Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-21 / 68. szám
Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) lampolgárok részére hasznosak. E lényegretörő ismeret- közléstől is csak akkor várható el azonban megfelelő eredmény, ha a tájékoztatás megbízható, kellően gyors és aktuális. Ez még tovább növeli a sajtó felelősségét, de azokét is, akiknek kötelessége a sajtó információkkal' való ellátása. A szocialista demokráciának emelldtt az is alapvető követelménye, hogy minden becsületes és jószándékú állampolgár számára biztosítsa a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét politikánkról és politikai gyakorlatunkról. Az állampolgár ugyanis így válhat csak a politika kialakításának is cselekvő részesévé. A párt, állami és társadalmi szervezetek által biztosított különböző lehetőségeken túl a tömegkommunikációs fórumoknak ebben is rendkívül fontos szerepük van. Fontos követelmény, hogy a szocialista sajtónak, igy a mi sajtónknak is politikailag elkötelezettnek kell lennie, és ezt az elkötelezettséget mindenkor nyíltan vállalnia kell. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a sajtónak a szocialista eszmék terjedését, a szocialista viszonyok fejlesztését, a szocialista értékrend megszilárdítását kell szolgálnia. Reálisan, nyíltan Semmilyen körülmények között nem lehet ezért szószólója a szocializmustól idegen, a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét sértő eszméknek és nézeteknek. A sajtószabadságon tehát mi az alkotmányos és törvényes lehetőségek olyan kihasználását értjük, amely megfelel haladó társadalmi céljainknak, a nép érdekeit szolgáló progresszív törekvéseinknek és a szocialista társadalom felépítését szolgálja. A félreértések elkerülése végett hangsúlyozni kell azonban, hogy szocialista eszméink és politikánk szolgálatán nemcsak a dicsérő szóit, eredményeink elismerését és reális méltatását értjük, hanem azt is, hogy a sajtó bátran és nyíltan, ugyanakkor azonban körültekintően és felelősségteljesen tárja fel mindazokat a problémákat és hiányosságokat, amelyek az élet legkülönbözőbb területein jelen vannak és amelyek megoldása Vagy megsszüintetése előbbre viheti társadalmunk fejlődését. A sajtó végül is csak így válhat társadalmunk élő lelkiismeretévé, és csak így felelhet meg alkotmányos hivatásának. — A törvényjavaslat eíőké- rán alapvetően ilyen elvi platformról indultunk ki, és úgy gondoltuk, ha sikerül e célokat jogi normákba öntenünk, ez feltétlenül hozzájárulhat ahhoz, hogy a sajtó minden eddiginél jobban szolgálja a szocialista magyar társadalom előrehaladását. Széles körű eszmecsere Markója Imre ezután elmondta : — A törvényjavaslat előkészítése több éves, nagy figyelmét és körültekintést igénylő munkát jelentett. Ebben a munkában részt vették a sajtóval és a tájékoktatással legközvetlíenébb kapcsolatban levő állami és társadalmi szervek képviselői, a munkálatok koordinálására pedig az Igazságügyi Minisztériumban — a Tájé- kozltatási Hivatal közreműködésével — kodifikációs .bizottság alakult. A közös munka eredményeképpen elkészült törvénytervezetet szakmai-társadalmi vitára bocsátották. Ennek keretében a tervezetet megvitatták a tájékoztatással foglalkozó legfontosabb szervezetek és a tömegtájékoztatás munkatársai is. Külön is szeretném kiemelni azt az értékes segítséget, amelyet a Magyar Újságírók Országos Szövetségétől kaptunk. A viták során számos figyelemre méltó — nemegyszer igen kritikus — észrevétel és javaslat hangzott el. Úgy érzem, hogy mindent megtettünk a hasznosítható vélemények érvényesítése érdekében. A miniszter a beterjesztett törvényjavaslat rendelkezéseiről szólva kiemelte, hogy azok hűen tükrözik az előkészítő munka célkitűzéseit; a törvény megalkotása során megfogalmazott alapelvek megvalósulása nyomon követhető az egyes szabályokban is. A javaslat bevezető része tartalmazza a törvény hatályára, a sajtó feladatára, valamint a felvilágosításadási kötelezettségre vonatkozó szabályokat. — A törvényjavaslat a sajtó feladatát az állampolgároknak a tájékoztatáshoz való jogához kapcsolva határozza meg. Az állampolgárok valósághoz hű, időben történő tájékoztatásáról ugyanis a sajtó köteles gondoskodni. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter expozéját tartja A sajtó azonban ne egyszerűen ismereteket közvetítsen, hanem feltáró, elemző tevékenységével segítse elő a nemzetközi politikai, a hazai társadalmi összefüggések és folyamatok megértését, mozgósítson a cselekvésre. A sajtó feladatai közé tartozik az is, hogy a szocialista társadalom fejlődését gátló, nyugalmát zavaró, a szocialista törvényességet és erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben határozottan fellépjen. Az információ jelentősége E követelmények megvalósítása során a sajtónak tartózkodnia kell attól, hogy jogosítványait visszaélésszerűen gyakorolja. A javaslat ennek legkirívóbb példáit kategorikus tilalmak formájában fogalmazza meg. Így a sajtóban közölt tájékoztatás nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nemzetközi érdekeit, az emberi jogokat, valamint az állampolgárok és a jogi személyek jogait és törvényes érdekeit, illetőleg a közerkölcsöt. A javaslat külön is megtiltja, hogy a tájékoztatás ürügyén a sajtó az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények igazolását, a más népek elleni gyűlöletkeltést, a sovinizmust, a háborús uszítást, a nemzetiségi, a faji, a felekezeti és a nemek közötti hátrányos megkülönböztetést propagálja. A tisztességes és objektív tájékoztatás követelményének törvényi megfogalmazásaként pedig rögzíti, hogy a reklámot a tájékoztatástól elkülönítve, e jellegét kifejezve kell közölni. Nyilvánvaló azonban, hogy a sajtó csak akkor tud megfelelni e törvényi hivatásának, ha hozzájut a feladatai ellátásához szükséges információkhoz. Ezt biztosítják a javaslatnak azok a rendelkezései, amelyek az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek felvilágosításadási kötelezettségének szabályait tartalmazzák, és amely elől e szervek csak akkor zárkózhatnak el, ha a felvilágosítás állami, szolgálati, üzemi vagy magántitkot sértene. Az állami, a szolgálati, az üzemi és a magántitok fogalmát egyébként más, magas szintű jogszabályok, köztük a Büntető Törvénykönyv és a Polgári Törvénykönyv határozzák meg. A felvilágosítás megtagadására tehát csak akkor kerülhet sor, ha e jogszabályok a kérdéses adatot, információt kifejezetten titoknak minősítik. Amennyiben az adatszolgáltatásra illetékes személy a tájékoztatást alaptalanul megtagadná, vele szemben bírósági jogvédelem igénybevételére, illetve felelősségre vonásra kerülhet sor. Ezáltal megszűnik a lehetősége annak, hogy a tájékoztatásra kötelezette^... a közérdekre történő alaptalan hivatkozással kizárhassak munkájukból a társadalmi nyilvánosságot és ellenőrzést, megkísérelve ezzel a hibák vagy esetleg a bűnös magatartások ellep- lezését. A javaslat a tájékoztatás hitelességét azzal is biztosítani kívánja, hogy előírja; a sajtó részére felvilágosítást adó személy a valóságnak megfelelő felvilágosítást köteles adni. A félrevezető vagy hamis tájékoztatást a jogszabályok szintén szankcionálják: a jogsérelem jellegétől és fokától függően büntetőjogi, polgári jogi vagy munkajogi jogkövetkezmények alkalmazására kerülhet sor. Természetesen az is előfordulhat, hogy a felvilágosítást adó személy védelméről kell gondoskodni. Különösen akkor, ha a közérdekkel ellentétes tevékenységre vagy mulasztásra hívta fel a figyelmet, és ennek következtében hátrányoktól tarthat. A javaslat ezért a közérdekű bejelentést, illetőleg javaslatot tevő személyeket megillető fokozott védelmet biztosítja a sajtó részére felvilágosítást adó személynek is. A továbbiakban a miniszter elmondta: az előkészítés során komoly viták folytak álról, hogy a sajtó által nyilvánosságra hozott közérdekű bejelentésekre, javaslatokra az érintett szervek kötelesek legyenek-e intézkedni, a sajtóban válaszolni. Voltak olyan vélemények, amelyek szerint a mai szabályozás, amely a válaszadást kötelezően előírja, a gyakorlatban nem vált be. A válaszok rendszerint formálisak, közlésük a sajtószerveket rendkívül nagy adminisztrációval terheli, így e jogintézmény társadalmi hasznossága megkérdőjelezhető. — Mi ezekkel a véleményekkel szemben arra a meggyőződésre jutottunk: közéletünk demokratizmusa megkívánja, hogy a sajtóban megjelenő közérdekű észrevételek ne maradjanak érdemi válasz nélkül. A sajtó munkája csak akkor lehet hatásos, ha a hibák, a hiányosságok feltárását az érdekelt szervek intézkedése követi, ha a társadalom figyelmére, érdeklődésére szá- mottartó közérdekű bejelentések és javaslatok nem maradnak visszhang nélkül. A törvény ezért előírja, hogy ha a sajtó ezt igényli, az érintett szervek kötelesek a bejelentést megvizsgálni és megválaszolni. Természetesen ahhoz is fontos társadalmi érdekek fűződnek, hogy a válasz — szükség esetén — ugyanolyan nyilvánosságot kapjon, mint amilyet a közérdekű felvetés kapott. Ezért, ha az érintett szerv kéri, a sajtó nem zárkózhat el a válasz nyilvánosságra hozatala elől. A választ tartalmi változtatás nélkül kell nyilvánosságra hozni. Nem köteles tehát a sajtó a választ teljes terjedelmében közölni, de csak olyan rövidítést alkalmazhat, amely a válasz lényegét nem változtatja meg. Az újságírók jogai A sajtó megnövekedett szerepe és a sajtóra háruló fokozott felelősség kapcsán Markója Imre rámutatott: — A sajtóval szemben támasztott növekvő igények szükségessé tették, hogy a törvény rendezze a sajtó szervezetének és a sajtó munkatársainak alapvető jogait és kötelességeit. E körben szabályoztuk az időszaki lap alapításának és kiadásának feltételeit, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda működésének legfontosabb szabályait, valamint az újságírók alapvető jogait és kötelességeit. A törvényjavaslat az időszaki lapok mellett nagy figyelmet szentel a tömegtájékoztatás másik három, alapvetőnek tekinthető intézményének, a Magyar Rádiónak, a Magyar Televíziónak és a Magyar Távirati Irodának is. E témakörben a javaslat az eddigieknél rugalmasabb szabályozás kialakításával igyekezett megteremteni a lehetőségét az elektronikus sajtó további fejlődésének, tömegessé válásának, az igények jobb és differenciáltabb kielégítésének. A fő szabály változatlanul az, hogy rádió- és televízióműsort a Magyar Rádió és a Magyar Televízió készíthet. Az általuk közvetítendő országos és körzeti műsorokhoz a jövőben sem lesz szükség külön engedélyre. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió mellett azonban ezentúl más szervek is alapíthatnak helyi műsorokat készítő stúdiókat. — A sajtó munkatársainak régi kívánságát teljesíti a törvényjavaslat, amikor rögzíti az újságírói hivatás gyakorlásával összefüggő jogokat és kötelességeket. A jogok és kötelességek a maguk összességében kifejezik azt a különleges helyzetet, amelyet az újságíró társadal- .. munkban elfoglal. Ezek a ■ rendelkezések az információ megszerzésének és felhasználásának, az újságíró és a felvilágosítást adó személy közötti kapcsolat kérdéseinek, végiül az újságírói tevékenység önállóságának és függetlenségének szabályaival foglalkoznak. E szabályozás kialakításánál is a jogok és a kötelezettségek összhangjának megteremtésére törekedtünk. A javaslat ezért kinyilvánítja, hogy az újságíró bárkitől jogosult felvilágosítást kérni, a kapott felvilágosítást azonban csak kellő körültekintéssel, mindenoldalú alapos ellenőrzés után használhatja fel. Végezetül arról a kérdéskörről szólt a miniszter, amelynek a jelentősége éppen azáltal növekedett meg, hogy a javaslat szabályai a sajtó mozgásterét, cselekvési szabadságát lényegesen megnövelték, ez pedig a sajtószervek vezetőinek a felelőssége. A javaslat — a jelenlegi szabályzással azonos módon — a sajtószerv ve- , zetőjét teszi felelőssé a sajtópolitika elveinek érvényre juttatásáért és a vezetése alatt álló szerv tevékenységéért. Mindez nem érinti az egyes belső szervezeti egységek vezetőinek — főszerkesztők, műsorszerkesztők és így tovább — és az újságíróknak a felelősségét. Az előbbieket az általuk szerkesztett műsorokra vonatkozóan egyéni felelősség terheli, az újságírók felelőssége pedig a már ismertetett szabályok szerint alakul. — Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozata értelmében nagy és felelősségteljes feladat hárul a sajtóra, a tömegtájékoztatásra, a párt és a kormány politikájának megismertetésében, a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásban, a közvélemény formálásában, a közéleti magatartás és a társadalmi cselekvés kialakításában. A törvényjavaslat előterjesztésekor a kormány nevében is kijelenthetem, hogy a most ismertetett jogi szabályozás a politikai, az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek és az egész társadalom tevékeny támogatása mellett alkalmas a sajtó munkájának a továbbfejlesztésére, és megfelelő kereteket ad szocialista társadalmunk által a sajtó elé kitűzött feladatok teljesítéséhez. Befejezésül Markója Imre kiérte az Országgyűlést, hogy a sajtóról szóló törvényjavaslatot — a kulturális bizottság beterjesztett módosító javaslataival együtt — fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. Tóth János (Budapest), az Országgyűlés Kulturális Bizottságának titkára, a törvényjavaslat bizottsági előadója, a MTESZ főtitkára hangsúlyozta: a sajtóról szóló törvénytervezet szelleme és annak minden mondata összhangban van az alkotmánnyal, az alkotmányos rend erősítését szolgálja. Dr. Fodor László (Borsod- Abaúj-Zemplén megye, a Népszava főszerkesztője rámutatott: a törvényben a társadalom szolgálatának talaján találkozik a közérdek és az újságírás érdeke. Ebből a szempontból a különösen fontos elemek közé tartozik a sajtó tájékoztatási kötelezettsége. Kállai Ferenc (országos lista) Kossuth-díjas színművész az alkotó véleménycsere fontosságát hangsúlyozva demokráciánk egyik legfőbb biztosítékának nevezete a sajtó jogait és kötelezettségeit rögzítő törvényt. Dr. Südi Bertalan (Bács- Kiskun megye), a Jánoshalmi Petőfi Tsz pártbizottságának titkára helyesnek ítélte, hogy a törvényjavaslat indoklása a sajtó feladatai közé sorolja a szocialista törvényességet sértő jelenségek feltárásában való aktív közreműködést, az ilyen jelenségek megalapozott bírálatát. Ezután Berecz János, az MSZMP KB titkára emelkedett szólásra. A tájékoztatással teljesebb a szocialista demokrácia Berecz János felszólalása — Fontos törvény elfogadására készülünk: a sajtóról szóló törvény tervezete azt mutatja, hogy politikai rendszerünk demokratizálódásának, államéletünk fejlődésének újabb állomásához érkeztünk. A szocialista társadalom építése, a szocialista demokrácia fejlesztése, a népi-nemzeti egység állandó erősítése magas színvonalú munkát kíván a sajtótól. Kötelességünk, hogy ehhez a jog eszközeivel is megfelelő támogatást nyújtsunk. Mondhatjuk, hogy e törvényt társadalmunk fejlődésének gazdag és sokféle tapasztalatai hívják életre, s így olyan közügyben alkotunk jogszabályt, amely a szocializmust építő magyar társadalom egészének értékeit őrzi és érdekeit szolgálja — mondotta elöljáróban. Helyesek, beváltak a sajtópolitika elvei, gazdagok a tapasztalataink, s megérett a helyzet arra, hogy törvényben is rögzítődjenek. Közismert, hogy nálunk a sajtó irányítását az önállóság, a felelősségvállalás és a köz szolgálatának követelményei határozzák meg. Ideológiai ellenfeleink öncenzúrának nevezik ezt az állapotot, rájuk jellemzően, mert csak a cenzúra burzsoá alkalmazású, ban képesek gondolkodni. Nagyon szeretnék, ha az általunk régen elvetett cenzúra elemeit azért itt fellelhetnék. De erre nincs semmi reményük. Hiszen a mi irányító gyakorlatunk az öntudatra, a magyar nemzet szolgálatának elvére és a felelősség felemelő vállalására épül. Ezt rögzíti az elfogadásra ajánlott sajtó- törvény. Ezután a politikai közvélemény szerepéről beszélt Berecz János hangsúlyozva, hogy a sajtónak kiemelkedően fontos szerepe van egyszerre a közvélemény tükrözésében és a formálásában. Hosszú esztendők , tapasztalatai tanúsítják, hogy' a közvélemény nálunk is bonyolult, összetett társadalmi tényező, hiszen sokféleképpen rétegezett társadalomban élünk. A szocialista fejlődés eredményeként tartós folyamat lett az osztályok közeledése: megszűnőben vannak az osztályeredetű, az osztályjellegű társadalmi különbségek. Helyükbe Berecz János, az MSZMP KB titkára hozzászól azonban — hosszabb-rövi- debb időre — más eredetű és más jellegű egyenlőtlenségek lépnek: azok. amelyek a nem egyforma munkafeltételekből, az eltérő jövedelmekből és életmódból, a lakás- és lakóterületi viszonyok különbözőségeiből keletkeznek, hogy csak néhányat említsek. Minden döntés meghozásakor fontos szempont, hogy társadalmunkban különböző érdekek léteznek, és minden elhatározás rétegek, csoportok érdekeit érinti. Ezzel már a közvéleményről, mint' a közmegegyezés megtestesítőjéről beszélek. A közmegegyezés nem feltételezi a teljes körű egyetértést. Hanem a nép meghatározóan nagyobb hányadának egyetértését jelenti. A döntő kérdésekben azonban megkívánja az azonos álláspontot. A sajtó feladata és felelőssége rendkívül nagy a sokféle érdek pontos ismertetésében, a közmegegyezést alkotó nézetek elfogadtatásában és abban, hogy a többség számára elfogadhatatlan réteg- vagy csoport- érdekek ne kapjanak elvtelen támogatást. Nehezen beszélhetünk közmegegyezésről jól tájékozott, jól tájékoztatott közvélemény nélkül. A közvélemény informálásában, nézeteinek alakításában részt vesz a tömegtájékoztatás, de a sajtó még nem azonos a közvéleménnyel. A közvélemény politikai súlyát, tekintélyét nem sajátíthatja ki, azzal nem azonosíthatja önmagát sem sajtószerv, sem az újságíró személye. Berecz János ezután a törvényjavaslat első sorait idézte: „A Magyar Népköz- társaság Alkotmánya biztosítja a sajtószabadságot. Mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét.” Ezek a mondatok azt fejezik ki, hogy hazánkban gondolat- és véleménynyilvánítási szabadság van. Ezek a szavak a magyar nemzet évszázados küzdelmeinek egyik fontos célját, a sajtószabadság biztosítását rögzítik. A sajtószabadság egyaránt tükrözi és szolgálja a társadalom fejlődését. Nem lehet gondja e szabadságjog megfogalmazásával, megértésével annak, aki tisztán látja népünk érdekeit. A gondolat- és véleménynyilvánítási szabadság minél gazdagabb kiteljesedése gazdasági, társadalmi és szellemi-kulturális feltételek megteremtését, azok fejlesztését igényli. Állandó kölcsönhatás van a nemzet anyagi és szellemi fejlődése, valamint a szabadságjogok, elsősorban a gondolat- és véleménynyilvánítási szabadság egyre kiteljesedőbb érvényesítése között. Ez is bizonyítja, hogy politikánk középpontjában a dolgozó ember szolgálata áll, hiszen a nép minden jog forrása és megvalósítója. (Folytatás a 3. oldalon)
