Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-21 / 68. szám

Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) A szocialista társadalom megteremtése a munkásosz­tály forradalmi marxista- leninista pártjának vezeté­sével, de csak a nép meg­határozóan nagyobb ^észé­nek egyetértésével, cselekvő támogatásával lehetséges. Ennek az elvnek nélkülöz­hetetlen pillére a vélemény- nyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság. A sajtósza­badság, amely nálunk nem­csak eszme, hanem társa­dalmi gyakorlat és elvekre, jogokra, az azokat élő-gya­korló ember felelősségére épül. A sajtószabadság a társa­dalom érdekeivel ellentétes törekvések támogatására ed­dig sem vonatkozott és erre ezután sem ad lehetőséget. Alkotmányos rendet, nem­zetközi érdekeket, szocialis­ta vívmányokat, nemzeti, történelmi, erkölcsi alapér­tékeket kétségbe vonni Ma­gyarországon semmiféle in­dokkal^ így a sajtószabadság ürügyén sem lehet. A tör- , vénytervezet az ilyesfajta — esetleges — próbálkozások­kal szemben kellő szigort helyez kilátásba, és azt is kimondja, hogy a tájékozta­tás nem sértheti az emberi jogokat, s különösen nem szolgálhatja az emberiség ellen elkövetett bűncselek­mények igazolását, a hábo­rús uszítást, a más népek elleni gyűlölet keltését, a so­vinizmust, a nemzetiségi, a faji, a felekezeti és a nemek közötti hátrányos megkülön­böztetést. Sajnos nem mond­hatjuk el, hogy ezekkel a jelenségekkel már végleg leszámoltunk társadalmunk­ban. A tájékoztatás politikai kérdés A Központi Bizottság tit­kára a továbbiakban arról szólt: a sajtó fontos felada­ta, hogy hiteles képet nyújt­son hazánk politikai, gazda­sági, tudományos és kultu­rális életéről, segítse a tár­sadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését és mozgósítson a társadalmi cselekvésre. Ennek a köte­lességének azonban csak ak­kor felelhet meg, ha az ál­lami szervek, a gazdálkodó és társadalmi szervezetek, egyesületek megadják a szükséges felvilágosítást a nyilvánosság tájékoztatásá­hoz. — A törvényjavaslat ha­tározottan kimondja a tá­jékoztatásadás kötelezettsé­gét és nem gondolom, hogy feleslegesen. Mindenütt fel kell ismer­ni, hogy a tájékoztatás po­litikai ‘ kérdés, a tájékozta­tás elmulasztása pedig po­litikai hiba. Tájékoztatás nélkül nem érvényesül az állampolgár — szintén törvénybe foglalt * — joga a tájékozódáshoz, enélkül nem lehet teljesebb a szocialista demokrácia, enélkül akadozik a közélet, keményebben fogalmazva: romlik a társadalmi tevé­kenység hatása. Csak akkor lehet — s akkor kötelező is — megtagadni a felvilágo­sítást, ha az állami, szolgá­lati, üzemi (üzleti) vagy magántitkot sért. Aki ez utóbbiakra hivatkozással, de alap nélkül megtagadja a tájékoztatást, törvény ellen cselekszik és politikai érde­ket, közérdeket sért. Nem engedhetjük meg, hogy hi­báját, gyengeségeit bárki is a „titok” pecsétjével leplez­ze. Rendkívüli mértékben megnőtt a jelentősége an­nak, hogy a sajtó idejében kapjon tájékoztatást és ne késlekedjen az információk közreadásával. Kétoldalú védelem gondolkodás, hanem haszná­ra lehet minden egyes szer­vezetnek külön-külön is. S nem csupán akkor kell nyi­latkozni, ha valami jót, va­lami reklámértékűt lehet mondani. Az őszinteség, a nyíltság bizalmat kelt. S ez javára válhat mindenkinek. Épp ezért tartom kiemelés­re méltónak, hogy a sajtó- törvény előírja a közérdekű bejelentések és javaslatok közzétételének támogatását, valamint a tájékoztatást nyújtóknak és a sajtó dol­gozóinak a jogi védelmét. A sajtó tevékenységét ál­talában elismerés illeti, mert jól tükrözj viszonyain­kat és a tennivalókat, ered­ményesen segíti a párt po­litikájának megismertetését, elfogadtatását, mozgósít a munkára, a határozatok megismertetésével és meg­valósításával a párt határo­zatainak és a kormány in­tézkedéseinek végrehajtásá­ra, ellátja feladatát a tár­sadalmi közmegegyezés ki­alakításában és fenntartá­sában — hangsúlyozta Be- recz János. Tények és tapasztalatok alapján mondom, hogy sok kiváló, elismert újságírónk van. az újságíró gárda élén állnak azok az ismert és a dolgozók által becsült újság­írók, akik gazdag tudással, BÁNYÁSZ REZSŐ: Bányász Rezső államtit­kár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnö­ke elöljáróban hangsúlyozta: társadalmi életünk fejlődé­sének szép eredményeként most olyan törvényjavasla­tot tárgyal az Országgyűlés, amelynek legfőbb szándéka, hogy megerősítse az alkot­mányban biztosított sajtósza­badságot. A sajtótörvény ja­vaslata ugyanakkor kiegé­szíti az alkotmányos alapjo­got az állampolgároknak a tájékoztatáshoz való jogával, valamint a sajtó dolgozóinak azzal a jogával, és köteles­ségével, hogy felelősen, meg­bízhatóan — a javaslat sza­vaival szólva: hitelesen, pon­tosan és gyorsan — tájékoz­tassanak a haza és a világ ügyeiről. Az államtitkár ezután hangsúlyozta, hogy a tör­vényjavaslat szelleme és pa­ragrafusai az alkotó ember­séget, a humanizmust és a legszélesebb értelemben vett demokratizmust képviselik. Sajtónkat is a szocialista de­mokrácia fejlesztésének szol­gálatára ösztönzik; joggal, hiszen csak megfelelő isme­retekkel rendelkező, jól tá­jékozott állampolgároktól le­het elvárni, hogy cselekvő alakítói legyenek életünk­nek, fejlődésünknek, jövőnk- nék. — Sajtónk sokban segítet­te és még fokozottabban se­gítheti a nemzeti közmeg­egyezés formálását, építő­munkánk, gazdasági fejlődé­sünk meggyorsítását, a tár­sadalom- és a művelődéspo­litikai feladatok végrehajtá­sát. Segíti a békéért és a társadalmi haladásért folyó nemzetközi küzdelem, a bé­kés egymás mellett élés gyak­ran bonyolult kérdéseinek megvilágítását, a testvéri szocialista országokhoz fűző­dő kapcsolatok elmélyítését a köztudatban. A magyar televízió, a rádió, az írott sajtó küldetésének tekinti a megbízható, gyors, az össze­függéseket is hitelesen be­mutató tájékoztatást, korunk valóságának tiszta tükrözé­nagyfokú íráskészséggel ki­válóan forgatják a tollat, nagy felelősséggel haszno­sítják a mikrofont népünk jelenének és jövőjének, nem­zeti ügyének szolgálatában. Mögöttük százával dolgoz­nak, írnak tisztességgel olyan fiatal újságírók, akik egyszerre értik és élik a sajtószabadság felemelő fe­lelősségéből és népünk szol­gálatából eredő követelmé­nyeket. Büszkeséggel beszél­hetünk róluk. A beterjesztett törvényja­vaslat minden tekintetben összhangban áll pártunk tá­jékoztatáspolitikájával. Mindezek alapján a tör­vényt elfogadom és elfoga­dását javaslom a tisztelt Országgyűlésnek — mondot­ta befejezésül Berecz János. Dr. Bokor László (Buda­pest), a MAFILM Híradó és Dokumentumfilm Stúdiójá­nak vezetője felszólalásában a golyóstollal, fényképező­géppel, televíziós és filmka­merával dolgozó újságírókat méltatta, akik hivatásukat állandó szolgálatnak tekintik, akik minden nap nevüket adják sokszorosított állás- foglalásukhoz, akik nélkül nincs közéleti pezsgés. Ezt követően Bányász Re­zső a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke szólalt fel. sét, az orientálás és a tár­sadalmi tettekre való mozgó­sítás kettős feladatának mi­nél jobb elvégzését. A továbbiakban az állam­titkár kiemelte, hogy a saj­tótörvény gerincének is te­kinthetők azok a törvénysza­kaszok, amelyek az újságírók jogaival és kötelességeivel foglalkoznak. Ezek megfogal­mazása tükrözi pártunk és kormányunk véleményét, hogy a szocialista demokrá­cia intézményrendszerében ma a politikai nyilvánosság továbbfejlesztése az egyik leg­fontosabb tényező. Kormá­nyunk határozott véleménye — mondotta, — hogy a tör­vényjavaslat mind szelleméi ben, mind tételes szakaszai­ban kellő jogi biztosítékokat nyújt a sajtónak, fontos fel­adatai ellátásához. Ugyanakkor a sajtó fontos tisztének eredményes ellá­tásához javítani kell a tájé­koztatásban dolgozók újság­írói szakmai színvonalát és erkölcsi, etikai szintjét is. A sajtóra nemcsak a való­ság hű tükröztetése és a moz­gósítás, hanem az értékőr­zés és az értékteremtés fel­adatai is várnak. A tömeg­kommunikáció munkatársai­nak szüntelenül gondolniuk kell arra a végtelenül nagy felelősségre, amit a kimon­dott vagy az írott szó jelent. Sokat kell még tennünk azért is, hogy sajtónk szava, szép tartalma, nemes törekvései el is jussanak oda, ahová szánjuk: „a milliók szívébe”. Befejezésül hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság kormánya a nyílt szó, a vé­leményszabadság híve, amit a sajtótörvény javaslatának elkészítése és beterjesztése is bizonyít. Ezután szót kapott még dr. Sztrapák Ferenc (Bács- Kiskun m.), a Petőfi Népe főszerkesztője, Csöndes Zol­tán (Budapest), a Szikra Lap­nyomda vezérigazgatója és dr. Velkey László (Borsod- Abaúj-Zemplén m.). Az Or­szággyűlés ezután elfogadta a sajtóról szóló törvényja­vaslatot. Elhatározásunk a kínálati piac fenntartása Somogyi László beszámolója Nagy a tömegkommunikáció felelőssége Politikai érdek fűződik ahhoz, hogy a közvélemény pontosan tájékozott legyen, és a tájékoztatás tekintélyén felesleges időhúzás miatt ne essen csorba. A tájékoztatás kétoldalú folyamat. Fontos, hogy az állami, társadalmi szervek önmaguk is kezdeményezzék a közvéleményt érintő dol­gaik megvitatását a sajtó­ban. Föl kell ismerniök: nem csupán társadalmunk egészének érdeke a közös Ezután, az elfogadott na­pirendnek megfelelően az építő. és építőanyagipar helyzetéről terjesztette elő beszámolóját Somogyi Lász­ló építésügyi és városfej­lesztési miniszter szóbeli kiegészítést fűzve a képvi­selőknek már korábban el­juttatott írásos jelentéshez. — Iparágunk életét ma jónéhány teljesen új elem, megváltozott külső és belső körülmény határozza meg — mondotta Somogyi László. — T ényegében megszűnt az égető, és állandó ellentmon­dásokat szülő kapacitáshi­ány, amely, már a főváros­ban is elmúlóban van. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy kisebb feszültsé­gek sincsenek, hiszen ese­tenként együtt van jelen többletkínálat és kapacitás- hiány. Nincsenek az építő­ipar számára különlegesen nagy feladatokat adó köz­ponti fejlesztő programok, és úgy vélem, hogy ilyenek a közeljövőben sem várha­tók. Ennek ellenére a szak­mában dolgozóknak nem kell bizonytalannak látniuk jövőjüket, mert a fejleszté­sek, az országos célok, a mindennapi munkában je­lentkező sokirányú igények egyértelműen bizonyítják ágazataink fontosságát. A miniszter ezután az ága­zat eredményeiről szólt. — Az utóbbi években or­szágszerte pontosan, terv­szerűen valósítjuk meg aki­emelt beruházásokat. Saját jövedelmezőségi gondjaink ellenére a nemzeti jövede­lem tizenegy százalékát ad­ja az ágazat. Több mint fél­millió ember vesz részt az építőmunkában, többségük becsülettel teljesíti köteles­ségét. . — Néhány területen jól érzékelhetően javult a mi­nőség. Figyelemreméltó eredmények születtek az építőiparban az energiara­cionalizálás területén. Kíná­lat van az építőanyagipari • piacon, és szilárd elhatáro­zásunk a kínálati piac fenn­tartása. Végül, rendkívül lé­nyegesnek tartom — a sok vita ellenére —, hogy a ma­gyarországi lakásépítés ered­ményei — a VI. ötéves tervi 370 000 lakás — nemzetközi viszonylatban is előkelő he­lyet foglalnak el. A jövedelemtermelésben indokolatlan és objektív kö­rülményekkel nem magya­rázható differenciálódás kö­vetkezett be az ágazaton be­lül. Olyan helyzet állt elő, hogy a jól működő szerve­zetek döntő többsége javí­tott eredményén, a lehető­ségekhez mérten megerősí­tette pozícióját, njíg a gyengébbek eredményei to­vább romlottak, és sajnos, néhány korábban jól gaz­dálkodó vállalat is a tönk szélére került. Ennek a fo­lyamatnak lesznek vérvesz­teségei, vállalati és vezetői szinten egyaránt, mégis azt tekintjük elsődleges felada­tunknak, hogy a vállalati önkontroll alapján a feles­leges eszközök, ingatlanok értékesítésével, a vállalatok önerőből történő szervezeti korszerűsítésével, a felesle­ges létszám leépítésével, ha kell, szanálási eljárásokkal nyereségessé tegyük tevé­kenységüket. Ha ezek a kí­sérletek eredménytelenek, nem riadhatunk vissza egyes vállalatok felszámolásától. A lakásépítés, a lakásgaz­dálkodás helyzetéről szólva a miniszter elmondotta: — A VII. ötéves terv 320 —340 ezer új lakás felépíté­sével számol. Egyértelműen kijelenthetem, hogy ezt a hazai építő- és építőanyag­ipar teljesíteni tudja. Az el­múlt időszakban sajnos szin­te minden évben visszatérő gond volt a rendkívüli ütem- telenség, vagyis az, hogy a lakások döntő része mind az állami szférában, mind a magánlakásépítésben a IV. negyedévben épült fel. őszintén meg kell monda­nunk, hogy adataink szerint 1986-ban ezzel a feszültség­gel még mindig számolni kell. Erőink, intézkedéseink itt még nem voltak elégsé­gesek. Az építőiparjí árakról szól­va a miniszter hangsúlyozta: — Látnunk kell, hogy az építőanyagoknak (téglafélék, égetett cserép, mész,) egy rendkívül nagy része komoly ártámogatást kap az állami költségvetésből, hogy a la­kosság a tényleges költségek terheit ne viselje. Végezetül Somogyi László, a tárca egyéb, tervezett in­tézkedéseiről is említést tett, majd hangsúlyozta a magyar építésztársadalom felelőssé­gét az ország arculatának alakításában. Somogyi László beszámo­lóját követően felszólaltak Szilágyi Gábor (Hajdú-Bihar m.), Németh Ferenc (Békés m.) és Szabó Tamás (Fejér m.) képviselők. Ezzel az Országgyűlés ta­vaszi ülésszakának első nap­ja — amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — véget ért. Ma az építésügyi és városfejlesztési miniszter beszámolója feletti vitával folytatja munkáját az Or­szággyűlés. Varsói Szerződés Véget éri a külügyminiszteri találkozó Tegnap befejezte tanácsko­zását a lengyel fővárosban a Varsói Szerződés tagállamai­nak külügyminiszteri bizott­sága. A hét tagállam kül­ügyminisztere az európai helyzetet elemezte a világ- politikai helyzet alakulásá­nak fényében. Az ülésről közleményt adtak ki. Hollandia — Helyhatósági választások II szocialisták előretörése A szocialista párt jelentő­sen előretört a hollandiai helyhatósági választáson — adja hírül a holland ANP és a belga hírügynökség a holland belügyminisztérium tegnap reggeli jelentése alap­ján. Szerdán tartották meg Hollandiában a helyi taná­csi választásokat. A parla­mentben ellenzékben lévő szocialista párt a szavazatok 34 százalékát szerezte meg, jóval többet, mint a kor­mányzó kereszténydemokra­ta párt és több mint kétszer- annyit. mint a keresztény- demokraták koalíciós partne­re: a liberális párt. Ha a két hónap múlva sorrakerülő parlamenti választáson ha­sonló eredmény születik, ak­kor a kereszténydemokrata- liberális koalíció elveszti parlamenti többségét. Kairói vásár Izraeliek elleni merénylet Meggyilkoltak szerdán po­litikai merénylők Kairóban egy izraeli asszonyt és meg­sebesítettek másik három iz­raeli állampolgárt. A táma­dók egy száguldó gépkocsi­ból lövöldöztek az izraeliek autójára a kairói nemzetközi árumintavásár kiállítóterüle­te előtt. Az izraeli polgárok hazaindultak a vásárról, amikor a merénylők — egy nyugati hírügynökséghez el­juttatott üzenetük szerint az „Egyiptomi forradalom” szervezet emberei — rajtuk ütöttek. Libanon fővárosában Újra fellángoltak a harcok Nehézfegyverek bevetésé­vel újra fellángoltak a har­cok a libanoni fővárosban és a környező hegyekben. A harcok a fővárost kettéosztó Zöld Vonal mentén robban­tak ki keresztény és muzul­mán milíciák között. A csü­törtökön is folytatódó össze­csapásának halálos áldozatai és sebesültjei is vannak. A libanoni felek között közvetítő Luigi Gatti vatiká­ni megbízott visszatért Ró­mába, hogy tájékoztassa a szentszéket bejrúti tárgyalá­sairól. Elutazása előtt meg­beszélést folytatott Rasid Karami libanoni miniszterel­nökkel és Camille Samun MOSZKVA Moszkvában ülést tartott az SZKP KB Politikai Bi­zottsága, s elsősorban a XXVII. kongresszuson hozott határozatok végrehajtását szolgáló intézkedéseket vita­tott meg. Ezek többek kö­zött a szovjef élelmiszergaz­daság működési feltételeinek javítására, az ipari termelés hatékonyabbá tételére, a szá­mítástechnika és az infor­matika szélesebb körű nép- gazdasági alkalmazására irá­nyulnak. SZÓFIA A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma tegnap a szófiai amerikai nagykö­vetségnek átnyújtott jegy­zékében élesen tiltakozott azért, mert ez év március 16-án amerikai hadihajók durván megsértették a Bol­gár Népköztársaság államha­tárait a Fekete-tenger északi térségében. DAMASZKUSZ „ Faruk As-Saraa Szíriái külügyminiszter tegnap Sed- li Klibihez, az Arab Liga főtitkárához intézett üzene­tében Irakot vádolta egy múltheti damaszkuszi me­rénylet megszervezésével. BECS Eredmény nélkül, hűvös légkörben fejeződött be teg­volt államfővel. Bár a vati­káni közvetítés mindeddig nem járt eredménnyel, a missziót folytatni fogják — közölte Luciano Angeloni apostoli nuncius, aki maga is részt vett a tárgyalásokon. Az izraeli tüzérség ismét tűz alá vette a dél-libanoni „biztonsági övezet” közelé­ben levő falvakat. A telepü­lések jelentős kiírókat szen­vedtek. Sajtóértesülés szerint az izraeli Atlit börtönbe szál­lították át libanoni állampol­gárok egy csoportját, akiket Dél-Libanon korábban meg­szállt területén egy táborban tartottak fogva. nap a közép-európai had­erőcsökkentési tárgyalások 38. fordulója. A NATO a valóságtól elrugaszkodott el­lenőrzési igényekkel akadá­lyozza a haladást az immár 12 éve tartó tárgyalásokon. MADRID Az idén nyáron megálla­podás lesz az Egyesült Álla­mok és Spanyolország között az amerikai támaszpontokon állomásozó erők létszámának csökkentéséről. Ezt erősítet­te meg Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügymi­niszter a Cambio 16 című-he­tilapnak adott nyilatkozatá­ban. KAIRÓ Husszein jordániai király tegnap egynapos látogatásra Kairóba érkezett és megbe­széléseket folytatott Muba­rak államelnökkel a Kubbeh köztársasági palotában. A tanácskozás előzménye az, hogy a múlt'hónapban Husz- szein felmondta azt a politi­kai megállapodást, amelyet egy évvel korábban kötött Jasszer Arafattal. a Palesz­tinái Fe’szabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nökével. NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsában konzultációk kez­dődtek arról a szakértői je­lentésről. amely szerint ira­ki katonák vegyi harcanyagot vetnek be irániak ellen. A Pérez de Cuellar főtitkár számára készült jelentést az ENSZ egy nemzetközi szak- *"‘■01 csoportja állította ösz- sze. amely Iránban járt.

Next

/
Thumbnails
Contents