmazásával kapcsolatban. Mint mondotta, egy korábban kiadott árhivatali rendelet hátrányos helyzetbe hozza a hazai piart. A rendelet lényege, hogy az importtermékek forgalmazásánál a kereskedelmi vállalatok a hazai eredetű árukkal szemben nagyobb árréssel dolgozhatnak: a különbség két-háromszoros. Ezért a kereskedelem természetesen az importot szorgalmazza. Szikszai Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke elmondta, hogy a kifogásolt rendelkezés csu- páh a fogyasztásicikk-nagy- kereskedelem néhány vállalatára tartalmaz az általánostól eltérő árképzési előírásokat. Az áruforgalomban ugyanis még vannak olyan termékcsoportok, ahol nem megfelelő a választék és az árszínvonal. A rendelet ilyen területeken írja elő, hogy a nagykereskedelem csak akkor juthat a kalkulálhatónál nagyobb jövedelemhez, ha kedvezőbb beszerzési forrásokra tesz szert, például áralku révén csökkenti a 'korábbi beszerzési árat, vagy szocialista importból származó termékeket értékesít. A többletjövedelem egy részét viszont más cikkek árának mérséklésére kell fordítania. A jogszabály tehát előnyben részesíti a jobb kereskedelmi munkát, s a fogyasztót, a vásárlókat védi. Az olcsóbb, választékot növelő importtal nem a hazai termelőket akarják hátrányos helyzetbe hozni, hanem a verseny révén a fogyasztók számára előnyös vállalati magatartást és áru- összetételt kívánnak elérni. Lényegi megoldást ugyanis nem a verseny korlátozása, hanem a hazai termékszerkezet felülvizsgálata és módosítása, valamint a belföldi igényeknek jobban megfelelő hazai áruösszetétel jelent. Az államtitkár válaszát a képviselő nem fogadta el, mert megítélése szerint az nem érintette a konkrét kérdés lényegét. Mint mondotta, véleménye szerint sem az import leállítására, vagy annak hatósági korlátozására volna szükség, sokkal inkább arra, hogy ne működjék olyan érdekeltségi rendszer, amely hátrányos a hazai ipar számára. Az interpellációra adott választ az Országgyűlés sem fogadta el. Így az ügyrendnek megfelelően az Ország- gyűlés elnöke a kérdést továbbítja a kereskedelmi állandó bizottságnak, hogy az alaposan vizsgálja meg. A testület az Országgyűlés legközelebbi ülésszakán számol be munkájáról. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, amelyen felváltva elnökölt Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János, befejezte munkáját. Tegnap, közép-európai idő szerint 12 óra 16 perckor a Progressz—25 jelzésű, személyzet nélküli teherűrhajó önműködő rendszerek segítségével összekapcsolódott a Mir űrállomással. A földkörüli pályán keringő űrállomáshoz az elmúlt szombat óta hozzákapcsolódik a Szojuz—T—15 jelzésű űrhajó is, amely Leo- nyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov űrhajósokat vitte fel a világűrbe március 13- án. A Szojuz—T—15 sorozatának utolsó darabját még a Szaljut űrállomáshoz fejlesztették ki. Az új űrállomás ezentúl már az új nemzedékhez tartozó személy- szállító űrhajókat fogad. Laurent Fabius, a leköszönő francia szocialista párti miniszterelnök búcsúnyilatkozatában ismét hangoztatta büszkeségét az ötévi kormányzás eredményei felett. Kifejezte meggyőződését, hogy „a jövő nyitott és meggyőződésem, hogy visszatérünk”. Lionel Jospin, a Szocialista Párt első titkára rámutatott, hogy az elnök a választási eredmény aggályos tiszteletben tartásával nevezte ki az új kormányt és azt kívánta, hogy a kormány is így tartsa tiszteletben az intézményeket. Az ellenzéki szerepben is támogatást ígért pártja nevében az elnöknek. Georges Marchais, az FKP főtitkára úgy vélekedett, hogy a hatalomra került jobboldal újabb csapásokat próbál majd mérni a bérből Űj miniszterelnököt neveztek ki a Bolgár Népköztársaságban. A bolgár nemzetgyűlés pénteken Todor Zsiv- kovnak, a BKP KB főtitkárának, az Államtanács elnökének javaslatára elfogadta a Minisztertanács szervezeti felépítésének és személyi összetételének megváltoztatásáról kidolgozott javaslatot. A Progressz—25, amelyet szerdán indítottak útjára, üzemanyagot szállított magával az egységesített hajtómű számára, valamint élelmiszereket. vizet, műszereket és" berendezéséket. Mindezek szükségesek, hogy az űrállomás — bonyolult tudományos-kutató űrkomplexum alapegységeként — huzamosabb ideig működhessék. Leonyid Kizim parancsnok és Vlagyimir Szolovjov fedélzeti mérnök közérzete jó. A távmérési adatok, valamint az űrhajósok jelentése szerint a „Mir—Szojuz—T— 15—Progressz—25” földkörüli pályán keringő űregyüttes fedélzeti berendezései rendben működnek. élőkre, a nyugdíjasokra, a munkanélküliekre és a kisjövedelmű családokra. Az új kormány összeválo- gatása nem ment simán, elvégre ez volt a kettős hatalmi rendszer, a politikai társbérlet első erőpróbája a szocialista párti Mitterrand elnök és a gaulle-ista Chirac között. Mitterrand közölte Chirackal, hogy nem szól bele közvetlenül a kormány- alakításba, de olyan minisztereket kíván, akikkel tud együttműködni. ♦ * * Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üdvözölte Jacques Chiracot, a Francia Köztársaság miniszterelnökévé történt kinevezése alkalmából. Az országgyűlés Georgi Atanaszovot, a BKP KB Politikai Bizottságának tagját választotta meg a Miniszter- tanács új elnökévé. A törvényhozók elfogadták a Bolgár Népköztársaság új munkatörvénykönyvét; több minisztériumot megszüntettek, számos minisztert felmentettek tisztségéből A miniszter válasza Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszolt ezután a vitában elhangzottakra. Elöljáróban az építészeti kultúráról és a városfejlesztés kérdéseiről szólva elmondotta: az építő- és az építőanyagipar működésének vezérfonala, a településfejlesztés tavaly jóváhagyott általános és 2000-ig szóló koncepciója. A szavatossági problémákkal, illetve a jótállás bevezetésének — a vitában hangot kapott — szükségességével kapcsolatban kifejtette: a gazdasági bizottság irányításával megkezdődött ennek a kérdésnek a vizsgálata. Figyelmeztetett arra. hogy a szavatosság kötelező, a jótállás viszont vállalt kötelezettség. Azok a vállalatok, amelyek a jótállást elvállalták, ezért jelentős térítést kapnak, hiszen a termékek árába bekalkulálták ezt a költségnövelő tényezőt. Az építőipari árakba viszont jelenleg nincs beépítve ilyen költség. Somogyi László — a képviselői észrevételekre reagálva — árkérdésekről szólva elkerülhetetlen tényezőként értékelte, hogy a telkek, a Interpellációk Ezután interpellációk következtek. Bánfffy György, a József Attila Színház művésze a belkereskedelmi miniszterhez interpellált a szolgáltató és üzlethálózatban gombamódra elszaporodott idegen nyelvű elnevezések miatt. Felkérte a minisztert, hozzon rendeletet, amely a kiemelt idegenközművesített területek fogyásával a lakásárak továbbra is növekedni fognak. A tárca lényeges feladatának mondotta ugyanakkor az árak emelkedésének mérséklését. korlátok között tartását. A jövő nagy feladatának nevezte a miniszter a paneles lakóházak felújítását. Az első próbálkozások megkezdődtek Budapesten és vidéken is, s a tapasztalatok alapján kívánják eldönteni, hogy különösen a gépészeti, hőtechnikai berendezések rekonstrukcióját miként lehet elvégezni. Határozathozatal következett: az Országgyűlés az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztését és a felszólalásra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően az elnöklő Sarlós István egy, a vitában elhangzott képviselői javaslatra reagálva elmondta: az alkoholizmusellenes törvény megalkotásának gondolatával a kormány foglalkozik, az ezzel kapcsolatos álláspontról várhatóan a következő ülésszakon tájékoztatják a képviselőket. forgalmi központok, intézmények többnyelvű feliratainak kivételével megtiltja a szolgáltató és kereskedelmi hálózatban a nem magyar elnevezések használatát. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter válaszában a helyzet pontosabb megvilágítása érdekében elmondta, a kereskedelmi és vendéglátó Megalakult a francia kormány Viták a miniszterek kinevezéséről Űj miniszterelnök Bulgáriában Vita az ülésteremben és a folyosón Szolnok megyei képviselők e sajtótörvényről A Parlament tanácstermének peremén a boltívek alatti páholyokban foglalnak helyet a hírközlő szervek munkatársai. A tavaszi ülésszak első napján kissé szokatlanul gyakran tekint- gettek a törvényhozók a sajtóhelyek felé, lévén szó a sajtótörvényről. Élénk hangulatban jutott el a törvény tárgyalásáig a Ház: az illetékvitában egy fővárosi képviselő, dr. Tallóssy Frigyes jogtanácsos olyan meggyőző érvekkel vívott a törvényjavaslat módosítása mellett, hogy szavazást kényszerített ki, sőt a többség mellette voksolt. A sajtótörvény-tervezet azonban minden ellenállás nélkül haladt az elfogadtatás felé. Mondhatni a várakozásnak megfelelően, hiszen a javaslat azokat az eljárásokat foglalta törvényes keretbe, amelyeknek eleddig a napi gyakorlat szabott medret. Az alkalmazásuk közmegegyezésen múlott, így a törvénnyé szentesítés mégiscsak egyfajta megnyugvást adott. A jó egy órányi ebédidő az, amikor a honatyák kicserélhetik egymás között véleményüket. Ezalatt kerestem meg a Szolnok megyei képviselők csoportját, hogy melegiben kikérjem véleményüket a sajtótörvényről. Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese éppen az igazságügyi miniszter expozéját tartotta a kezében, mikor beszélgetésre kértem. — Meg is jegyeztem magamnak azt, amit fontosnak tartok — kezdte a válaszadást. Itt az áll — mutatott az aláhúzott sorokra, hogy „A sajtó ne egyszerűen ismereteket közvetítsen, hanem feltáró, elemző tevékenységével segítse elő a nemzetközi politikai, a hazai társadalmi összefüggések és folyamatok megértését, mozgósítson cselekvésre.” Én ezzel mélységesen egyet értek: tsz-vezető koromban is csak akkor tudtam jószívvel dolgozni, ha szinte testközelben éreztem magamhoz azokat, akikért tevékenykedtem. A közéleti aktivitás egyik feltétele, hogy ismerjék meg egymást a vezetők és a dolgozók. Jelenlegi munkatársaim is úgy vélem naponta teszik a dolgukat elkötelezetten, szakmai igényességgel. Lapunk a Szolnok Megyei Néplap talán bővebben írhatna tevékenységünkről, s még közelebb vihetné szándékainkat, elképzeléseinket a lakossághoz. Ezzel úgy gondolom, már mozgósítana is a cselekvésre. Az újságíró abban az előnyös helyzetben van, hogy munkája során betekinthet a kulisszák mögé. Tekintsen be: ha egy országos vezető látogat hozzánk, az elsősorban nem protokolláris esemény. Ilyenkor nagyon fontos dolgok dőlnek el. A lap munkatársát készségesen avatjuk be ezekbe a tárgyalásokba, vegyen részt a döntéshozatal folyamatában, és írjon annyit az eseményről, amennyit az adott fázisban politikusnak talál. Hogy a megyei tanács mikor, mit tesz a lakosságért, mindig tudja a megye népe. A folyosón élénk disputa folyt arról, melyek azok a kizáró okok, amelyek indokolttá teszik egy-egy információ megtagadását? A törvényjavaslat azt mondja, akkor háríthatja el a felvilágosítás megadását a kérdezett, ha válaszával többek között állami, szolgálati, üzemi (üzleti) vagy magántitkot sért. Ám hol kezdődik a „titkolódzás”? Mire mondhatják azt, hogy „nem publikus a téma”? A válaszadásra Czibulka Pétert, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat vezérigazgatójának gazdasági helyettesét kértem. — Munkánk jellegénél fogva gyakran kerülünk az országos érdeklődés homlokterébe, s ilyenkor hatványo- zódnak az információs értékek. Egy gázkitörés vagy a fábiánsebestyéni gázkilövellés érthetően azonnali tájékoztatást kívánt. Csakhogy: ilyen nagy horderejű témában jóvátehetetlen baklövés, ha valaki a körülmények kellő ismerete híján valótlant állít. Az első közlemény értéke sokszorosa a többinek: a később következő helyreigazítás már amolyan kimagyarázkodásnak hat, tehát meg kell érteniük a türelmetlen riportereknek, hogy nyilatkozni felelősséggel csak akkor tudunk, ha már valamennyi ismeretnek a birtokában vagyunk. Ráadásul a „tényanyag” a föld mélyében van. Ebben az esetben úgy gondolom, nem célszerű a törvény szankcióját emlegetni a tájékoztatás megtagadása miatt. — Mi az, ami még nem tartozik t)n szerint a köz elé? — A mi üzemi titkaink egybeesnek az államtitkokkal, így meglehetősen körülhatárolhatok. Ám az a meggyőződésem, hogy miként az embereknek is vannak magántitkaik, úgy kollektíváknak is lehet „magánélete”, és ebben létezhet kívülállókra nem tartozó információ. Ki ezt, ki azt olvasta jóleső érzéssel a törvényjavaslatból. Az újságírófülnek kifejezetten jól hangzott az a kitétel, hogy munkájában jogszabályokban meghatározott védelem illeti meg. Lé- derné, dr. Faragó Margit ceruzája viszont ennél a cikkelynél állapodott meg: „Az újságíró köteles a nyilvános közlésre készített nyilatkozatot a nyilatkozatot adó személynek, — kérelmére — megmutatni.” — Azt hiszem, ennek a kitételnek nemcsak én örülök, de az újságírók is — kezdte az indoklást. Orvosi hivatásomból ' adódóan is. gyakran kértek nyilatkozatot tőlem. Szívesen álltam mindig kötélnek, ám megmondom őszintén, az újságot már szorongva vettem kézbe. Előfordult, hogy a szakmai kifejezéseket pontatlanul láttam viszont a lapban, de az is megtörtént, hogy az újságíró nem azt tartotta hangsúlyosnak, amit én. Így a visszaolvasás, úgy gondolom, nem lehet bizalmatlanság vagy kellemetlenkedés, sokkal inkább a cikk színvonalán való közös munkálkodás. Az országgyűlés a sajtó- törvényt elfogadta és szeptember elsején hatályba lép. Kállai Ferenc színművész felszólalásában azt mondta: „Aki nem 'tudja vagy inem akarja elmondani idehaza véleményét, az veszélybe hozhat bennünket.” fik. sajtótörvény második mondata ez: „Mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét." Hát akkor beszéljük ki magunkat. Akár az újságok hasábjain is. — »b —
